Tur nyi tam s elte k miai int zet
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 45

Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet PowerPoint PPT Presentation


  • 48 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A troposzféra és a sztratoszféra kémiája előadás Környezettudomány MSc hallgatóknak Kémiai folyamatok a légkörben előadás Meteorológia MSc hallgatóknak. TT1 előadás: A reakciókinetika alapjai. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Reakciókinetikai alapismeretek. Reak ciókinetika tárgya:

Download Presentation

Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Tur nyi tam s elte k miai int zet

A troposzféra és a sztratoszféra kémiájaelőadás Környezettudomány MSc hallgatóknakKémiai folyamatok a légkörbenelőadás Meteorológia MSc hallgatóknak

TT1 előadás: A reakciókinetika alapjai

Turányi Tamás

ELTE Kémiai Intézet


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Reakciókinetikai alapismeretek

Reakciókinetika tárgya:

Hogyan változnak a koncentrációk egy reaktív elegyben és miért?

Milyen részlépésekből áll egy reakció? (Mi a kémiai reakciók mechanizmusa?)

Kémiai változások leírása sztöchiometriai (bruttó) egyenlettel:

  • megmutatja a reaktánsok és termékek arányát

  • általában nem játszódik le fizikailag

2 H2 + O2 = 2 H2O

0 = - 2 H2 -1 O2 + 2 H2O

1 = - 2 A1 = „H2”

2 = - 1 A2 = „O2”

3 = + 2 A3 = „H2O”

sztöchiometriai együttható:

(reaktánsra negatív, termékekre pozitív elemek)

Az anyagfajták sorrendje tetszőleges;

A sztöchiometriai együtthatók szorzótényező erejéig határozatlanok


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Reakciósebesség

koncentrációváltozási sebesség:

r független a j indextől, azaz bármelyik anyagfajta koncentrációváltozásával mérjük is,mindig ugyanazt az értéket kapjuk.

reakciósebesség:

[Aj] az Aj moláris koncentrációja [mól dm-3]

kis koncentrációtartományban mindig igaz:

k reakciósebességi együttható

j reakciórend a j-edik anyagfajtára

bruttó reakciórend


Sebess gi egy tthat

Sebességi együttható

sebességi egyenlet:

a reakciósebesség koncentrációfüggését leíró egyenlet

gyakran felírható az alábbi alakban:

ksebességi együttható

a hőmérséklet és a nyomás függvénye (is lehet),

de nem függ a koncentrációktól.

Az j kitevő a reakció Aj anyagfajtára vonatkozó részrendje,

a kitevők összege pedig a reakció bruttó rendje.

j rend általában nem egyenlő a sztöchiometriai együtthatóval !!!

Például a

a reakció NO‑ra és H2‑re vonatkozó részrendje rendre 2 és 1,

a reakció bruttó rendje pedig 3


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Összetett reakciómechanizmusok

Szinte mindig sok reakciólépés játszódik le egyszerre:

A reakciólépések

lehetnek elemi reakciók, amik fizikailag így játszódnak le, de

lehetnek több elemi reakció összevonásából kapott reakciólépések

bal oldali sztöchiometriai együtthatók (pozitív)

jobb oldali sztöchiometriai együtthatók (pozitív)

sztöchiometriai együtthatók (az eddig is használt;

negatív reaktánsokra, pozitív termékekre)


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Kinetikai differenciálegyenlet-rendszer

tömeghatás törvénye (Guldberg és Waage, 1865):

kii-edik reakciólépés reakciósebességi együtthatója

rii-edik reakciólépés sebessége

Kinetikai differenciálegyenlet-rendszer:

Egyes esetekben megadják az egyes ri reakciólépés-sebességek

koncentrációfüggését.

Általában csak a kémiai egyenleteket adják meg és kijelentik,

hogy „teljesül a tömeghatás törvénye” vagy „tömeghatás-kinetikát követ”

Ebben az esetben a fenti képlettel számítjuk ri –t.


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Kinetikai differenciálegyenlet-rendszer:

egy példa

Chapman mechanizmus: ózonbomlás a sztratoszférában

1.O2 = O + O k1r1 = k1 [O2]

2.O + O2 = O3k2r2 = k2 [O] [O2]

3.O3 = O2 + Ok3r3 = k3 [O3]

4. O3 +O = 2 O2k4r4 = k4 [O3] [O]

A kinetikai differenciálegyenlet-rendszer:


Kinetikai diffegyenletrendszer tulajdons gai

Kinetikai diffegyenletrendszer tulajdonságai

  • Egy anyag koncentrációváltozási sebességére felírt differenciálegyenlet-rendszer csak elsőrendű deriváltat tartalmaz, ami a koncentrációk nem feltétlenül lineáris függvénye.

     elsőrendű nemlineárisdifferenciálegyenlet-rendszer

  • Mivel általában minden anyag több reakcióban is részt vesz, ezért anyagok koncentrációváltozásai erősen csatoltak.

     erősen csatolt

  • A reakciók sebessége igen sok nagyságrendet átfog. (légkörkémiában: 24)

     erősen merev

  • Légkörkémiai modellekben a reakciók sebességi állandói explicit módon függhetnek az időtől, a nyomástól, a hőmérséklettől és a napsugárzási viszonyoktól való függésük miatt.

     légkörkémiában nem autonóm

  • A valós folyamatok többnyire térben inhomogének, így a kémiai folyamatok mellett transzport és más fizikai folyamatokkal is számolni kell.

     parciális diffegyenlet-rendszer, kémiai forrástaggal


Kinetikai differenci legyenletrendszer

Kinetikai differenciálegyenletrendszer

Tételezzük fel, hogy ismerjük

  • a reakciólépésekkémiai egyenlet

  • a reakciólépés sebességének képletét

    A komponensek koncentrációinak időbeli változását

    a kinetikai differenciálegyenlet-rendszer

    felírásával és megoldásával adhatjuk meg.

    1) Analitikus megoldás:

    Csak néhány, nagyon egyszerű esetben.

    Majdnem az összes alapesetet fogjuk tanulni.

    2) Numerikus megoldás:

    Több tucat program letölthető a Webről, ami képes arra, hogy

    a kémiai egyenletek alapján felírja a differenciálegyenletrendszert

    numerikus megoldást készít, kiírja és kirajzolja az eredményeket.


Els rend boml s

Elsőrendű bomlás

Koncentráció változása

elsőrendű bomlás során:

Hasonló a csökkenése a

radioaktívan bomló anyag tömegének.

Koncentráció – idő görbe: „exponenciális lecsengés”

Linearizált ábrázolás: ln ([A]/[A]0) az idő (t) függvényében

-k meredekségű, 0 tengelymetszetű egyenes


Els rend boml sban r sztvev anyag felez si ideje

Elsőrendű bomlásban résztvevő anyag felezési ideje

Semmilyen más reakció nem zajlik le, mint egyetlen elsőrendű reakció: A  P

Milyen ütemben csökken A koncentrációja?

Mennyi idő múlva lesz fele a koncentráció?

Elsőrendű reakció reaktánsának t1/2 felezési idejét megkapjuk, ha a linearizált egyenletbe a koncentráció helyére [A]0/2-t,

az idő helyére t1/2-et helyettesítünk:

Elsőrendű reakció reaktánsának felezési ideje

  • független a kezdeti koncentrációtól

  • nem változik időben


M sodrend boml s

Másodrendű bomlás

Koncentráció változása

másodrendű bomlás során.

 linearizált alak

Koncentráció – idő görbe:

lecsengés, hasonlít az exponenciálishoz

Linearizált ábrázolás: 1/[A] az idő (t) függvényében

k meredekségű, 1/[A]0 tengelymetszetű egyenes


M sodrend boml sban r sztvev anyag felez si ideje

Másodrendű bomlásban résztvevő anyag felezési ideje

Semmilyen más reakció nem zajlik le, mint egyetlen másodrendű reakció:

Milyen ütemben csökken A koncentrációja?

Mennyi idő múlva lesz fele a koncentráció?

Másodrendű reakció reaktánsának t1/2 felezési idejét megkapjuk, ha a linearizált egyenletbe a koncentráció helyére [A]0/2-t,

az idő helyére t1/2-et helyettesítünk:

Másodrendű reakció reaktánsának felezési ideje

  • függ a kezdeti koncentrációtól

  • változik időben


Nemline ris s line ris megold sf ggv nyek

elsőrendű bomlás másodrendű bomlás

nemlineáris alak: c – t görbe nemlineáris alak: c – t görbe

Nemlineáris és lineáris megoldásfüggvények

lineáris alak: ln c/c0vs.t görbelineáris alak 1/cvs.t görbe

meredekség: –k meredekség: +k

tengelymetszet: 0 tengelymetszet: 1/c0


Sebess gi egy tthat m rt kegys ge

Sebességi együttható mértékegysége

legyen a koncentráció egysége M (mol dm-3),

az idő egysége s (másodperc)

d c / d t = k cn (n = 1, 2, 3)

M s-1 = ? M vagy M2vagy M3

elsőrendű reakciók mértékegysége:s-1

másodrendű reakciók mértékegysége:M-1 s-1

harmadrendű reakciók mértékegysége:M-2 s-1


Sorozatos reakci k

Sorozatos reakciók

 ezt nem kell tudni!

 ezt nem kell tudni!

A anyagfajta: reaktáns

B anyagfajta: köztitermék (intermedier)

C anyagfajta: végtermék


Sorozatos reakci k koncentr ci lefut sok

Sorozatos reakciók: koncentráció lefutások

Jellemzői:

  • [A]0=[A]+[B]+[C]

  • [A] exponenciálisan lecseng:[A]0 0

  • [B] maximumgörbe:0  max  0

  • [C] telítési görbe:0  [A]0

  • a leggyorsabb a növekedése, ahol [B] a legnagyobb„babszár növekedési görbéje”

  • [C] görbének inflexiós pontja van ott, ahol [B]-nek maximuma van

 ezt kell tudni!


P rhuzamos reakci k

Párhuzamos reakciók

koncentrációidő függvények:

 ezt kell tudni!

Ha P és Q kezdetben nincs jelen a rendszerben,

akkor P és Q koncentrációjának hányadosa mindig

megegyezik a megfelelő sebességi állandók hányadosával!

 a sebességi állandók hányadosa megmérhető

koncentrációk hányadosának mérésével!


T bbcsatorn s reakci k speci lis p rhuzamos reakci k

Többcsatornás reakciók: speciális párhuzamos reakciók

H+HO2 2 OH(láncelágazás!)

 H2+O2 (lánclezárás !)

 H2O+O(láncelágazás!)

az elágazási arány (branching ratio) változása a hőmérséklettel nagyon megváltoztatja a bruttó reakció lefolyását

Gyakran megadják az összes csatorna együttes (bruttó) sebességi együtthatóját és külön az elágazási arányokat.


Elemi reakci k

Elemi reakciók

Elemi reakció: az A + B = C reakció nem csupán a sztöchiometriai viszonyokat jelenti, hanem a tényleges molekuláris történést is: 1 darab A részecske és 1 darab B részecske találkozott és ennek eredményeként a C részecskévé alakultak át.

Az elemi reakciólépés sebessége mindig számítható a tömeghatás törvényével

A reakcióban reagáló részecskék számától függően

az elemi reakció lehet:

unimolekulás reakció (1 részecske ütközik)

bimolekulás reakció (2 részecske ütközik)

trimolekulás reakció (3 részecske ütközik egyszerre)

Trimolekulás reakció valójában nincsen.

Igazából minden reakció bimolekulás!

Unimolekulás reakció:

kémiai átalakulás fényelnyelés (A+h  P) vagy

nem-reaktív ütközés (pl. A + N2 P + N2) következtében.

 Ilyen nincs is!


Sszetett reakci k

Összetett reakciók

Az összetett reakciók elemi reakciókból tevődnek össze.

Az összetett reakciót előállító elemi reakciók összességét + a sebességi együtthatók hőmérséklet, nyomás és közegfüggésére vonatkozó képleteket reakciómechanizmus-nak nevezzük.

Nagy, bonyolult mechanizmus

 nagy, bonyolult kinetikai differenciál-egyenletrendszer

Kinetikai egyszerűsítő elvek segítségével a mechanizmus vagy a kinetikai differenciál-egyenletrendszer leegyszerüsíthető úgy,

hogy a kapott mechanizmus/egyenletrendszer megoldása csaknem pontosan (pl. 1%-on belül) azonos a teljes mechanizmuséval.

•sebességmeghatározó lépés

•kvázistacionárius közelítés

•gyors előegyensúly

•nagy feleslegben alkalmazott reaktáns


Sebess gmeghat roz l p s

Sebességmeghatározó lépés

Sorozatos elsőrendű reakciólépések esetén

a legkisebb sebességi együtthatójú reakciólépés a sebességmeghatározó és a végtermék keletkezési sebessége egyenlő a sebességmeghatározó lépés sebességi együtthatója és reaktánsa koncentrációjának szorzatával.

k1k2k3k4k5

A  B  C  D  E  F

Ha k2<< k1 , k3 , k4 , k5d [F]/d t = k2 [B]

Tetszőleges mechanizmus esetén az reakciólépés a sebességmeghatározó, amelyik sebességi együtthatójának kis megnövelésére

a végtermék termelődési sebessége jelentősen megnő.

Ez általában nem a legkisebb sebességi együtthatójú reakció!!!


Kv zistacion rius k zel t s quasi steady state approximation qssa bodenstein elv

Kvázistacionárius közelítés(quasi steady-state approximation (QSSA), Bodenstein-elv)

A reakciómechanizmus anyagfajtái közül kiválasztunk egyes anyagokat, melyeket kvázistacionárius (QSSA) anyagoknak fogunk nevezni.

Ezen anyagok koncentrációváltozását leíró differenciálegyenletek bal oldalát lenullázzuk, a maradék jobb oldalak egy implicit algebrai egyenletrendszert alkotnak, amely leírja hogyan függenek a QSSA anyagok koncentrációi a többi (nem-QSSA) anyagok koncentrációjától.

A nem QSSA anyagokra vonatkozó differenciálegyenlet-rendszert és a QSSA anyagokra vonatkozó algebrai egyenletrendszert egyszerre megoldva az eredeti kinetikai differenciálegyenlet-rendszerrel csaknem azonos megoldást kapunk.

Szerencsés esetben az algebrai egyenletrendszer külön is megoldható és a megoldást vissza lehet írni a nem-QSSA anyagok differenciálegyenlet-rendszerébe.

A QSSA anyagok általában nagy reaktivitású és kis koncentrációjú anyagok, mint pl. a gyökök.


Kv zistacion rius k zel t s alkalmaz sa

Kvázistacionárius közelítés alkalmazása

k1k2

A  B  C

Ha k1<< k2B ”QSSA anyag”A és C ”nem-QSSA anyag”

d [B]/d t = k1 [A] – k2 [B]

0= k1 [A] – k2 [B]

[B] = k1/k2 [A]tehát [B] kiszámítható [A] ismeretében


Gyors el egyens ly

Gyors előegyensúly

Ha egy gyors egyensúlyi reakció reaktánsait

sokkal lassabb reakciók fogyasztják,

akkor az egyensúlyi reakció reaktánsainak koncentrációját

csak az egyensúly alapján meg lehet határozni,

a többi reakció hatását itt nem kell figyelembe venni.

k1k3

A ⇄B  CK= k1/k2

k2

ha k3<< k2 és d [B]/d t 0 (beállt egyensúly)

k1 [A] = k2 [B]

 [B] = k1/k2 [A] = K [A]

 d[C]/dt = k3 [B] = k3K [A]


Nagy feleslegben alkalmazott reakt ns

Nagy feleslegben alkalmazott reaktáns

Ha az egyik reaktáns nagy feleslegben van,

akkor a reakció során koncentrációja elhanyagolható mértékben változik és

állandónak tekinthető.

Ennek alapján pl. másodrendű reakciólépés elsőrendűvé alakítható át

a nagy feleslegben alkalmazott reaktáns koncentrációjának

a sebességi együtthatóba való beolvasztásával:

ahol állandó.

Például:

A légkör (adott magasságban / adott nyomásnál)

az O2 koncentrációja állandó.

Gyakran az O2 koncentrációt beolvasztják a sebességi együtthatóba.


Anyagfajt k egy mechanizmusban

Anyagfajták egy mechanizmusban

molekulák általában kevésbé reaktívak és emiatt hosszú élettartamúak

példa: H-O-H, CH4

gyökök általában reaktívak és emiatt rövid élettartamúak

gyökök keletkezése:

a reakció leszed egy atomot a molekuláról,

vagy kettétörik egy molekula.

Párosítatlan elektronpárt tartalmaz.

példa: .O-H, .CH3

VIGYÁZAT! Nem minden gyök nagyon reaktív!

példa: a légkörben .HO2, .NO2 nem nagyon reaktív

elektrongerjesztett molekulák és gyökök

a legtöbb ilyen nagyon gyorsan visszatér alapállapotba

Néhánynak hosszú az élettartama, mint pl. O(1D) szingulett oxigénatom, „szingulett-D oxigénatom”

M[M] = minden jelenlevő anyagfajta koncentrációjának összege


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Élettartam 1.

felezési idő:

Ennyi idő alatt csökken a felére egy anyag koncentrációja,

ha nem termelődik és az összes többi anyag koncentrációja változatlan.

élettartam:

Ennyi idő alatt csökken az e-ed részére egy anyag koncentrációja,

ha nem termelődik és az összes többi anyag koncentrációja változatlan.

Egyetlen elsőrendű reakció:

A  P

Élettartam: Felezési idő:

Több elsőrendű reakció (pl. fénygerjesztett részecske több úton reagál):

A  P1

 P2

 P3Élettartam:


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Élettartam 2.

légkörkémia:

Pitermelő reakciólépések sebességének összege

Lifogyasztó reakciólépések sebességének összege

Ai koncentrációváltozási sebessége:

Ai élettartama:

A „fogyasztás” lehet kémiai (elreagál) vagy fizikai (kimosódik, megkötődik)

Élettartam másik értelmezése:

Egy légkörbe kerülő / légkörben keletkezett részecske

várhatóan ennyi ideig létezik a légkörben.

(Ez a várható érték; egy adott részecske persze hamarabb és később is kikerülhet / elreagálhat.)


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Láncreakciók

A láncreakciók lényege:

láncindító reakciólépésben

láncvivők (más néven aktív centrumok) keletkeznek,

amelyek a láncfolytató reakciólépésekben

a kiindulási anyaggal reagálva terméket és újabb láncvivőket hoznak létre,

amelyekből azután újabb termékmolekulák és újabb láncvivők keletkeznek …

Inhibíciós reakciólépés: a reakció a végterméket alakítja vissza,

de a lánc nem szakad meg.

Láncelágazási reakciólépés: a reakciólépésben egy láncvivőből több keletkezik.

A láncvivők a lánczáró reakciólépésekben úgy reagálnak el,

hogy nem termelnek a lánc továbbvitelére alkalmas anyagokat,

ilyenkor egy‑egy lánc megszakad.


Tur nyi tam s elte k miai int zet

H2Br2 reakció mechanizmusa

(a) láncindítás:

1

(b) láncfolytatás:

2

3

(c) inhibíció:

4

(d) láncvégződés:

5


Tur nyi tam s elte k miai int zet

H2Br2 reakció koncentráció-idő görbéi

( [H2]: [Br2]= 1 : 1 elegy, T= 600 K, p= 1 atm)


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Viszonylagos sebességek t= 1 másodpercben

(minden sebességet r1-re normáltunk )

R1 és R5 sebessége << R2 és R3 sebessége

R1 sebessége = R5 sebessége

Kis HBr koncentrációnál:

R2 sebessége = R3 sebessége


Tur nyi tam s elte k miai int zet

A reakciólépések sebességének és a

koncentrációváltozási sebességek viszonya

200,2 = +100,2 +100,1–0,1

0,0014 = +100,2–100,1–0,1

0,0026 = 2,0 – 100,2 + 100,1 + 0,1 – 2,0


Tur nyi tam s elte k miai int zet

[Br] számítása

+

_________________________________________

1

5


Tur nyi tam s elte k miai int zet

[H] számítása

[Br] számításáravan már egyenletünk:

Egy-egy algebrai egyenlet a [H] és [Br]számítására:


Tur nyi tam s elte k miai int zet

HBr képződési sebességének számítása

Behelyettesítés és átrendezés után:

Ez azonos Bodenstein és Lind sebességi egyenletével:

(ott tapasztalati k és k’ állandók szerepeltek)

A reakció elején [HBr] közel nulla:

A reakció részrendje H2-re 1, Br2-re 0,5

a reakció bruttó rendje 1,5


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Kinetikai lánchossz

Egy láncvivő átlagosan hány láncfolytató reakciólépésben vesz részt

mielőtt egy láncvégző lépésben elfogyna?

láncvivő fogyási sebessége a láncfolytató lépésben



láncvivő fogyási sebessége láncvégző lépésben

a kinetikai lánchosszt=1 másodpercben

a H2Br2 reakcióban,

a vizsgált reakciókörülményeknél


Tur nyi tam s elte k miai int zet

A láncreakciók két típusa

nyílt láncú reakciók

nincs benne láncelágazási lépés

Példa: H2+Br2= 2 HBr reakció,

légkörkémiai láncreakciók

elágazó láncú reakciók

van láncelágazó lépés

Példa: H2+O2 = 2 H2O reakció,

szénhidrogén-levegő elegyek robbanása


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Arrhenius-ábrázolás

A sebességi együttható hőmérsékletfüggését az empirikus Arrhenius‑egyenlet írja le:

Apreexponenciális tényező

Eaaktiválási energia

Ha több T hőmérsékleten megmérjük az adott reakció k sebességi állandóját,

majd az ln k értékeket 1/T függvényében ábrázoljuk,

akkor az Arrhenius‑egyenlet értelmében egyenest kell kapnunk,

amelynek m = -Ea/R iránytényezőjéből Ea meghatározható.

Arrhenius ábrázolás:

Svante August Arrhenius

(1859 – 1927) svéd vegyész


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Termikus és fotokémiai reakciók

Termikus reakció: a reakcióhoz nem kell fény; a legtöbb reakció ilyen.

k reakciósebességi együttható függ(het) a hőmérséklettől.

k reakciósebességi együttható általában növekszik a hőmérséklettel.

Fotokémiai reakció: a reakcióhoz („A” molekula bomlásához) fény kell; sok száz ilyen légkörkémiai reakció van!

jA fotolízissebességi együttható függ a fény intenzitásától és hullámhossz eloszlásától.

jA fotolízissebességi együttható függ hőmérséklettől is!

1, 2ezt a két hullámhossz-határt vesszük figyelembe

„A” hatáskeresztmetszete ( és hőmérséklet függő )

„A” fotolízisének kvantumhatás-foka ( és hőmérséklet függő )

napfény (sugárzás) intenzitása (változik a hullámhosszal ! )


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Reakciókinetikai adatbázisok: JPL

http://jpldataeval.jpl.nasa.gov/

JPL: Jet Propulsion Laboratory (Sugárhajtás Laboratórium)

1977 óta kb. kétévente új kiadása jelenik meg.

Légkörkémiai reakciókinetikai (termikus- és fotokémiai reakciók állandói) és

légkörkémiai anyagfajták termodinamikai (pl. képződési entalpiák) adatait tartalmazza.

Heterogén kémiai reakciók adatai.

A legutóbbi kiadvány:

Chemical Kinetics and Photochemical Data for Use in Atmospheric Studies

Evaluation Number 17

National Aeronautics andSpace Administration

Jet Propulsion Laboratory, California Institute of Technology

Pasadena, California

June 10, 2011


Tur nyi tam s elte k miai int zet

Reakciókinetikai adatbázisok: IUPAC

http://www.iupac-kinetic.ch.cam.ac.uk/

IUPAC: International Union of Pure and Applied Chemistry

1980-óta rendszeresen új kiadások.

Légkörkémiai reakciókinetikai és termodinamikai adatok gyűjteménye.

1) A fenti Web oldal:

- kereshető adatbázis

- rendszeresen felújítják

- innen a „papír” kiadványok (cikkek) is letölthetők

2) „Atmospheric Chemistry and Physics” újságban („Atmos. Chem. Phys.”)

megjelent cikksorozat (2004-2010)

Tematikus kiadványok egy-egy reakciócsaládról.


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet


Az el ad shoz kapcsol d sz mol si gyakorlat

Az előadáshoz kapcsolódó számolási gyakorlat

  • kinetikai differenciálegyenlet-rendszer felírása a mechanizmus alapján

  • elsőrendű kinetikai példák megoldása

  • másodrendű kinetikai példák megoldása

  • felezési idő számítása

  • élettartam számítása

  • kvázistacionárius közelítés alkalmazása

  • kinetikai adatbázis (JPL, IUPAC) egy oldalának értelmezése


  • Login