Download
1 / 16
170 likes | 254 Views
Székács József ( 1809-1876). orosházi születésű evangélikus püspök, egyházi író, költő, műfordító, A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Családi háttere, gyermekkora. Apja Székács János, anyja Plenter Éva . Apja szegény tímármester volt, családja eltartásához sokat kellett dolgoznia.
E N D
Székács József(1809-1876) orosházi születésű evangélikus püspök, egyházi író, költő, műfordító, A Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Családi háttere, gyermekkora • Apja Székács János, anyja Plenter Éva. • Apja szegény tímármester volt, családja eltartásához sokat kellett dolgoznia. • A nyolc gyermekkel megáldott szülők becsületes, szorgalmas, vallásos, példamutató életet éltek. • Székács József a család harmadik gyermekeként jött a világra.
Iskolái • Elemi iskoláit Raksányi Imre tanító vezetésével végezte, az iskolában kiváló tanuló volt, saját visszaemlékezése szerint:,,oldalam nem a magolásban, hanem a figyelésben, a felfogás könnyűségében és a bátorság és bizalmasság bizonyos nemében állhatott”. • A középiskolai hat osztályt a mezőberényi gimnáziumban végezte, ezt követően hitfelekezete soproni evangélikus főiskoláján tanult tovább, ahol három éven át filozófiát és teológiát hallgatott és a „magyar társaság” nevű önképzőkör lelkes tagja volt.
Fiatalkori munkássága • Mivel nem volt pénze külföldi egyetemen továbbtanulni, kénytelen volt háznevelőséget vállalni a gazdag szerb Nikolicscsaládnál, ahol megtanult szerbül és ógörögül, miközben két évig jogot is tanult és magyar irodalmat tanított. a fiatal Székács József:
Külföldi útjai és tanulmányai • 1835 tavaszán Berlinbe ment, itt bölcsészdoktori oklevelet szerzett. • További utazásokat tett Angliában, Hollandiában, Olaszországban és Svájcban. Berlin London
Munkássága itthon • 1836-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1837-ben kiadta műveit. • 1837-ben Pesten az újonnan alakult evangélikus magyar egyház első magyar lelkészévé választották, szónoki tehetsége hamar megmutatkozott. • 1839-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották.
Az 1848-as forradalom és szabadságharcot követően az önkényuralom fel kívánta számolni a protestáns egyházi önkormányzatot, mely ellen hevesen tiltakozott. • 1854-ben Török Pállal együtt kiadták a Protestáns lelkészi tárt, a gyakorlati lelkészet körében előforduló egyházi munkálatok gyűjteményét.
A protestáns autonómia elnyomására is kiterjedő 1859. évi Thun-féle pátens elleni tiltakozásul lemondott a még 1848 előtt elfoglalt egyházkerületi főjegyzői állásáról. Ekkor adta ki „A magyarhoni ágostai s helvét hitvallású evangélikusok szabad vallásgyakorlatát biztosító törvények” című munkáját. az evangélikus bányakerület 1860 július 17-én szuperintendenssé választotta. Tizenkét éven át folytatott főpásztori működése során számos reformot hajtott végre. 1866-ban országgyűlési képviselővé választották.
Művei, költeményei • művei: -A szatíráról • - Bevezető beszédek Vajda Péterhez és Erdélyi Jánoshoz • - Hogy lehet könnyen meggazdagodni? • - Új Biblia(Egy élelmes író a kiadójához) • - Horatiusi ódák • Irodalmi sikerei és kitüntetései folytán híres és keresett ember lett. • 1866-ban kiadta „Imádságok és buzgólkodások” című imakönyvét és „Keresztyén katekizmus”- át. • 1868-ban pedig kiadta a „Kisebb imakönyv”- ét .
Tevékenységei • Tanácsára az evangélikus elemi iskolákat a fiúk számára négy, lányok számára hat osztályos intézménnyé bővítették, és a tanítókat akkor páratlan fizetéssel alkalmazták. • A papi hivatalok és iskolák számára díszes nagy épületet emelt és végrehajtotta a pesti szláv nyelvű evangélikus hitközség végkielégítését.
Vallásos költészete • Költői lelkén, vallásos kedélyén kívül a szükség is indította Székácsot az egyházi költészet művelésére. • Mindjárt pesti pappá választása után írt a tanuló ifjúság számára kis vallástant ,melyből a serdülő gyermek vallása alaptételeit egyszerű, az ő értelméhez alkalmazott előadásból tanulja meg, s melynek énekei, imádságai beleoltják a fogékony lélekbe az igazi, mély vallásos érzést.
Énekeket rendesen minden ünnepélyes alkalomra írt, melyeket a közönséges alkalmi szerzeményeknekmessze föléje emelt az a vallásosság. "Enyészet és öröklét" című halotti éneke arra tanít, hogy az Istenbe vetett rendületlen hit e földi életünk folyamán a megnyugvás forrása, hű vezérünk sírunkig, a síron túl pedig hathatós szószólónk Isten ítélőszéke előtt .
Székács József idősebb korában Székács József portréja leszármazottainál
A Deák téri templom A Deák téri templom 1910-ben A Deák téri templom 1830-ban Budapest legrégibb evangélikus templomát, amelynek egykor Székács József is lelkésze volt Krausz János tervei alapján Pollack Mihály építette klasszicizáló empire stílusban, 1799-1809 között. Az 1856-ban elkészült főhomlokzat Hild József munkája.
Székács József síremléke és gyászjelentése Székács József 1876. júl. 29-én halt meg Budapesten, sírja a Kerepesi temetőben található.
Iskolánk nevének felvételével szeretne tisztelegni a 200 éve születettSzékács József, orosházi születésű evangélikus püspök, az „ország papja” előtt. Készítették: a leendő „SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM” 9/4 osztályos diákjai. Köszönjük a figyelmet!
