A nagyv ros vid k kett ss g az eur pai t rszerkezetben
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 55

A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben PowerPoint PPT Presentation


  • 48 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben. dr. Jeney László egyetemi adjunktus [email protected] Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék.

Download Presentation

A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben

dr. Jeney László

egyetemi adjunktus

[email protected]

Településfejlesztési alapismeretek

II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)

2013/2014, II. félév

BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék


Nagyvárosok fejlődésére ható új / felértékelődő tényezők

Rendszerváltozás

Politikailag: új államok fővárosi funkciók megjelenése (Pozsony, Vilnius, Ljubljana)

Gazdaságilag: dinamikus felzárkózás, de nagyvárosok és vidéki térségek eltérő fejlődési impulzusokat kapnak

Európai integrációs folyamat

EU regionális politikai támogatások: strukturális és kohéziós politika a nagyvárosoknak kedvez

A városi dimenzió erősödése az EU-ban (de jure még nem)

Globalizáció

TNC-k sajátos telephelyválasztási szempontjai: nagyvárosok felértékelődése

Eredmény: kelet-közép-európai országok fejlődésének motorjai a nagyvárosok


Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus gazdasági fejlődésének kettős következménye

Konvergencia az európai nagyvároshálózatban

Látványos kiegyenlítődés a perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok)

Centrum–periféria reláció kevésbé meghatározó

Legerősebb törésvonal még mindig az egykori „vasfüggöny” vonala

Divergencia a felzárkózó gazdaságokon belül

Polarizáció a nagyváros–vidék viszonylatban

Váltómozgás-elmélet (trade-off)


Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok


Városi terek az európai térszerkezeti modellekben

Brunet: Kék Banán (1989)

Kunzmann: Európai szőlő (1991)

Van der Meer: Vörös Polip (1998)


Nagyvárosi–vidék kettőség mérése

Dur: nagyváros–vidék duál-mutató

yu:nagyvárosi régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül

yr:vidéki régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül

6


A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004

A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros-vidék kettősség

Adatok forrása: EuroStat


A nagyváros–vidék kettősség Észak-Amerikában


A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004

Leginkább a kelet-közép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből

  • EU átlaga: 1,6X

  • Maximum: 3X (Lettország)

  • Minimum: 1,2X (Olaszország)

Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer


A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EU-tagállamokban, 2004

Adatok forrása: EuroStat

Az erősebb nagyváros-vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk

  • Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe


Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi különbségekben


Fejlettségi közeledés az EU NUTS3-as régiói között, 1995–2004

NUTS3-as szintű regionális fejlettségi különbségek Hoover-indexe (HNUTS3) (n=1267):

szigma konvergencia


A nagyváros–vidék kettőség erősödő szerepe az egyenlőtlenségekben, 1995–2004

Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások


Az EU-n belüli egyenlőtlenségeket meghatározó térszerkezeti elemek

Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége)

Földrajzi fekvés

Centrum–periféria egyenlőtlenség

Észak–dél egyenlőtlenség

Nyugat–kelet egyenlőtlenség

Történelmi megosztottság (régi–új tagállam)

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség

Térszerkezeti elem egyenlőtlenségének szerepe az EU-n belüli NUTS3-as szintű regionális különbségekben:


A nagyváros – vidék egyenlőtlenség szerep-ének mérése regionális különbségekben

Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (H, Hoover-index):

n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 87 for Visegrad Countries)

xi:„i” régió aránya az össz-GDP-ből

fi:„i” régió aránya az össznépességből-GDP-ből

A különbségek vizsgálata az egyes tényezők (pl. nagyváros–vidék egyenlőtlenség) esetében (Hur: Hoover-index azonos képlettel)

Pl. nagyváros – vidék egyenlőtlenség esetében: n = 2 (nagyvárosi NUTS3-as régiók, illetve vidéki NUTS3-as egységeinek összevonása)

Tényező szerepeRole of urban–rural inequality with the overall regional inequalities (Rur):

15


Tagállamok közötti egyenlőtlenségei

  • n = 27

  • Egyenlőtlenség nagysága

    H = 18%

  • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest

    H% = 85%


Centrum–periféria egyenlőtlenség

  • n = 2

  • Nép: 37%

  • GDP: 46%

  • Egyenlőtlenség nagysága

    H = 9%

  • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest

    H% = 45%


Észak–dél egyenlőtlenség

  • n = 2

  • Nép: 67%

  • GDP: 71%

  • Egyenlőtlenség nagysága

    H = 4%

  • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest

    H% = 20%


Nyugat–kelet egyenlőtlenség

  • n = 2

  • Nép: 55%

  • GDP: 67%

  • Egyenlőtlenség nagysága

    H = 12%

  • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest

    H% = 58%


Régi és új tagállamok közötti egyenlőtlenség

  • n = 2

  • Nép: 79%

  • GDP: 95%

  • Egyenlőtlenség nagysága

    H = 16%

  • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest

    H% = 75%


Nagyváros–vidék egyenlőtlenség

  • n = 2

  • Nép: 20%

  • GDP: 28%

  • Egyenlőtlenség nagysága

    H = 8%

  • A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest

    H% = 39%


100%80%


Főbb tényezők szerepe a NUTS3-as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004

Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások


A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995–2004

  • Az EU-ra általánosan jellemző kiegyenlítődés a legtöbb tényezőnél megfigyelhető, csak a nagyváros-vidék kettősség esetében növekednek az egyenlőtlenségek

Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások


A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004

  • Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség

  • Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adja

Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások


A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.

  • Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot

  • Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet-Közép-Európa)

  • No., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbak


Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában


Vizsgált nagyvárosok és vidéki térségek meghatározása

  • Terület: Visegrádi Országok

  • Időszak: 1995–2004

  • Térségi szint: NUTS3

  • Nagyvárosok (8db)

    • Csupán népességszám alapján (elővárosok nélkül)

    • 500 ezer fő felett + Pozsony

    • Adatok NUTS3 régiókra vonatkoznak (Pozsony Pozsonymegye)

  • Vidéki térségek

    • Itt: teljes nagyvárosokon kívüli komplementer terület


Nagyvárosok mint a közép-kelet-európai térszerkezet kiemelkedő elemei


A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004

Adatok forrása: EuroStat


A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004

Adatforrás: Eurostat alaptérkép: World Gazetteer


A gazdasági fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése, 2004

Adatok forrása: EuroStat


A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepének mérése a területi különbségekben

Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (H, Hoover-index):

n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 87)

xi:„i” régió GDP-aránya

fi:„i” régió népességaránya

A különbségek vizsgálata a nagyváros–vidék egyenlőtlenség esetében (Hur: Hoover-index azonos képlettel)

n= 2 (a 8 nagyvárosi NUTS3-as régiók, illetve a 79 vidéki NUTS3-as egysége összevonása)

Tényező szerepe a NUTS3-as egyenlőtlenségekben (Rur):

33


A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004

Adatforrás: EuroStat


A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a Visegrádi-országok regionális különbségeiben, 2004

Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások


A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a Visegrádi országok regionális különbségeiben

Adatforrás: EuroStat


A V4 nagyvárosainak és a vidékeinek fejlettsége (országuk átlagához képest), 2004.

37


A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.


Az ágazatok megoszlásának változása a bruttó hozzáadott értékből, V4, 1995–2004.

39


A bruttó hozzáadott érték növekedése ágazatonként, V4, 1995–2004.

40


Magyarország: Budapest új szerepe a magyar iparban a rendszerváltás után, 1992–1998

Budapest dezindusztralizációja (1992–1998)

A fővárosi ipari foglalkoztatottak száma 57%-ára esett vissza (289 e fő  165 e fő)

Budapest súlyának visszaszorulása a magyar iparon belül

Ipari foglalkoztatás: 29 %  22 %

Ipari értékesítés: 36 %  24 %

Ipari exportértékesítés: 38 %  17 % (Fejér megye: 7 %  22%)


Ágazati átrendeződés a magyar iparban a rendszerváltás után, 1992–1998

42


Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998., Koncentrációs mutató alapján

1992

1998

foglalkoztatás

Ipari értékesítés

Ipari export

43


Nagyvárosok szerepnövekedésének tényezői

Pozitív externáliák

Agglomerációs előnyök

Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható

„Sikeres város” versenyképességének alapja: a város lakóinak szellemi tőkéje (sikeresség 10 tényezője, Enyedi Gy., 1998)

Európai kohéziós politika

Jobb ágazati struktúra a vidékhez képest (tercializáció)

De: negatív agglomerációs externáliák, a nagyvárosok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab:

erőforrások (kapacitások) szűkössége

emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb.)

zsúfoltságból eredő nehézségek stb.


Ágazati átrendeződés hatása a területi egyenlőtlenségekre

Visegrádi Országokat növekvő nagyváros–vidék kettősség jellemzi

Elsősorban a fővárosok „ugranak ki”

Visegrádi Országok nagyvárosainak sikere nem független az ágazati átrendeződésüktől: a növekvő nagyváros–vidék kettősség elsősorban szolgáltatás-alapú

A vidéken belüli fejlettségi különbségek hátterében pedig az ipari megújulás húzódik meg

Ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar (gépipar)

A vidéki ipar gyorsabban nőtt, mint a nagyvárosok esetében

A vidéki gazdaságon belül az ipar növelni tudta részesedését

45


A kreatív gazdasági tevékenységek szerepe a kelet-közép-európai városversenyben


Sokféle megközelítés, fiatal kutatási téma

„A kreativitásnak, a kreatív iparágak regionális, területi fejlettségi különbségek kialakulásában játszott szerepe az elmúlt években szinte slágertémává vált.” (Ságvári B.)

Kreativitás, kreatív ember: pozitív jelentés (Howkins, 2002)

Valami új kigondolása, előállítása

Lehet „semmiből valamit”, vagy csak új jelleg

Nem kell, hogy vezessen valamire

Kreatív ember: korunk egyik hőse

Dimenziói

Társadalmi: kreatív osztály – Richard Florida

Gazdasági: kreatív iparágak  kreatív gazdaság

Földrajzi: kreatív városok – Charles Landry


Richard Florida: The Rise of the Creative Class (2002)

USA alapvetően már kreatív gazdaság,

Gazdasági erőforrás: tudás  hasznos, új formákat hoz létre

Hármasosztatú társadalomfelfogás

Munkásosztály (working class)

Szolgáltatásban dolgozók osztálya (service class): valamilyen feladatnak a tervszerű végrehajtásáért kapják a pénzüket

Kreatív osztály (creative class): magáért az alkotásért fizetik  nagyobb autonómia és rugalmasság

USA 38 mió fő, fogl 30%-a

Buffalo, New Orleans és Louisville: elveszítették a kreatív munkaerő egy részét

Austin, Boston, Washington D.C., Seattle: toleránsabbak, nyitottabbak a kreativitásra és a másságra


Globális Kreativitási Index (Global Creativity Index)

Al-indexek:

Kreatív osztályba tartozók száma (ILO): szakemberek, művészek, zenészek, tudósok, közgazdászok, építészek, mérnökök, menedzserek

Human capital index: diplomások % (25–64 évesek)

Scientific talent index: kutató tudós, mérnök / 1000 fő

Innovációs index: szabadalmak / mió fő

High-tech innovációs index: csúcstechn. szab. / 1000 fő

R&D index: K+F költés / GDP

Attitűd index (Eurobarometer): rasszizmus és idegengyűlölet

Érték-index, önkifejezés-index (World Value Survey)

Középszintű indexek: 3 T (technológia, tehetség, tolerancia)  siker záloga

„Globális kreativitás index”

IRL, SF, P, DK, E, GR, S, B, A, NL, D, I, GB, F


Kreatív iparágak, kreatív gazdaság

Kreatív iparágak értelmezései

Legszűkebb: hagyományos művészeti ágak (pl. képzőművészet)

Közepes: tágan értelmezett kulturális–művészeti ágazatok, piacképes kultúra (pl. populáris zene, média)

Legszélesebb: nem csak kultúrához kötött (pl. kutatás-fejlesztés)

Kreatív gazdaság megközelítései

Kultúraközpontú

szellemi tulajdonon alapuló, „alkotásközpontú”


Kultúraközpontú megközelítés

Theodor Adorno és Max Horkheimer (1977)

Bírálták a kultúra iparosítását, azaz a piaci logikának a művészetek területén megfigyelhető korlátlan érvényesülését a kaptalista társadalmakban

Scott Lash és John Urry „Economies of Signs and Space” (1994)

Kulturális iparágak, kultúrpiac működésének megismerése

Blair: kreatív iparágakkal foglalkozó munkacsoport (Creative Industries Task Force): 13 iparág

NBr., Ausztrália, Új-Zéland, USA, Szingapúr, Hong Kong

NBr. kr. iparágak: 1,8 mió fogl, 112,5 Mrd Ł bevétel, GDP 5%, 10 Mrd Ł exportbevétel


Alkotásközpontú megközelítés

Robert Reich (1991): innováció

John Howkins (1999): szellemi tulajdonok: szerzői jogok, a szabadalmak, a védjegyek

Reklám, építészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés, divat, film, zene, előadóművészet,,rádiózás és televíziózás, videójátékok

K+F szektor (545 Mrd $), könyv- és lapkiadás (506 Mrd $), szoftveripar (489 Mrd $)

Richard Caves (2000): szórakoztató érték


Sikeres város versenyképességének alapja

Kreatív városi környezet (Andersson 1985, idézi Enyedi 2000)

Információgazdag: információáramlási csomópontok

Tudásalapú, innovativitás: városlakók szellemi tőkéje, tudáskészlete

Információs társadalom korszakában

Sikerágazat: „tudásipar”

Sikertérség: nagyvárosok, nagyvárosi térségek – szolgáltatásra épülő, de csekély ipar + gyorsan fejlődő szolgáltatás


Empirikus vizsgálat eredményei

EU 15 ezer legnagyobb vállalatából 508 V4

Ebből 67 kreatív tevékenységet folytat

Telekommunikáció, média

Pénzügyi, üzleti szolgáltatások, biztosítás

(bányászat, ipar)

Ebből 55 vállalat a 8 nagyvárosban

90% foglakoztatásból, 92% értéktermelésből


Nagyvárosok súlya országuk kreatív nagyvállalatai között

A nagyvárosok dominánsak a vezető kreatív iparágakban

Varsó: 20 Mrd $, Wroclaw 0,2 Mrd $ (27%)  fővárosi dominancia

Prága 15 Mrd $ (33%)

Budapest 10 Mrd $ (23%)

Pozsony 3,7 Mrd $ (22%)


  • Login