a bizony t s a b ntet elj r sban
Download
Skip this Video
Download Presentation
A bizonyítás a büntető eljárásban

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 34

A bizonyítás a büntető eljárásban - PowerPoint PPT Presentation


  • 175 Views
  • Uploaded on

A bizonyítás a büntető eljárásban. Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím. Az áttekintés vázlata. 1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről 2. A bizonyítás fogalma, célja 3. A bizonyítási rendszerek 4. A bizonyítás tárgya, törvényessége, a bizonyítási tilalmak 5. Az egyes bizonyítási eszközök

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A bizonyítás a büntető eljárásban' - sienna


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a bizony t s a b ntet elj r sban

A bizonyítás a büntető eljárásban

Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím

az ttekint s v zlata
Az áttekintés vázlata
  • 1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről
  • 2. A bizonyítás fogalma, célja
  • 3. A bizonyítási rendszerek
  • 4. A bizonyítás tárgya, törvényessége, a bizonyítási tilalmak
  • 5. Az egyes bizonyítási eszközök
  • 5.1. Személyi bizonyítási eszközök
  • 5.1.1. A tanú és a tanúvallomás
  • 5.1.1.1. A tanúvédelem
  • 5.1.2. A szakértő és a szakvélemény
  • 5.1.3. A terhelt vallomása
  • 5.2. A tárgyi bizonyítási eszközök és az okirat
  • 5.3. A bizonyítási eljárások
  • 6. Bizonyításelméleti alapvetés
  • 6.1. Terminológiai kérdések
  • 6.2. A bizonyítékok típusai és a bizonyító erő
a bizony t s fogalma c lja
A bizonyítás fogalma, célja
  • a) ismeretelméleti fogalom: közvetett – utólagos - megismerő, rekonstruáló tevékenység
  • b) logikai fogalom: a logika szabályai szerint végzett gondolkodási folyamat,
  • c) processzuális értelemben: a bizonyítás alanyainak rögzített jogi keretek között zajló tevékenysége, amely a törvényben meghatározott kérdések eldöntésére irányul, ugyancsak törvény által előírt módon.
  • A bizonyításnak tehát van egy tartalmi - a cél függvényében vizsgálandó - és egy formai - a módszert illető - eleme.
bizony t si rendszerek 1
Bizonyítási rendszerek 1.
  • a) a kötött (formális) bizonyítás: a törvény határozza meg a bizonyítási eszközöket (olykor ezek értékét, bizonyító erejét is), s azt, hogy ezek léte vagy nemléte alapján mit kell, vagy mit nem lehet bizonyítottnak tekinteni.

E rendszer voltaképpen nem létesített semmiféle tartalmi kapcsolatot a bizonyítandó ténnyel.

(a tiszta inkvizitórius rendszer jellemzője – vö. beismerés: „a bizonyítékok királynője”)

bizony t si rendszerek 2
Bizonyítási rendszerek 2.
  • b) a szabad bizonyítás: kizárólag a hatóságtól (a bírótól) függ, hogy mit fogad el a bizonyíték forrásaként, hogyan bizonyít, s mikor tekint egy tényt bizonyítottnak.

(Az esküdtszéki rendszer a „vádelv” jellemzője. Hibája a lehetséges esetlegesség, szubjektivizmus)

bizony t si rendszerek 3
Bizonyítási rendszerek 3.
  • c) A vegyes rendszer igen sokféle lehet, pl.

ca) a bizonyítási eszközök törvényen alapulnak,

ám mérlegelésük teljesen szabad,

cb) a bizonyítás eszközei részben szabályozottak,

mérlegelésük általában szabad, egyes

megkötésekkel, illetve

cc) az említettek különféle változatai, pl. az egyes

bizonyítékok előre meghatározott bizonyító erejét

előíró szabályok.

a bizony t s t rgya
A bizonyítás tárgya
  • Be. 75.§ :

Az anyagi és eljárási szabályok szempontjából jelentős tények

(járulékos kérdések is, ám a köztudomású vagy „hivatalosan” tudott tények nem),

A tényállás alapos felderítésének kötelezettsége, az ügyész által indítványozott körben

Közreműködési kötelezettség

a bizony t s t rv nyess ge
A bizonyítás törvényessége
  • a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása a törvényen alapul,
  • az emberi méltóság, a személyiségi jogok, és a magánélet tiszteletben tartandó,
  • a bűncselekmény révén, vagy az eljárási résztvevők jogainak lényeges sérelmével ellentétesen lefolytatott bizonyítás

eredménye nem használható fel.

az egyes bizony t si eszk z k
Az egyes bizonyítási eszközök
  • Terhelti vallomás
  • Tanúvallomás
  • Szakértői vélemény
  • Tárgyi bizonyíték, okirat
  • Bizonyító eljárások
a terhelt vallom sa jogok k telezetts gek
A terhelt vallomása, jogok, kötelezettségek
  • - jog a gyanú (vád) megismeréséhez,
  • - jog a hallgatáshoz (akár teljesen, akár részlegesen),
  • - jog az önvádolás alóli mentességhez,
  • - jog a vallomáshoz, (ha korábban megtagadta, akkor is),
  • - jog a vallomás összefüggő előadásához,
  • - jog a vallomás saját kezű leírásához és az iratokhoz csatolásához
  • - jog védőhöz,
  • - jogorvoslati jog a gyanú közlésekor (halasztó hatálya nincs !)
  • - köteles

- főszabályként (ha erre kötelezik) jelen lenni (távolmaradás

esetén elővezethető)

- a személyi adatokra vonatkozó kérdésekre válaszolni,

- mást (következmények nélkül) nem vádolhat hamisan.

a terhelti vallom s tilalmak s aj nl sok kriminalisztikai kitekint s
A taktikai blöff a taktikai fogások rendszerébe tartozó, bizonyíték szerzését célzó eljárás, amelyben a vizsgáló legalább részben bizonyítatlan, ellenőrizetlen valóságtartalmú tényeken vagy körülményeken nyugvó látszat tudatos keltésével olyan helyzetet igyekszik teremteni, amely a gyanúsítottat addig feltáratlan bizonyíték szolgáltatására ösztönözheti.”A terhelti vallomás – tilalmak és ajánlások (kriminalisztikai kitekintés)

A blöff célja az, hogy „az igaznak hitt feltételezések alapján a kihallgató és a terhelt interakciója során olyan szituáció keletkezzék, amelyben a vizsgáló rendelkezésére álló adatok pontos köréről és tartalmáról tájékozatlan gyanúsított bizonyítékot szolgáltat a feltételezések helytállóságát vagy megalapozatlanságát illetően.”

a nyomoz si jelenl t al li kiv telek
A nyomozási jelenlét alóli kivételek
  • A terhelt a szabályszerű idézésre meg kell jelenjen. (Az eljárási cselekményeken való részvételre kötelezhető - elővezetik)
  • A nyomozásnak nem akadálya, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik; ebben az esetben a tartózkodási helyének felkutatása iránt kell intézkedni és gondoskodni kell a bizonyítási eszközök felderítéséről és biztosításáról.
  • Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során - ha a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre - elfogatóparancsot kell kibocsátani, ezzel egyidejűleg a terhelt részére, ha nincs meghatalmazott védője, védőt kell kirendelni.(Be. 527. §)
a tan fogalma jogai k teless gei
A tanú fogalma, jogai, kötelességei

Tanú az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet (79. § (1) bek.)

Kötelességei: - megjelenés,

- vallomástétel, igazmondás

- a vallomás indokolatlan megtagadása:

rendbírság

(1000.- Ft-tól 200.000.- Ft-ig, ismételt vagy

súlyos esetben 500.000.- Ft-ig)

és a felmerült költségekben marasztalás,

[ „szelektív”(hiányos) vallomás: elhallgatással

megvalósított hamis tanúzás

Jogai: - költségtérítés,

- bizonyos esetekben mentességi jog,

- tanúvédelemhez való jog

a tan k lts gt r t se 14 2008 vi 27 irm r
A tanú költségtérítése14/2008. (VI.27. IRM.r.)
  • Utiköltség
  • Szállásköltség (max. : nyugdíjminimum

¼-e)

  • Ellátási költség (nyugdíminimum 3 %-a)
  • Munkából kiesés pótlása (óránként a nyugdíjminimum 1,5 %-a)
mentess gi okok
Abszolút mentességi okok:

(a tanú nem hallgatható ki)

- lelkész (e minőségében)

védő (e minőségében)

tanúzási képességre kiható testi vagy szellemi állapot,

hatósági tanú,

Minősített adat esetén felmentés hiánya.

(ez utóbbi felmentés esetén orvosolható)

Relatív mentességi okok:

(a vallomás megtagadható)

- hozzátartozó

- önvád, vagy hozzátartozó vádolása

- foglalkozásból vagy közmegbizatásból

eredő titoktartás - felmentés

hiányában

Mentességi okok
ttekint s
Áttekintés

- Szakértő az a személy, aki a bizonyítandó tény megállapításához, vagy megítéléséhez különleges szakértelemmel rendelkezik.

  • „kötelező” és lehetséges szakértő,
  • jogok és kötelességek,

- a szakértői szervezet,

- a szakvélemény (felépítése),

- a szakvélmény felülvizsgálata

k telez szak rt
Kötelező szakértő
  • A szakértő alkalmazása
  • 99. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.
  • (2) Szakértő alkalmazása kötelező, ha
  • a) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés személy kóros elmeállapota, alkohol-, illetőleg kábítószerfüggősége,
  • b) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás szükségessége, [utóbbi megszűnt!]
  • c) a személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik,
  • d) elhalt személy kihantolására kerül sor.
slide25

A szakértői szervezet

a) szakértői intézetek (állandó szakértők)

Pl. Igazságügyi Orvosszakértői Intézet, Igazságügyi Műszaki Szakértő

Intézet, Igazságügyi Könyvszakértő Intézet.

b) kijelölt (listás) szakértők

A Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok elnökei a főügyészekkel

egyetértésben megállapítják az illetékességi területükön szükséges

szakértők számát, és a megfelelő képzettségű személyekről nyilvános

jegyzéket \'\'listát\'\' készítenek, amelyet időről-időre kiegészítenek. A

hatóságok - ha nem intézetet rendelnek ki – erről a listáról választanak

szakértőt.

c) eseti szakértők

Állandó vagy kijelölt szakértő hiányában elvileg minden különleges

szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet igénybe vehető.

a szakv lem ny r szei p lda pszichol gus szakv lem ny
A szakvélemény részei(példa: pszichológus szakvélemény)
  • 1. Fejrész

a) A cím: „Igazságügyi pszichológus-szakértői lelet és vélemény”.

b) A fejrész tartalmazza: a kirendelő hatóság megnevezését, az ügy számát, kinek és milyen ügyében kérik a vizsgálatot, illetőleg a véleményt, a vizsgálandó személy adatait, az eljárásban betöltött szerepét (

c) Előzmények: Ez az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény— szakértővel közölt — tényeinek, adatainak rövid összefoglalása, ismertetése.

  • 2. Szakmai ténymegállapítások (leleti rész)

a) A pszichológusi vizsgálat jegyzőkönyve

Tartalmazza a személyes vizsgálat adatait (exploratio), a tesztvizsgálat nyers adatait (pontértékek, számszerű mutatók, stb.), a vizsgált személynek a cselekményről vagy ügyről szóló ismertetését, előadását.

b) A megelőző orvosi, elmeorvosi, illetőleg az előzetes pszichológus-szakértői vizsgálatok eredményeinek összefoglalása.

  • 3. Vélemény

A vélemény nem adatismertetés, hanem az előzőekben emlitettek szintézise. Tartalmaznia kell, hogy a szakértő

a) véleményét milyen vizsgálatok és adatok alapján alakította ki.

b) milyen szakmai megállapitására jutott és ezt mivel indokolja,

c) az elrendelő hatóság vagy a más (pl. orvos-) szakértő kérdéseire adott tételes választ.

bizony t si elj r sok
Bizonyítási eljárások

Ide a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a szakértők párhuzamos meghallgatása tartozik.

Mindegyik eljárási cselekménynek más a célja és a releváns eredménye:

- a szemle rendszerint a hatóság által még nem ismert tárgyi bizonyítási eszköz felkutatását célozza,

- a helyszíni kihallgatás esetén a bizonyító erő abban áll, hogy a terhelt vagy a tanú mutat meg olyan helyet, cselekményt, vagy tárgyat, aminek létezéséről a hatóság már tud,

- a bizonyítási kísérlet rekonstruálás révén erősít meg, vagy zár ki valamely feltevést,

- a felismerésre bemutatás bizonyító ereje a megfelelő tárgy vagy személy befolyásmentes kiválasztásában van.

n h ny fogalmi terminol giai k rd s
Meghatározandó

- a bizonyítandó tény,

- a bizonyító tény,

- a bizonyíték forrása,

- a bizonyítási eszköz,

- a bizonyíték és

- a bizonyító erő

fogalma.

A korábbi terminológiában - elsősorban Balogh Jenő és Angyal Pál nyomán - az említett fogalmak egymásra épülését (leegyszerűsítve) így definiálták: bizonyítandó tény adott bűncselekmény elkövetésének megtörténte és elkövetőjének személye, bizonyító tények, vagy bizonyítási okok a jelenben létező, meggyőződés kiváltására alkalmas argumentumok, azok a személyek és tárgyak pedig akik ezt az okot hordozzák bizonyítási eszközök. A bizonyító tények és a bizonyítási eszközök együtt képezik a bizonyítékot. (Ezt a mindenütt evidenciaként kezelt tételt azonban - noha ez a \'\'kettősség\'\' bővebb magyarázatot érdemelne - nem fejtik ki részletesen). A bizonyító erő (nervus probandi) azt érzékelteti milyen mértékben alkalmas a bizonyítékból nyerhető, tény meggyőződés kiváltására.

Néhány fogalmi, terminológiai kérdés
a bizony t kok feloszt sa
A bizonyítékok felosztása
  • Eredeti – származékos (közvetlenül, illetve áttételesen kapcsolódik a bizonyítandó tényhez)
  • Személyi – tárgyi
  • Terhelő – mentő
  • Közvetlen – közvetett (az „elsődleges”, releváns tényre vonatkozik, illetve azzal összefüggésbe hozható)
a k zvetett bizony t s dilemm i
A közvetett bizonyítás dilemmái
  • „láncelmélet” (Hans Gross, Visinszkij)
  • „Kötél- vagy sodronyelmélet” (Nokes)
  • „háló-modell” (integrálja az első kettőt)

Veszélyek:

Az előítélet és a prekoncepció csapdái

Az elvárások és a büntető eljárási szerepek túlértékelése