1 / 21

A szociális munka módszerei

A szociális munka módszerei. Kiss Györgyi ORSZI. A szakember iránti elvárások (Etikai kódex). Alapérték a humánum, az emberi méltóság tisztelete

teige
Download Presentation

A szociális munka módszerei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szociális munka módszerei Kiss Györgyi ORSZI

  2. A szakember iránti elvárások(Etikai kódex) • Alapérték a humánum, az emberi méltóság tisztelete • Hinnie kell minden ember veleszületett egyediségében, méltóságában még akkor is, ha az egyén valami miatt rosszul funkcionál a társadalomban • A szakember segíti az egyént abban, hogy az a szükségletei szerint, megkülönböztetés és előítélet mentesen jusson hozzá a forrásokhoz

  3. A szakember iránti elvárások(Etikai kódex ) • Mindenkinek joga van az önmegvalósításhoz • Az emberi jogok tisztelete • A személy iránti tisztelet, feltétel nélküli elfogadás • Esélyegyenlőség • Diszkrimináció mentes gyakorlat • Partnerség • Empowerment, felhasználói kontroll

  4. A szociális munkás eszközrendszere • 1. Értékek: befolyásolják viselkedésünket, évek során alakul ki, kultúra és szocializáció befolyásolják. A szociális munkás értékei a társadalmi értékekből fakadnak, de nem teljesen azonosak azzal. • Társadalmi értékek: szabadság, egyenlőség, szolidaritás, tolerancia, igazságosság, felelősségvállalás. • Szakmai értékek: emberi méltóság, emberi jogok, autonómia, individualitás, döntés joga, humánum, tolerancia • 2. Ismeretek: általános ismeretek, egy adott terület ismerete, adott kliensrendszer (család, párok, közösség) ismerete, egy bizonyos interakció (interjú, elbeszélgetés) ismerete • 3. Készségek: kommunikáció, kapcsolati rendszer használata, képesség, hogy adott helyzetben eredményt érjen el.

  5. A szakmai személyiség, mint eszköz • Érett szakmai személyiség jellemzői • Önismeret, önbizalom, önvédelem képessége • Empátia -Túlzott érzelmi bevonódás -Reflexió ( a bevonódás mértékének szabályozása ) • Határok tiszteletben tartása • Személyes határok • Kompetenciák • Személyes megelőzési stratégiák • Kiégés megelőzése

  6. Tudás • A szakma elméleti háttere • Holisztikus szemlélet (az embert és környezetét összefüggéseiben vizsgálja) • Rendszerszemlélet • A széttagolt rendszerek integrált megközelítése • Helyismeret • Források ismerete, melyeket igénybe vehetünk a gyakorlat során

  7. Hálózatfejlesztés - networking • Források • Kapcsolatok • A kapcsolatrendszer bővítése, karbantartása • A megye, régió szolgáltatásainak ismerete • Mit tudunk klienseinknek ajánlani? • Szociális ellátások • Jogvédelem, érdekvédelem • Civil kezdeményezések, szolgáltatások

  8. Egyéni szintű változtatások • A változás gyötrelmes folyamat, a régi biztos elvesztése, az új pedig ismeretlen • Félelem az ismeretlentől, ellenállás • Egyéni képesség a környezeti változásokkal szemben a védőburok kiépítése, a személyiség ellenáll • Régi sémák szerint gondolkodunk, a változtatást gyakran idéz elő krízist • Fontos, hogy a szociális munkás jól határozza meg a helyzethez képest a kitűzendő célokat

  9. A változtatás szakaszai • A helyzet feltárása, megismerése • A változtatási cél megfogalmazása • A változtatás tervének elfogadtatása az érintettekkel • A változtatás kivitelezése • A változtatás figyelemmel kísérése, módosítások

  10. A változtatások létrejöttéhez szükséges • Alapvető szükségletek felmérése • Védelem és biztonságérzet • Csatlakozás olyan csoportokhoz, amelyek az elfogadást, közös normaalakítást segítik • Felelősségvállalás képességének erősítése, az ellenállás okainak feltárása • A változás felelős véghezvitele, figyelemmel kísérése

  11. A szociális munkás a változtatás elősegítésében • Az ügyfelet a fejlődés folyamatában lévő személyiségként kezeli • Bizalomépítés, önbizalom erősítés • Az ügyfél bizakodóvá tétele, hogy képes problémáját megoldani • értő meghallgatás képessége • Megerősíti, támogatja az ügyfelet • Kezeli a negatív érzelmeket • Humorérzék

  12. Megismerési módszerekHumán eko-rendszer Középpontjában az egyén áll Az egyén létezési tere, annak szintjei Az egyént körülvevő humán eko rendszert, mint természetes támaszt és mint problémaforrást vizsgáljuk A humán eko rendszer az egyén és környezete harmóniájáról, illetve megbomlott egyensúlyáról árulkodik. Ennek mentén értelmezhető: - egyén és környezetének kapcsolatrendszere - kölcsönhatásaik, interakciók - a segítő kompetenciái, annak határai

  13. Humán eko rendszer

  14. Maslow szükséglet elmélete • Az egyént személyisége és szükségletei alapján is meg kell ismernünk. • A segítő munka sikere érdekében meg kell ismernünk kliensünk tényleges szükségleteit, igényeit. A kliens és a segítő megítélése e kérdésben nem feltétlenül esik egybe. • Szükségletfelmérés minél több információt nyújtson az alapszükségletektől az intellektuális szükségletekig.

  15. Maslow szükséglet hierarchiája

  16. Munkamódszerek, eszközök • Életútinterjú / mélyinterjú • Genogram – családi fejlődésrajz, visszamenőleg generációk vizsgálata a probléma létezése szempontjából, van-e hasznosítható erőforrás a családban? • Ecomap – környezeti, grafikus térkép, szociális háló • Egyéb, digitális technikák

  17. Kommunikációs készségek a gyakorlatban • Egyértelmű kommunikáció • Legfontosabb eszköz a beszéd (egyértelmű helyzet megteremtése: beszélgetés itt és most) • Egyértelmű, nyílt • Kliens felé forduló • Nonverbális közlés • Verbális 30%, nonverbális 70% (mimika, gesztus) • Kongruencia jellemezze • Helyzettel legyen összhangban

  18. Kommunikáció • A kommunikációs korlátok kezelése (ki a kliensünk?) • Kommunikációs csatornák, értő figyelem, a kliens fontossága • A probléma meghallgatása • Zavaró körülmények kiszűrése • Testtartás, ránézéssel jelezzük teljes odafordulásunkat • Tisztázás (Amikor ezt mondta, úgy gondolta, hogy?...) • Visszacsatolás, visszajelzés (Erre még visszatérünk.)

  19. Interjú a szociális munkában • Célzott beszélgetés, az interjú az együttműködés, a megismerés eszköze • A probléma feltárása, a szükséges adatok, információk megszerzése, a kliens bizalmának és együttműködésének megnyerése • A szociális munkás az interjúalany értelmi és érzelmi szintjén dolgozik • A kliens nem eszköze, hanem célja a munkának, aktív részese a folyamatnak • Megszólításra figyelni kell • Kérdések: lehetnek eldöntendők vagy kiegészítendők • Beszélgetés közben fontos a tapintat • A beszélgetés szabályozása a szociális munkásé, aki lehetőséget ad a spontán beszélgetésre: „Mi történt Önnel?...”

  20. Kérdések, időkeret • Kérdésfajták: nyitott (szabadon válaszolhat, ez első kérdésként gyakran zavarólag hat) • Szuggesztív „Mi a baj?” „Mi fáj?” • Célzott (Kikkel lakik egy lakásban?) • Eldöntendő (Nehezen beszélő kliensnél alkalmazzuk.) • Lehetőleg ne alkalmazzunk egyenes rákérdezést! (Ugye nem érez fájdalmat?) Ellenállást kaphatunk, sugallunk • Irányított beszélgetést időkeretben kell tartani

  21. Még egy kis figyelmet kérünk!

More Related