Nemes Csaba Főosztályvezető KvVM, Környezetfejlesztési Főosztály

1. Mi az ára a környezet megőrzésének az energiaigények várható növekdése mellett„Energy Summit” konferencia”, 2009. október 8. Nemes Csaba Főosztályvezető KvVM, Környezetfejlesztési Főosztály

2. a „felvetés ” Mi az ára a környezet megőrzésének? Mi az ára a az energia ellátás biztonság növelésének? Mi az ára a természeti erőforrások védelmének? Mi az ára az helyi erőforrások kiaknázásának? Mi az ára a helyi foglalkoztatottság bővítésnek? ….a növekvő (?)….. igények mellett. Mennyire növekvőek az igények? Jogos-e az ez elmúlt években becsült energia felhasználás növekedés?

3. Uniós stratégiai célok Európai Tanács 2007. márciusi ülésének ambiciózus célkitűzései az új EU energia-klíma csomag szerint: • Az energia felelős az üvegházgázok 80 %-áért • EU 1990-hez képest 2020-ra 20 %-al csökkenti az ÜHG –kibocsátásait • Globális összefogás esetén az EU 30 %-os kibocsátás csökkentést vállal 2020-ra 1990-hez képest • Az összes megújuló energia termelést 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra, 2015-re 15%-ra, 2020-ra 20%-ra kell növelni (a tagállamoknál differenciált vállalással az adottságok, lehetőségek függvényében) • A bio-üzemanyag részarányát 2010-re 5,75%-ra, 2020-ra 10%-ra kell növelni • EU energiafelhasználását relatíve 20 %-al kívánja csökkenteni 2020-ra • Fontos megállapítások: szükségesek a támogatások, K+F-re nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben

4. EU stratégiák, tervek, irányelvek • 2001/77/EK irányelv a zöld villamos energia támogatásáról • Bio-üzemanyag stratégia • Biomassza Cselekvési Terv • 2003/30/EK irányelv a közlekedésben használt bio-üzemanyagokról • 2003/87/EK irányelv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról • 2006/32/EK irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról • 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról • EU Megújuló Energetikai Útiterve – 2010 utáni célok kijelőléséhez • ÚJ EU-IRÁNYELV a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról (tagországok számára konkrét növelési célokat jelöl ki 2020-ra)

5. Megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásával kapcsolatos új EU-s irányelv, az ebben foglalt elvárások • Átfogóan szabályozza a megújuló energiaforrások területét, • Hatálya kiterjed nem csak a villamos, hanem a hűtési és fűtési megújuló energiára is, • A megújuló energiatermelés ösztönzésére eredet-bizonyítvány rendszert vezet be, • A tagállamok közötti kereskedést az eredet-bizonyítványok vonatkozásában lehetővé teszi

6. Új EU-s irányelv • A tervezet egyes tagállamok számára célokat jelöl ki a megújulók felhasználásra, • Magyarország számára a tervezet 13 %-os célt határoz meg 2020-ra, • A tagállamoknak a cél eléréséhez nemzeti akciótervet kell kidolgozni,amely folyamatban van az energetikai tárcánál, • Egy tagállam a más tagállamokban létrejött megújuló energia termelést is felhasználhatja saját megújulós céljának elérésre, amennyiben az ehhez tartozó eredet-bizonyítványt megvásárolja, • A tervezet a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére vonatkozó fenntarthatósági kritérium rendszert is tartalmaz.

7. Új EU-s irányelv: Hozzáférés a távvezeték hálózathoz • A tagállamoknak meg kell tenni a szükségeslépéseket a hálózat fejlesztésévelkapcsolatban annak érdekében, hogy alkalmassá tegyék a rendszert a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés további növekedésének befogadására; • A tagállamoknak biztosítani kell, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetői saját területükön szavatolják a zöld áram szállítását , elosztását;

8. Új EU-s direktíva: bioüzemanyagokra vonatkozóan • Feltételeket fogalmaz meg a fosszilis üzemanyagokhoz viszonyított ÜHG megtakarításiképességekre, amelyet százalékban adnak meg. • A direktíva hatályba lépésekor ez a szám 35 % lesz, míg a második ütemben 2017-től 50 %. • A direktíva táblázatosan tartalmazza bizonyos alapanyagokra az ÜHG megtakarítási képességeket, valamint azokat a számítási módszereket, amely alapján ez az érték kiszámolható.

9. Új EU-s direktíva : Bioüzemanyagok vonatkozásában • Fenntarthatósági kritériumokattartalmaz annak érdekében,hogy a bioüg. alapanyagainak termesztése és a bioüg.-ok gyártása a lehető legkisebb környezet terheléssel és biodiverzitás csökkenés nélkül valósulhasson meg. • Nemcsak az EU tagállamokra állapít meg előírásokat, hanem az EU-ba szállítóharmadik országokra is, szem előtt tartva a nemzetközi egyezményekben vállat kötelezettségeket(pl. OECD).

10. Új EU-s irányelv: Hozzáférés a távvezeték • A távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújulóenergiaforrásokból előállított villamos energiánakelsőbbséget kell élveznie, • A szállítórendszer üzemeltetőinek a villamosenergia-termelő létesítményektől érkező hálózati terhelés elosztása soránelőnyben kell részesítenia megújuló alapú villamosenergia termelő létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergia rendszer biztonsága lehetővé teszi.

11. Új EU-s direktíva :Tagállami jelentéstételi kötelezettségek Többek között: • A megújuló energiaforrásokból előállított energia fejlődését akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátok megszüntetését célzó közigazgatási eljárások értékelése és a javítása terén elért előrehaladásról.

12. A megújulók növekedése az EU-ban:energiatermelési előrejelzés 2020-ig Szél - tengeri Szél - tengeri Szél - szárazföldi Ár-apály Nap-hő elektromos Fotovoltaikus Vízerőmű nagy Vízerőmű kicsi Geotrmikus Bio-hulladék Szilárd biomassza Biogáz

13. EU tagállamok között megoszlás

14. Az egyes megújuló technológiák 2020-ig várható relatív beruházási költség-csökkenése

16. A NÉS –ben kijelölt kibocsátási célok Az EU kötelezettség vállalásának függvényében a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátások szabályozási, illetve csökkentési céljai a jelenlegi előzetes becslések alapján a következőképpen alakulhatnak 2025-re, a NÉS időtávjának végére vonatkozóan: • az EU 20%-os egyoldalú kibocsátás-csökkentési vállalása esetén: 16−25%-oscsökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest; • 30%-os feltételes EU csökkentési cél esetén: 27−34%-oscsökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest.

17. A magyar kormány által 2008. szeptemberében elfogadott „Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020” 2020-ra a megújuló részarány 15 %-ot érjen el energiatakarékossági intézkedésekkel, azaz 2006. évi 55 PJ-ról 186 PJ-ra (15 %-ra) emelkedjen

18. Magyarország elméletileg kiaknázható megújuló energiapotenciálja, az MTA jelentés szerint [1]Települési hulladék biológiailag lebontható részével együtt [2] Bioüzemanyag nélkül

19. A megújuló energiastratégiában és az Ergia Klub által becsülta technikai lehetőségeket is figyelembe vett kiaknázható hazai megújuló energiapotenciálok (PJ) [1] Ez az érték nem tartalmazza a jövőben növekvő passzív hasznosítás volumenét, amely az energiamérlegben közvetlenül nem metadata ki (hőigények csökkenése, illetve a hőigény-növekedés ütemének mérséklődése) [2] Települési hulladék biológiailag lebontható része (3 PJ) és bioüzemanyag (20 PJ) nélkül

20. Magyar stratégiai célok a megújuló energiahasznosítás növelésére 2020-ra • A megújuló energiaforrások terjedését ösztönző beavatkozások megvalósulásával számolva 2020-ra a megújuló energiafelhasználás a 2007. évi 59PJ-ról 2020-ra 186-210-210 PJ-ra emelkedhet. Ezen belül:

25. Megújulók hazai jövője 2020 A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken. Ajövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és ahulladékhasznosítás is.

26. Konklúzió A megújuló energiaforrások hasznosításának növelése szükséges az alábbiak miatt • Általánosan a fosszilis energiaforrások csökkenése megindult, az a világ energiaigényének a növekedése megállíthatatlan (lsd. Kína, India), de hogy reagál az EU? • A világpiaci árak alakulása is befolyásolja a megújuló energiák versenyképességét, egyre inkább versenytársai lehetnek a fosszilisoknak, • A megújuló technológiák, berendezések korszerűsödnek, hatásfokuk növekszik, bekerülési költség csökkenés várható, • EU szinten a megújulók használatának jelentős fejlesztését főleg az ÜHG kibocsátás csökkentési célok és a fosszilis üg.-tól való függés csökkentése indokolja, ami ambiciózus energia politikát kíván minden tagállamban, . • Az unió célja (és hazai érdek!) a decentralizált energia források jobb kihasználása és a megújuló energia iparágban a technológiai fejlesztésekkel a vezető szerep elérése,

27. Konklúzió • A megújulók nagy mértékben helyi adottságokon alapulnak, ezért nem függnek a hagyományos energiahordozók jövőbeni rendelkezésre állásától, decentralizált jellegük miatt kevésbé teszik ki az energiaellátás ingadozásának – a jövő fenntartható energiájának kulcsfontosságú elemét alkotják!! • Magyarországon az EU tagságunkból adódó kötelezettségek konkrét célokat határoznak meg, amely a gazdasági szereplőknek stabil és tervezhető célokat ad beruházásaikhoz, • Járulékos célok: jelentősek vidékfejlesztés, mezőgazdasági termékszerkezet átalakulás, hazai és nem import energiaforrás, új technikák, technikai kultúrák kialakítása, vidéki foglalkoztatás növelése (alacsonyabb iskolázottságú munkaerő bevonása is lehetséges,) stb., • Ha nem használjuk ki a a hazai adottságainknak megfelelő megújuló energiaforrásokat,nagy hátrányba kerülünk a többi tagállammal és a világgazdasággal szemben is.

28. Köszönöm megtisztelő figyelmüket