A helyreállító igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai szabályozása

1. A helyreállító igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai szabályozása Előadó: Fellegi Borbála ELTE ÁJK Jogszociológia Tanszék 2007. november 19.

2. NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS ENSZ • az ENSZ 1985-ös Deklarációja az áldozatoknak nyújtandó igazságszolgáltatásról • az ENSZ 1985-ös Pekingi Szabályok a fiatalkorúakat illető igazságszolgáltatással kapcsolatos minimális szabályokról • az ENSZ 1990-es Tokiói Szabályok a szab.elvonással nem járó szankciók szabályairól • az ENSZ 2002-ben kiadott dokumentuma a helyreállító ig.szolg. alapelveiről • az ENSZ 2006-ben megjelt „Kézikönyv a helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazásáról” c. módszertani kiadványa

3. NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS EURÓPA TANÁCS I. • az Európa Tanács R(85)11-es ajánlása az áldozat büntetőjogi és büntetőeljárásban elfoglalt pozíciójáról • az Európa Tanács R(87)18-as ajánlása a b.igsz. egyszerűsítéséről • az Európa Tanács R(87)20-as ajánlása a fk. bűnelkövetésre adandó társadalmi válaszokról • az Európa Tanács R(88)6-os ajánlása a bevándorló családból származó fk-ak bűnelkövetésének kezeléséről • az Európa Tanács R(92)16-os ajánlása a közösségi szankciókról • az Európa Tanács R(92)17-es ajánlása a konzistens ítéletalkotásról

4. NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS EURÓPA TANÁCS II. • az Európa Tanács R(85)11-es ajánlása az áldozat büntetőjogi és büntetőeljárásban elfoglalt pozíciójáról • az Európa Tanács R(87)18-as ajánlása a b.igsz. egyszerűsítéséről • az Európa Tanács R(87)20-as ajánlása a fk. bűnelkövetésre adandó társadalmi válaszokról • az Európa Tanács R(88)6-os ajánlása a bevándorló családból származó fk-ak bűnelkövetésének kezeléséről • az Európa Tanács R(92)16-os ajánlása a közösségi szankciókról • az Európa Tanács R(92)17-es ajánlása a konzistens ítéletalkotásról

5. NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS EURÓPA TANÁCS III. • az Európa Tanács R(95)12-es ajánlása a b-igsz. vezetéséről • az Európa Tanács R(96)8-as ajánlása EU büntetéspolitikájáról • az Európa Tanács R(98)1-es ajánlása a családi mediációról • az Európa Tanács R(99)19-as ajánlása és a kiegészítő melléklet a büntetőügyekben alkalmazandó mediációról • az Európa Tanács R(2000)22-es ajánlása a közösségben végreh-ó szankciók intézményesítésének fejlesztéséről • az Európa Tanács R(2003)20-as ajánlása a fk. bűnelkövetésre adandó új válaszokról • az Európa Tanács R(2006)2-es ajánlása a börtönönkre vonatkozó szabályokról • az Európa Tanács R(2006)08-as ajánlása az áldozatoknak nyújtandó támogatásról és az áldozattá válás megelőzéséről

6. NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS EURÓPAI UNIÓ • az Európai Unió Tanácsának 2001. március 15-i Kerethatározata az áldozat be-ban való jogállásáról • mediáció alkalmazása és eredményének ítéletalkotáskor való figyelembevétele • kötelező bevezetés: 2006. március 22.

7. SZAKASZOK Rend Szeren kívül Vádeme- lés után, tárgyalás előtt Tárgya- lás után ítélethoz. előtt Végrehaj- tás során Végre- hajtás után Vádeme- lés előtt Helyreállító programok az ig.szolg. rendszerében ESETKÜLDŐ SZERV Rendőr/ Ügyész Ügyész Bíró Felt.szab ról döntő Infor mális Közösség BV. Személy- zet HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI PROGRAMOK

8. A helyreállító igazságszolgáltatás: ■ jogszabályilag részletesen szabályozott, alkalmazása jelentősen elterjedt ■ jogszabályilag szabályozott, de alkalmazása csekély mértékű ■ alkalmzására nincs külön jogszabályi háttér, de más törvények implicite lehetővé teszik a gyakorlatot (ált. kisebb projektek, pilot programok keretén belül valósul meg) ■ jogszabályi hátteréről tervezetek vannak; a szolgáltatás jelenleg nem, vagy csak nagyon minimális mértékben elérhető.

9. Modellek Európában • Ausztria • Csehország • Belgium • Norvégia

10. A büntetőügyi mediáció Magyarországon INTÉZMÉNYES HÁTTÉR • Képzett pártfogók + 2008-tól ügyvédek (!) EREDMÉNYEK (2007. szept. 1-ig) • 1500 esetküldés • 600 egyezség • 120 millió Ft kártérítés • 80% fe. sselekmény • 20% lopás – 20% közlekedési csel. – 18% súlyos testi sértés – 7% csalás-sikkasztás

11. A büntetőügyi mediáció Magyarországon JOGSZABÁLYOK • A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája • Btk. (1978. évi IV. tv.) 36. § - Tevékeny megbánás • Be. (1998. évi XIX. tv.) – új: 221/A. § • 2006. évi LI. törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról • 2006. évi 73. tv. a büntető ügyekben alkalmazandó közvetítői tevékenységről (BK) FELTÉTELEK • 3-5 év szab. vesztésnél nem szigorúbban büntetendő • Önkéntesség • Sértett • Beismerés • Különös vagy többszörös visszaeső nem lehet • Nem állhat büntetőeljárás alatt • Nem okozott halált • 110 bcs. típus

12. A büntető ügyekben alkalmazandó közvetítői eljárás definíciója BK. 2. § (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre. Be. 221/A. § (2) A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye.

13. A közvetítői eljárás résztvevői • a sértett és a terhelt • meghatalmazott jogi képviselő (a sértett jogi képviselője és a terhelt védője jogi képviselőként eljárhat, a büntetőügyben adott meghatalmazás és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra) • törvényes képviselő (kötelező részvétel esetei, helyettesítő részvétel) • sértett, terhelt indítványára legfeljebb két-két általuk megnevezett támogató (mediátor kizárhatja) • a mediátor bevonhat külső szakembert

14. Önkéntesség • A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.

15. Titoktartás • A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. • A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

16. A közvetítő semlegessége/pártatlansága • A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.

17. A közvetítői eljárás folyamata Az ügyész vagy bíró a felek meghallgatása után az eljárást felfüggesztheti max. 6 hónapra és elrendelheti a mediációt A megállapodásban foglaltak részbeni vagy teljes teljesítésének időpontja a mediációs eljárás lezárása. A határozat átvétele után a mediátor felveszi a kapcsolatot a terhelttel és a sértettel és 8 napon belül kitűzi az első találkozó időpontját. Sikeres medációs ülés esetén a mediátor megírja a megállapodást és a felekkel együtt aláírja. A mediátor 15 napon belül megküldi az ügyésznek/bírónak és a feleknek a megállapodást. A mediációt követően a mediátor ellenőrzi a teljesítés folyamatát. Ha bármelyik fél miatt a teljesítés nem sikeres, ezt a mediátor jelenti az ügyész/bíró felé.

18. A közvetítői eljárás befejezése A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor • a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette, • a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, • a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, • a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni, • a terhelt nyilatkozatából, vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 221/A. § (3) bekezdésének b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn, • az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.

19. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Fellegi Borbála borbala@fellegi.hu www.fellegi.hu Az előadás anyag letölthető: http://www.fellegi.hu/education.html