Rhyniognatha hirsti (devon eleje, kb. 400 mió éve) Már valószínűleg szárnyas!

1. Legősibb ismert rovarfosszília (2013) : Rhyniognatha hirsti (devon eleje, kb. 400 mió éve) Már valószínűleg szárnyas!  Korábban kellett a rovaroknak megjelenni (szilur során valósz.) Pterygota radiáció: karbonban

2. Arthropoda: nagyjából a szárazföldi növényekkel együtt hódította meg a szárazföldet, a szárazföldi nematoda, szárnyas rovar és karmos féreglábú evolúció erősen kötődik az edényes növények és az erdők kialakulásához DE: a legelső Arthropoda nyomfosszília csak 520,5millió éves! Molekuláris órával az Arthropoda kiágazás 567–514 mió éve! Jellemző, hogy a molekuláris órával kapott eredmények a fosszíliák koránál régebbi időpontot adnak meg ~ 510 millió éve: Diplopoda – Chilopoda szétválás ~ 472 millió éve: Arachnida radiáció ~ 483 millió éve: Hexapoda radiáció Pancrustacea radiáció: kambrium során csak Pentastomida és Branchiura váltak ki később

3. A Hexapoda-evolúció meghatározó állomásai: Szárnyatlan rovarok megjelenése (növények szárazföldre lépésével együtt) Szárnyak kialakulása (első szárnyas rovar fosszília a karbonból, 380 mió éve) Összehajtható szárnyak megjelenése (a szárny megjelenése után nem sokkal, a karbonban; szűk terek, pl. járatok benépesítése) Endopterygota rovarrendek megjelenése (karbon-perm határán, utána: nagy rovarrend radiációk) Permi kihalási esemény (számos óidőbeli primitív szárnyas rovarrend eltűnése) Virágos növények radiációja (kréta, új forrás, számos rovarnál új táplálkozásmód, kapcsolat a növényi életmenettel)

4. „Palaeoptera” „Polyneoptera” endopterygoták A hajtogatható szárny M D szárny szárnyas szubimágó legnagyobb kládok M – Monocondylea D – Dicondylea A – Apterygota

5. Entognatha klád (? Vitatott!): Szájszervek a fejtok belső részén erednek, kívülről nem láthatók „Parainsecta”: nem monofiletikus • Protura • Collembola • Diplura Rendek, de egyes vélemények szerint osztály-szintű különbségekkel! Ectognatha klád Szájszervek a fejtok külső részén erednek, kívülről láthatók Insecta: monofiletikus minden további Hexapoda rend

6. 2 ízületi pont Ectognatha klád: Monocondylea Dicondylea alosztályok Archaeognatha rend minden más rend mandibula – fejtok: két ízületi pont mandibula – fejtok: egy ízületi pont femur – tibia: egy ízületi pont femur – tibia: két ízületi pont

7. Dicondylea klád (alosztály) • Apterygota klád: • továbbra is elsődlegesen szárnyatlan rovarok • egyetlen ma élő rend: • Zygentoma

8. Pterygota klád valódi szárnyas rovarok, elsődlegesen szárnyasak Szárnyak kialakulása: 1. hipotézis: paranotális lemezekből 2. hipotézis: végtagokból (láb csípőíze) Az utolsó közös Pterygota rovarős hipotetikus szárnyerezete (archedyction) C – szegélyér Sc – szegélyalatti ér R – sugárér M – középér Cu – könyökér A – anális ér

9. „Palaeoptera” Nem monofiletikus, tehát nem klád! mai képviselői: szitakötők és kérészek ezeken kívül: több, legkésőbb a permi kihalás során eltűnt kezdetleges rovarrend Közvetlen reülőizmokkal történő repülés még: fátyolkáknál! Neoptera Monofiletikus csoport Repülés: Szárnyak mozgatása közvetetten,tor izomzatával Repülőizmok: finomabb mozgások

10. Neoptera klád: szárny tövénél szklerotizált területek lehetővé teszik a szárny hajlítását és a testre vízszintesen történő ráfektetését álkérészek (Plecoptera) az első Neoptera mai képviselői pteralia – A rovarszárny ízületei

11. Paraneoptera klád (öregrend) nincs cercus levezetett csoportok folyadékkal táplálkoznak (állati és növényi nedvek) szájszervek: szúró-szívó jellegűek (szipóka, rostrum kialakulása), csak a legősibbeknél rágó típusúak ajaktapogatók kicsik (< 3 ízből) clypeus megnagyobbodik (cybarium-pumpa, szívóerőt biztosítja a folyadék felszívásához) • fatetvek (Psocoptera), • tetvek (Phthiraptera), • hólyagoslábúak (Thysanoptera), • szipókás rovarok (Hemiptera)

12. Endopterygota klád (Holometabola) posztembrionális fejlődés: teljes átalakulás szárnykezdemények nem láthatók a lárváknál! a bábállapot során alakulnak ki(endopterygota rovarok) exopterygota rovarok: az egymást követő lárvastádiumok során látható a szárny megjelenése majd növekedése (azon valódi szárnyas rovarok tulajdonsága, amelyek nem teljes átalakulással fejlődnek)

13. Phylogeny of holometabolous insects (Wiegmann et al. 2009)

14. Nagy rovar radiációk: Bogarak (~ 300 mió éve) Kétszárnyúak Hártyásszárnyúak pl.:

15. homlokréses legyek kerek bábrésűek szárnyerezet redukció legyek Időskála (mió év) Egy példa a rovarrenden belüli radiációra: a Diptera (Wiegmann és mtsai 2011)

16. Rend Fajszám • A legnagyob fajszámú rendek a középidő során radiáló holometabol csoportok között találhatók: • Bogarak • Lepkék • Hártyásszárnyúak • Kétszárnyúak doi: 10.1098/rspb.2009.2299