A Föld népesedése

1. A Föld népesedése

2. Az emberiség eredete Emberfélék (Hominidae) • Australopithecus (5,3-1,6 millió év) • Homo erectus és Homo habilis (1,6 millió-10 ezer év) • Homo sapiens (100-250 ezer évvel ezelőtt jelenik meg) • Korábbi hominida fajoktól megkülönbözteti: • Felegyenesedett tartás • Két lábon járás • Átlagosan 1350 cm3-es agytérfogat • Magas homlok, kicsiny fogak és állkapocs • Szerszámok készítése és használata • Szimbólumok –nyelv, írás- használatának a képessége

3. A népességnövekedés menete a Földön • 1. periódus (a Paleolitikum v. őskőkor – 100-250 ezer évvel ezelőtt-től Kr.e. 8000-ig – pattintott kőeszközök kora) • Gyűjtögetés, halászat, vadászat • Vándorló életmód • Kb. 10-12 ezer évvel ezelőtt növényfajok és állatok háziasítása • Korszak végére kb. 5 millió ember él a Földön (súlypont Eurázsia, Afrika) • 2. periódus (Kr.e. 8000-től a XVII. század derekáig) • Átmeneti kőkor (mezolitikum, Kr.e. 8000-5000-ig, átmeneti kor) • Domesztikáció fő időszaka • A magasabb száraz, félszáraz fennsíkokon • Újkőkor (neolitikum, Kr.e. 5000-3000-ig – csiszolt kőeszközök kora) • Új földművelési technikák, kiegyensúlyozott élelmiszertermelés neolit forradalom • Állandó települések • Nagy síkvidéki folyamvölgyeken

4. A népességnövekedés menete a Földön (folyt.) • Bronzkor és Vaskor – Ókor (Kr.e. 3000- Kr.u. 476-ig) • Fémek megjelenése, fejlettebb civilizációk kialakulása • Munkamegosztás első kezdetleges jegyei (kereskedelem, kézművesség, katonaság stb.), termelés hatékonysága javul • A világnépesség 4 fő centrum köré csoportosulva: • Nílus-völgy • Mezopotámia • Indus-völgy • Jangce és a Sárga folyók völgye • Időszámítás kezdetére a népesség száma: 250-270 millió fő • Középkor (476 – 17. sz. közepéig) • Kr.u. 1000-ig: Nagy ókori kultúrák hanyatlása, népvándorlások, járványok nincs népességnövekedés • 1000-1650-ig: Feudalizmus megszilárdulása, népességszám megduplázódása, 500-550 millió fő-re nő a népességszám (ingadozások)

5. A népességnövekedés menete a Földön(folytatás) • 3. periódus(17. század közepétől napjainkig) • Nagy földrajzi felfedezések, tőkés termelési rend, népesség táplálékellátásának gyors javulása (új nagy kalóriatartalmú növények) • Az ipari forradalom (18. sz. vége) • Javuló egészségügyi ellátás • Javuló élelmiszerellátás • 1804: a Föld népességszáma 1 milliárd fő • Felgyorsult népességnövekedés: 1900: 1,5 milliárd fő felett • A XX. század rohamos népesség-növekedést hozott. • 1999: A népesség száma a Földön 6 milliárd fő • 2007 július (becsült adat): 6.602.224.175 fő

6. A világ népességszámának alakulása • Megbízható adatok csak 200 évre visszamenőleg • Népességfejlődés szemléltetése • Azt vizsgáljuk, hogy hány év kellett ahhoz, hogy a népesség megduplázódjon • Eleinte: 3-4 ezer év • Isz. kezdetén 1ezer év • 1600-ig járványok, háborúk miatt: szaporodás gyenge • 1650-1850 duplázódás (200 év) • 1850-1950 duplázódás (100 év) • 1950-1985 duplázódás (35 év)

7. A Föld eltartó képessége • Az optimális népesség • Túlnépesedés • Alulnépesedés • A terület maximális népessége (élelem) • A minimális népességszám (reprodukció) • Thomas Malthus (1766-1834) • Túlnépesedés majd népességcsökkenés • Oppenheim (XX. sz. eleje): • akár 200 milliárdra is nőhetne a Föld népessége • Ravenstein (1891) és Fisher (1925): • 6 milliárdhoz közeli érték a max. eltartóképessége a Földnek • Hollstein (1937): • 13,3 milliárd • Az éhezés • 800 millió éhező + 600 millió alultáplált • Környezeti problémák

8. A Föld népességének jövőbeni növekedése • A Föld népességszámának gyarapodása lassult • A jövőben további lassulás várható • A születésszabályozás és családtervezés. • Az AIDS terjedése.

9. Első (I-V. szakasz) és második (VI. szakasz) demográfiai átmenet I. szakasz A magas születési ráta, okai: Ismeretlen a családtervezés Magas csecsemőhalandóság Társadalmi-gazdasági fejlettség szintje alacsony A sok gyermek szimbólum A magas halálozási ráta, okai: Járványok, éhínség Kezdetleges egészségügy II. szakasz Csökken a halálozási ráta Születési ráta változatlanul nagy, okai: Javul az egészségügy Javul az infrastruktúra Sokat javul az élelmiszerellátás III. szakasz Népességrobbanás (nem pontszerű, kaotikus, hanem lavinaszerű) Halálozási ráta rendkívüli lecsökkenése Születési ráta még mindig magas marad, okok: Előző szakaszban megindult kedvező társadalmi, gazdasági folyamatok folytatódása és kiszélesedése IV. szakasz Csökkenő természetes szaporodás : Halálozás csökkenését a születések számának fokozatos csökkenése követi, okai: Megjelenik a családtervezés Javuló egészségügy Foglalkozási átrétegződés Társadalmi-gazdasági fejlődés Demográfiai átmenet

10. V. szakasz: Tovább csökken a születési ráta A növekedési ráta nagyon kicsi a népesség alig nő, vagy stagnál VI. szakasz Természetes fogyás, a születési ráta kisebb, mint a halálozási ráta, okai: nagyon alacsony születésszám Kicsit megemelkedik a halálozási ráta az előző szakaszhoz képest: Elöregedett a társadalom Demográfiai átmenet (folytatás) • A születési ráta a mai fejlődő országokban jelentősen magasabb, mint az ipari országokban valaha is volt • A mai fejlődő országokban a halálozási ráta alacsonyabb, mint az ipari országok egy vagy két évszázaddal ezelőtti halálozási rátája • A fejlődő országok növekedési rátája több, mint kétszerese az ipari országok 18-19. századi növekedési rátájánál

11. Demográfiai robbanások • XIX. sz. 1. Demográfiai robbanás • Fejlett világ • Halandóság csökkenése • Előbbit lassan követi a termékenység folyamatos visszaesése • II. vh. után 2. Demográfiai robbanás • Fejlődő országok • Gyorsan csökken a halandóság • Termékenység alig esik

12. Átlagos éves növekedési ráta %-ban

13. A világ népességének alakulása 1750 és 2006 között (millió fő)

14. A világ népességének növekedése földrészenként 1750-2000 között (millió fő)

15. A világ 10 legnépesebb országa (millió fő)

16. Magyarország népességének alakulása 1787-2006 között (millió fő)

17. Mai Magyarország népességének alakulása 1787-2006-ig (millió fő)