1 / 17

Az önkéntesség és az arra ható okok a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében

Az önkéntesség és az arra ható okok a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében. Fényes Hajnalka MSZT konferencia 2011. november 12. Miskolc. Az önkéntes munka definiálása.

Download Presentation

Az önkéntesség és az arra ható okok a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az önkéntesség és az arra ható okok a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében Fényes Hajnalka MSZT konferencia 2011. november 12. Miskolc

  2. Az önkéntes munka definiálása • Nem kötelező; mások (egyének, szervezet, vagy az egész társadalom) érdekében történik; nem fizetett tevékenység; általában szervezett keretek között folyik. • Az önkéntesség nem tisztán altruista tevékenység, mivel az önkéntesség egyéni haszonnal is jár (pl. a tudatos karrierépítési motiváció a fiataloknál). • Az önkéntesség lehet egy komolyan veendő szabadidős tevékenység is, ami összhangban van azzal, hogy napjainkban az önkéntesség altruista jellege csökken, nő a szubjektív önértéke, beleértve akár az örömszerzés, a szórakozás szükségletét, motivációját is (Stebbins 1996).

  3. Az új típusú önkéntesség • Az új típusú önkéntesség specializáltabb, kevésbé ideologikus, kisebb a tagoktól elvárt szervezeti követelmény. A tradicionális, érték alapú önkéntesség csökken, miközben a kulturális és a szabadidős önkéntesség (pl. sport szervezetekben való aktív részvétel) jelentősége nő. (De a szabadidős önkéntességnél továbbra is fontos a mások javára végzett jelleg (pl. funkció és feladatvállalás) a belső önérték mellett.) • Az új típusú önkéntesség érdekes és értelmes elfoglaltságot ajánl, cselekvésorientált, rövid időtartamú elkötelezettséggel jár (projekt jelleg, és a szervezetekben erős a fluktuáció (kevésbé jellemző a csoportképződés). (Wollebæk és Selle 2003) • Fontos a reciprocitás (de nem kaláka-munka) és a tevékenység belső önértéke, szemben a korábbi tradicionális, paternalisztikus „csak” segítő attitűddel. (J. Butcher 2003) • A fiatalokra inkább az új típusú önkéntesség a jellemző (tőkekonvertálás: a szerzett kulturális és kapcsolati tőkét később anyagi tőkévé konvertálják).

  4. Kvantitatív vizsgálat • 2005-ös „Regionális egyetem” kutatás eredményei (N=940 fő), a „partiumi” régió felsőoktatási hallgatói (DE, NyF, néhány határon túli intézmény) • 2010-es online vizsgálat, „Campus-lét…” OTKA kutatás, DE hallgatói (a nemenkénti és karonkénti reprezentativitást súlyozással biztosítottuk), N=2384 fő

  5. 2005 és 2010 között a diákok tanulás melletti munkavégzése emelkedett, férfiak kis előnyben • főleg az alkalmi munka aránya nőtt • A rendszeres ÖM több mint kétszeresére nőtt (2,5%-7%), bár a részvételi arányok jóval kisebbek, mint nyugaton, nemenként nincs különbség • A továbbiakban a diákok csoporttagságát, és egyben potenciális ÖM végzését vizsgáljuk (új típusú mérés szükségessége!)

  6. A vallási csoportok kivételével a diákok 10% alatt vesznek részt potenciális ÖM csoportokban • Vallási csoportok (12,3%) (fókusz): zenei kíséret, karvezetés, étel és ital összejöveteleken, hajléktalanok segítése (ökomenikus szervezet szervezésében) • Mentor program (3,1%): felsőbb évesek segítenek hátrányos helyzetű elsőéveseknek a beilleszkedésben, kapnak juttatást, de ez csak a költségeket (telefonszámla) fedezi • Mentálhigiénés klub (1,4%): telefonos lelki segély, buliszerviz-szolgálat (havi 2-3 alkalom, nyári fesztiválok ingyenes részvétel), tréning és vizsga (résztvevő megfigyelés: Marczali, Tercza 2010) • Nekem senkim sincs klub, személyiségfejlesztő klub, informatikusok öntevékeny csoportja 1% alatt (nyugaton népszerűbb)

  7. Nemi különbségek • a rendszeres ÖM egyforma (6-7%: lásd korábban) • de a lányokra inkább a tradicionális ÖM végzés a jellemző (segítő szolgálat, karitatív munka, önkéntes szervezeti tagság) • A fiúkra inkább jellemző a szabadidős önkéntesség: sport és kulturális csoporttagság, civil szervezeti tagság, természetvédő csoporttagság, politikai szervezeti tagság • Érdekvédelmi szervezetben, emberjogi mozgalmakban a diákok alig vesznek részt, ebben nincs nemi különbség sem

  8. Nemenként ugyan nincs különbség az önkéntes munkavégzés gyakoriságában, de a tradicionális férfias képzési területeken (műszaki, TTK, informatika) átlagos vagy az alatti az önkéntesség • a tradicionális segítő szakmáknál (óvónők, egészségügyi, orvosi, gyógyszerészeti, tanárszakok) viszont átlag feletti az önkéntesség, ahol a lányok vannak túlsúlyban • Logisztikus regressziós eredmények az önkéntességre ható okokra (akik legalább évente vagy gyakrabban végeznek ÖM):

  9. A klasszikus demográfiai változók (nem kor) nem hat az ÖM, az anyák iskolázottsága és a saját jobb anyagi helyzet viszont növeli • Az értékek hatása jelentősebb (lásd a szakirodalmat). • A vallásosság növeli: A kereszttáblák szerint a maga módján vallásosak 28,4%-a végez ÖM (átlag feletti), de az egyháziasan vallásosak 45%-a (a vallásos gyakorlat számít, mint a hit: lásd a külföldi szakirodalmat) • A boldogság, az igaz barátság, a segítőkészség, másokért cselekvés preferálása növeli az önkéntesség valószínűségét. Viszont már értékek, mint az élvezetes élet preferálása, az anyagi jólét fontossága, és furcsa módon a gyöngédség és szeretetteljes ragaszkodás preferálása csökkenti az önkéntesség valószínűségét.

  10. Összegzés • A kutatás aktualitása: 2011 az önkéntesség európai éve + HR: javaslat a középiskolások „kötelező” önkéntes munkavégzésére??? • Eredményeink szerint a fiatalok növekvő arányban, de az ÖM jelentőségéhez és a külföldi részvételi arányokhoz képest csak kismértékben vesznek részt az önkéntes tevékenységekben (6-7% rendszeres, 20% alkalmi). • Okok: információhiány, időhiány, a felkészültség hiánya, anyagi okok • A szakirodalom tanulsága szerint napjaink fiataljaira az új típusú (nem feltétlenül altruista motivációjú) önkéntesség a jellemző, és ez felhívja a figyelmet az önkéntesség újfajta mérésének szükségességére is (csoporttagság: potenciális ÖM végzés) • A szakirodalommal összhangban a debreceni fiatalok esetén is a klasszikus demográfiai változók csak kis mértékben hatnak az önkéntességre, míg az értékek hatása jelentősebb.

More Related