(Kölcsey Központ, Debrecen, 2011. június 21.)

1. Domszky András:Az NCSSZI szociális ágazatot támogató módszertani fejlesztő és kutató-elemző tevékenysége, átalakuló módszertani feladatellátás (Kölcsey Központ, Debrecen, 2011. június 21.)

2. Kik vagyunk, és miért van ránk szükség?

3. Egy intézetnek nem csak célja, feladatrendszere és struktúrája, de története és munkatársai is vannak.

4. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete 1970 – 1998. • Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet 1998 – 2000. • Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 2000 – 2005. • Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 2006 – 2010. • Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 2010 -

5. Mit jelent a háttérintézmény fogalma?

6. „a szorosabb értelemben vett háttérintézmények közé csak azok a szervezetek tartoznának, amelyeket a minisztérium (illetve a fenntartó) fennhatósága alatt, elsősorban annak érdekében, munkájának elősegítése céljából hoztak létre, és így működtetnek.” Rozgonyi Tamás, 2009.

7. hivatali jellegűek, • kutatóintézetek és • nem költségvetési szervezetek (például nonprofit szervezetek)

8. Milyen háttérintézmény vagyunk mi?

9. Az NCSSZI a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Alapító okiratunk fölsorolja a jogszabályokban meghatározott közfeladatainkat.

10. Hatályos szervezeti és működési szabályzatunk alapján az intézet állami feladatként ellátandó alaptevékenysége során támogatja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociálpolitikai, családpolitikai, munkaügyi, foglalkoztatáspolitikai, gyermekvédelmi, esélyegyenlőségi, ifjúsági- és drogpolitikai és szakmapolitikai feladatainak megvalósítását.

11. Alaptevékenysége kiterjed a tudományos kutatás, módszertani fejlesztés és szolgáltatás, valamint statisztikai és információs szolgáltatások körére. Részt vesz a fenti feladatokat érintő fejlesztési programok előkészítésében és lebonyolításában.

13. A Kutatási Igazgatóság tevékenységéről

14. Különösen: • a családok funkcióinak ellátásához szükséges feltételek, rendelkezésre álló szolgáltatások és egyéb ellátások vizsgálata, hatékonyságuk felmérése: • demográfiai folyamatokból adódó kihívások, • a munka és a családi élet egyensúlyának megteremtése; • a tartósan és/vagy átmenetileg hátrányos helyzetű csoportok jellemzői, rendelkezésre álló szolgáltatások és egyéb ellátások vizsgálata, hatékonyságuk felmérése: • gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő fiatalok, • különleges helyzetű, speciális ellátást igénylők, • tartósan szegénységben élők; • az ifjúság helyzete, egyes csoportjainak jellemzői, az ifjúsághoz kötődő intézményrendszer működése, hatékonysága

15. Ifjúság 2000, 2004, 2008 kutatássorozat • Mozaik 2001 • Szociális szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata a megyei önkormányzatoknál • Biztonságos lakhatás – lakáspolitikák, lakástámogatási rendszerek, az önkormányzati lakásgazdálkodás vizsgálata • A szociális szakképzések helyzete a mai magyar felsőoktatásban • Az idősellátás törvényi szabályozásának változásai • Pénzbeli ellátások idősoros, területi adatainak elemzése

16. A Nemzetközi gondozás szükséglet vizsgálat • A helyi önkormányzati szociális szolgáltatások elemzése • A munka és a magánélet összeegyeztetése • Kihívások és jó gyakorlatok a közfoglalkoztatásban • A magyar családpolitikai rendszer változása a rendszerváltástól napjainkig • Családpolitikai adatelemzés • Demens-ellátással kapcsolatos kutatás

17. A Programigazgatóság tevékenységéről

18. A projekt állásáról részletesen tájékozódhatnak és szakanyagokat is letölthetnek a www.modernizacio.hu weboldalról.

19. A Módszertani Igazgatóság tevékenysége

20. Az OSZMK tevékenysége kiterjed a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások módszertani fejlesztésének tervezésére, szervezésére, koordinálására, a módszertani munka eredményeinek országos elterjesztésére és értékelésére.

21. A regionális és egyházi módszertani intézmények legfőbb feladatai • Információt gyűjtenek a működési terület szociális ellátórendszerének sajátosságairól, az alkalmazott módszerekről, • Az új szakmai módszereket és az új szolgáltatási formákat folyamatosan megismertetik a szociális szolgáltatókkal, intézményekkel, • A fenntartók számára javaslatot tesznek a szociális ellátórendszer fejlesztésére, és felkérésre részt vesznek az ellátórendszer fejlesztéséhez szükséges források tervezésében, • A szociális szolgáltatóknak, intézményeknek és a fenntartóknak szakmai segítséget nyújtanak szociális szolgáltatások megszervezéséhez, szakmai módszerek bevezetéséhez és alkalmazásához, valamint más szakmai kérdésekben, • Szakmai programokat véleményeznek, • Kirendelés útján szakértőkként ellenőrzik a szakmai programban foglaltak megvalósulását és a szociális szolgáltatások szakmai megfelelőségét.

22. Az NCSSZI OSZMK feladatai – országos módszertanként – ezeken kívül • Az ágazati döntéshozók munkájának szakmai támogatása, • Az irányítás és a végrehajtás közötti hatékony szakmai közvetítés, koordináció, • A módszertani intézmények módszertani feladatai ellátásának ellenőrzésében való részvétel, valamint • Kutatások szervezése és lebonyolítása.

23. Munkacsoportok a következő területeken működnek • Családsegítés • Fogyatékos-ellátás • Alapszolgáltatások • Hajléktalan-ellátás • Idősellátás • Pszichiátriai-ellátás • Addiktológia

24. A munkacsoportok feladatai közé tartoznak • A módszertani munkatársak tapasztalatainak egymás közti megosztása • Az egyes szakterületeken jelentkező szakmai kérdések, problémák feltárása, megvitatása • Jogszabályok előkészítésében való aktív részvétel (véleményezés, javaslattétel) • Szakmai ajánlások kidolgozása • Szakmai állásfoglalások előkészítése • Műhelymunkák szervezése • Döntést előkészítő, elemző tanulmányok készítése • Adatszolgáltatás a minisztérium megkeresésére

25. Módszertani gesztortalálkozók, • modellkísérletek, jó gyakorlatok bemutatása, • szakmai műhelyek, és • konszenzust előkészítő konferenciák.

26. „Gyakorlati az az elmélet, mely a szociális munka valóságos gyakorlatából indul ki és ezt tekinti közvetlen céljának is. Leírja, magyarázza és strukturálja a gyakorlatot, következtetéseket von le belőle, összekapcsolja a tudományos ismeretekkel, értékeli, ajánlásokat fogalmaz meg számára, oktatja – röviden: minden tekintetben a szociális munkás gyakorlatára vonatkozik, mint annak igazi szolgálóleánya.” Peter Lüssi, 1997.

27. A módszertan jelenti • azt a gondolkodási módot (tudást, korábbi tapasztalatot, személyes érzékenységet) amivel egyenként rendelkezünk, a megoldandó problémákat értelmezzük és azt a strukturális (szervezeti, szabályozási) keretet, amiben a feladatainkat meghatározzuk, • az erre alapozott, eredményre vezető gyakorlati megoldásokat, és • a bevált megoldások rendszerbe foglalását, közös szakmai szabállyá válását (elfogadását, deklarálását és elvárt alkalmazását).

28. A módszertan csak akkor tudja formálni a szakmát, ha folyamatos és szervezett a tapasztalatok összegyűjtése, értékelő elfogadása, képviselete, rendszerbe illesztése és közzététele. A szakmai módszertan a szakmai szabályok megállapítására irányuló hierarchizált (szintekhez kötött) tevékenység eredménye.

29. A munkatársak kreativitása A jó gyakorlatok A terepmódszertan A módszertani koordináció

30. lelkiismereti feltétel: értékrendünkhöz igazodva mindig azok és annyik legyünk, amik vagyunk, de nyitottan mások irányában • tudatossági feltétel: gondoljuk végig, hogy mit, mikor, milyen ütemezésben kell tennünk; tudjuk hová tartunk • anyagi-tárgyi feltétel: vegyük számba, hogy mi kell ehhez • ismeret feltétel: szilárd értékrend, elvek, módszer-keresés, eszköz-fejlesztés, tudás gyarapítás • kapcsolat feltétel: nyitott kommunikáció, munkamegosztás, együttműködés • szabályozás feltétel: a jó gyakorlatok, új megoldások bevezetése, alkalmas struktúra kialakítása, feladatmegosztás, munka tervezés.