A nagyv ros vid k kett ss g az eur pai t rszerkezetben
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 55

A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben PowerPoint PPT Presentation


  • 46 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben. dr. Jeney László egyetemi adjunktus [email protected] Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék.

Download Presentation

A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A nagyv ros vid k kett ss g az eur pai t rszerkezetben

A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben

dr. Jeney László

egyetemi adjunktus

[email protected]

Településfejlesztési alapismeretek

II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)

2013/2014, II. félév

BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék


Nagyv rosok fejl d s re hat j fel rt kel d t nyez k

Nagyvárosok fejlődésére ható új / felértékelődő tényezők

Rendszerváltozás

Politikailag: új államok fővárosi funkciók megjelenése (Pozsony, Vilnius, Ljubljana)

Gazdaságilag: dinamikus felzárkózás, de nagyvárosok és vidéki térségek eltérő fejlődési impulzusokat kapnak

Európai integrációs folyamat

EU regionális politikai támogatások: strukturális és kohéziós politika a nagyvárosoknak kedvez

A városi dimenzió erősödése az EU-ban (de jure még nem)

Globalizáció

TNC-k sajátos telephelyválasztási szempontjai: nagyvárosok felértékelődése

Eredmény: kelet-közép-európai országok fejlődésének motorjai a nagyvárosok


Kelet k z p eur pai nagyv rosok dinamikus gazdas gi fejl d s nek kett s k vetkezm nye

Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus gazdasági fejlődésének kettős következménye

Konvergencia az európai nagyvároshálózatban

Látványos kiegyenlítődés a perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok)

Centrum–periféria reláció kevésbé meghatározó

Legerősebb törésvonal még mindig az egykori „vasfüggöny” vonala

Divergencia a felzárkózó gazdaságokon belül

Polarizáció a nagyváros–vidék viszonylatban

Váltómozgás-elmélet (trade-off)


Nagyv rosi terek mint pozit v reziduumok

Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok


V rosi terek az eur pai t rszerkezeti modellekben

Városi terek az európai térszerkezeti modellekben

Brunet: Kék Banán (1989)

Kunzmann: Európai szőlő (1991)

Van der Meer: Vörös Polip (1998)


Nagyv rosi vid k kett s g m r se

Nagyvárosi–vidék kettőség mérése

Dur: nagyváros–vidék duál-mutató

yu:nagyvárosi régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül

yr:vidéki régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül

6


A nagyv ros vid k kett ss g v ltoz sa az eur pai uni tag llamaiban 1995 2004

A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004

A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros-vidék kettősség

Adatok forrása: EuroStat


A nagyv ros vid k kett ss g szak amerik ban

A nagyváros–vidék kettősség Észak-Amerikában


A nagyv ros vid k kett ss g elt r sei az eur pai uni tag llamaiban 2004

A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004

Leginkább a kelet-közép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből

  • EU átlaga: 1,6X

  • Maximum: 3X (Lettország)

  • Minimum: 1,2X (Olaszország)

Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer


A fejletts g s nagyv ros vid k kett ss g sszef gg se az eu tag llamokban 2004

A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EU-tagállamokban, 2004

Adatok forrása: EuroStat

Az erősebb nagyváros-vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk

  • Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe


Nagyv ros vid k egyenl tlens g szerepe a region lis fejletts gi k l nbs gekben

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi különbségekben


Fejletts gi k zeled s az eu nuts3 as r gi i k z tt 1995 2004

Fejlettségi közeledés az EU NUTS3-as régiói között, 1995–2004

NUTS3-as szintű regionális fejlettségi különbségek Hoover-indexe (HNUTS3) (n=1267):

szigma konvergencia


A nagyv ros vid k kett s g er s d szerepe az egyenl tlens gekben 1995 2004

A nagyváros–vidék kettőség erősödő szerepe az egyenlőtlenségekben, 1995–2004

Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások


Az eu n bel li egyenl tlens geket meghat roz t rszerkezeti elemek

Az EU-n belüli egyenlőtlenségeket meghatározó térszerkezeti elemek

Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége)

Földrajzi fekvés

Centrum–periféria egyenlőtlenség

Észak–dél egyenlőtlenség

Nyugat–kelet egyenlőtlenség

Történelmi megosztottság (régi–új tagállam)

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség

Térszerkezeti elem egyenlőtlenségének szerepe az EU-n belüli NUTS3-as szintű regionális különbségekben:


A nagyv ros vid k egyenl tlens g szerep nek m r se region lis k l nbs gekben

A nagyváros – vidék egyenlőtlenség szerep-ének mérése regionális különbségekben

Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (H, Hoover-index):

n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 87 for Visegrad Countries)

xi:„i” régió aránya az össz-GDP-ből

fi:„i” régió aránya az össznépességből-GDP-ből

A különbségek vizsgálata az egyes tényezők (pl. nagyváros–vidék egyenlőtlenség) esetében (Hur: Hoover-index azonos képlettel)

Pl. nagyváros – vidék egyenlőtlenség esetében: n = 2 (nagyvárosi NUTS3-as régiók, illetve vidéki NUTS3-as egységeinek összevonása)

Tényező szerepeRole of urban–rural inequality with the overall regional inequalities (Rur):

15


Tag llamok k z tti egyenl tlens gei

Tagállamok közötti egyenlőtlenségei

  • n = 27

  • Egyenlőtlenség nagysága

    H = 18%

  • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest

    H% = 85%


Centrum perif ria egyenl tlens g

Centrum–periféria egyenlőtlenség

  • n = 2

  • Nép: 37%

  • GDP: 46%

  • Egyenlőtlenség nagysága

    H = 9%

  • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest

    H% = 45%


Szak d l egyenl tlens g

Észak–dél egyenlőtlenség

  • n = 2

  • Nép: 67%

  • GDP: 71%

  • Egyenlőtlenség nagysága

    H = 4%

  • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest

    H% = 20%


Nyugat kelet egyenl tlens g

Nyugat–kelet egyenlőtlenség

  • n = 2

  • Nép: 55%

  • GDP: 67%

  • Egyenlőtlenség nagysága

    H = 12%

  • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest

    H% = 58%


R gi s j tag llamok k z tti egyenl tlens g

Régi és új tagállamok közötti egyenlőtlenség

  • n = 2

  • Nép: 79%

  • GDP: 95%

  • Egyenlőtlenség nagysága

    H = 16%

  • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest

    H% = 75%


Nagyv ros vid k egyenl tlens g

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség

  • n = 2

  • Nép: 20%

  • GDP: 28%

  • Egyenlőtlenség nagysága

    H = 8%

  • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest

    H% = 39%


A nagyv ros vid k kett ss g az eur pai t rszerkezetben

100%80%


F bb t nyez k szerepe a nuts3 as szint ter leti egyenl tlens gekb l 2004

Főbb tényezők szerepe a NUTS3-as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004

Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások


A t rszerkezeti elemek szerepv ltoz sa a region lis k l nbs gekben 1995 2004

A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995–2004

  • Az EU-ra általánosan jellemző kiegyenlítődés a legtöbb tényezőnél megfigyelhető, csak a nagyváros-vidék kettősség esetében növekednek az egyenlőtlenségek

Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások


A nagyv ros vid k egyenl tlens g a tag llamok region lis fejletts gi k l nbs geiben 2004

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004

  • Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség

  • Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adja

Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások


A nagyv rosok s a vid ki t rs gek orsz gos tlagukhoz viszony tott fejletts ge 2004

A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.

  • Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot

  • Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet-Közép-Európa)

  • No., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbak


Nagyv ros vid k egyenl tlens g kelet k z p eur p ban

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában


Vizsg lt nagyv rosok s vid ki t rs gek meghat roz sa

Vizsgált nagyvárosok és vidéki térségek meghatározása

  • Terület: Visegrádi Országok

  • Időszak: 1995–2004

  • Térségi szint: NUTS3

  • Nagyvárosok (8db)

    • Csupán népességszám alapján (elővárosok nélkül)

    • 500 ezer fő felett + Pozsony

    • Adatok NUTS3 régiókra vonatkoznak (Pozsony Pozsonymegye)

  • Vidéki térségek

    • Itt: teljes nagyvárosokon kívüli komplementer terület


Nagyv rosok mint a k z p kelet eur pai t rszerkezet kiemelked elemei

Nagyvárosok mint a közép-kelet-európai térszerkezet kiemelkedő elemei


A nagyv ros vid k kett ss g v ltoz sa az eur pai uni tag llamaiban 1995 20041

A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004

Adatok forrása: EuroStat


A nagyv ros vid k kett ss g elt r sei az eur pai uni tag llamaiban 20041

A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004

Adatforrás: Eurostat alaptérkép: World Gazetteer


A gazdas gi fejletts g s nagyv ros vid k kett ss g sszef gg se 2004

A gazdasági fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése, 2004

Adatok forrása: EuroStat


A nagyv ros vid k egyenl tlens g szerep nek m r se a ter leti k l nbs gekben

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepének mérése a területi különbségekben

Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (H, Hoover-index):

n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 87)

xi:„i” régió GDP-aránya

fi:„i” régió népességaránya

A különbségek vizsgálata a nagyváros–vidék egyenlőtlenség esetében (Hur: Hoover-index azonos képlettel)

n= 2 (a 8 nagyvárosi NUTS3-as régiók, illetve a 79 vidéki NUTS3-as egysége összevonása)

Tényező szerepe a NUTS3-as egyenlőtlenségekben (Rur):

33


A nagyv ros vid k egyenl tlens g a tag llamok region lis fejletts gi k l nbs geiben 20041

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004

Adatforrás: EuroStat


A nagyv ros vid k egyenl tlens g a visegr di orsz gok region lis k l nbs geiben 2004

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a Visegrádi-országok regionális különbségeiben, 2004

Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások


A nagyv ros vid k egyenl tlens g szerepe a visegr di orsz gok region lis k l nbs geiben

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a Visegrádi országok regionális különbségeiben

Adatforrás: EuroStat


A v4 nagyv rosainak s a vid keinek fejletts ge orsz guk tlag hoz k pest 2004

A V4 nagyvárosainak és a vidékeinek fejlettsége (országuk átlagához képest), 2004.

37


A nagyv rosok s a vid ki t rs gek orsz gos tlagukhoz viszony tott fejletts ge 20041

A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.


Az gazatok megoszl s nak v ltoz sa a brutt hozz adott rt kb l v4 1995 2004

Az ágazatok megoszlásának változása a bruttó hozzáadott értékből, V4, 1995–2004.

39


A brutt hozz adott rt k n veked se gazatonk nt v4 1995 2004

A bruttó hozzáadott érték növekedése ágazatonként, V4, 1995–2004.

40


Magyarorsz g budapest j szerepe a magyar iparban a rendszerv lt s ut n 1992 1998

Magyarország: Budapest új szerepe a magyar iparban a rendszerváltás után, 1992–1998

Budapest dezindusztralizációja (1992–1998)

A fővárosi ipari foglalkoztatottak száma 57%-ára esett vissza (289 e fő  165 e fő)

Budapest súlyának visszaszorulása a magyar iparon belül

Ipari foglalkoztatás: 29 %  22 %

Ipari értékesítés: 36 %  24 %

Ipari exportértékesítés: 38 %  17 % (Fejér megye: 7 %  22%)


Gazati trendez d s a magyar iparban a rendszerv lt s ut n 1992 1998

Ágazati átrendeződés a magyar iparban a rendszerváltás után, 1992–1998

42


Az ipari specializ ci er s d se magyarorsz gon 1992 1998 koncentr ci s mutat alapj n

Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998., Koncentrációs mutató alapján

1992

1998

foglalkoztatás

Ipari értékesítés

Ipari export

43


Nagyv rosok szerepn veked s nek t nyez i

Nagyvárosok szerepnövekedésének tényezői

Pozitív externáliák

Agglomerációs előnyök

Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható

„Sikeres város” versenyképességének alapja: a város lakóinak szellemi tőkéje (sikeresség 10 tényezője, Enyedi Gy., 1998)

Európai kohéziós politika

Jobb ágazati struktúra a vidékhez képest (tercializáció)

De: negatív agglomerációs externáliák, a nagyvárosok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab:

erőforrások (kapacitások) szűkössége

emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb.)

zsúfoltságból eredő nehézségek stb.


Gazati trendez d s hat sa a ter leti egyenl tlens gekre

Ágazati átrendeződés hatása a területi egyenlőtlenségekre

Visegrádi Országokat növekvő nagyváros–vidék kettősség jellemzi

Elsősorban a fővárosok „ugranak ki”

Visegrádi Országok nagyvárosainak sikere nem független az ágazati átrendeződésüktől: a növekvő nagyváros–vidék kettősség elsősorban szolgáltatás-alapú

A vidéken belüli fejlettségi különbségek hátterében pedig az ipari megújulás húzódik meg

Ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar (gépipar)

A vidéki ipar gyorsabban nőtt, mint a nagyvárosok esetében

A vidéki gazdaságon belül az ipar növelni tudta részesedését

45


A kreat v gazdas gi tev kenys gek szerepe a kelet k z p eur pai v rosversenyben

A kreatív gazdasági tevékenységek szerepe a kelet-közép-európai városversenyben


Sokf le megk zel t s f iatal kutat si t ma

Sokféle megközelítés, fiatal kutatási téma

„A kreativitásnak, a kreatív iparágak regionális, területi fejlettségi különbségek kialakulásában játszott szerepe az elmúlt években szinte slágertémává vált.” (Ságvári B.)

Kreativitás, kreatív ember: pozitív jelentés (Howkins, 2002)

Valami új kigondolása, előállítása

Lehet „semmiből valamit”, vagy csak új jelleg

Nem kell, hogy vezessen valamire

Kreatív ember: korunk egyik hőse

Dimenziói

Társadalmi: kreatív osztály – Richard Florida

Gazdasági: kreatív iparágak  kreatív gazdaság

Földrajzi: kreatív városok – Charles Landry


Richard florida the rise of the creative class 2002

Richard Florida: The Rise of the Creative Class (2002)

USA alapvetően már kreatív gazdaság,

Gazdasági erőforrás: tudás  hasznos, új formákat hoz létre

Hármasosztatú társadalomfelfogás

Munkásosztály (working class)

Szolgáltatásban dolgozók osztálya (service class): valamilyen feladatnak a tervszerű végrehajtásáért kapják a pénzüket

Kreatív osztály (creative class): magáért az alkotásért fizetik  nagyobb autonómia és rugalmasság

USA 38 mió fő, fogl 30%-a

Buffalo, New Orleans és Louisville: elveszítették a kreatív munkaerő egy részét

Austin, Boston, Washington D.C., Seattle: toleránsabbak, nyitottabbak a kreativitásra és a másságra


Glob lis kreativit si index global creativity index

Globális Kreativitási Index (Global Creativity Index)

Al-indexek:

Kreatív osztályba tartozók száma (ILO): szakemberek, művészek, zenészek, tudósok, közgazdászok, építészek, mérnökök, menedzserek

Human capital index: diplomások % (25–64 évesek)

Scientific talent index: kutató tudós, mérnök / 1000 fő

Innovációs index: szabadalmak / mió fő

High-tech innovációs index: csúcstechn. szab. / 1000 fő

R&D index: K+F költés / GDP

Attitűd index (Eurobarometer): rasszizmus és idegengyűlölet

Érték-index, önkifejezés-index (World Value Survey)

Középszintű indexek: 3 T (technológia, tehetség, tolerancia)  siker záloga

„Globális kreativitás index”

IRL, SF, P, DK, E, GR, S, B, A, NL, D, I, GB, F


Kreat v ipar gak kreat v gazdas g

Kreatív iparágak, kreatív gazdaság

Kreatív iparágak értelmezései

Legszűkebb: hagyományos művészeti ágak (pl. képzőművészet)

Közepes: tágan értelmezett kulturális–művészeti ágazatok, piacképes kultúra (pl. populáris zene, média)

Legszélesebb: nem csak kultúrához kötött (pl. kutatás-fejlesztés)

Kreatív gazdaság megközelítései

Kultúraközpontú

szellemi tulajdonon alapuló, „alkotásközpontú”


Kult rak zpont megk zel t s

Kultúraközpontú megközelítés

Theodor Adorno és Max Horkheimer (1977)

Bírálták a kultúra iparosítását, azaz a piaci logikának a művészetek területén megfigyelhető korlátlan érvényesülését a kaptalista társadalmakban

Scott Lash és John Urry „Economies of Signs and Space” (1994)

Kulturális iparágak, kultúrpiac működésének megismerése

Blair: kreatív iparágakkal foglalkozó munkacsoport (Creative Industries Task Force): 13 iparág

NBr., Ausztrália, Új-Zéland, USA, Szingapúr, Hong Kong

NBr. kr. iparágak: 1,8 mió fogl, 112,5 Mrd Ł bevétel, GDP 5%, 10 Mrd Ł exportbevétel


Alkot sk zpont megk zel t s

Alkotásközpontú megközelítés

Robert Reich (1991): innováció

John Howkins (1999): szellemi tulajdonok: szerzői jogok, a szabadalmak, a védjegyek

Reklám, építészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés, divat, film, zene, előadóművészet,,rádiózás és televíziózás, videójátékok

K+F szektor (545 Mrd $), könyv- és lapkiadás (506 Mrd $), szoftveripar (489 Mrd $)

Richard Caves (2000): szórakoztató érték


Sikeres v ros versenyk pess g nek alapja

Sikeres város versenyképességének alapja

Kreatív városi környezet (Andersson 1985, idézi Enyedi 2000)

Információgazdag: információáramlási csomópontok

Tudásalapú, innovativitás: városlakók szellemi tőkéje, tudáskészlete

Információs társadalom korszakában

Sikerágazat: „tudásipar”

Sikertérség: nagyvárosok, nagyvárosi térségek – szolgáltatásra épülő, de csekély ipar + gyorsan fejlődő szolgáltatás


Empirikus vizsg lat eredm nyei

Empirikus vizsgálat eredményei

EU 15 ezer legnagyobb vállalatából 508 V4

Ebből 67 kreatív tevékenységet folytat

Telekommunikáció, média

Pénzügyi, üzleti szolgáltatások, biztosítás

(bányászat, ipar)

Ebből 55 vállalat a 8 nagyvárosban

90% foglakoztatásból, 92% értéktermelésből


Nagyv rosok s lya orsz guk kreat v nagyv llalatai k z tt

Nagyvárosok súlya országuk kreatív nagyvállalatai között

A nagyvárosok dominánsak a vezető kreatív iparágakban

Varsó: 20 Mrd $, Wroclaw 0,2 Mrd $ (27%)  fővárosi dominancia

Prága 15 Mrd $ (33%)

Budapest 10 Mrd $ (23%)

Pozsony 3,7 Mrd $ (22%)


  • Login