Eur pa
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 9

EURÓPA PowerPoint PPT Presentation


  • 436 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

EURÓPA. Európa felosztása. Európa 6 régiója. Kelet-Európa. Észak-Európa. Közép-Európa. A Balkán-félsziget. Dél-Európa. Nyugat-Európa. Földtani felosztás. Ős-Európa , kontinensünk magja, legidősebb és legstabilabb földszerkezeti egysége. Részei:

Download Presentation

EURÓPA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Eur pa

EURÓPA

Európa felosztása


Eur pa 6 r gi ja

Európa 6 régiója

Kelet-Európa

Észak-Európa

Közép-Európa

A Balkán-félsziget

Dél-Európa

Nyugat-Európa


F ldtani feloszt s

Földtani felosztás

Ős-Európa, kontinensünk magja, legidősebb és legstabilabb földszerkezeti egysége. Részei:

  • A Balti-pajzs: Fedetlen ősmasszívum, az előkristályosodáskor keletkezett ásványkincsekkel (réz, vas, nikkel). Ide tartoznak:

    - Fenno-Skandia (K-Svédország, Finn-tóvidék, Kola-fsz.) és az

    - Ukrán-pajzs (a Podóliai- és Dnyeper-menti hátságok);

  • Az Orosz-tábla: É-ról D-re fiatalodó tengeri, folyami-tavi, glaciális és eolikus üledékekkel borított nyesett felszín. Rétegfejei hátságok (pl. Közép-Orosz, Szmolenszki, Valdáj, Tyimán) üledékekkel (kősó, szén, olaj, gáz, bauxit).

    Ó-Európa, lepusztult és megújult paleozoikumi rögökkel:

  • A Bajkáli-hegységrendszer maradványai (Skócia ÉNy-i partjainál);

  • A Kaledóniai-hegységrendszer (a Skandináv-, Skót-, É-Ír magasföld);

  • A Variszkuszi-hegységrendszer feketeszénben gazdag Ny-i Armorikai és K-i Herziniai ággal.

    Középső-Európa: Stabilis self, mezozoos rétegek alkotta medencékkel:

  • Angliában a Londoni-medence;

  • Franciaországbana Párizsi- és az Aquitániai-medence;

  • Németországban a Sváb-Bajor-medence; és

  • A Cseh-medence.

    Új-Európa: Labilis self, fiatal láncokkal és feltöltött síkságokkal. Ezek:

  • Eurázsiai láncok: Sierra Nevada, Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Dinaridák, Balkán.

  • Síkságok: Fens, Landes, Pó-síkság, Nagy és Kis-Magyar Alföld, a Marica-alföldje.


Ghajlati klimatikus feloszt s

Meghatározó tényezők

Egyenlítőtől való távolság:

- Európa zöme a szoláris É-i mérsékelt övben fekszik (4 évszak Ny-i szelek).

- É-Skandinávia már a hideg övben.

Óceántól való távolság (vízsz. tagoltság):

- A közepes szélességek (É.sz. 40-50°) óceáni, nedves és száraz kontinentális területein érvényesül;

- Távolodva csökken a csapadék, nőnek a hőmérsékleti szélsőségek.

Domborzat (függőleges tagoltság):

- Hegyvidéki éghajlat (függőleges övek);

- Kedvező (Ny-K-i csapásirány)

Lég- és tengeráramlatok:

- Golf-áramlat (+hőmérsékleti anomália)

- Állandó izlandi, nyári perzsa alacsony-,

- állandó azori, téli szibériai magas nyomás.

Éghajlati területek

Tundra: Rövid nyár, hosszú zord tél és kevés csapadék, füves vegetáció, permfrost (É-oroszo, Skandinávia)

Tajga: Enyhe nyár, hideg tél, több csapadék, fenyőerdő, podzol (Svéd, Finn, Oroszország);

Óceáni éghajlat: Hűvös nyár, enyhe tél, sok csapadék, lomberdő, barna agyagos erdőtalaj (Ny-Európa);

Nedves kontinentális éghajlat: meleg nyár, hideg tél, kevesebb csapadék, lomberdő, barna talaj (Közép-Európa);

Száraz kontinentális klíma: Zord tél, meleg nyár, kevés csapadék, sztyepp, csernozjom (Kelet-Európa);

Mediterrán: forró száraz nyár, enyhe nedves tél, macchia, terra rossa (D-Európa, a Balkán és a Krím partok);

Hegyvidéki: változékony, magassági övek, mozaikosság (Eurázsiai láncok).

Éghajlati (klimatikus) felosztás


A janu ri s j liusi izoterm k

A januári és júliusi izotermák

Július

Január


Eur pa ghajlati ter letei

Európa éghajlati területei


Eur pa vizei

Európa vizei


Eur pa v zrajzi feloszt sa

Európa vízrajzi felosztása

  • Felszín alatti vizek:

    E tekintetben az alföldek és a medencetájak fontosak:

    - A Holland-mélyföld és az alföldek talajvize árvizek alkalmával belvízveszélyes;

    - A nyomással bíró rétegvizek az É-francia Artois tartományról kapták nevüket, de az ártézi vizek a Nagy Magyar-alföldön is fontosak;

    - Hévizekben és gyógyvizekben Új-Európa, főleg Itália és a Kárpát-medence gazdag;

    - A karsztvizek főleg a mészkőhegységekben fontosak (Dinaridákban).

  • Felszíni vizek:

    - Folyók: Leghosszabb, legbővizűbb a Volga (3690 km), legtöbb államon át folyik a Duna (2850 km), legforgalmasabb a Rajna (1320 km). (A vízgyűjtő területek külön ábrán.)

    - Tavak: Legnagyobbak a glint tavak (Ladoga, Onyega), legtöbb a sziklamedencés tó (Finn-tóvidék); legmélyebbek a fjordos tavak (Genfi, Garda); legtisztább a Szt-Anna-tó, üdülésre legjobb a Balaton.

  • Gleccserek, jégtakarók

    - A gleccserek közül leghosszabb (26 km-es) az Aletsch (Alpok);

    - A jégtakarók közül a norvég fjellek (Dovre-fjell, Jotunsheimen) és az izlandi jökullok (Vatnajökull) híresek.


  • Login