A bizony t s a b ntet elj r sban
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 34

A bizonyítás a büntető eljárásban PowerPoint PPT Presentation


  • 131 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A bizonyítás a büntető eljárásban. Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím. Az áttekintés vázlata. 1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről 2. A bizonyítás fogalma, célja 3. A bizonyítási rendszerek 4. A bizonyítás tárgya, törvényessége, a bizonyítási tilalmak 5. Az egyes bizonyítási eszközök

Download Presentation

A bizonyítás a büntető eljárásban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A bizony t s a b ntet elj r sban

A bizonyítás a büntető eljárásban

Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím


Az ttekint s v zlata

Az áttekintés vázlata

  • 1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről

  • 2. A bizonyítás fogalma, célja

  • 3. A bizonyítási rendszerek

  • 4. A bizonyítás tárgya, törvényessége, a bizonyítási tilalmak

  • 5. Az egyes bizonyítási eszközök

  • 5.1. Személyi bizonyítási eszközök

  • 5.1.1. A tanú és a tanúvallomás

  • 5.1.1.1. A tanúvédelem

  • 5.1.2. A szakértő és a szakvélemény

  • 5.1.3. A terhelt vallomása

  • 5.2. A tárgyi bizonyítási eszközök és az okirat

  • 5.3. A bizonyítási eljárások

  • 6. Bizonyításelméleti alapvetés

  • 6.1. Terminológiai kérdések

  • 6.2. A bizonyítékok típusai és a bizonyító erő


A bizony t s a b ntet elj r sban

Feszty Árpád: tüzesvas-próba


A bizony t s fogalma c lja

A bizonyítás fogalma, célja

  • a) ismeretelméleti fogalom: közvetett – utólagos - megismerő, rekonstruáló tevékenység

  • b) logikai fogalom: a logika szabályai szerint végzett gondolkodási folyamat,

  • c) processzuális értelemben: a bizonyítás alanyainak rögzített jogi keretek között zajló tevékenysége, amely a törvényben meghatározott kérdések eldöntésére irányul, ugyancsak törvény által előírt módon.

  • A bizonyításnak tehát van egy tartalmi - a cél függvényében vizsgálandó - és egy formai - a módszert illető - eleme.


Bizony t si rendszerek 1

Bizonyítási rendszerek 1.

  • a) a kötött (formális) bizonyítás: a törvény határozza meg a bizonyítási eszközöket (olykor ezek értékét, bizonyító erejét is), s azt, hogy ezek léte vagy nemléte alapján mit kell, vagy mit nem lehet bizonyítottnak tekinteni.

    E rendszer voltaképpen nem létesített semmiféle tartalmi kapcsolatot a bizonyítandó ténnyel.

    (a tiszta inkvizitórius rendszer jellemzője – vö. beismerés: „a bizonyítékok királynője”)


Bizony t si rendszerek 2

Bizonyítási rendszerek 2.

  • b) a szabad bizonyítás: kizárólag a hatóságtól (a bírótól) függ, hogy mit fogad el a bizonyíték forrásaként, hogyan bizonyít, s mikor tekint egy tényt bizonyítottnak.

    (Az esküdtszéki rendszer a „vádelv” jellemzője. Hibája a lehetséges esetlegesség, szubjektivizmus)


Bizony t si rendszerek 3

Bizonyítási rendszerek 3.

  • c) A vegyes rendszer igen sokféle lehet, pl.

    ca) a bizonyítási eszközök törvényen alapulnak,

    ám mérlegelésük teljesen szabad,

    cb) a bizonyítás eszközei részben szabályozottak,

    mérlegelésük általában szabad, egyes

    megkötésekkel, illetve

    cc) az említettek különféle változatai, pl. az egyes

    bizonyítékok előre meghatározott bizonyító erejét

    előíró szabályok.


Hat lyos t rv ny nk vegyes rendszere

Hatályos törvényünk „vegyes” rendszere


A bizony t s t rgya

A bizonyítás tárgya

  • Be. 75.§ :

    Az anyagi és eljárási szabályok szempontjából jelentős tények

    (járulékos kérdések is, ám a köztudomású vagy „hivatalosan” tudott tények nem),

    A tényállás alapos felderítésének kötelezettsége, az ügyész által indítványozott körben

    Közreműködési kötelezettség


A bizony t s t rv nyess ge

A bizonyítás törvényessége

  • a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása a törvényen alapul,

  • az emberi méltóság, a személyiségi jogok, és a magánélet tiszteletben tartandó,

  • a bűncselekmény révén, vagy az eljárási résztvevők jogainak lényeges sérelmével ellentétesen lefolytatott bizonyítás

    eredménye nem használható fel.


Bizony t si tilalmak

Bizonyítási tilalmak


Az egyes bizony t si eszk z k

Az egyes bizonyítási eszközök

  • Terhelti vallomás

  • Tanúvallomás

  • Szakértői vélemény

  • Tárgyi bizonyíték, okirat

  • Bizonyító eljárások


A terhelt vallom sa jogok k telezetts gek

A terhelt vallomása, jogok, kötelezettségek

  • - jog a gyanú (vád) megismeréséhez,

  • - jog a hallgatáshoz (akár teljesen, akár részlegesen),

  • - jog az önvádolás alóli mentességhez,

  • - jog a vallomáshoz, (ha korábban megtagadta, akkor is),

  • - jog a vallomás összefüggő előadásához,

  • - jog a vallomás saját kezű leírásához és az iratokhoz csatolásához

  • - jog védőhöz,

  • - jogorvoslati jog a gyanú közlésekor (halasztó hatálya nincs !)

  • - köteles

    - főszabályként (ha erre kötelezik) jelen lenni (távolmaradás

    esetén elővezethető)

    - a személyi adatokra vonatkozó kérdésekre válaszolni,

    - mást (következmények nélkül) nem vádolhat hamisan.


A terhelti vallom s tilalmak s aj nl sok kriminalisztikai kitekint s

A taktikai blöff a taktikai fogások rendszerébe tartozó, bizonyíték szerzését célzó eljárás, amelyben a vizsgáló legalább részben bizonyítatlan, ellenőrizetlen valóságtartalmú tényeken vagy körülményeken nyugvó látszat tudatos keltésével olyan helyzetet igyekszik teremteni, amely a gyanúsítottat addig feltáratlan bizonyíték szolgáltatására ösztönözheti.”

A terhelti vallomás – tilalmak és ajánlások (kriminalisztikai kitekintés)

A blöff célja az, hogy „az igaznak hitt feltételezések alapján a kihallgató és a terhelt interakciója során olyan szituáció keletkezzék, amelyben a vizsgáló rendelkezésére álló adatok pontos köréről és tartalmáról tájékozatlan gyanúsított bizonyítékot szolgáltat a feltételezések helytállóságát vagy megalapozatlanságát illetően.”


A nyomoz si jelenl t al li kiv telek

A nyomozási jelenlét alóli kivételek

  • A terhelt a szabályszerű idézésre meg kell jelenjen. (Az eljárási cselekményeken való részvételre kötelezhető - elővezetik)

  • A nyomozásnak nem akadálya, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik; ebben az esetben a tartózkodási helyének felkutatása iránt kell intézkedni és gondoskodni kell a bizonyítási eszközök felderítéséről és biztosításáról.

  • Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során - ha a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre - elfogatóparancsot kell kibocsátani, ezzel egyidejűleg a terhelt részére, ha nincs meghatalmazott védője, védőt kell kirendelni.(Be. 527. §)


Kitekint s a t rgyal si jelenl t al li kiv telek

Kitekintés: A tárgyalási jelenlét alóli kivételek


A tan fogalma jogai k teless gei

A tanú fogalma, jogai, kötelességei

Tanú az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet (79. § (1) bek.)

Kötelességei: - megjelenés,

- vallomástétel, igazmondás

- a vallomás indokolatlan megtagadása:

rendbírság

(1000.- Ft-tól 200.000.- Ft-ig, ismételt vagy

súlyos esetben 500.000.- Ft-ig)

és a felmerült költségekben marasztalás,

[ „szelektív”(hiányos) vallomás: elhallgatással

megvalósított hamis tanúzás

Jogai: - költségtérítés,

- bizonyos esetekben mentességi jog,

- tanúvédelemhez való jog


A tan k lts gt r t se 14 2008 vi 27 irm r

A tanú költségtérítése14/2008. (VI.27. IRM.r.)

  • Utiköltség

  • Szállásköltség (max. : nyugdíjminimum

    ¼-e)

  • Ellátási költség (nyugdíminimum 3 %-a)

  • Munkából kiesés pótlása (óránként a nyugdíjminimum 1,5 %-a)


Mentess gi okok

Abszolút mentességi okok:

(a tanú nem hallgatható ki)

- lelkész (e minőségében)

védő (e minőségében)

tanúzási képességre kiható testi vagy szellemi állapot,

hatósági tanú,

Minősített adat esetén felmentés hiánya.

(ez utóbbi felmentés esetén orvosolható)

Relatív mentességi okok:

(a vallomás megtagadható)

- hozzátartozó

- önvád, vagy hozzátartozó vádolása

- foglalkozásból vagy közmegbizatásból

eredő titoktartás - felmentés

hiányában

Mentességi okok


Az igazs g gyi szak rt

Az igazságügyi szakértő


Ttekint s

Áttekintés

- Szakértő az a személy, aki a bizonyítandó tény megállapításához, vagy megítéléséhez különleges szakértelemmel rendelkezik.

  • „kötelező” és lehetséges szakértő,

  • jogok és kötelességek,

    - a szakértői szervezet,

    - a szakvélemény (felépítése),

    - a szakvélmény felülvizsgálata


K telez szak rt

Kötelező szakértő

  • A szakértő alkalmazása

  • 99. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.

  • (2) Szakértő alkalmazása kötelező, ha

  • a) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés személy kóros elmeállapota, alkohol-, illetőleg kábítószerfüggősége,

  • b) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás szükségessége, [utóbbi megszűnt!]

  • c) a személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik,

  • d) elhalt személy kihantolására kerül sor.


A bizony t s a b ntet elj r sban

A szakértői szervezet

a) szakértői intézetek (állandó szakértők)

Pl. Igazságügyi Orvosszakértői Intézet, Igazságügyi Műszaki Szakértő

Intézet, Igazságügyi Könyvszakértő Intézet.

b) kijelölt (listás) szakértők

A Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok elnökei a főügyészekkel

egyetértésben megállapítják az illetékességi területükön szükséges

szakértők számát, és a megfelelő képzettségű személyekről nyilvános

jegyzéket ''listát'' készítenek, amelyet időről-időre kiegészítenek. A

hatóságok - ha nem intézetet rendelnek ki – erről a listáról választanak

szakértőt.

c) eseti szakértők

Állandó vagy kijelölt szakértő hiányában elvileg minden különleges

szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet igénybe vehető.


A szakv lem ny r szei p lda pszichol gus szakv lem ny

A szakvélemény részei(példa: pszichológus szakvélemény)

  • 1. Fejrész

    a) A cím: „Igazságügyi pszichológus-szakértői lelet és vélemény”.

    b) A fejrész tartalmazza: a kirendelő hatóság megnevezését, az ügy számát, kinek és milyen ügyében kérik a vizsgálatot, illetőleg a véleményt, a vizsgálandó személy adatait, az eljárásban betöltött szerepét (

    c) Előzmények: Ez az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény— szakértővel közölt — tényeinek, adatainak rövid összefoglalása, ismertetése.

  • 2. Szakmai ténymegállapítások (leleti rész)

    a) A pszichológusi vizsgálat jegyzőkönyve

    Tartalmazza a személyes vizsgálat adatait (exploratio), a tesztvizsgálat nyers adatait (pontértékek, számszerű mutatók, stb.), a vizsgált személynek a cselekményről vagy ügyről szóló ismertetését, előadását.

    b) A megelőző orvosi, elmeorvosi, illetőleg az előzetes pszichológus-szakértői vizsgálatok eredményeinek összefoglalása.

  • 3. Vélemény

    A vélemény nem adatismertetés, hanem az előzőekben emlitettek szintézise. Tartalmaznia kell, hogy a szakértő

    a) véleményét milyen vizsgálatok és adatok alapján alakította ki.

    b) milyen szakmai megállapitására jutott és ezt mivel indokolja,

    c) az elrendelő hatóság vagy a más (pl. orvos-) szakértő kérdéseire adott tételes választ.


Bizony t si elj r sok

Bizonyítási eljárások

Ide a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a szakértők párhuzamos meghallgatása tartozik.

Mindegyik eljárási cselekménynek más a célja és a releváns eredménye:

- a szemle rendszerint a hatóság által még nem ismert tárgyi bizonyítási eszköz felkutatását célozza,

- a helyszíni kihallgatás esetén a bizonyító erő abban áll, hogy a terhelt vagy a tanú mutat meg olyan helyet, cselekményt, vagy tárgyat, aminek létezéséről a hatóság már tud,

- a bizonyítási kísérlet rekonstruálás révén erősít meg, vagy zár ki valamely feltevést,

- a felismerésre bemutatás bizonyító ereje a megfelelő tárgy vagy személy befolyásmentes kiválasztásában van.


Felismer sre bemutat s 122

Felismerésre bemutatás (122. §)


Szembes t s 124

Szembesítés (124. §)


Kitekint s bizony t selm leti alapvet s

Kitekintés: Bizonyításelméleti alapvetés


N h ny fogalmi terminol giai k rd s

Meghatározandó

- a bizonyítandó tény,

- a bizonyító tény,

- a bizonyíték forrása,

- a bizonyítási eszköz,

- a bizonyíték és

- a bizonyító erő

fogalma.

A korábbi terminológiában - elsősorban Balogh Jenő és Angyal Pál nyomán - az említett fogalmak egymásra épülését (leegyszerűsítve) így definiálták: bizonyítandó tény adott bűncselekmény elkövetésének megtörténte és elkövetőjének személye, bizonyító tények, vagy bizonyítási okok a jelenben létező, meggyőződés kiváltására alkalmas argumentumok, azok a személyek és tárgyak pedig akik ezt az okot hordozzák bizonyítási eszközök. A bizonyító tények és a bizonyítási eszközök együtt képezik a bizonyítékot. (Ezt a mindenütt evidenciaként kezelt tételt azonban - noha ez a ''kettősség'' bővebb magyarázatot érdemelne - nem fejtik ki részletesen). A bizonyító erő (nervus probandi) azt érzékelteti milyen mértékben alkalmas a bizonyítékból nyerhető, tény meggyőződés kiváltására.

Néhány fogalmi, terminológiai kérdés


A bizony t kok feloszt sa

A bizonyítékok felosztása

  • Eredeti – származékos (közvetlenül, illetve áttételesen kapcsolódik a bizonyítandó tényhez)

  • Személyi – tárgyi

  • Terhelő – mentő

  • Közvetlen – közvetett (az „elsődleges”, releváns tényre vonatkozik, illetve azzal összefüggésbe hozható)


A k zvetett bizony t s dilemm i

A közvetett bizonyítás dilemmái

  • „láncelmélet” (Hans Gross, Visinszkij)

  • „Kötél- vagy sodronyelmélet” (Nokes)

  • „háló-modell” (integrálja az első kettőt)

    Veszélyek:

    Az előítélet és a prekoncepció csapdái

    Az elvárások és a büntető eljárási szerepek túlértékelése


  • Login