A magyar nyelv finnugor rokonsága
Download
1 / 12

A nyelvi hasonlóság okai: Genetikai Areális Tipológiai Elemi Véletlen - PowerPoint PPT Presentation


  • 72 Views
  • Uploaded on

A magyar nyelv finnugor rokonsága 02-15-07 2. A nyelvek sokfélesége: nyelvcsaládok, nyelvcsoportok. Térbeli, időbeli és strukturális összefüggések. A nyelvi hasonlóság okai: Genetikai Areális Tipológiai Elemi Véletlen. A nyelvi hasonlóság típusai:. 1. rokonságból eredő:

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A nyelvi hasonlóság okai: Genetikai Areális Tipológiai Elemi Véletlen' - sirvat


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

A magyar nyelv finnugor rokonsága02-15-072. A nyelvek sokfélesége: nyelvcsaládok, nyelvcsoportok. Térbeli, időbeli és strukturális összefüggések



A nyelvi hasonl s g t pusai
A nyelvi hasonlóság típusai:

  • 1. rokonságból eredő:

    (szókészlet: alapszókincs

    nyelvtani rendszer: anyagi és típusbeli egyezés)

  • 2. átvételből eredő

    (szókészlet: nem alapszókincs

    nyelvtani rendszer: típusbeli egyezés)

  • 3. tipológiai

    (szókészlet: nincs

    nyelvtani rendszer: típusbeli egyezés)


Nyelvrokons g elm letek
Nyelvrokonság-elméletek

  • 1.Mítikus magyarázatok

  • 2. Tudományos magyarázatok

  • August Schleicher (1821−1868) − családfaelmélet

  • Schleicher gondolatai Darwin nyomán:

  • Darwin tanai alkalmazhatók a nyelvtudományra (Darwin:„a leszármazás közössége azon rejtett kötelék, melyet a természetvizsgálók öntudatlanul is kerestek…”)

  • a nyelv természeti organizmus, a nyelv fejlődésébe az emberi akaratnak nincs beleszólása,

  • nem volt egyetlen ősnyelv (korábban Európában a hébert − a Biblia nyelvét − tartották minden nyelvek ősének),

  • az eltérő nyelvi jelenségek külső körülmények hatására jönnek létre,

  • két rokon nyelv annál régebben vált el egymástól, minél nagyobb köztük a nyelvi távolság,

  • az egyes nyelvcsaládok közös ősnyelve, az alapnyelv valóban létező, beszélt nyelv volt.


Johannes schmidt hull melm let
Johannes Schmidt − hullámelmélet

  • : „Egy kép teheti érzékletessé ezeket a bonyolult viszonyokat. Képzeljük el magunknak a nyelvet mint egy vizet lapos tükörrel; ez úgy kerül mozgásba, hogy különböző helyeken hullámközpontok képződnek, amelyeknek rendszere, a bennük ható kisebb vagy nagyobb erők intenzivitásának mértéke szerint keresztezi egymást.”

  • Schmidt elméletének fő vonásai:

  • Az egyes indoeurópai nyelvi alcsoportok között vannak átmeneti nyelvek, illetve alcsoportok. ez ellentmond a családfának, mert azon modell szerint, ha az ágak szétválnak, utána már nincs kapcsolat köztük.

  • El kell vetnünk a másodlagos, köztes alapnyelvek feltételezését.

  • Az alapnyelv már nyelvjárásokban létezett.

  • A kikövetkeztetett nyelvi alakok egyidejűsége nem állapítható meg → az alapnyelvnek nemcsak nyelvjárásai, hanem története is volt.

  • Az alapnyelv fikció, nem történeti valóság.


Hugo schuchardt 1842 1927 sziv rv nyelm let
Hugo Schuchardt (1842−1927) − szivárványelmélet

  • Schuchardt elméletének fő vonásai:

  • A földrajzilag egymáshoz közelálló nyelvek annál jobban keverednek, minél nagyobb köztük a nyelvi hasonlóság.

  • Sohasem létezett egységes spanyol, francia vagy pl. lombard nyelv, ezért nem tételezhetjük fel, hogy a latin feloszlott spanyolra, franciára stb., s azok tovább osztódtak. Tehát a „román” nyelvek fejlődése és kialakulása nem írható le a családfamodell segítségével.

  • Schuchardt a valóság sokfélesége mellett érvelt, arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenségek nem osztályozhatók egyértelműen

    „A román nyelvek egész területe fehér volt, amely különböző árnyalatokon, átmeneteken keresztül felvette a szivárvány összes színeit, ahogy a fehér szín is felbomlik összetevőire. Ha Dél-Olaszországból elindulnánk, eljuthatunk úgy Észak-Franciaországba, hogy sohasem érintünk két olyan szomszédos falut, amelyek egymást nem értenék. A szivárvány színei is ugrás nélkül mennek át egymásba.”


Nyelvt pusok
Nyelvtípusok

izoláló (elszigetelő)

pl. kínai vo ka ni ’én nézlek téged’ ni ka vo ’te nézel engem’

csungo kuo ’közép-ország (birodalom)’

kuo csung ’az ország (birodalom) közepe’

északi-kínai (pekingi) mā ’anya, öregasszony’,’len; juta’,’ló’, ’átkoz’


Flekt l hajl t
flektáló (hajlító)

  • pl. angol foot ’láb’, feet ’lábak’

  • (to) sing ’énekelni’, sang ’énekelt’ (egyszerű múlt idő), sung ’énekelt’ (befejezett melléknévi igenév), song ’ének’


Agglutin l ragoz
agglutináló (ragozó)

  • pl. finn talo-ssa ’ház-ban’, metsä-ssä ’erdő-ben’, talo-ssa-ni ’ház-am-ban’

  • török kardeš-ler-imiz-den ’fivéreinktől’


Poliszintetikus vagy inkorpor l bekebelez
poliszintetikus vagy inkorporáló (bekebelező)

  • pl. grönlandi eszkimó qasuiisagwigsagsingitluinagnagpuq ’vki végleg képtelen volt pihenőhelyet találni’

  • qasu- ’fáradtnak lenni’ + iiq ’nem lenni’ + saq ’okozni vmit’ + wikhelyképző-elem + si ’találni’ + ngit ’nem’ + luinaq ’teljesen’ + naq ’vki’ + puq személyre utaló igei végződés

  • eszkimó illujuaraalummuuttuviniugaluaqpungalittauq ’de én is egyike vagyok azoknak, akik még a nagyon nagy házhoz mentek el

  • középső alaszkai jupik: keluqvaareniggem enlillruyukluci ’Azt hittem, hogy a házaidat a parttól távolabb építetted (de látom, hogy közel vannak a parthoz).’

  • nyivh: pəi-mu-meń-vo-ńivχ (repül-csónak-kormánylapát-vesz-ember)


Are lis csoportos t s
Areális csoportosítás

  • N. S. Trubetzkoy (1923), R. Jakobson

  • Sprachbund ’nyelvszövetség’

  • „Az a szoros kapcsolat, amely a szomszédos nyelvek között eredetüktől függetlenül kialakul, s bennük számos szintaktikai, morfológiai és fonetikai egyezést hoz létre.”

  • Izoglosszákkal jellemezhető


Eur pa nyelveinek are lis csoportos t sa d csy gyula
Európa nyelveinek areális csoportosítása (Décsy Gyula)

  • SAE („Standard Average European”) (né, fr, ang, ol, or)

  • Litorális nyelvek (holland, sp., baszk, port., máltai)

  • Szigetnyelvek (lux., réto-r., szorb, gagauz)

  • Diaszpora nyelvek (jiddis, cigány, örmény, ladin, karaim)

  • Viking szövetség (norv., sv., dán, izl., kelta ny-ek, fi., lp., vepsze)

  • Pejpusz-csoport (észt, vót, lív, lett)

  • Rokitno-csoport (le., litv., bel., ukr., kasub)

  • Balkáni szövetség (ro., bolg., mac., alb., gr., tr., mold.)

  • Kámai szövetség (csuv., tat., bask., kalm., md., mari, udm., komi, nyeny.)

  • Dunai nyelvszövetség (cseh, szl., ma., szlov., szerb, horv. – [né])

  • +

  • (11) nyugat-szibériai nyelvi area (szam [nyeny., eny., ngan., szelk.], obi-ugor [hanti, manysi], , ket, jukagír, jakut, dolgán, tunguz stb.)


ad