A pszichol gia alapjai
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 74

A pszichológia alapjai PowerPoint PPT Presentation


  • 89 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A pszichológia alapjai. Pszichológia (ógörög:lélek-tan) tárgya : Lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány A viselkedést hogyan befolyásolják a lelki folyamatok Személyiség kialakulását, fejlődését, egyéni jellemzőit

Download Presentation

A pszichológia alapjai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A pszichol gia alapjai

A pszichológia alapjai

Pszichológia (ógörög:lélek-tan) tárgya:

Lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány

A viselkedést hogyan befolyásolják a lelki folyamatok

Személyiség kialakulását, fejlődését, egyéni jellemzőit

Def:a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozása( magyarázat, modellezés, bejóslás)

Területei:

Alap:általános-, szociál-, fejlődés-, személyiséglélektan

Alkalmazott:klinikai-,reklám-, sport-, iskola-, kriminálp…


A pszichol gia m dszerei

A pszichológia módszerei

  • Megfigyelés (a jelenségeket a maguk természetes valóságában szemlélni, összefüggéseket, törvényszerűségeket feltárni) Introsp. és mások megfigyelése, kérdőív, tesztek.

  • Kísérlet :a vizsgálandó jelenségeket meghatározott feltételek között szándékosan előidézi, ö.függéseket keres; laboratóriumi vagy terep kísérlet

    Statisztikai elemző módszerek segítik a mintaválasztást, tesztkészítést, eredmények elemzését.


Pszichol gia ter letei

Pszichológia területei

Megismerő (kognitív) folyamatok

Tanulás és emlékezés

Érzelmek

Motiváció

Személyiség

szociálpszichológia


Rz kel s s szlel s 1

Érzékelés és észlelés 1.

Érzékelés: a külvilág részingereinek felfogása érzékszerveink útján

Külső érzékelés:a külvilágból érkezett ingereket fogja fel és közvetíti (látó, halló, tapintó, ízlelő és szagló érzékelés.) Ezek felfogására specializálódott szervek az érzékszervek (szem, fül, bőr stb.)

Belső érzékelés:a szervezetből érkező ingereket fogja fel (a szervekből, izmokból, inakból érkezik az inf.). Ezek: egyensúlyérzékelés, szervi- és mozgásérzékelés.


Rz kel s s szlel s 2

Érzékelés és észlelés 2.

Észlelés: az érzékszervi benyomások egységesítése, tárggyá, jelentéssé való szerveződése, a részingerek egységes, komplex felfogása. Az észlelés felhasználja a korábbi tapasztalatokat, elvárásokat, kategóriákat is a világ jelentéseinek megértésében.


Rz kel s s szlel s 2 szlel s

Érzékelés és észlelés 2.Észlelés

  • Észlelőrendszer feladatai: mi ez? (felsimerés) Hol? (téri lokalizáció)

  • Felismerés eszközei: figura-háttér, csoportosítás

  • Lokalizáció: távolsági jelzőmozzanatok:relatív nagyság,takarás,rel.magassági helyzet, lineáris perspektíva, mozgásészlelés (valódi, indukált)

  • Konstanciák: def., típusai (világosság, szín, alak, nagyság)


Figura h tt r

Figura-háttér


Figura h tt r 2

Figura-háttér 2.


Takar s

takarás


Relat v nagys g

Relatív nagyság


Relat v magass gi helyzet

Relatív magassági helyzet


Vonalperspekt va

vonalperspektíva


Vonalperspekt va 2

Vonalperspektíva2.


Alakkonstancia

Alakkonstancia


Vil goss gkonstancia

Világosságkonstancia


Sz nkonstancia

Színkonstancia


Nagys gkonstancia

Nagyságkonstancia


Velesz letett s tanult rz kel si k pess gek

Veleszületett és tanult érzékelési képességek

Újszülöttek képességei

Három napos látása: élek, csúcsok, görbék

Egy hónapos látása: nagyobb tárgyak, arckif. nem

2 és fél hónapos: mozgásait vizuálisan vezérli-manipuláció kezd., arcot, arckifejezéseket felismer

Gyakorlás szerepe

Konstanciák kialakulásához kell a tapasztalat (nagyságkonstancia 10 éves kor után, alakkonst.kb.9 hón korra, mélységészlelés kb.8 hón korra alakul ki, vizuális szakadék)


A figyelem

A figyelem

Def: A tudat szelektáló, kiemelő tevékenysége

Mire jó?

Terjedelme, megoszthatósága egyéni jell.

Szelektív szűrő, mindent vagy semmit (egyes dolgokat kiválaszt, másokat elhalványít) koktélparti jelenség: saját nevünk

Csillapító modell (nem figyelt jel aktivitását csillapítja)

Kapacitáselméletek (megoszlik a csatornák között)

Figyelem hullámzása: pár mp. ig teljes figyelem, gyengül, megszűnik, újra teljes figyelem

Mikor önkéntelen, szándékos?


Az eml kezet

Az emlékezet

Két típusa: RTM és HTM

Három szakasza: kódolás-tárolás-előhívás

RTM:

-másodpercekig tárol

-kódolása: akusztikusan ismételgetéssel verbális tételeket pl.betű, számsor, vagy vizuálisan formákat

-tárolása:5 és 9 közötti elemet, tömbösítéssel többet ,pl. futó

-felejtése:kiszorulás

HTM:

-percektől-évtizedekig tárol

-kódolása: verbális tételeket jelentés segítségével, de lehet hangot,illatot is

-felejtése:rossz keresés, más állapotban, más helyen történik a felidézés, interferálnak érzelmek, gondolatok

-trükkök: helyek módszere,kulcsszó módszer, mentális séta,előhívás gyakorlása,PQRST módszer


Tanul s

Tanulás

Def: a viselkedés viszonylag állandó megváltozása gyakorlás eredményeképp. Nem érés, nem időleges állapotoknak tulajdonítható vis. változások( pl. droghatás, fáradtság).

Négy típusa:

Habituáció (csecsemő vizsgálatok)

Klasszikus kondicionálás-Pavlov

Operáns kondicionálás-Thorndike

Komplex tanulás


Klasszikus kondicion l s 1

Klasszikus kondicionálás 1.


Klasszikus kondicion l s 2

Klasszikus kondicionálás 2.


Klasszikus kondicion l s 3

Klasszikus kondicionálás 3.


Klasszikus kondicion l s 31

Klasszikus kondicionálás 3.

Pavlov kutyakísérletei

Asszociációkat alakít ki két inger között

Alapfogalmai:

-Feltétlen inger:táplálék,

-feltétlen (reflex) válasz: nyálelválasztás,

-feltételes inger: csengőhang,

-feltételes válasz: nyálelválasztás

Generalizáció-diszkrimináció

Kioltás

Embernél: kondicionált félelmek


Oper ns kondicion l s 1

Operáns kondicionálás 1.


Oper ns kondicion l s 2

Operáns kondicionálás 2.


Oper ns kondicion l s 3

Operáns kondicionálás 3.

Thorndike-1898

Macska problémaketrecben, a megerősített viselkedés fennmaradása

Próba-szerencse vis.,majd jutalom a helyes válaszért-effekustörvény

elsődleges vagy másodlagos megerősítések

Embernél: gy.nev, állatidom.(cirkusz, hajótörött kereső galambok)


Rzelmek 1

Érzelmek 1.

Az egyik leggyakrabban átélt pszichés jelenség (az érzelmek alapján minősítjük az információkat, gondolatokat, de az érzelmek átszövik, befolyásolják cselekedeteinket is).

Def: Az érzelem egy szubjektív viszony tárgyhoz, jelenséghez, embertársainkhoz és önmagunkhoz.

Összetevői:

belső tünetek (vegetatív idegr.)

arckifejezések

gondolatok, vélemények, az érzelem kategorizálása (+vagy-)

Átélt érzelmi reakciók


Rzelmek 2 arckifejez sek

Érzelmek 2. Arckifejezések

Az érzelmek kifejezése részben öröklött (Darwin, újszülöttek, vakok, különböző népcsoportok) részben tanult (Shachter-Singer) folyamat

Alapérzelmek: öröm, szomorúság, harag, érdeklődés, meglepődés, undor, szégyen, félelem


Rzelmek 3

Érzelmek 3.

Shachter –Singer feltételezték, hogy az érzelem létrejöttében a megismerésnek, tapasztalatnak nagy szerepe van.

Kísérletük: adrenalin injekció, örömhelyzet/düh helyzet, aki tudta-nem élte át, aki nem tudta-átélte az örömöt/dühöt

Az érzelmet a vegetatív izgalom, a helyzet értékelése a tapasztalat alapján, együttesen határozzák meg.


Agresszi kialakul sa

Agresszió kialakulása

Olyan viselkedés, mely szándékosan sért egy másik embert (verbálisan, vagy fizikailag), vagy rombol tárgyakat. Nyíltan vagy szimbolikusan fájdalmat szeretne okozni.

szorongás: (nyugtalanság, aggódás és feszültség állapota, nincs tárgya)

harag : frusztráció okozza, ez a szelep, agresszióra késztet, vagy regresszióra

Személy elleni agr.: 1 évestől, birtoklás a cél, rövid ideig tart a haragja

3-6 évesen csökken a birtoklási harc, nő a verbálagr, indul a szülővel szembeni agr. Cél: elfogadható formát adni a gy. Indulatainak, kifejezhesse indulatait

Jutalmazott agr.- nő a gyakorisága

Büntetett agr.- nő a gyakorisága

Agresszív szülői modell- utánzásra késztet


K t d s

Kötődés

Def: A fiatal élőlény azon késztetése, hogy egy bizonyos másik egyed közelében maradjon, mivel nagyobb biztonságban érzi magát annak jelenlétében és mindez magában foglal egy érzelmi kapcsolatot is, mely mintául szolgál a későbbiéletszakaszokban kialakított kapcsolatok minőségére.

Az újszülött veleszületett hajlama a közelség keresése, az anya odacsalogatása ösztönös reakciókkal (sírás, mosolygás, szemkontaktus)

Első hónapokban alakul át kötődéssé, ha az anya elég érzékenyen reagál a gyermek jelzéseire

Olyan szeretetkapcsolat, ami felcserélhetetlen, néhány személyre irányul csak

A kötődés adta biztonságérzet a kiindulópont, ahonnan megkezdi a világ felfedezését

Létezik egy szenzitív periódus, amikor létre kell jönnie, különben a személyiség súlyosan sérül


A ragaszkod st l a k t d sig

A ragaszkodástól a kötődésig

Harlow majomkísérletei

Ainsworth idegen helyzet kísérlete (anyával, idegennel,egyedül,anya visszatér)

Három kötődési stílus:

Biztonságosan kötődő: anyával testi kont., idegennel bizalmatlan, anya visszatértekor hamar vigasztalódik

Bizonytalan, elkerülő: idegennel nem bizalmatlan, anyával találkozva közömbös, vagy elkerülő

Bizonytalan szorongó, ambivalens: anyát visszatértekor elutasítja. Hol keresi, hol elut. a testi kont, idegen felzaklatja, anya lassan tudja megnyugtatni.

’80-as években negyedik stílus:

4. zavarodott: ellentmondásosan vis, anyjával és idegennel is.


K t d s 2

Kötődés 2.


Rzelmi intelligencia

Érzelmi intelligencia

Érzelmi intelligencia

Az a képesség, hogy a személy monitorozza saját és mások érzéseit és érzelmeit, hogy megkülönböztesse ezeket egymástól és felhasználja ezt az információt gondolkodásában és viselkedésében.


Szorong s

Szorongás

„normál” szorongás:a szervezet riasztó-berendezésének, vagyis a veszélyhelyzetekben megnyilvánuló reakcióinak átfogó elnevezése.

kóros szorongás:a fenti reakciók kellő ok nélkül vagy fenyegetést nem jelentő események hatására következnek be.


Szorong s 2

Szorongás 2.


Szorong s 3

Szorongás 3.

a szorongó egyén nem képes a kp.-i ir. aktivációs szintjét a szituációnak megfelelő optimális szinten tartani,

aránylag enyhe ingerek túlzott aktivációt, azaz szorongást váltanak ki.


Szorong s 4

Szorongás 4.

  • ismert, majd’mindenki számára szorongást keltő helyzet pl. az orvosi vizsgálat

  • szinte minden pszichiátriai betegségben megjelenik

  • számos testi betegségnek is kísérője

  • rontja a szomatikus állapotot

  • az idült szorongás általános betegség-rizikófaktor, melynek fennállása esetén

    a meglévő betegség kimenetele kedvezőtlenebb,

    a rehabilitáció esélyei csökkennek

  • a központi aktiváció fokozódása egyénre jellemző

  • vannak típusos jellegzetességek, melyek szinte minden betegnél megmutatkoznak


Mi rt szoronganak a betegek ha orvoshoz fordulnak

Miért szoronganak a betegek, ha orvoshoz fordulnak?

  • A betegek többsége helyzeténél fogva szorong, mert nem tudja pontosan, mi baja van és azt sem, hogyan javíthat fájdalmain, a kialakult tüneteken

  • Az alapbetegség tüneteit a szorongás tünetei súlyosbítják, ha az orvos nem tudja oldani ezt a természetes, nem kóros szorongást.

  • a szorongás lényegéhez tartozik az információhiány és az adekvát aktivitás képességének gátoltsága,

  • az orvos a szorongás oldásában valódi „orvos gyógyszer” kell legyen, kiegészítve ezzel a specifikus diagnózist és terápiát.


Mit ig nyel a beteg ahhoz hogy szorong sa cs kkenjen

Mit igényel a beteg ahhoz, hogy szorongása csökkenjen:

  • magyarázatot és információt

  • tanácsot és kezelést

  • reális megnyugtatást

  • meg szeretné tudni panaszai okát

  • Azt az érzést, hogy egy kompetens és szimpatikus orvos komolyan veszi az állapotát


A beteg szorong s t fokozza

A beteg szorongását fokozza:

  • nem tudja a diagnózist,

  • félelmeinek és aggodalmainak oldására nem kap kielégítő magyarázatot

  • nem kap megfelelő, saját aktivitását, részvételét mobilizáló tanácsokat,

  • nem kap reális megerősítést, megnyugtatást,

  • úgy érzi, hogy az orvost nem érdekli az állapota, nem figyel az általa elmondott panaszokra


Szorong s old sa

Szorongás oldása

Szorongásos betegek elkerülő magatartása kifejezett.

Szorongásos kórképekben szenvedőknél a fogorvos pszichoterápiás-empátiás beállítódásának kiemelt fontossága, a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kiemelt jelentősége

  • Szorongás jelei: levegő visszatartása, vagy gyors, felszínes légzés (hiperventilláció), feszült izomzat, kapaszkodás a karfába, verítékezés stb.

  • Szorongás felismerése, megbeszélése (szakorvoshoz irányítás).

  • Minél rövidebb várakozás; barátságos váró.

  • Jó orvos-beteg kapcsolat kialakítására időt szánni.

  • Légzéskontroll, ellazulás. Kezelési terv megbeszélése, elfogadtatása.

  • Figyelem elterelésének módjai.


Szorong s fogorvosi jelent s ge

Szorongás fogorvosi jelentősége

  • Fogászati helyzetekben sok ember erős szorongásokat él át

  • A fogászati kezelések elkerüléséhez, fogállapot elhanyagolásához vezet- csak elviselhetetlen fájdalom esetében jelentkeznek orvosnál

  • A fogorvos munkáját megnehezíti

  • Az orvos-beteg kapcsolatban figyelmet kell szentelni a szorongáscsökkentésnek!


Szorong s a fog szati helyzetekben fog szati rendel ben v rakoz 130 szem ly r nai r

Szorongás a fogászati helyzetekbenFogászati rendelőben várakozó 130 személy (Rónai R.)


Mennyire f l

Mennyire fél....


Fog szati kezel ssel kapcsolatos f lelem diagnosztik ja s m r s re alkalmas m dszerek

Fogászati kezeléssel kapcsolatos félelem diagnosztikája és mérésére alkalmas módszerek

  • a1-”Fogászati szorongásskála” ( Dental

  • Anxiety Scale /DAS/)

  • a2-” Fogászati félelem kérdőív” ( Dental

  • Fear Survey/DFS)


A fog szati kezel ssel kapcsolatos f lelem diagnosztik ja s m r s re alkalmas m dszerek

A fogászati kezeléssel kapcsolatos félelem diagnosztikája és mérésére alkalmas módszerek

  • CORAH NL: Development of a dental anxiety scale. J Dent Res

  • 1969;48:596.

  • KLEINKNECHT RA, THRONDIKE RM, McGLYNN FD, HARKAVY J:

  • Faktoranalysis of the dental fear survey with cross-validation. J Am

  • Dent Assoc 1984;108:59-61.

  • FÁBIÁN TK, KELERMEN P, FÁBIÁN G: Dental Anxiety Scale

  • („Fogászati szorongás skála”)hazai bevezetése. Magyar populáción

  • végzett szorongásepidemiológiai vizsgálatok. Fogorv Szle 1998;

  • 91:43-52.

  • FÁBIÁN TK, HANDA T,SZABÓ M,KELEMEN P,KAÁN B,FÁBIÁN G:

  • Dental Fear Survey(„Fogászati félelem kérdőív”)magyar fordítása,

  • hazai populásión végzett mérések eredményei. Fogorv Szle

  • 1999;92:307-315.


A fog szati f lelem kezel si lehet s gi

A fogászati félelem kezelési lehetőségi

  • Gyógyszeres

  • Pszichés

  • kommunikáció

  • Orvos-beteg-asszisztens kapcsolat

  • Fájdalommentesség, szakaszosság

  • Felvilágosítás

  • Pszichoterápiás technikák


Kommunik ci

Kommunikáció

  • Non-verbális

  • Metakommunikáció

  • A team tagjainak együttműködése

  • Fogászati kezelő és váró kialakítása

  • Várakozási idő lerövidítése

  • Verbális


Metakommunik ci

Metakommunikáció

  • Orvos megjelenése

  • Orvos öltözködése (páciens elvárásai, bizalom megteremtése)

  • Páciens megérintése- kézfogás

  • Térbeli elhelyezkedés


Verb lis kommunik ci i

Verbális kommunikáció I.

  • Páciens modalitásának feltérképezése

  • Vizuális

  • Auditív

  • Kinetikus

  • Páciens megküzdési stílusának felismerése


Ker lend kommunik ci s strat gi k

Kerülendő kommunikációs stratégiák

  • Fenyegetés, figyelmeztetés

  • Moralizálás, prédikáció

  • Bírálat, kritika, vádaskodás

  • Gúny nevetségessé tétel

  • Kioktatás

  • Direkt tanácsadás, megoldási javaslat


Aj nlott irodalom

Ajánlott irodalom:

  • Bálint M: Az orvos, a betege és a betegség.

  • Animula kiadó .Budapest ,1990

  • Molnár P Csabai M: A gyógyítás pszichológiája.

  • Springer Hungarica Kiadó ,1996

  • Tringer László: A gyógyító beszélgetés.

  • a SOTE Budapest, 1992

  • Vértes G. Fábián TK : Fogorvosi

  • pszichoszomatika . Medicina Könyvkiadó Zrt.

  • Budapest, 2007


Szorong sos zavar

Szorongásos zavar

  • A szorongásos zavar mint betegség

    • Ha az egyén vagy környezete tartósan szenved miatta, s megszokott életvitelét, szubjektív jólét-érzését tartósan akadályozza.

  • A szorongásos zavar kialakulásában

    • döntő: az ir. biológiai adottságai,

      alkati sajátosságok,

      a személyiség egyéni reakciókészsége,

      kp.-i aktiváció-szab. öröklött gyengesége (szorongásra való általános hajlam),

    • hozzájárulhat: környezeti hatás.


Szorong sos k rk pek

Szorongásos kórképek

Vezető tünet a szorongás

  • Fóbiák

  • Pánik-zavar

  • Generalizált szorongás

  • Kényszeres zavar

  • PTSD


F bi k

Fóbiák

Konkrét és indokolatlan félelem, irracionális, a napi életet akadályozza. Helyzetek elkerülése-szorongás átmenetileg csökken, de idővel erősödik.

  • Egyszerű (specifikus) fóbia- egyetlen dologtól fél a beteg kóros mértékben: éles tárgy, egy állatfajta, magasság, stb.,fogászati fóbia; vér- tűszúrás- orvosi beavatkozás, betegség, fertőzés;

    fogászati fóbiások nagy részénél vér-injekció-orvosi beavatkozás-fóbia is

  • Társas (szociális) fóbia- társas helyzetekben fél megszólalni; fél, hogy butaságot mond; közös étkezés, nyilvános beszéd, megszólalás kerülése

  • Agorafóbia- „piactértől való félelem”: nyitott tér, sok ember, jármű, lift, zsúfolt helyek kerülése (néha pánikzavarral társul)


A pszichol gia alapjai

Fóbiák 2.


P nik zavar

Pánik-zavar

  • Rohamszerűen, váratlanul fellépő pánik, félelem attól, hogy elveszti a viselkedés feletti kontrollt: pánikrohamok.

  • Szapora szívverés, végtagzsibbadás, hideg-meleg hullámok, reszketés, veritékezés, mellkasi fájdalom, fulladás, szédülés,ájulás-érzés, hiperventilláció Halálfélelem,megbolondulástól, önkontroll elvesztésétől félelem. „Szívinfarktus” minősítés miatt szorongás még jobban fokozódik

  • Derealizáció vagy deperszonalizáció;megőrüléstől vagy önkontroll elvesztésétől való félelem;

  • A hosszú várakozási feszültség, fogászati kezelés a rohamot provokálhatja.


Generaliz lt szorong s

Generalizált szorongás

Nem specifikus helyzetekben szorong a beteg,hanem általános aggódás, rettegés, idegesség; „stressz az egész élet”, alvászavar, testi tünetek.

Mindig a legrosszabbra gondol a beteg, állandó nyugtalanság, irracionális félelmek, kis valószinűségek túlbecsülése a veszélyek tekintetében.


K nyszeres zavar

Kényszeres zavar

  • = korábbi „kényszerneurózis”

  • A szorongásos zavarok egyik legsúlyosabb formája.

  • Önmagában az egyik legtöbb szenvedést okozó betegség

  • Éber tudatállapot mellett megjelenő, az egyén akarata ellenére érvényesülő, kínzó gondolati tartalmak és/ vagy cselekvési kényszerek.

  • Szorongással járnak együtt, az egyén megpróbál védekezni ellenük.

  • A kényszerek énidegenek, az egyén számára irracionálisak.

    • Kényszergondolat, Kényszerimpulzus/késztetés, Kényszercselekvés


K nyszeres zavar 2

Kényszeres zavar 2.

  • Kényszergondolat:

    • Irracionális, nemegyszer az egyén erkölcseivel, személyiségével össze nem egyeztethető gondolat, kép, asszociáció jelenik meg. (pl. vallásos egyénnél „bűnös” gondolatok)

  • Kényszerimpulzus:

    • Indítékot érez, hogy magának vagy másnak ártson (sértés, bántalmazás, megölés stb.)

  • Kényszercselekvés:

    • Irracionális, minőségében és mennyiségében ésszerűtlen cselekvést kénytelen végrehajtani. Kialakulása alapvetően eltér a fentiekétől: a cselekvéssor maga aktív elkerülő magatartás.

      A rituális cselekvés szorongást csökkent. Ha megakadályozzuk benne, olyan fokú szorongás fellépésével kell számolnunk, amely agresszivitásig fokozódhat.


K nyszeres zavar 3

Kényszeres zavar 3.

  • A kényszerek nagy része tematikailag 3 csoportba sorolható:

    • Erkölcsileg, a konvenciókat illetően tilalmas vagy bűnös dolgok

      • többnyire gondolatok vagy impulzusok

      • kiemelt jelentősége van a vallásos tartalmúaknak

      • ide tartoznak a horrorisztikus fantáziaképek is („nem ért haza, csak nem…?”)

  • A dolgok elrendezésével kapcsolatos kényszerek

    • részben gondolatok, részben cselekvések

    • gyakori az ellenőrzési, számolási kényszer

  • A tisztasággal, beszennyeződéstől való félelemmel kapcsolatos

    • döntően cselekvési kényszerek

    • legismertebb a mosakodási

    • Az igazán súlyos forma generalizálódhat (gondolati és/vagy szemantikai úton, pl. „megfog” szót meghallva→ minden után, amit megfog, kezet kell mosnia, stb. )


  • A pszichol gia alapjai

    PTSD

    • Az új osztályozási rendszerek legújabb külön kategóriája.

    • Speciálisan erre a csoportra jellemző a traumával kapcsolatos élmények feldolgozatlansága.

    • Hónapokkal az átélt trauma után is kialakulhat.

    • Gyakori a trauma átélése gondolatban, fantáziában vagy álmokban.

      • Férfiak: háború, fogság, koncentrációs tábor, baleset, természeti katasztrófa.

      • Nők: az előbbieknél gyakrabban: nemi erőszak, támadás.


    Ptsd 2

    PTSD 2.

    • A trauma megismétlődésétől retteg, elkerülő magatartást tanúsít

      (pl. autóbaleset után nem ül volán mögé).

    • Ez életvitelét gyökeresen megváltoztatja, állandóan szorong.

    • Ha a tünetek 3 hónapon túl is fennállnak: krónikus~ (↔akut).


    A motiv ci mot vumok

    A motiváció, motívumok

    Szükségleteink és igényeink

    Definíciója: a motiváció az ember cselekvéseinek hátterét és mozgatórugóit jelölő gyűjtőfogalom.

    Típusai:

    1.homeosztatikus motívumok (éhség, szomjúság, légzés, hőmérsékletszabályozás, ürítés, biztonság)

    2.szociális: szexualitás, utódgondozás (fajfenntartás) elismerés, elfogadás vágya

    3.humánspecifikus motívumok: kíváncsiságmotívum (szenzoros ingerkeresés, manipuláció, exploráció)

    A motívumok komplex rendszert alkotva befolyásolják az emberi viselkedést.


    A motiv ci mot vumok 2

    A motiváció, motívumok 2.

    Humánspecifikus motívumok

    Extrinzik: olyan késztetések, amelyek célja vmilyen kézzelfogható cél, nyereség elérése, kár elkerülése

    Intrinzik: önjutalmazó maga a cselekvés, a benne rejlő öröm a cél. Pl. kompetancia,teljesítménymotívumok

    Kutatások szerint az intrinzik késztetés öröme elvész, ha a tevékenységért extrinzik jutalmat adunk. (kivéve információs jutalmazás, mert az visszajelzés a teljesítményről)


    Hum nspecifikus mot vumok 3

    Humánspecifikus motívumok 3.

    A kíváncsiságkésztetésből fejlődnek ki a kompetencia és a teljesítmény humánspecifikus, intrinzik motívumok.

    Kompetenciamotiváció: a környezettel való hatékony bánásmód (már csecsemőkorban az én csinálom élménye, később én akarom, társas közeg szerepe!), a környezet átalakítására irányuló belső késztetés. Fontos, hogy a gyermek önállósági törekvéseit megerősítjük, vagy elnyomjuk, a gyermek így szerez tapasztalatot önmaga hatékonyságáról (külső kontrollos személyiség-belső kontrollos)

    A teljesítménymotiváció sikerek elérésére, mások teljesítményének meghaladására irányuló késztetés. Alapja a gyermekkel szembeni növekvő elvárások, a társas hatások szerepe meghatározó.


    A motiv ci mot vumok 4

    A motiváció, motívumok 4.

    Feladathelyzetben két ellentétes motívum jelenik meg: a cél elérése és a kudarc elkerülése. Ez alapján az embereket két csoportba sorolhatjuk: sikerorientáltak (ők szeretnek kockáztatni, próbára tenni önmagukat) és kudarckerülők (bizonytalanok önmagukban és inkább olyan feladatot választanak, ahol a siker biztosra vehető). A feladat teljesítésére vonatkozó előzetes célkitűzésünk, amit magunktól elvárunk, az igényszint.


    A motiv ci mot vumok 5

    A motiváció, motívumok 5.

    Maslow: a motívumok hierarchiája, piramismodell

    Önmegvalósítás szükséglete (amit az ember tud, azzá kell lennie, önkiteljesítés, lehetőségei kibontakoztatása)

    Esztétikai szükségletek (szépség, szimmetria, rend)

    Tudásszükséglet (tudni, megismerni, megérteni)

    Elismerés szükséglete (teljesíteni, kompetensnek lenni, mások tiszteletét kivívni)

    Szeretet szükséglete (tartozni másokhoz, befogadottnak lenni, család, barátok)

    Biztonsági szükségletek (egészség, foglalkozás, lakóhely, tulajdon biztonsága)

    Alapvető fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság, alvás)


    Motiv ci 6

    Motiváció 6.


  • Login