A MAG ZRT ÁLTAL VÉGZETT HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS, SZABÁLYTALANSÁGI ELJÁRÁS

1. A MAG ZRT ÁLTAL VÉGZETT HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS, SZABÁLYTALANSÁGI ELJÁRÁS 2010. szeptember 29.Nagy Krisztina helyszíni főellenőr

2. Jogszabályi háttér • A helyszíni ellenőrzés és a szabálytalanságok kezelésével összefüggő hazai jogszabályok • 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról (GOP, KMOP) • 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról (GVOP)

3. Helyszíni ellenőrzés elrendelése • Helyszíni ellenőrzésre a projekt futamideje alatt bármikor sor kerülhet, apályázat beadásától/befogadásátóla fenntartási időszak végéig, a Pályázati Felhívás és Útmutatóban, valamint a Támogatási Szerződésben foglaltak szerint • jogszabályi előírások alapján • Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel kötött megállapodások alapján • mintavételes ellenőrzés kockázatelemzés alapján (éves ellenőrzési terv szerint), • rendkívüli ellenőrzés: a szakmai területek, a Bíráló Bizottság, vagy az Irányító Hatóság felkérésére, amennyiben a felmerülő problémák indokolják a pályázat elbírálása, pénzügyi kifizetés során, vagy akár a projekt fenntartási időszakában.

4. Ellenőrző hatóságok • Jelenleg a támogatásból megvalósuló projekteket az alábbi szervezetek ellenőrizhetik helyszínen: • MAG Zrt, mint Közreműködő Szervezet; • Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – rendszerellenőrzés keretében, jellemzően külső kapacitás bevonásával; • Kormányzati Ellenőrzési Hivatal – „ellenőrző hatóság” funkcióban; • mintavétellel a forrás kb 5%-ának megfelelő projektet helyszínen ellenőriz minden évben; • Pénzügyminisztérium – „igazoló hatóság” funkcióban rendszerellenőrzési tevékenységén keresztül; • Állami Számvevőszék - az intézményrendszer, forrásfelhasználás általános szabályossági, hatékonysági ellenőrzése során; • EU részéről, pl: • Európai Bizottság felelős főigazgatóságának (DG) auditorai; • Európai Számvevőszék auditorai. • Egy projekt az életciklusa alatt akár több szervezet által is ellenőrzésre kerülhet!

5. 281/2006. (XII.23.) Korm. Rendelet alapján a megvalósítási időszakban előírt ellenőrzési kötelezettség 10 M Ft alatti pályázatoknál megvalósítási időszakban, illetve az összes pályázatnál a pályázati életút többi szakaszában az Irányító Hatóság által meghatározott arányok az irányadók

6. A helyszíni ellenőrzések típusai az egyes pályázati életút szakaszok szerint • Támogatási döntést megelőző előzetes helyszíni szemle • Támogatási szerződéskötést megelőző előzetes helyszíni szemle • Helyszíni ellenőrzés • a projekt megvalósításának és • fenntartásának időszakában • Projekt-lezáró helyszíni • ellenőrzés • Rendkívüli ellenőrzés

7. Fontosabb tudnivalók: a helyszíni ellenőrzés szervezése • Időpont egyeztetés: a Helyszíni Ellenőrzési Osztály telefonon egyeztet időpontot a pályázatban megjelölt kapcsolattartó személlyel, majd e-mailben hivatalos értesítést küld, amely tartalmazza az ellenőrzés megbeszélt időpontját, helyszínét ill. az előkészítendő dokumentumokat • Az ellenőrzés helyszíne(i): valamennyi megvalósítási helyszín (székhely/ telephely), ahol projekttel kapcsolatos eszközök, dokumentumok találhatóak • Az ellenőrzés időtartama a projekt méretétől ill. az ellenőrzött cég felkészültségétől függően ált. 1 nap

8. Résztvevők az ellenőrzésen • Résztvevők a MAG Zrt részéről: • min. 2 fő, akik alapesetben helyszíni ellenőrök, • de esetenként külső szakértő, projekt menedzser, vagy megfigyelő részvételével (pl. IH, MEH) • Résztvevők a Pályázó/Kedvezményezett részéről: • cégképviseletre jogosult vagy meghatalmazott • gazdasági vezető, műszaki vezető • projekt vezető/projekt menedzser • esetleg pályázatíró

9. Előkészítendő dokumentumok I. Értesítő levél tartalmazza, azonban projektenként eltérő lehet, ezért a helyszíni ellenőrrel való egyeztetés szükséges! • Előzetes helyszíni szemle esetén: • cégadatok változása esetén: cégkivonat v. cégbírósági bejelentő, aláírási címpéldány, (meghatalmazás); • a pályázat beadása óta keletkezett új dokumentumok (pl. jogerős építési engedély, telepengedély, gépelhelyezési rajz, bérleti szerződés); • kezdési időpontot alátámasztó dokumentum (pl. megrendelés, építési napló);

10. Előkészítendő dokumentumok II./1. • Megvalósítási időszakban: • A műszaki, gazdasági és pénzügyi előrehaladás dokumentumai: • megrendelések, vállalkozói szerződések, szállítói és üzembehelyezési okmányok • eredeti számlák, bankszámla kivonatok • elkülönített számviteli nyilvántartás (főkönyvi kivonatok, kartonok, egyedi eszköz nyilvántartó lapok) • pénzügyi teljesítés igazolások, nyilatkozatok • a jóváírt támogatás bankszámlakivonata, elkülönített könyvelése, főkönyvi kartonja • munkaszerződések, jelenléti ívek, bérkifizetést alátámasztó dokumentumok (amennyiben bérköltség elszámolható) • lízingszerződés, fizetési ütemezés, teljesítésigazolás, a lízingcég igazolása a tulajdonjog átruházásáról

11. Előkészítendő dokumentumok II./2. • a támogatás biztosítéka- amennyiben szükséges (bankgarancia, jelzálogszerződés, közjegyzői okirat) • vagyonbiztosítási dokumentumok (amennyiben a biztosíték tárgya a támogatott beruházás) • közbeszerzési dokumentumok • szakhatósági engedélyek (pl. telepengedély, működési engedély) • a projekt kezdését, befejezését alátámasztó dokumentum • tulajdoni lap, bérleti szerződés, tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat • PEJ, ZPEJ • Projektet, céget érintő változások esetén: bejelentési kötelezettség teljesítését alátámasztó dokumentum • a nyilvánosság és a tájékoztatás teljesítésének dokumentumai

12. Előkészítendő dokumentumok III. • Fenntartási időszakban • A projekt fenntartását, vállalások teljesítését alátámasztó dokumentumok: • indikátorok teljesülésének igazolására vonatkozó dokumentumok (pl létszám, árbevétel..) • tájékoztatás és kommunikációs kötelezettség teljesítésének dokumentumai • esélyegyenlőség és fenntarthatósági vállalások alátámasztó dokumentumai

13. Az ellenőrzés menete 1. Megbízólevelek átadása, aláírásra jogosultak tisztázása (aláírási címpéldány, meghatalmazás) 2. Projekthez kapcsolódó dokumentáció ellenőrzése 3. Megvalósítási helyszín ill. a projekt keretében megvalósuló beruházás megtekintése, eszközök beazonosítása 4. Fényképek készítése 6. Pályázó/Kedvezményezett észrevételezési lehetősége a jegyzőkönyvben 5. Jegyzőkönyv írás – mellékletek készítése

14. Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv • A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv rögzíti az ellenőrök tényszerű megállapításait. • 3 példányban készül a mellékletekkel (pl. Létesítmény és gépjegyzék) együtt a helyszínen, amelyből egy a Pályázó/Kedvezményezett példánya. • Jegyzőkönyv aláírására a hivatalos cégképviselő vagy általa meghatalmazott személy jogosult. • A jegyzőkönyv minden oldalát az aláírók kézjegyükkel ellátják és az utolsó oldalát a Pályázó/Kedvezményezett cégszerűen kettő helyen aláírja. • Esetleges hiánypótlásra való felszólítás rögzítése, a dokumentumok felsorolásával, határidő megjelölésével történik. A projekt csak a megfelelő és teljeskörű hiánypótlás megküldését követően minősíthető rendben lévőnek!

15. Általános hibák, ellenőrzés elhúzódásának okai • Kiértesítő levélben leírt, illetve ellenőrrel megbeszélt dokumentumok hiányos előkészítése • Beszerzett eszközök nem a megvalósítás helyszínén találhatók és előre nem jelezték • Elkülönített számviteli nyilvántartás hiánya • Projekt szakmai tartalmát ismerő szakember hiánya (különösen IT és K+F+I projektek esetében) • Cégjegyzésre jogosult személy, illetve meghatalmazás hiánya

16. Szabálytalanságok kezelése

17. Szabálytalanság fogalma • A 281/2006 (XII.23.) Kormányrendelet szerint: • Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. • Szabálytalanság gyanúja: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal.

18. Szabálytalansági eljárás • A támogatási folyamat (döntéstől) bármely szakaszában indulhat szabálytalansági eljárás, mely indulhat • az Európai Bizottság, • az Ellenőrző hatóságok, • a Belső ellenőrzési részleg, • bármely ellenőrzést végző szervezet (pl.: BRFK, VPOP), • KSZ szervezeti egység, • Magánszemély bejelentése alapján. • Szabálytalansági eljárás lefolytatására sor kerülhet a Közreműködő Szervezetnél, illetve az Irányító Hatóságnál.

19. Szabálytalansági eljárás lefolytatása KSZ hatáskörben • Szabálytalansági gyanú bejelentés érkezése a Szabálytalanság-felelőshöz • Szabálytalanság-felelős értékeli a szabálytalansági gyanút, előterjesztést ír a KSZ vezetőjének • KSZ vezető dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról vagy lezárásáról • Kedvezményezett értesítése az eljárás megindításáról, aki észrevételt tehet • Szabálytalansági Bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján értékeli a szabálytalansági gyanút, intézkedési javaslatot tesz • KSZ vezetője a bizottság javaslata alapján dönt a szabálytalansági eljárás eredményéről

20. Szabálytalanság megállapítása KSZ, illetve IH vezető által jóvá-hagyott intézkedések végrehajtásának kezdeményezése (pl.: elállás, kifizetés-igénylés elutasítása, a kifizetés csök-kentése, előleg, támogatás vissza-fizetése, szerződésmódosítás, PEJ/ ZPEJ elutasítása, csalás gyanúja esetén büntetőeljárás kezdeménye-zése, Kedvezményezett kizárása a pályáztatási rendszerből max 5 évre) A Kedvezményezett korrekciós intézkedésekre történő felszólítása Nem történt szabálytalanság Szabálytalansági eljárás lezárása Kedvezményezett értesítése az eljárás megszűntetéséről Szabálytalansági eljárás eredménye

21. Tipikus szabálytalansági gyanúk • a projekt a pályázat benyújtása (korábban befogadása) előtt megkezdődött • a projekt csak részben, vagy nem a pályázatban rögzített feltételek szerint valósult meg • a Kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített jelentés- és bejelentés-tételi kötelezettségét - felszólítás ellenére sem - teljesíti • a projekt megvalósítása az előzőekben nem említett egyéb pályázati feltételbe vagy támogatási szerződési kikötésbe ütközik • Kedvezményezett nem tesz eleget az előleg folyósítását követően 8 hónapon belül az elszámolás benyújtási kötelezettségének, és a kifizetett előleg visszafizetésére nem került sor • a Kedvezményezett ellen a Cégközlönyben közzétett módon csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul (egyszerűsített eljárás)

22. Köszönöm a figyelmet!