1 / 20

2013. Május 29. VDSZ-BALATONSZEMES Leértékelt és elárult Nők

„Jövünk ! A lelkünk izzó láva, S a vad harag korbácsolja a vérünk, Mint kölkét féltő vad párducanyák, És lecsapunk! A pokloktól sem félünk… …jövünk mi is, lázadó asszonyok! (Várnai Zseni, 1913 ). 2013. Május 29. VDSZ-BALATONSZEMES Leértékelt és elárult Nők. Történelmi Fordulópontok :.

tab
Download Presentation

2013. Május 29. VDSZ-BALATONSZEMES Leértékelt és elárult Nők

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „Jövünk ! A lelkünk izzó láva,S a vad harag korbácsolja a vérünk,Mint kölkét féltő vad párducanyák, És lecsapunk! A pokloktól sem félünk……jövünk mi is, lázadó asszonyok! (Várnai Zseni, 1913) 2013. Május 29. VDSZ-BALATONSZEMES Leértékelt és elárult Nők

  2. Történelmi Fordulópontok : 1890 Szakegyletek 1904 Feminista Hálózat 1905 Munkásnő Egyesület 1915 Nők Napja 1918 I. Köztársaság 1946 II. Köztársaság - 1989 III. Köztársaság

  3. a foglalkoztatottak megoszlása nemek és foglalkozási főcsoport szerint 2011/ksh

  4. A munkanélküliségi ráta korcsoportonként, nemek szerint 2012/KSH

  5. A tartós (legalább 12 hónapja munkanélküliek aránya nemenként2012/Ksh/Eurostat, New cronos

  6. A 15-64 évesek munkanélküli rátája az európai unió országaiban nemek szerint /eurostat/

  7. Háztartási jellemzők a kiemelt háztartástípusokban2011/ksh

  8. A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása nemek szerint2012/KSh

  9. A nők helyzete • EU Parlament jelentése a nőket sújtó szegénység megjelenési formáiról (2010/2162(INI)) • a nők és férfiak a szegénység és társadalmi kirekesztés eltérő kockázataival és dimenzióival szembesülnek; az EU 27 országában élő összes nő 17%-át szegénységben élők közé sorolják!!! • a szegénység feminizálódása – súlyosabb és növekszik • hazánkban megszűnt az alanyi jogon járó társadalombiztosítás!! • megszorító intézkedések káros hatással lesznek a nőkre – közszféra – elbocsátás • a szegénység különösen az egyedülálló anyákat és a 65 év feletti nőket sújtja • a jobboldali politika a több gyermekes családok támogatására irányul, annak ellenére, hogy a háztartások 35%-át egyedül élő személyek teszik ki, akik az esetek többségében nők • a nemek közötti bérszakadék -18% (EU) • a munkaviszony önmagában nem jelent megfelelő védelmet a rendkívüli szegénységgel szemben – alacsonyan fizetett állások • Rámutat, hogy a szegénység a nők körében nem pusztán a közelmúltbeli gazdasági válság

  10. A nők kereseti aránya a férfiakéhoz képest

  11. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó és nettó keresete

  12. A tizenöt legnépesebb szakmában a nők és férfiak bruttó keresete /2011 KSh

  13. A tizenöt legnépesebb női szakmában a férfiak kereseti előnye /2011 KSH

  14. A nők helyzete • Jövedelemkülönbség (hazai) 17-30% között, 59 napot dolgoznak a nők „ingyen” • Munkahelyi diszkrimináció – alacsonyabb bérek, pozíciók – magasabb iskolai végzettség ellenére • Kevesebb munkában töltött év – gyermekgondozás, beteg ápolás, fogyatékosok otthoni gondozása • Fizetetlen munka jóval magasabb a nők körében – nem mért érték, munkateher

  15. Az ellátásban részesülők száma és az ellátások átlagösszege az ellátás fajtája szerint, nemenként 2012. január

  16. Nők helyzete A nők iskolai végzettsége magasabb bérük jóval alacsonyabb Foglalkoztatási strúktúrában az alacsonyabb presztizsű és fizetésű állásokat töltik be, a munka értékétől, fontosságától függyetlenül

  17. Nő és családpolitika • EU családpolitika központjában: a női foglalkoztatás, demográfia, elöregedés, generációk közötti szolidaritás, családi munkamegosztás, szülési szabadság, szülőségi ellátások, gyermekek napközbeni ellátása; • Család definíciójának megváltoztatása – alaptörvény , miközben az egyszülős, egynemű párok, és szülők, mozaikcsaládok; • A napközbeni ellátások nehézségei:elérhetőség,megfizethetőség, minőség, rugalmasság, sokféleség;

  18. Magyar családok • 20% az egyszülős családok aránya -86%-ban anya-gyermek; • Magas a tizenéves terhességek és szülések száma európai összehasonlításban is – 1000 -18éves lányból 40 esik teherbe, fele megszüli; • Válások aránya magas – 45% feletti, 12,5 év az átlag együtt töltött idő; • A házasságok 60%-ban van gyermek; • Három évtizede tartósan alacsony születésszám; • A házasságok száma alacsony – a nők 15-39 év között 63,7%-a nem házas; • A gyermekek több mint 40%-a nem házasságban születnek – nagy eltérés lakóhely, iskolai végzettség, és társadalmi helyzet szerint; • A nők egyre később szülnek: 29,1 évesen az első gyermeket - nagy eltérés lakóhely, iskolai végzettség, és társadalmi helyzet szerint; • A tények ellenére a „hagyományos” családmodell preferenciája – alaptörvény, adórendszer, támogatások rendszere; • Családi munkamegosztás terén elmaradás – nőkre hárul – vajon miért elégedettek vele?

  19. Összegzés • Az eltérő szerepvállalások mind társadalmi, mind a családon belüli kapcsolatban továbbörökítik a nemek közötti tradicionális uralmi viszonyokat, hátrányos helyzetet mélyítve a nők számára a köz- és magánszférában egyaránt; • A nőkérdés korkérdés, amely a kétnemű társadalom mindennapi életében az emberi szabadságjogok egyik alapkérdése; • Valójában nem a család van válságban, hanem a társadalom torzult mentalitása, érzelem szegénysége, tudatosan manipulált értékrendszere tükröződik vissza a társadalom mikrovilágában.

  20. …hogyha egyszer felzúg minden nő torkán…. A három műszakot vállaló pénztárosnő, a kényszervállalkozásba menekült vállalkozónő, az alkalmazotti félelemben dolgozó nő, a több diplomával állást kereső nő, a faluszéli cigánytelep vályogházában élő nő közötti tudatazonosság nem ideológiai alapú, hanem a létbiztonságért folytatott keserves küzdelem, a munkaerő-piacról való kiszorításuk által megélt feleslegessé válás érzése, valamint a tehetetlenség felismerésének gyötrelme.

More Related