Vegyi anyagok EU szabályozása és a REACH Simon Gergely 2008.

1. Vegyi anyagok EU szabályozása és a REACHSimon Gergely2008.

2. Az EURO-BAROMETER 2003 felmérése szerint az Európai lakosság 93 %-a szerint a vegyi anyagoknak van hatása az egészségünkre.

3. A vegyi anyagok csoportjai • Élelmiszerek • Peszticidek • Kőolaj származékok • Takarmányok • Ipari vegyi anyagok • Fogyasztói vegyi anyagok • Terméshozam növelők • Egyéb vegyi anyagok

4. A vegyi anyagok mindenhol ott vannak körülöttünk, és szinte láthatatlanul befolyásolják életünk minőségét. • A laboratóriumokban milliószámra állítanak elő vegyi anyagokat, amelyek túlnyomó része ott is marad. • A forgalomba került anyagok kényelmesebbé teszik mindennapjainkat, de közben ezért súlyos árat fizetünk: egészségünk és környezetünk állapotának folyamatos romlását.

5. A vegyipar a világ harmadik legnagyobb ipari ágazata. • A termelés 80 százaléka 16 országban zajlik • 10 millió személyt foglalkoztat, globális áruforgalma pedig kb. 1 500 milliárd euró volt 1998-ban. • Európában a vállalatok 2 százaléka állítja elő a teljes termelés 72 százalékát. • Egy Európában, USA-ban vagy Japánban élő személy évente harmincszor nagyobb értékű vegyszert használ fel, mint egy indiai vagy egy afrikai. • A vegyipar évente több tízezer féle, mintegy 400 millió tonnányi vegyi anyagot gyárt, ez az érték 1930-ban még évi 1 millió tonna volt. • 2020-ra a globális áruforgalom megháromszorozódhat.

7. A probléma • Az Európai Unióban és hazánkban több mint 100 ezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban. • Szervezetünk nap mint nap több tízezer mesterséges vegyülettel érintkezik. • Az anyagok a 95%-áról sosem vizsgálták ki, hogy toxikusak-e ez emberre és a környezetre • egyre többet hallunk arról, hogy korábban ártalmatlannak tartott anyagról derül ki allergizáló, vagy éppen rákkeltő hatása

8. Vegyi anyag felhasználás • A kémiai ártalmak ma már közel azonos súlyúak a baktériumokhoz kötődő egészségi károsodások jelentőségével. • Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal 1998-ban megállapította, hogy a tömeges mennyiségben használt vegyi anyagok 43%-áról semmilyen egészségügyi és környezeti adat nincsen

9. A TÉNYEK • Az Európai Bizottság által felállított Európai Kémiai Bizottság 1998-ban kijelentette, hogy a tömeges mennyiségben használt vegyi anyagok 80%-áról sosem volt kivizsgálva, hogy emberben rákkeltő-e, és okoz-e károsodást a szaporodásban vagy az utódokban. • 85%-áról nincs semmiféle adat, hogy felhalmozódhatnak-e a természetben vagy a táplálkozási láncban. • 70%-ról nem ismert, hogy milyen részekre bomlik le a környezetben.

10. Vegyi anyagok a mindennapjainkban • A lakásban, a környezetünkben a mesterséges vegyi anyagok gyakorlatilag minden termékben megtalálhatók, felhasználják őket például a játékokban, az elektromos cikkekben, a ruhákban, a szőnyegekben, a bútorokban és a mosóporban is.

12. Néhány káros, korlátozásra került / kerülő vegyi anyag a mindennapokból • Tűzálló adalékanyagok: PBDE-k (polibrómozott-difenil-éterek) • televízió, számítógép, ruhanemű, bútor, párna tartalmazhatja • (Az EU-ban hamarosan várható a betiltásuk, embernél hozzájárulhat rák kialakulásához) • Norvégia a penta-BDE-t POP-nak minmősítettné • POP: Persistent Organic Pollutant: Nehezen Lebomló Szerves Szennyezőanyagok, melyek a Stockholmi Konvenció keretében lettek korlátozva (pl.: DDT)

13. Perffluoro-oktán szulfonát , PFOS • Lakberendezési tárgyakban, samponokban, szőnyegtisztítókban • Svédország POP-nak javasolja, mivel perzisztens, toxikus és biokkumulatív ezen túl az atmoszférában messze eljuthat a kibocsátási helytől • Ftalátok • (pl. DEHP: di-2-etilhexil ftalát) • Lágyítószerek, Pl.: gyermekruhák, kábelek, PVC-termékek tartalmaznak ilyen anyagokat • A férfiak szaporodási képességét csökkentik, az anyák már az anyaméhben átadják gyermekeiknek,

15. Poliklórozott bifenilek (PCB) • Az ipari vegyszerek eme csoportját az 1970-es években elektronikai cikkek gyártásánál használták, de Európában betiltották, miután kiderült, hogy erősen toxikusak és beépülnek az élő szervezetbe. • Az 1920-as években kezdték el először használni a PCB-ket. műanyag-, gumi- és festékgyártásban, és tűzálló anyagként. 1970-ben kimutatták, hogy szennyezik a környezetet és az élővilágot, rákot okoznak, gyengítik az immunrendszert, a nemzőképességet. Azóta fokozatosan betiltották a PCB-ket. • A régi elektromos transzformátorokban és építőanyagokban még jelen vannak • Szerbiai NATO bombázás jelentős PCB szennyezést eredményezett • A poliklórozott bifenilek ellenálló, a szervezetben felhalmozódó vegyszerek, a zsírokban raktározódnak el. Ahogy nő a koncentrációjuk aránya, úgy terjednek tovább a táplálékláncban.WWF

17. A VEGYI ANYAGOK HATÁSA A KÖRNYEZETRE • A természetben természetesen mindig is voltak és mindig is lesznek vegyi anyagok. • Némelyikük veszélyes, de ezek többnyire a földben találhatók, ahol is az emberek számára vagy nehezen elérhetőek, vagy korlátozott hatásuk van a közvetlen környezetre. • Az iparosodással a kitermelés és a szétszóródás megnőtt. Az emberiség korábban sohasem létezett szintetikus anyagokat kezdett el gyártani. • Az ipari közvetlenül is kibocsát szennyező-anyagokat, amelyek a környezetbe kerülnek. • A szállítás, a termékek, végül a hulladékok szintén gondokat okoznak.

19. Ipari balesetek Mérgező vegyi anyagok ipari balesetek következtében is kijuthatnak a környezetbe, és súlyosan károsíthatják az emberi egészséget. A legtöbb kémiai anyaggal kapcsolatos baleset figyelmetlenség következménye, de a kommunikáció hiányából eredő hibák is szerepet játszhatnak. Seveso: 1976, Milánótól 13 km-re rovarirtó szereket előállító vegyi üzemben a meghibásodott rendszer mérget bocsátott a levegőbe. A tulajdonos 7 nappal később értesítette a hatóságokat. Több mint 500 ember betegedett meg, és a szennyezett területen minden háziállat elpusztult vagy el kellett pusztítani. Bophal: Az indiai Bophalban 1984-ben a közeli növényvédő szereket gyártó vegyi anyag gyárból kiáramló mérgező anyag (metil-izocianát) több mint 2500 ember halálát okozta.

20. A vegyszerek már bennünk vannak Egy átlagos európai emberben körülbelül 300 mesterséges vegyi anyag található meg. • A WWF 77 mesterséges vegyület nyomait kereste politikusok vérében • Olyanokat, melyek hétköznapi termékekben fordulnak elő, (tv, bútorokban élelmiszerek) • Átlagosan 20-30-at találtak meg a vérükben • Pl.: PBDE, PCB, szerves- klór-tartalmú rovarirtók.

22. Azt hogy a minket körülvevő és bennünk megtalálható tömérdek vegyi anyag koktél miként hat ránk, azt a legtapasztaltabb tudósok sem merik megjósolni.

23. Munkahelyi megbetegedések okai, - a vegyi anyagok felelőségeForrás: tutb.etuc.org Tehát az összes munkahelyi megbetegedés 18-30%-ért a vegyi anyagok a felelősek, ám a megbetegedések nagy részének eredete ismeretlen. A európai szakszervezetek ezért is támogatják az EU új vegyi anyag szabályozását a REACH-t

25. Vegyi anyagok hatása az élővilágra MadárvilágBecslések szerint minden évben díszmadarak százai pusztulnak el a teflon-borítású termékek által kibocsátott káros gázoktól és részecskéktől. KajmánokA műanyag flakonokhoz és egyéb műanyag termékekhez használt biszefenol-A nemi elváltozást eredményezett egy Dél-Amerikában élő kajmán-faj egyedeiben. JEGESMEDVÉK Jegesmedvék szervezetében a fókák elfogyasztásával PCBk kerülnek. A nőstények szervezetében kevesebb vegyi anyag található, tejükkel azokat átadják a bocsoknak. A PCBk csökkentik a jegesmedvék ellenálló képességét a hagyományos kórokozókkal szemben.

26. Vegyi anyag a Balti-tengerben élő halak szervezetében • A WWF felmérés kimutatta, hogy több halfaj, (mint például az atlanti lazac, a tőkehal, a rombuszhal) populációinak szaporodási gondjai vannak - nagy valószínűséggel a vegyi anyagok miatt. A balti-tengeri heringekből például ötvenszer több brómtartalmú égésgátló szert mutattak ki, mint az Atlanti-óceánban élőkből. Ezek az anyagok befolyásolják a hormonrendszer működését, és így a szaporodásra is hatással vannak. De nem ők az egyetlen, vegyi anyagokkal nagymértékben szennyezett fajok. • A PCB és a brómtartalmú égésgátló szerek 2-5-ször nagyobb mennyiségben vannak jelen a Balti-tengernél élő ragadozó madarakban (sirályokban, rétisasokban), mint az Északi-tengernél vagy az Atlanti-óceánnál élő társaikban. • Továbbá fluortartalmú vegyületeket mutattak ki szintén nagy mennyiségben az itt élő delfinekben, és más hal- és madárfajokban.

27. A Balti-tenger különösen érzékeny a szennyezésekre, mivel csak keskeny összeköttetésben áll a szomszédos Atlanti-óceánnal. A vize így nem tud kicserélődni, a bekerült vegyi anyagok 25-30 évig is ott maradhatnak. A helyzetet az is rontja, hogy az alacsony vízhőmérséklet és a gyakori jégborítás nagyon lelassítja a vegyületek lebomlását. • A vegyi szennyezés felboríthatja a hormon- • rendszert. Ennek legismertebb következmé- • nye például amikor a hím hal elnőiesedik • és heréiben ikrákat termel. • A Balti-tenger némely területéről származó halak szervezetében annyi vegyi anyag van, hogy nem hozhatók forgalomba az EU piacán - figyelmeztet a WWF. • Néhány halfajban a dioxin mennyisége meghaladja az EU-ban megengedett határértéket. A svéd hatóságok már 1995-ben azt ajánlották a gyermekvállalás előtt álló nőknek, hogy lehetőleg ne fogyasszanak Balti-tengerből származó heringet és lazacot, mert túl nagy mennyiségben van bennük furán, dioxin és poliklórozott bifenilek.

28. REACH ,Az EU új vegyi anyag politikája

29. A Fenntartható vegyipar, vegyi anyag használat eléréséhez szükségesek: a) Fenntartható vegyi anyagok: egységes szabályozás régi és új anyagokra, információ a fogyasztási láncban egészen a fogyasztóig, a veszélyes vegyi anyagok kötelező helyettesítése biztonságos alternatívákkal. b) Fenntartható vegyi termelés: alternatív, környezetbarát technikák (pl.: szelektív katalizátorok, biotechnológia), melyek kevesebb energiával és nyersanyag felhasználásával, kevesebb szennyező kibocsátása mellett, több újrahasznosítható alapanyaggal, nagyobb hatásfokkal állítják elő ugyanazon anyagokat. c) Fenntartható termékek: nem veszélyesek, újra használhatóak, újrahasznosíthatóak.

30. A fenntartható vegyipar alapelvei • Kevésbé veszélyes vegyi szintézisek • Biztonságos vegyi termékek: veszélyes anyagok kötelező helyettesítése, biztonságosabb alternatívákkal • Kerülni kell a zsír-oldható anyagokat, mert azok bioakkumulálódnak a zsírszövetekben5 • Csökkenteni kell a reakció segédanyagok, pl. az oldószerek (pl.: rákkeltő klórozott-, aromás szénhidrogének) mennyiségét • Megszüntetni a vegyiparnak a foszilis alapanyagokra való építését • Valós idejű mérések a szennyezés megelőzéséért, alkalmas eszközökkel

31. A fenntartható vegyipar alapelvei II • Az anyag életciklusa során sosem szennyezi a környezetet, károsítja az egészséget, azaz „bölcsőtől a sírig” tudjuk nyomon követni és kontrolálni • Kevesebb és újrahasznosítható alapanyagok, kisebb energiafelhasználás, kisebb kibocsátások • Minél több (ideális esetben az összes) hatás vizsgálata • Szemléletváltás: „A megelőzési stratégia alapja az az egyszerű felismerés, mely szerint, ha egy szennyező anyag nem keletkezik, akkor az nem okozhat környezeti problémát” • Mivel a társadalom igényli a fenntarthatatlan mennyiségű és hatású vegyi anyagokat, ezért a döntéshozói és ipari szemléletváltáson túl a lakosság igényeinek, elvárásainak is a fenntartható irányba kell elmozdulnia

32. A jelenlegi hazai és EU-s szabályozás • megkülönbözteti az 1981 előtt piacra vitt “meglévő anyagokat” és az azóta bevezetett “új anyagokat”. Az utóbbiakat részletekbe menőkig vizsgálni kell egészségügyi, környezeti kockázatok szempontjából. Ilyen előírás nincs a meglévő több mint 100 ezer anyagra. • A jelenlegi szabályozás kedvez a meglévő, nem vizsgált anyagok további használatának, mert ez olcsóbb és könnyebb. Emiatt az 1981 óta bevezetett anyagok száma mintegy 3 ezer.

33. A REACH • Az Európai Unió is belátta egy új únius vegyi anyag politika szükségességét • 1998 óta dolgozik a vegyianyag politika reformján. • Mely a legfontosabb, egyben a legvitatottabb környe-zetvédelmi jellegű jogszabály alkotási folyamat volt. • A reformot elsősorban a vegyipar támadta, a költségekre és munkahelyek elvesztésének veszélyére hivatkozva. • Az EU Bizottsága 2003. február 27-én hozta nyilvánosságra REACH néven tervezetét az EU új vegyi anyag politikájáról.

34. Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése) célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék. • REACH: szemléletváltás a vegyi anyagok kezelésével kapcsolatos teljes: a hatóságok helyett a gyártók kötelessége a vegyi anyagok biztosságosságának a garantálása. • Az új jogszabály célja az emberi egészség megóvásán túl a vegyipar versenyképességének fenntartása és innovatív képességének javítása: • az elavult káros anyagok helyett új, korszerűbb anyagokat fejlesszenek.

35. A REACH szerint a következő 11 évben bevizsgálnák a leggyakrabban használt 10 (30) ezer anyagot és a legveszélyesebbeket korlátoznák. A rendszer három fő részből áll: a bejegyzésből, a kiértékelésből és az engedélyezésből, a korlátozási eljárás pedig kiegészíti ezt a három elemet. A REACH

37. A REACH szerint a következő 11 évben bevizsgálnák a leggyakrabban használt 10 (30) ezer anyagot és a legveszélyesebbeket betiltanák. A REACH

39. Bejegyzés • A regisztrációs eljárás során a gyártónak kell bizonyítania, hogy terméke nem káros az egészségre, a környezetre • vagyis az eddig a közszférát terhelő költséget a jövőben az iparnak kell viselnie • Az évi egy tonna feletti mennyiséget kell a gyártónak / importálónak regisztráltatnia • leszámítva az intermediereket (köztes termékek), a polimereket, valamint azokat a vegyi anyag csoportokat, melyekre más EU törvények vonatkoznak (pl: peszticidek, élelmiszer adalékok).

40. Bejegyzés II • Bejegyzés során rögzíteni kell az anyag tulajdonságaira, felhasználására, és biztonságos kezelésmódjára vonatkozó információkat és a felhasználási lánc vonalán hozzáférhetővé kell tenni ezeket. • Tehát mindazok, akik felhasználják a saját gyártási folyamataikban ezeket az anyagokat a rájuk vonatkozó információk birtokában, a lehető legnagyobb biztonságban használhassák, anélkül, hogy dolgozóik vagy a fogyasztók egészségét kockáztatnák esetleg a környezet károsítsák. • A rendszer koordinálására létrehozzák az Európai Vegyianyag Ügynökséget, mely feladata az adatok értékelése, az engedélyek megadása és az adatok nyilvánosságra hozatala. • Valószínűleg az anyagok 80%-ánál nem lesz szükség további intézkedésekre, azaz a REACH szabályozás csupán a bejegyzést követeli meg.

41. A REACH rendszerben két értékelést különböztetnek meg, a bejelentési dossziék illetve az egyes vegyi anyagok értékelését. A bejelentések (dossziék) értékelése során végre kell hajtani az előírt minimális állatkísérleteket, mely adatokat meg kell osztani másokkal és ösztönözni kell az alternatív információforrások használatát. A hatóságok továbbá bármilyen anyagot értékeltethetnek, ha erre megalapozott indokuk van, s gyanítható, hogy az anyag kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre. Az Ügynökség döntéséhez további információkat kérhet. Értékelés

42. A különösen magas kockázatot jelentő anyagokat, melyek komoly és visszafordíthatatlan hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre, (például rákkeltők) engedélyeztetni kell. Ha a gyártó garantálja, hogy az anyag használatából fakadó kockázat megfelelően kezelhető, és ellenőrizhető akkor az anyag használatára az engedély kiadásra kerül. Ennek hiányában az új központ megvizsgálja, hogy gazdaságilag, társadalmilag indokolt-e vállalni a kockázatot, illetve hogy az áru helyettesíthető-e mással A zöldek szerint nincs „megfelelő ellenőrzés”, hisz eddig is megfelelően kellett volna ellenőrizni a vegyi anyagokat, mégsem történt ez A Bizottságnak jogában áll uniós szintű korlátozásokat is bevezetni az anyagokra, amelyek kezelése uniós szintű intézkedést igényel, azért hogy az általuk jelentett kockázat elfogadható szintre csökkenjen. Engedélyezés

43. A korlátozási eljárás biztonsági hálóról gondoskodik azoknak a kockázatoknak a kezelésére, amelyekkel a REACH-rendszer más része nem foglalkozik megfelelően. Bármely önmagában, készítményben vagy termékben előforduló anyag az egész Közösségre kiterjedő korlátozás alá vonható. A korlátozási javaslatok feltételeket szabhatnak meg az anyag gyártására, felhasználására illetőleg forgalomba hozatalára vonatkozóan, vagy szükség esetén megtilthatják használatukat. Korlátozási eljárás

44. A REACH költségei • Közgazdászok számításai szerint az új rendszerrel eurók százmilliárdjait lehet az országoknak megtakarítani úgy az egészségügyben, a vegyi anyagok okozta betegségek ki nem alakulásával, mint a környezetvédelemben a kémiai szennyezések megelőzésével. • Magyarországon egyedül a már betiltott azbeszt nevű rákkeltő szigetelőanyag eltávolításának költségét (a kármentesítést) 16 milliárd forintra teszik.

46. PeszticidekSimon Gergely

47. Mik azok a peszticidek? • Növényvédőszerek a „kártevők elleni védekezésre (kártevő emberi szempontból) és biocidok • Csoportosítani lehet őket kémiai tulajdonságaik és felhasználásuk szerint. Lássuk az utóbbit: • herbicidek: gyomirtó szerek • fungicidek: gombaölő szerek • inszekticidek: rovarirtó szerek • rodenticidek: rágcsálóirtók • molluszkicidok: csigairtó szerek • akaricidok: atkaölő szerek • nematocidok: fonalféreg ölő szerek • A modern vegyipar egyik legfőbb termékei

48. A Peszticidek • A peszticidek feladta az ember szempontjából kártevő élőlények elpusztítása =) • Ellentétben a többi vegyi anyaggal, ahol ez csak káros mellékhatás, a peszticidek funkciójuknál fogva mérgek • Kivétel nélkül veszélyes vegyi anyagok, sok rákkeltő, mutagén... • vegyi anyagok, a mezőgazdaságban, raktárokban és a lakásokban is, mint rovarirtó spray, patkányméreg • szennyezik a környezetet és károsítják az élőlényeket. • Magyarországon számos káros hatású peszticid van forgalomban, miközben a növényvédőszer maradékok megtalálhatóak az élelmiszerekben

49. Milyen a „jó” peszticid? • hatékony • szelektív, célorientált • könnyen kezelhető • nem veszélyes az emberi egészségre • „hasznos” állatot nem pusztít el • gyorsan lebomolik (miután megtette a dolgát) • nem szennyezi a környezetet • gazdaságos

50. Mi a baj a peszticidekkel? • A környezetszennyezés fogalmát a múlt század első felében egy komoly amerikai peszticid szennyezés kapcsán ismerték fel • Számos peszticidről derült ki, hogy komolyan károsítja az emberi egészséget (DDT, lindán) • Lassan bomlanak le, ezért szinte minden mezőgazdasági területén és minden emberben kimutathatóak • Felborítják a Föld ökorendszerét, csökkentik a biodiverzitást