1 / 16

Hazánkba érkező uniós támogatások története

Hazánkba érkező uniós támogatások története. Tóth István Kecskemét, 2010. január 26. Előcsatlakozás. Előcsatlakozási Alapok ; Pre-Accession Funds - a tagjelölt országoknak a csatlakozásra való felkészülés támogatására elkülönített közösségi pénzforrások: a Phare, az ISPA és a SAPARD.

taline
Download Presentation

Hazánkba érkező uniós támogatások története

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hazánkba érkező uniós támogatások története Tóth István Kecskemét, 2010. január 26.

  2. Előcsatlakozás • Előcsatlakozási Alapok; Pre-Accession Funds - a tagjelölt országoknak a csatlakozásra való felkészülés támogatására elkülönített közösségi pénzforrások: a Phare, az ISPA és a SAPARD. • Előcsatlakozási Stratégia; Pre-Accession Strategy, helyesen: Csatlakozás Előtti Stratégia - az Európai Tanács 1994-es esseni ülésén hozták létre a tagjelölt országok felkészülésének előkészítésére. Részei: az Európa Megállapodások, a strukturált dialógus, a Phare és az 1995-ös cannes-i csúcson a tagjelölteknek átadott Fehér könyv a belső piaci szabályozás átvételének feladatairól.

  3. Előcsatlakozási alapok Külön források állnak rendelkezésre az új tagállamok számára a csatlakozáshoz való felkészüléshez. A három előcsatlakozási segélyforma a PHARE, az ISPA és a SAPARD. Működésük hasonló a tagállamok számára az EU-n belüli különbségek mérséklését szolgáló Strukturális és Kohéziós Alapok működéséhez.

  4. Előcsatlakozási alapok • PHARE ; Pologne-Hongrie, Assistance á la Reconstruction Economique - Lengyelország és Magyarország piacgazdasági átmenetét segíteni hivatott program, melyet 1989-ben dolgoztak ki a legfejlettebb ipari országok. Lebonyolítását az Európai Közösségre bízták. A kelet-közép- európai politikai változások kiszélesedésével egyre újabb és újabb országokra terjesztették ki. A PHARE program keretében igen sokféle célt támogatnak, az útépítésektől a vámhivatalok elektronizálásán át a közös kutatásokig. A PHARE nem vonatkozik a szovjet utódállamokra, amelyek külön program, a TACIS keretében részesülnek támogatásban.

  5. Előcsatlakozási alapok • SAPARD; Support for Pre-Accession measures for Agriculture and Rural Development, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási intézkedések Támogatása - az EU 2000. január 1. óta működő pénzalapja. A tagjelölt országok agrár- és vidékfejlesztési intézkedéseit támogatja.

  6. Előcsatlakozási alapok • ISPA; Instrument for Structural Policies for Pre-Accession, a Strukturális Politikák Csatlakozás Előtti Eszköze - 1989-ben a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt ország támogatására létrehozott, 2000-től működő társfinanszírozási eszköz. A Kohéziós Alaphoz hasonlóan a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelmi beruházások támogatása a célja.

  7. Előcsatlakozás, a csatlakozás után Közösségi kezdeményezések; Community initiatives - olyan fejlesztési vagy akcióprogramok, amelyek a strukturális alapok felhasználását egészítik ki. A közösségi kezdeményezéseket a Bizottság dolgozza ki, de nemzeti szinten hajtják végre őket. (Ilyen például a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó INTERREG.)

  8. Közösségi kezdeményezések A "Közösségi kezdeményezések" együttese az Európai Bizottság által elfogadott, integrált intézkedések sorozata, amelynek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, több éves időtartam alatt. A Közösségi Programokat az Unió általános költségvetéséből finanszírozzák. A Közösségi Programok eredeti feladata - megalkotóinak szándéka szerint - az, hogy a programokban kijelölt céljainak megvalósítása révén közelebb hozza a tagállamok lakóihoz az Európai Uniót, megismertesse a polgárokkal a közösségi politikák lényegét, a támogatási-újraelosztási rendszer működését, a "miérteket" és a "hogyanokat". Ezért a programokban eredetileg csak tagállami szervezetek vehettek részt.

  9. Közösségi kezdeményezések 200-2006 • LEGFONTOSABB KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK 1.1.LIFE III 1.2 Intelligens Energiát Európának Keretprogram 1.3.ALTENER 1.3.SAVE 1.3 E-Europe Akcióprogram 1.3 a) eContentplus 1.3. b) Safer Internet plus 1.3. c) IDABC 1.3. d) eTen 1.4 Kultúra 2000 . 1.5 Leonardo da Vinci II 1.6 Socrates 1.7 eLearning 1.8 Ifjúság 2000 1.9 Media+ 1.10 Vám 2007 1.11 Fiscalis

  10. Közösségi kezdeményezések 200-2006 • 2. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSÁT CÉLZÓ PROGRAMOK • 2.1 MAP: Többéves Vállalkozásfejlesztő program • 2.2 Marco Polo • 3. SZOCIÁLIS- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK • 3.1 Közegészségügyi keretprogram • 3.2 Daphne II • 3.3 Gender Equality • 4. EU6 KUTATÁS-FEJLESZTÉSI KERETPROGRAM • 5. EGYÉB PROGRAMOK: Polgárok védelme, Ösztönző eszközök a foglalkoztatás témakörében, Környezetvédelmi program non-profit szervezeteknek, Jogi együttműködési keretprogram polgárjogi témákban, Pericles, Tempo, Társadalmi kirekesztettség elleni • küzdelem

  11. Közösségi kezdeményezések 2007-2013 • LIFE + • CIP: Versenyképesség és Innováció Program • FP7: Hetedik Kutatás-fejlesztési Keretprogram • MEDIA 2007 • Integrált Akcióterv az Élethosszig Tartó Tanulásért • Kultúra 2007 • Lendületben az Ifjúság • Európa a polgárokért • ETE

  12. Alapok • Strukturális Alapok; az • Európai Szociális Alap (ESZA-ESF) • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap orientációs "szekciója„ (EMOGA) • Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz közös elnevezése (HOPE). A Kohéziós Alapot nem sorolják ide.

  13. Alapok • Kohéziós Alap; Cohesion Fund – a Maastrichti Szerződés által létrehozott támogatási alap. Célja a környezetvédelmi és a transzeurópai hálózatok kiépítését segítő beruházások támogatása. Csak azok a tagországok (Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország) részesülhetnek a támogatásában, melyeknek vásárlóerő paritáson számított GNP-je (Nettó Nemzeti Össztermék) nem éri el az EU átlag 90%-át. A 2000 és 2006 közötti időtartamra 18 Mrd euróban határozták meg a forrásai nagyságát.

  14. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai (5 OP) • Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) • Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) • Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Leggyakrabban használt kritérium az EU-ban a 120 fő/km2 népsűrűségi mutató, míg az OECD azokat a területeket minősíti vidéknek, ahol 150 fő/km2-nél kisebb a népsűrűség. Meghatározó az Európa Tanács által 1995-ben elfogadott Vidéki Térségek Európai Kartája, amely többek között megnevezte a vidéki területek 3-as funkcióját. CAP 2000 Munkadokumentum ill. OECD szerinti térség típusok: • Alapvetően városi térség : <15% a népességnek vidéki településeken • Jellemzően vidékies térség: 15-50% a népességnek vidéki településeken • valójában/alapvetően vidéki térség: >50% a népességnek vidéki településeken

  15. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai • Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) • Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)) • ÚMFT 2007-2013

  16. Köszönöm a figyelmet!

More Related