A vajdas ági fiatalok regionális kötődése és elvándorlási hajlandósága

1. 7. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia Újvidék, 2008. november 21 - 23 A vajdasági fiatalok regionális kötődése és elvándorlási hajlandósága Halápi Dóra Bölcsészettudományi Kar, Újvidék

2. Forrásanyag: • Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei a Kárpát medencében c. nemzetközi projektum (2006 – interjúk, fókuszcsoport vizsgálat) • Mozaik-2001, nemzetközi ifjúságkutatás -Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka) • T. Mirnics Zsuzsanna: Hazától hazáig– MTT kötet 4. (2001-Szabadka)

3. VAJDASÁGI DEMOGRÁFIAI MUTATÓK

4. Szerbia negatív migrációs rátával

5. Kérdésfeltevés: A fiatalok regionális kötődése marasztaló erő?

6. Korábbi kutatáseredmények Mirnics Zsuzsa (2000): A Vajdaságban és Magyarországon tanuló vajdasági egyetemi hallgatók életkilátásai és migrációs szándékai az otthon (Szerbiában) tanulók 56%-a fontolgatta a külföldre távozást, míg a külföldön tanulók többsége nem tudta elképzelni a jövőjét Jugoszláviában migrációs motívumok: háború, létbizonytalanság, izoláció, létért való küzdelem…

7. Mely feltételekkel térnének vissza Jugoszláviába a Magyarországon tanulók? Tipikus válaszok: • „Ha rendeződne a politikai helyzet, a nép irányítói felhagynának a „középkor" visszaállításának törekvésével, ha az emberhez, mint lényhez, a nyugati kultúrákhoz hasonlóan viszonyulnának, ha az életnek lenne értéke, visszatérnék ...” • „Visszatérnék Jugoszláviába, ha béke lenne, megszűnne a szegény nép sanyargatása, eltörölnék a határátlépési illetéket, javulnának az életkörülmények. Szeretném, ha a gyermekemnek sohasem kellene azt mondanom, hogy nincs. Ez sajnos csak akkor elképzelhető, „ha a nap megcsókolja a holdat".

8. 2006. évi kutatási eredmények: Karrierutak vagy parkolópályák? Akadályok a karrierépítésben: • Államnyelv ismerete? • A fiatalok gazdasági helyzete, esélyei a térségben: -15% munkanélküli -60% továbbra is szüleinél él -50% nem a végzettségének megfelelően helyezkedett el

9. Szerbia/Vajdaság és a település gazdasági helyzetének a megítélése Érett és reális életkilátások a fiataloknál: • Szerbia gazdasági helyzete rossz, lassú a fellendülés, az Európához való közeledés • Vajdaság Szerbiához viszonyítva: fejlettebb, jobbak a lehetőségek • A saját település helyzetét annak a függvényében ítélik meg, hogy mennyire sikerül újraéleszteni a tönkrement állami létesítményeket és befektetésekkel új munkahelyeket teremteni.

10. Példa a település helyzetének értékelése • Szabadkai fiú szavai: “Remélem, hogy Szabadka is hasonló helyzetbe kerül mind amilyenben Sopron volt Magyarország EU-s csatlakozása előtt. Gondolom és remélem, hogy Szabadka virágozni fog Szerbia EU-s csatlakozásáig... Szabadkai húzóágak közé sorolnám az élelmiszeripart, textilipart, építőipart, fémfeldolgozó- ipart, villamos ipart, informatikai és más szolgáltatásokat nyújtó ágazatokat valamint a mezőgazdaságot.” • Temerini fiatalember: „Szerintem, … ahhoz képest, hogy az egész Temerin, biztos, hogy van egy harminc-negyven ezer lakosa, … nincs három olyan gyár, ami komolyabb, vagy gazdaságilag húzóág, … ami tényleg segítene akár a községnek, akár, hogy foglalkoztatna több embert, olyan nincs. Hát szerintem ez katasztrófa.”

11. Menni vagy maradni? • A megkérdezettek 50% ha alkalma adódna elköltözne Vajdaságból. Miért menni? • Jobb megélhetés (gazdasági motívum) • A korábbi elvándorlás pszichológiai vonzásereje: háborúk miatt a megkérdezetteknek sok ismerőse van külföldön (rokonok, barátok, szomszédok), ami az elköltözés vonzóbbá teheti és serkenti • Tanulás, továbbképzés, kreatívabb munkahelyek, jobb szakmai lehetőségek külföldi vonzóereje a karrierépítésben

12. Miért maradni? A külföldön munkát keresők társadalmi beilleszkedése nehézkes Vízumkényszer, a befogadó államok akadályozó előírásai és elvárásai a bevándorlók és munkavállalók felé: nyelvtudás, kezdeti tőke, szakmai kompetencia

13. Összegzés • Emigrációs hullám: a kilencvenes évek elejétől 2000-ig a fiatalok tömegesen vándoroltak ki és próbáltak szerencsét Magyarországon vagy más nyugati országban • 2006-ra az elvándorlási kedv apadt, de még mindig aktuális. Változtak a migráció motívumai: elsősorban gazdasági okok • Az elvándorlást fékező feltételek: élhető élet a szülőföldön, a fiataloknak karrierépítési lehetőségek, új munkahelyek, az uniós felzárkózás felgyorsulása, gazdasági fellendülés, befektetések.

14. Köszönöm a figyelmet!