Gy gyszerpolitika rezidenseknek
Download
1 / 50

Gyógyszerpolitika - rezidenseknek - PowerPoint PPT Presentation


  • 72 Views
  • Uploaded on

Gyógyszerpolitika - rezidenseknek. Hankó Zoltán. Vázlat. I. Politika Pártpolitika, közpolitika és szakpolitika II. Egészségpolitikáról – gyógyszerészi nézőpontból: alapdilemmák Milyen „rendszert” építünk? Magyarország helye a globális világrendben Piac és verseny az egészségügyben

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Gyógyszerpolitika - rezidenseknek' - ted


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Gy gyszerpolitika rezidenseknek

Gyógyszerpolitika - rezidenseknek

Hankó Zoltán

Budapest, 2011. október 22.


V zlat
Vázlat

I. Politika

  • Pártpolitika, közpolitika és szakpolitika

    II. Egészségpolitikáról – gyógyszerészi nézőpontból: alapdilemmák

  • Milyen „rendszert” építünk?

  • Magyarország helye a globális világrendben

  • Piac és verseny az egészségügyben

  • Prioritások és értékválasztás

    III. Gyógyszerpolitika

  • A gyógyszerügyi rendszer fő összetevői

  • Piacszabályozás

  • A gyógyszerügyi rendszer környezete

  • A kormány gyógyszerügyi programja

  • Gyógyszerügyi prioritások

    IV. A gyógyszerpolitika aktuális problémái

Budapest, 2011. október 22.


I politika szakpolitika szakmapolitika
I. Politika – szakpolitika - szakmapolitika

  • Politika

    • politika (politics, pártpolitika): pártok közötti versengés, vita

      • a hatalom megszerzése és megtartása

      • az intézményalakítás és a hatalmi szervezetrendszer működtetése

    • politika (policy, közpolitika): államvezetés, államigazgatás, kormányzati politika

      • a kormányzati cselekvés területe

      • a köztevékenységek igazgatásának, eljárásainak (pl. gazdasági, jogszabályalkotó, rendvédelmi, biztonsági, financiális), aktivitásainak sokasága

  • Szakpolitika

    • pl. önkormányzati, ifjúság, monetáris, drog, egészség, gyógyszer…

    • health policyvagy healthpolitics

  • Szakmapolitika

    • szakmai és gazdasági érdekvédelem

    • szakmai önkormányzatiság

    • minőségi és etikai normák

Budapest, 2011. október 22.


Ii az eg szs gpolitik r l gy gyszer szi n z pontb l

II. Az egészségpolitikáról gyógyszerészi nézőpontból

Budapest, 2011. október 22.


Az eg szs g gyi rendszer f sszetev i
Az egészségügyi rendszer fő összetevői

Egészségügyi rendszer

Egészségpolitika

Finanszírozás

Erőforrások előállítása

Szolgáltatások

Budapest, 2011. október 22.


Az eg szs g gyi rendszer f sszetev i1
Az egészségügyi rendszer fő összetevői

  • Egészségpolitika

    • tervezés,

    • irányítás,

    • szabályozás,

    • értékelés,

    • információ-szolgáltatás;

  • Finanszírozás

    • Miből – forrásteremtés

    • Ki

    • Mire – források allokációja: a finanszírozási módszerek

  • Erőforrások előállítása (oktatás, kutatás-fejlesztés, beruházás)

  • Szolgáltatások

    • szakmai jellemzők (milyen szolgáltatások, milyen minőségben)

    • intézményi struktúra

    • tulajdonosi struktúra

A politikától függ

Budapest, 2011. október 22.


Alapdilemm k gy gyszer szi n z pontb l milyen rendszert p t nk
Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontbólMilyen rendszert építünk?

  • Rendszerváltó célkitűzések(1989)

    • államadósság

    • demokrácia

    • szuverenitás

    • jólét

    • szociális piacgazdaság?

  • Rejtőzködő rendszerváltás (2006-2010)

    • konvergencia-program

    • közszolgáltatások leépítése

      • oktatás, kultúra

      • szociális ellátórendszerek, család

      • egyéb közszolgáltatások (pl. vasút, posta)

      • egészségügy

    • liberalizáció, dereguláció, privatizáció

    • új piaci szereplők

    • neoliberális (globális) piacgazdaság?

      Most újra (patrióta) szociális piacgazdaságot építünk?

Budapest, 2011. október 22.


Alapdilemm k gy gyszer szi n z pontb l magyarorsz g helye a glob lis vil grendben
Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontbólMagyarország helye a globális világrendben

  • Képes-e Magyarország beilleszkedni a globális piacgazdaságba?

    • A globális piacokon versenyképes termékünk nincs

    • Marad a humán erőforrás, aminek

      • a reprodukciójára,

      • fejlesztésére,

      • versenyképessé tételére áldozni kell!

    • Ehhez

      • jó szociális ellátórendszer, családsegítő politika,

      • jó oktatás, kultúra,

      • fejlett közszolgáltatások (pl. vasút, posta),

      • jó egészségügy kell.

        Ezeket „elő kell állítani” és meg kell tudni „vásárolni”

        Kérdés:

        1. Ki állítsa elő?

        2. Hogyan lehet megvásárolni (hogyan biztosítható a fizetőképes kereslet)?

Budapest, 2011. október 22.


Alapdilemm k gy gyszer szi n z pontb l magyarorsz g helye a glob lis vil grendben1
Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontból Magyarország helye a globális világrendben

Ki állítsa elő a szolgáltatásokat?

Ki vásárolja meg?

1. Ma Magyarországon nincs magas reálbér.

2. Az állam is kivonult a közszolgáltatások nyújtásából és finanszírozásából!

3. De az állam szerepének és felelősségének újragondolása megkezdődött!

igénybevevő

állam, közszolgáltatásként

állam?

nonprofit?

forprofit?

magas reálbér kell

nagy adóbevétel kell

Budapest, 2011. október 22.


Alapdilemm k gy gyszer szi n z pontb l priorit sok s rt kv laszt s
Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontbólPrioritások és értékválasztás

  • Jellemző paraméterek

    • Élettartam növekedése → krónikus, degeneratív betegségek → költségnövekedés

    • Technológiai fejlődés → költségnövekedés

    • Iskolázottság, tájékozottság növekedése →több igénybevétel → költségnövekedés

    • Orvosetikai szempont: minden betegért küzdeni kell → költségnövekedés

    • Defenzív orvosi szemlélet → költségnövekedés

    • Ingyenes ellátás → igénybevétel fokozódása → kiadások növekedése

    • Szemléletváltozás → sok társadalmi probléma medikalizálódik → költségnövekedés

    • Túlságosan kuratív szemlélet → többletköltség

  • Az egészségügyi költségnövekedés üteme nagyobb, mint a GDP növekedési üteme!

  • Nem jut mindenre és mindenkire elég pénz!

Budapest, 2011. október 22.


Alapdilemm k gy gyszer szi n z pontb l priorit sok s rt kv laszt s1
Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontbólPrioritások és értékválasztás

Orvosilag lehetséges

Gazdaságilag megengedhető

Orvosetikailag vállalható

Priorizálni kell!

Budapest, 2011. október 22.


Alapdilemm k gy gyszer szi n z pontb l priorit sok s rt kv laszt s2
Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontbólPrioritások és értékválasztás

A priorizálás alapelvei (Eütv.)

  • Hozzáférhetőség:

    • állapotnak megfelelő ellátás elérhetősége térben és időben,

    • az egészségügyi ellátás keretében biztosított, szakmai és jogi értelemben vett elérhetőség

    • szegényebb országokban preferált,

    • szociális elosztást preferáló rendszerekben fontos

  • Esélyegyenlőség:

    • mindenki számára egyenlő színvonalú és minőségű ellátáshoz való jutás,

    • szolgáltató, finanszírozó, fogyasztó szándékain, lehetőségein, gazdasági, politikai, kulturális tényezőkön múlik, több ágazat együttes erőfeszítése kell hozzá,

    • demokratikus elveket preferáló rendszerekben fontos

  • Minőség:

    • a megelőzésben, gyógyításban alkalmazott technológia fejlettsége

    • az ellátás teljes spektrumára értett

    • költségnövelő:

      • a klasszikus beavatkozásoknál többszörös költségek

      • az igények minőségi kielégítése megnöveli az újabb igényeket

    • piacorientált rendszerekben fontos

A három együtt ritkán valósítható meg!

Budapest, 2011. október 22.


Alapdilemm k gy gyszer szi n z pontb l priorit sok s rt kv laszt s3
Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontbólPrioritások és értékválasztás

  • A priorizálás szintjei

    • Makroszintű priorizálás→ a központi költségvetésből mennyi jut az egészségügyre

    • Mezoszintű priorizálás→ az E. Alap egyes fejezetei között milyenek az arányok

    • Mikroszintű priorizálás→ milyen az adott technológia finanszírozása (pl. gyógyszer), a finanszírozás mértéke

    • Egyéni szintű priorizálás→ milyen betegek juthatnak az adott egészségügyi szolgáltatáshoz /gyógyszerhez

Budapest, 2011. október 22.


Alapdilemm k gy gyszer szi n z pontb l az eg szs gpolitika megval s t sa
Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontbólAz egészségpolitika megvalósítása

  • A kormány egészségügyi programja

    • Jogalkotás, pl.:

      • Alkotmány

      • 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről

      • 1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról

      • Önkormányzati tv.

      • Költségvetés, E. alap

    • Finanszírozás

      • Állampolgári jogon vagy biztosítotti jogviszony alapján

      • Forprofit vagy nonprofit, egységes vagy megosztott

      • Teljeskörűen v. részlegesen finanszírozott, ill. nem finanszírozott ellátások

    • Szolgáltatók(fekvőbeteg-ellátás, járóbeteg-szakellátás, alapellátás, speciális szolgáltatások)

    • Népegészségügyi programok

    • Adatgyűjtés,- feldolgozás, értékelés

    • Fejlesztési tervek

Budapest, 2011. október 22.


Iii a gy gyszerpolitik r l

III.A gyógyszerpolitikáról

Budapest, 2011. október 22.


A gy gyszer gyi rendszer f sszetev i
A gyógyszerügyi rendszer fő összetevői

Gyógyszerügyi rendszer

Gyógyszerpolitika

(támogatáspolitika,

iparpolitika,

ellátáspolitika)

Finanszírozás

  • forrásteremtés,

  • a források allokációja (a finanszírozási módszerek);

  • tervezés,

  • irányítás,

  • szabályozás,

  • értékelés,

  • információ-szolgáltatás

Szolgáltatások

  • szakmai jellemzők,

  • intézményi struktúra,

  • tulajdonosi struktúra;

Erőforrások előállítása,

iparpolitika

Budapest, 2011. október 22.


A gy gyszer gyi rendszer f jellemz i a gy gyszerell t s c lja s feladata
A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzőiA gyógyszerellátás célja és feladata

  • A gyógyszer mint termék biztosítása

  • Információ, compliance, adherencia

  • Egyéb termékek biztosítása

  • Gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség, költséghatékonyság

  • Társadalmi felelősség

Budapest, 2011. október 22.


A gy gyszer gyi rendszer f jellemz i a gy gyszer gyi rendszer politikai k rnyezete
A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzőiA gyógyszerügyi rendszer politikai környezete

  • neoliberális gazdaság-, társadalom- és egészségpolitika itthon de világválság

  • gyógyszerpiaci liberalizáció Európában, de uniós bíróság

  • konvergenciaprogram

  • finanszírozási válság

  • a politikai és a gazdasági erőtér összefonódása

  • gyógyszerészellenesség (változóban)

  • tovább mozog az ingat, vagy tartós „berendezkedésre” kell számítani (???)

  • egyéni túlélési stratégiákat kell kidolgozni, de a közösség ereje nélkül nem megy

  • együttműködő partnerek kellenek a politikában

  • erősíteni kell a kari összefogást

  • szükség van ágazaton belüli és kívüli szövetségesekre

Budapest, 2011. október 22.


A gy gyszer gyi rendszer f jellemz i a gy gyszer gyi rendszer t rsadalmi k rnyezete
A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzőiA gyógyszerügyi rendszer társadalmi környezete

  • rossz egészségi állapot

  • fogyasztói társadalom kiépítése,

  • fogyasztói öntudat megjelenése

  • konzumidióta mentalitás

  • öngyógyítás iránti igény

  • egészségtudatosság

  • új szolgáltatások iránti igény

  • romló társadalmi érdekérvényesítés,

  • fizetőképesség romlása

Budapest, 2011. október 22.


A gy gyszer gyi rendszer f jellemz i a gy gyszer gyi rendszer technol giai k rnyezete
A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzőiA gyógyszerügyi rendszer technológiai környezete

tulajdonosi pozíciók védelme, státus quo őrzésének igénye

konzervatív piaci magatartás

magas szakmai öntudat és nagyfokú szervezettség

megkérdőjelezett szakmai kompetenciák

lelkiismeretes feladatellátás

etikai konfliktusok

oppozíció a szakmapolitikában

  • új szolgáltatások nyújtása

rossz szerkezetű korfa

innovációs igény

Budapest, 2011. október 22.


A gy gyszer gyi rendszer k rnyezete gazdas gi piaci k rnyezet
A gyógyszerügyi rendszer környezeteGazdasági-piaci környezet

gyógyszeripar

a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike

Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek

vertikális integráció

erősödő érdekérvényesítés

(pl. árréshányad alakulása)

vertikális integráció

gyógyszertárak

Új gyógyszertárak

új tulajdonosok,

új filozófia

Új forgalmazási technikák

Új versenytársak

Budapest, 2011. október 22.


A gy gyszer gyi rendszer f jellemz i gy gyszerpolitikai alapelvek
A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzőiGyógyszerpolitikai alapelvek

  • A gyógyszerellátás az egészségügy része (1997. évi CLIV. tv. 102. §).

  • A gyógyszerellátásnak közérdekű szolgáltatásként kell funkcionálnia.

  • A közszolgáltatással a közjót kell szolgálni.

  • Érvényesülnie kell a szolidaritás, az igazságosság és a szubszidiaritás elvének.

  • A közszolgáltatások szervezésekor a szükségletalapú ellátásszervezést kell előtérbe helyezni.

  • A gyógyszerellátásért az államot alkotmányos felelősség terheli (677/B/1995. AB hat.).

  • A felelősséget az államnak a gyógyszerellátás szereplőivel megosztva kell viselni.

Budapest, 2011. október 22.


A gy gyszer gyi rendszer f jellemz i gy gyszerpolitikai alapelvek1
A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzőiGyógyszerpolitikai alapelvek

  • A gyógyszerellátást döntően betegek veszik igénybe, akik „vásárlási” döntéseik során

    • jórészt mások döntéseit (orvosok) hajtják végre,

    • nem képesek teljes körűen tájékozódni a vásárolt termék/szolgáltatás szükségességéről, jóságáról és árának reális voltáról,

    • érzelmileg elfogódottak és döntési képességük korlátozott,

      ezért

    • a gyógyszertári/gyógyszerészi szolgáltatások bizalmi jellegűek,

    • a beteg a döntéshozatal során segítségre szorul,

    • a betegjogok érvényesítésére fokozottan kell figyelni.

  • A gyógyszerellátás szervezése és működtetése során törekedni kell a (költség)hatékonyság és a takarékosság érvényesítésére

    • a betegek védelme érdekében,

    • a közfinanszírozás (közösségi pénzek) magas aránya miatt.

Budapest, 2011. október 22.


A gy gyszer gyi rendszer f jellemz i gy gyszerpolitikai alapelvek2
A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzőiGyógyszerpolitikai alapelvek

  • Az Európai Közösség Bíróságának 2009. május 19-i döntései szerint

    • a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának elvénél erősebb

      az élet és az egészség védelme valamint a a közegészségügyi érdek, emiatt

    • a tagállamok eltérhetnek a versenypiaci szabályozástól a gyógyszertárak létesítésének, tulajdonlásának és működtetésének szabályozásában,

    • nem biztonságosabb és nem hatékonyabb a liberális gyógyszerellátás mint a szabályozott rendszereknél,

    • a biztonság, a minőség és a hatékonyság garanciája a szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész,

    • a gyógyszerész függetlensége a gyógyszerpiac többi szereplőjével szemben (gyárak, nagykereskedők, orvosok) különösen fontos,

    • a gyógyszerésznek a betegérdeket és a költségtakarékosság elvét is figyelembe kell venni,

    • a betegellátásban résztvevő gyógyszerésszel szemben hivatásetikai követelmények támaszthatók.

  • Az Európai Közösség Bíróságának 2010. június 1-i döntése szerint

    • A párhuzamos feladatot ellátó struktúrák lehetővé tétele felesleges és káros

    • Indokolt lehet a geográfiai és demográfiai szabályozás

Budapest, 2011. október 22.


Ltal nos gy gyszerpolitikai c lok
Általános gyógyszerpolitikai célok

  • Hatásosság (eredményesség)

    • Gyógyszerbiztonság (pl. jó minőségű, hatásos gyógyszer, megfelelő választási és alkalmazási információk, hamisítás kizárása)

    • Gyógyszerészi szolgáltatás-minőség (pl. öngyógyszerelés, gyógyszerészi gondozás, betegérdek)

  • Hatékonyság (költség-hatékonyság)

    • Termelési hatékonyság a gyógyszer-kereskedelemben

    • Allokációs hatékonyság a megfelelő ár-hatás arányú gyógyszerek alkalmazásában

  • Igazságosság

    • Dominánsan szolidaritáselv

    • Szükséglet alapú hozzáférés – esélyegyenlőség

    • Ellátásbiztonság (azonos esélyű hozzáférés térben és időben)

  • Egyéb értékek

    • A gazdaságilag megengedhető, (orvos)szakmailag lehetséges és etikailag vállalható összhangja

    • A támogatáspolitika, az iparpolitika és a gyógyszerellátási politika összhangja

    • Társadalom- és családpolitikai célok érvényesítése

    • Nemzeti keretek biztosítása

Budapest, 2011. október 22.


A gy gyszerpolitika beavatkoz si pontjai
A gyógyszerpolitika beavatkozási pontjai

  • Forrásteremtés

    • Járulékok, (külön)adók,

    • Co-payment

    • Termékdíjak (?)

  • Forrásallokáció (finanszírozási technika)

    • Ár- és árrés-szabályozás,

    • Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika

    • Szankcionáló és ösztönző technikák

  • Szabályozás

    • Jogalkotás

    • Államigazgatás, hatóságok

  • Szervezet (?)

  • Minőségi/szakmai/etikai normák

    • Képzés, kompetenciák

    • Etikai szabályozás

    • Szakmai önkormányzat

Budapest, 2011. október 22.


A korm ny gy gyszer gyi programja
A kormány gyógyszerügyi programja

  • A kormány gyógyszerügyi programja – mindig az egészségügyi program része

  • Jogalkotás, pl.:

    • 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről

    • 1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról

    • Gyógyszer-gazdaságossági törvény

    • Költségvetés, E. alap

  • Finanszírozás

    • Kiadások kordában tartása – Széll Kálmán-terv

    • Árhoz nyújtott támogatással rendelhető

    • Teljeskörűen / részlegesen /nem finanszírozott gyógyszer

    • Közgyógyellátás

    • Generikus program

  • Szolgáltatók

    • kereskedelmi egységek vagy egészségügyi intézmények?

    • az expediálás egészségügyi szolgáltatás

  • Népegészségügyi programok

  • Adatgyűjtés, -feldolgozás, értékelés

  • Semmelweis-terv

    Budapest, 2011. október 22.


    T jk p modellkorrekci ut n
    Tájkép – modellkorrekció után

    • Gyógyszer-gazdaságossági törvény (2011. január 1.)

      • Közforgalmú gyógyszertár létesítés

        • Geográfiai és demográfiai korlátok szerint

        • Országos pályázattal

        • Személyi joggal rendelkező gyógyszerész közreműködésével

      • Gyógyszertár-működtetés

        • Személyi jogos gyógyszerész menedzsment kötelességei rögzítve

        • 2014-től 25%-osnál, 2017-től 50%-osnál nagyobb gyógyszerészi tulajdonnal

        • Gyógyszertárlánc nem jöhet létre

        • A már meglévő gyógyszertárlánc nem növekedhet

        • Off-shore cég gyógyszertárat nem működtethet

        • Gyógyszergyár és –nagykereskedő tulajdont nem szerezhet

    • Kamarai törvény (2011. április 1.)

      • Szakmai érdekvédelmi és önkormányzati köztestület

      • Kötelező kamarai tagság a betegellátásban részt vevő gyógyszerésznek

    Budapest, 2011. október 22.


    A modellkorrekci c lja
    A modellkorrekció célja

    • A modellkorrekció célja

      • A gyógyszerellátás nemzeti érdekkörben maradjon

      • Gyógyszerész szakmai és egzisztenciális önállóságának biztosítása

      • A gyógyszertár-működtetés gazdasági feltételeinek biztosítása

      • A működési anomáliák megszüntetése

      • A gyógyszerellátás vissza-integrálása az egészségügybe

      • Új gyógyszertári szolgáltatások (pl. gyógyszerészi gondozás, prevenció, népegészségügyi program)

    Budapest, 2011. október 22.


    Piacszab lyoz s mire terjed ki a piacszab lyoz s
    PiacszabályozásMire terjed ki a piacszabályozás?

    Gyógyszer

    a gyártás engedélyköteles,

    forgalomba-hozatal engedélyköteles

    zártutas forgalmazás,

    szabályozott árképzés

    szabályozott reklámozás,

    gyógyszertári értékesítés

    Gyógyszertár

    engedélykötelezettség,

    létesítés szabályozása,

    működtetés szabályozása,

    személyi jog,

    gazdasági társaságok szerepe,

    gyógyszerpiaci szereplők részvétele a gyógyszerellátásban,

    fúziótilalom

    Gyógyszerész

    diploma

    szakmai gyakorlat,

    gyógyszerkészítési monopólium,

    expediálási „monopólium”,

    személyi jog,

    felelős vezetői poszt,

    kötelező kamarai tagság

    Budapest, 2011. október 22.


    Piacszab lyoz s feladat s felel ss gmegoszt s
    PiacszabályozásFeladat- és felelősségmegosztás

    Az állam, a szakma és a gyógyszerész közötti feladat- és felelősség-megosztás megváltoztatása

    Budapest, 2011. október 22.


    A gy gyszer gyi rendszer k rnyezete gazdas gi piaci k rnyezet1
    A gyógyszerügyi rendszer környezeteGazdasági-piaci környezet

    gyógyszeripar

    a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike

    Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek

    vertikális integráció

    erősödő érdekérvényesítés

    (pl. árréshányad alakulása)

    vertikális integráció

    gyógyszertárak

    Új gyógyszertárak

    új tulajdonosok,

    új filozófia

    Új forgalmazási technikák

    Új versenytársak

    Budapest, 2011. október 22.


    Iv a gy gyszerpolitika aktu lis probl m i

    IV. A gyógyszerpolitika aktuális problémái

    Budapest, 2011. október 22.


    Vesztes ges gy gyszert ri v llalkoz sok 2006 2010 k z tt
    Veszteséges gyógyszertári vállalkozások 2006-2010 között

    • Megjegyzés:

    • A veszteséges vállalkozások össz-vesztesége 6,7 MdFt

    • A veszteséges vállalkozások bérköltsége 2008 – 184 e Ft/fő/hó, 2010 – 205 e Ft/fő/hó

    • A 286 negatív saját tőkéjű vállalk. saját tőke értéke 2010-ben kb. 8 MdFt és legalább 350 gyógyszertárat jelent

    Budapest, 2011. október 22.


    Hogyan v ltozott a gy gyszert rak fizet k pess ge
    Hogyan változott a gyógyszertárak fizetőképessége? között

    • Megjegyzés:

    • Egyéni vállalkozások száma 244-ről 217-re csökkent

    • Az 1365 bt kb. 1400 gyógyszertárat működtet, a 706 Kft. kb. 750 gyógyszertárat működtet

    • A patikák eladósodásának 2009-es és 2010-es növekedése teljes egészében a kft.-khez köthető

    • A bt-knél a készletérték 1/3-dal nagyobb, mint a szállítókkal szembeni kötelezettség, a kft-knél a szállítókkal szembeni kötelezettség a készletérték 2,2-szerese

    Budapest, 2011. október 22.


    Hogyan v ltozott a gy gyszert rak fizet k pess ge1
    Hogyan változott a gyógyszertárak fizetőképessége? között

    Budapest, 2011. október 22.


    A patikai gazat bev telei s a sz ll k lm n terv
    A patikai ágazat bevételei és a Széll Kálmán-terv között

    A gyógyszertárak árrés-jellegű bevételei - 2010

    • Közfinanszírozott gyógyszerek kb. 52 mdFt

      • Közfinanszírozott hányad 38 mdFt

      • Térítési díj 14 mdFt

    • Nem közfinanszírozott gyógyszerek kb. 23 mdFt

    • Egyéb termékek

      (étrend-kiegészítők, gyógytermékek stb.) kb. 5 mdFt

    • Nagykereskedelmi kedvezmény kb. 9 mdFt

    • Összesen kb. 89 mdFt

    Budapest, 2011. október 22.


    1 helyzetk p
    1. Helyzetkép között

    Helyzetkép – Széll Kálmán-terv

    • Gyógyszerkassza

      (MdFt)

    • Lakossági terhek

      (MdFt)

    • Gyártói befizetések 2010-ben: kb. 51 Mrd (a támogatáskiáramlás kb. 15%-a)

    • Gyártói befizetések 2011-ben 43,5 MdFt (terv) kb. 57 Mrd (tény)

    • Gyártói befizetések 2012-ben (terv): 58,5 MrdFt

    • A 2012-2014 közötti kivonás egyenleg-szemléletben értendő

    Budapest, 2011. október 22.


    Jelenlegi t mogat si rendszer f bb probl m i
    Jelenlegi közötttámogatási rendszer főbb problémái

    Az állami/biztosítói szerep nem érvényesül hatékonyan

    Nincs egyértelmű szabályozási környezet

    Az adminisztratív szabályozási elemek kimerültek

    A befogadási eljárások bonyolultak, nem egyértelműek, transzparensek

    A tényleges költség-hatékonyság értékelése korlátos

    Nincs ösztönző elem a rendszerben a hatékony gyógyszer-felírásra, kiadásra, felhasználásra

    A magas költségű terápiák aránya növekszik a gyógyszertámogatási kiadásokban (biológiai terápiák)

    A gyógyszerek támogatása nem függ a tényleges hatékonyságtól

    A generikus gyógyszerárak magasabbaka nemzetközi árakból következtethető lehetségesnél

    Egyes onkológiai gyógyszerek támogatása a járóbeteg-ellátáson keresztül valósul meg, a fejlett országokban jellemzően fekvőbeteg-ellátáson keresztül történő finanszírozás helyett.

    Nem elég hatékony a forrásallokáció

    A társadalom egészségi állapota EU-s mércével mérve nagyon rossz

    Budapest, 2011. október 22.


    A közötttámogatási rendszer működési zavarairól(Nem a befogadásról / kifogadásról, a támogatási kulcsokról és a rendelhetőségről)

    • Hatékonyságot gátló belső ellentmondások, érdekellentétek

      • Gyártó – orvos – OEP háromszög

      • Kórházi gyógyszerportfolió vs. lakossági gyógyszerellátás

      • Kórházi felhasználású gyógyszerek a járóbeteg-gyógyszerkasszában

    • OTC gyógyszerek támogatással?

    • Beteg-együttműködés hiánya

    • Orvosilag lehetséges / gazdaságilag megengedhető / etikailag vállalható

    • „Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét…”

    • …….

    Budapest, 2011. október 22.


    Helyzetk p sz ll k lm n terv
    Helyzetkép – Széll Kálmán-terv között

    • 12% adó emelés 20%-ra

    • Orvos-látogatói díj

    • Támogatás-volumen szerződések

    • Generikus program

    • Lejáró szabadalmak

    • Biohasonló

    • Közgyógyellátás

    • Beteg-együttműködés

    • Koleszterinszint-csökkentők

    • Egyedi méltányosság

    • Átsorolás

    Összesen 83 MdFt (+ az idei túllépés?)

    Budapest, 2011. október 22.


    A patikai gazat bev telei s a sz ll k lm n terv1
    A patikai ágazat bevételei és a Széll Kálmán-terv között

    A gyógyszertárak árrés-jellegű bevételei - 2010

    • Közfinanszírozott gyógyszerek kb. 52 mdFt ?

      • Közfinanszírozott hányad 38 mdFt

      • Térítési díj 14 mdFt

    • Nem közfinanszírozott gyógyszerek kb. 23 mdFt

    • Egyéb termékek

      (étrend-kiegészítők, gyógytermékek stb.) kb. 5 mdFt

    • Nagykereskedelmi kedvezmény kb. 9 mdFt ?

    • Összesen kb. 89 mdFt ?

      Kompenzáció kell

    Budapest, 2011. október 22.


    A kompenz ci r l
    A kompenzációról között

    • A kamara szerint olyan elemek jöhetnek szóba, amelyek

      • mérséklik a működési zavarokat és növelik a hatékonyságot

      • elősegítik a térben és időben folyamatos ellátást,

      • a társadalompolitikai célokkal harmonizálnak (nemzeti és szakmai érdekkör),

      • támogatják a Semmelweis-terv céljait

    • Kamarai javaslatok

      • Generikus ösztönzés

      • 850 Ft-os fix árréshatár emelése

      • Likviditás-javítás

      • Szolgáltatási díj (degresszív, vényhez kötődő)

      • Vidéki gyógyszerellátás biztosítása

        • Egészségpolitikailag fontos gyógyszertárak

        • Fiókgyógyszertárak működtetése

      • Magisztrális gyógyszerkészítés

    Budapest, 2011. október 22.


    Helyzetk p 2011 okt ber 1
    Helyzetkép – 2011. október 1. között

    • Kétfordulós vaklicit

    • 906 támogatott gyógyszer ára átlagosan 18-20%-kal csökkent

    • Legalább 20-25 MrdFt kassza-megtakarítás/év

    • Gyógyszertáraknál

      • készletátértékelési veszteség

      • elfekvő készletek

      • árrés-csökkenés

    • Kb. 3 MrdFt árrés-kiesés/év

    • Következő vaklicit 2012. április 1.

    • Eredményessége függ a forgalmi szerkezet változástól

      • Generikus ösztönzés

      • Hatóanyag-rendelés

    Budapest, 2011. október 22.


    Semmelweis terv
    Semmelweis terv között

    • Semmelweis terv közzététele

      • 2010. november 4.

  • Társadalmi egyeztetés

    • 2010. november – 2011. február

    • 600 hozzászólás 2000 oldalon

  • Előterjesztés véglegesítése

    • 2011. március-április

  • Kormányülés, és elfogadása

    • 2011. május 31.

  • Budapest, 2011. október 22.


    Semmelweis terv beavatkoz si ir nyok
    Semmelweis Terv - beavatkozási irányok között

    • Pénzügyi, szervezeti gazdasági konszolidációhoz forrásjuttatások, fejlesztési források új prioritásai

    • Betegút-szervezést támogató új állami egészségszervezési intézményrendszer kialakítása

    • Ágazati informatika újragondolása, rendszerszintű fejlesztése

    • Alapellátás és járóbetegszakellátás megerősítése, kompetenciák tisztázása, sürgősségi ellátás újraszervezése

    • Gyógyszertárak egészségügyi integrálása, támogatáspolitika hatékonyságának javítása

    • Egészségügyi és szociális ágazat fejlesztéseinek összehangolása

    • Egészségügyi minőségfejlesztés

    • Homogén foglalkozási csoportok életpályamodelljei

    • Népegészségügyi program megújítása

    • Betegjogok érvényesülésének javítása

    • Egészségturizmus, egészségipar rendszerszintű támogatása

    Budapest, 2011. október 22.


    Semmelweis terv tov bbi programpontok r szlet
    Semmelweis terv - további programpontok között(részlet)

    Állami egészségszervezési rendszer

    Nagytérségi, országos egészségszervezési igazgatóság és betegút optimalizálás rendszere

    Alapellátás erősítése

    Életpálya program

    Indikátor program

    Eszközpótló és informatikai pályázat

    Praxis alap és patika alap

    Alapellátási ügyelet integrálása OMSZ diszpécser rendszerbe

    Járó és fekvőbeteg szakellátás fejlesztése

    Egynapos sebészet fejlesztése

    További várólista csökkentés

    Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása

    OMSZ egységes mentő és betegszállítási rendszer kialakítása

    Kis városi kórházak kapacitásainak kiváltása járóbetegellátás, hosszú idejű ápolás, rehabilitációs fejlesztéssel

    Népegészségügyi program

    Gyógyszerészi gondozás, és generikus ösztönző program

    Népegészségügyi termékdíj

    OTH háttérintézmények összevonása

    Szűrőprogramok országos kiterjesztésének szervezése

    Ágazati informatikai fejlesztés

    Budapest, 2011. október 22.


    A gy gyszert r m k dtet s k rd sei
    A gyógyszertár-működtetés kérdései között

    • Megőrizhető-e a gyógyszerellátás egyenletessége térben és időben?

    • Ki a gyógyszertár valódi működtetője?

      • 1994-2006: személyi jogos gyógyszerész

      • 2006- gazdasági társaság

      • 2011- személyi jogos és gazdasági társaság

    • Mik a személyi joghoz tapadó jogok és kötelességek?

    • Mi a gyógyszerpiaci szereplők jogköre / mozgástere?

    • Mi lesz a gyógyszertári fúziókkal?

    • Nemzeti kézben maradnak-e a gyógyszertárak?

    Budapest, 2011. október 22.


    Hogyan rt kelj k a semmelweis tervet
    Hogyan értékeljük a Semmelweis-tervet? között

    • A tavaly elkezdett átalakítás szerves folytatása

    • A helyzetértékeléssel egyetértünk

    • A célok és feladatok kijelölésével egyetértünk

    • Együttműködést igényel, erre készek vagyunk:

      • Standardokat elkészítettük

      • Vényköteles és vénynélküli expediálási protokollt elkészítettük

      • Gyógyszerészi gondozást végezzük, fejlesztjük,

      • Generikus programhoz csatlakozunk (pl. helyettesítés, hatóanyag-rendelés)

      • Etikai rendszer keretei között etikai audit bevezetését előkészítjük

      • A tulajdonosi programhoz csatlakozunk

    • De!

      • Nagyfokú eladósodás, körbetartozás

      • Széll Kálmán-terv: brutális forráscsökkenés

        A fő kérdés az lesz:

        Ki marad életben?

        Milyen eszközökkel lehet életben maradni?

    Budapest, 2011. október 22.


    Köszönöm a figyelmet! között

    Budapest, 2011. október 22.


    ad