Komposztálás

1. Komposztálás

2. Komposztálásbevezetés • a kerttel rendelkező háztartásokban évente több száz kilogramm szerves hulladék gyűlik össze; • a lekaszált fű, a lehullott lomb, lemetszett gally, a krumplihéj, a kávézacc mind-mind újrahasznosítható szerves anyag; • a sok kidobott szerves anyagot a következő idény növényei kiválóan tudnák hasznosítani; • a kerti hulladék házi feldolgozása nyugaton a kertkultúra szerves része;

3. Komposztálásbevezetés • a statisztikák szerint, amíg Németországban minden harmadik fűnyíró mellé egy komposztaprítót is vásárolnak, addig Magyarországon csak minden harmincadik fűnyíróra jut egy aprítóberendezés; • a szükséges tápanyagok utánpótlásának egyik, eddig kevéssé elterjedt, környezetkímélő módja a komposztálás; • a humusz azért fontos, mert tartalmazza és fenntartja a talajban lévő mikroszkopikus nagyságú szervezetek hatalmas tömegét; a talaj termékenységének alapját a baktériumok jelentik;

4. Komposztálásbevezetés • az állati és növényi eredetű anyagok fokozatosan bomlanak le a talajban; • a lebomlás baktériumok és mikroszkopikus nagyságú szervezetek segítségével megy végbe; • ezek a szervezetek lebontják az elhalt gyökereket, az elpusztult talajlakó rovarokat, a lehullott faleveleket; • a bomlásnak indult szerves anyag az élő és elhalt baktériumok tömegével együtt alkotja a humusznak nevezett anyagot;

5. Komposztálásbevezetés • természetes körülmények között a talaj humuszmennyisége csaknem állandó; • a művelésbe vont talajok humusztartalma viszont csökkenni kezd, ezért szükség van ennek rendszeres pótlására; • ehhez az előző évi növényi illetve állati maradványok nem elegendőek, ezért a humuszképző anyagokat nekünk kell a talajba kevernünk;

6. Komposztáláshumuszképző anyagok • a humuszképző anyagoknak több típusa is van; • a nyers humuszképzők elegendő mennyiségű tápanyagot tartalmaznak ahhoz, hogy megélénkítsék a baktériumok tevékenységét; ennek során hőfejlődés indul meg, és javul a talaj szerkezete; • ilyen anyag a fűnyesedék, a friss trágya, illetve a beásott gyomok; • ezek elősegítik a baktériumok hirtelen felszaporodását, ezzel együtt viszont csökken a talaj nitrogénkészlete; ennek kiküszöbölése érdekében nitrogén hatóanyagot is kell a talajba adni;

7. Komposztáláshumuszképző anyagok • a rostos humuszképzők cellulózban gazdagok, de hiányzik belőlük a cukor és az egyszerű keményítő, ezért kevéssé serkentik a baktériumok tevékenységét; • ilyen rostos humuszképző a fakéreg, a tőzeg, a fűrészpor, ezek a talaj fizikai jellegű javítására alkalmasak; • jellemzőjük, hogy nagyon nehezen bomlanak, és alig keletkezik belőlük a talajt morzsalékossá tevő anyag;

8. Komposztáláshumuszképző anyagok • az érett humuszképzők: a jól érett istállótrágya, a megfelelően elkészített komposzt és a biohumusz; • ezek az anyagok nem okoznak károsodást a hajszálgyökereken, a talaj nitrogénkészlete is hozzáférhető marad, mert nem kötik le a baktériumtenyészetek; • a komposztálásuk során a baktériumokból származó kolloid kötőanyagok képződnek, amelyek apró rögök kialakításával javítják a talaj morzsalékosságát, szellőzöttségét és a víztartó képességét;

9. HULLADÉKCSÖKKENTÉSKOMPOSZTÁLÁSSAL A komposzt- mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. A komposztáláscélja: - Hulladékmennyiség csökkentése - A talaj javítása; a háztartásban, a kerti munkák során keletkező szerves eredetű hulladékokban lévő tápanyagokvisszajuttatása a talajba.

10. Komposztálás • a „trágya” megnevezést csak azokra a nagy tömegben alkalmazott szerves anyagokra célszerű használni, amelyek döntően befolyásolják a talajban lévő humusz mennyiségét, illetve amelyekből létfontosságú növényi tápanyagok és nyomelemek szabadulnak fel; • ebben az értelemben a komposzt trágyának minősül, míg a tőzeg és a vérliszt nem; • a komposztálás túlnyomórészt aerob biokémiai folyamat; • a folyamatban részt vevő mikroorganizmusok enzimrendszerei a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják;

11. Komposztálás • a komposztálás olyan biológiai lebontás, amely során a szerves szennyezők mikroorganizmusok által veszélytelen alkotókra bomlanak (alakulnak át); • komposztálásra csak szerves hulladékokalkalmasak; • a komposztálás történhet in situ és ex situ körülmények között; • a legtöbb esetben a komposzthalomban természetesen jelenlévő mikroorganizmus-állomány elegendő,

12. Miért jó a talajnak a komposzt? • -a komposztban lévő humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy azt a növények könnyen fel tudják venni • - javul a talaj szerkezete, ami segíti a levegőzését • - sötét színe segíti a talaj felmelegedését • vízmegkötő képessége következtében • javul a talaj vízháztartása • - nő a talaj biológiai aktivitása

13. Mi kerülhet a komposztálóba? A konyhából és a háztartásból: • Zöldségtisztítás hulladékai, Elszáradt növény, • Tojáshéj, Kávé- és teazacc, • Virágföld, Fahamu (max. 2-3 kg/m3), • Növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, • Papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva), • Gyapjú-, pamut és lenvászon (jól feldarabolva) A kertből: • Falevél, szalma, ág, gally (aprítva) • Levágott fű, kerti gyomok, • Lehullott gyümölcsök, • Istálló- és baromfitrágya, • Faforgács, fűrészpor

14. Mi nem kerülhet a komposztálóba? Festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék Szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek, porszívó gyűjtőzacskó) Ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt Fertőzött, beteg növények Húsevő állatok alma - szintén a fertőzés veszélye miatt

15. A komposztálás fő szabályai • az alapanyagokat aprítsuk 5 cm-nél kisebb darabokra  • jó oxigénellátás • optimális nedvességtartalom • megfelelő tápanyagtartalom (C/N arány) • minél többféle alapanyag használata • a gyorsabb érés érdekében a komposztot 6-8 hetente keverjük össze

16. Komposztálás - szakaszok • a komposztálást végző mikroorganizmusok (termofil baktériumok, gombák és mezofil baktériumok) a szaporodáshoz és az életműködéshez szükséges energiát tehát a szerves hulladék-anyagok lebontása útján nyerik; • iniciáló kezdeti szakasz (gyors felmelegedés), • mezofil szakasz lassú felmelegedéssel együtt, • termofil, lassú lehűléssel, • utóérlelő, teljes lehűléssel

18. Komposztálásalapanyagok • a növények a talajból elsősorban csak szervetlen és nem korhadó anyagokat vesznek fel; • a kerti talajok művelése a jelenleginél nagyságrendekkel több komposztot igényel, és rendkívül káros az a ma uralkodó gyakorlat, amely alapján csaknem minden szerves anyagot eltávolítunk a kertből; • ezután viszont a szaküzletekben, jelentős költséggel vásároljuk meg a szerves, vagy ásványi keverékeket; • kész komposztok magas ára is azt bizonyítja, hogy igen sokba kerül, ha nincs a kertben komposzthalom;

19. Komposztálásalapanyagok • jó komposztot csak arra alkalmas, és megfelelően előkészített alapanyagból lehet készíteni; • néhány kivételtől eltekintve szinte minden szerves hulladék felhasználható; • kerülendő a dió, a gesztenye, a tölgy, a nyár és a fűz lombja, mert ezek a többi növény számára káros anyagokat tartalmaznak, gátolják fejlődésüket; • több veszélyes gyomnövény, így az aprószulák, a tarackbúza és a kúszóboglárka maghéja nagyon kemény, ezért a 60-70 0C komposztálási hőmérsékleten nem pusztul el;

20. Komposztálásalapanyagok • a jó alapanyag-előkészítés a megfelelő aprítást jelenti; a bomlási folyamatok akkor indulnak be a leghamarabb, ha az alkotórészek kisméretűek, és bomlasztó baktériumok a legnagyobb felületen férnek hozzá; • fanyesedéken kívül kiváló komposzt alapanyag a levágott fű is; • a fűnyesedéket célszerű durvább anyaggal, például faaprítékkal, újságpapírral keverni; az összetömődött fűszálak ugyanis levegő hiányában bűzös, értéktelen masszává válnak;

21. Komposztáláslegfontosabb teendők • a komposztdomb kívánatos magassága körülbelül 150 cm; • minden 10 cm töltés után adjunk hozzá némi korhadás-elősegítő anyagot, pl. nitrogéntartalmú műtrágyát; • a kiszáradás elkerülése végett a domb tetejére terítsünk lomb- vagy fűréteget; • a komposztdomb alapterületét a kerti hulladék mennyiségéhez mérten alakítsuk ki, de kiindulhatunk egy 100 x 200 cm-es parcellából;

22. Komposztáláslegfontosabb teendők • a komposzt gyorsabban érik, ha óvjuk a nap sugaraitól és a szárító szelektől; • a kiszáradás nemcsak csökkenti az érési folyamat sebességét, hanem akár le is állíthatja azt; • ennek ellenére ne takarjuk be mesterségesen a komposztdombot, hanem inkább keressünk számára árnyékos helyet, fák alatt vagy bokrok között; • a szabadon rakott komposztdomb helyett kapható a boltokban komposztrács vagy komposztsiló is; • olyat válasszunk, amelyik jól átengedi a levegőt, és alul nyitott, hogy a talajlakó élőlények, a földigiliszták kedvükre járkálhassanak;

23. Komposztáláslegfontosabb teendők • a komposzt éréséhez szükséges idő, míg az alapanyagokból morzsás szerkezetű humusz képződik, erősen függ a felhasznált anyagoktól, azok méretétől és a kezelés módjától; • az aprítás rövidíti az érési időt, gyorsítja a korhadást; • a gazdaboltokban kapható érésgyorsító, korhadáselősegítő anyagok is hasznosak lehetnek, még a vízmegkötésben is segítenek;

24. Komposztáláslegfontosabb teendők • a földigiliszták és az őket kísérő apró teremtmények egész serege, az ászkák, ugróvillások, százlábúak az érési folyamat főszereplői; • tevékenységükkel szerves trágyát állítanak elő; • a hagymapucolás maradéka, a póré levele, sőt a kávézacc a komposztba kerülve élénkíti a földigilisztákat; • 8-12 hét alatt a hervadt virágokból, kerti és konyhai maradványokból értékes humuszt állítanak elő;

25. Komposztáláslegfontosabb teendők • az érett komposzt szerkezete morzsás, színe sötétbarna, illata pedig az erdei talajéhoz hasonlatos; • 2-3 centiméteres rétegben kell szétteríteni egyenletesen az ágyások felületén, és bedolgozni a talajba, a megfelelő hatás elérése végett; • ha a komposzt büdös, akkor érése során nem kapott elég levegőt; ilyenkor át kell forgatni, és bele kell rétegezni száraz, rostos anyagokat, mint amilyen a szalma vagy a faforgács;

26. Komposztáláslevegő • a nyers szerves anyag lebomlásában olyan talajbaktérumok vesznek részt, amelyek csak levegő jelenlétében képesek szaporodni, élni és működni; • a jó levegőzöttséget szolgálják a durvább frakciójú alapanyagok is; • az anaerob bomlás bűzös; a felszabaduló metán és a kénhidrogén okozza a komposzthalom jellegzetes szagát; az ilyen bomlás a rothadás;

27. Komposztáláshőmérséklet • a mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, és miközben a szén CO2 formájában felszabadul, jelentős hő keletkezik; • a komposztálódó anyag 65–70 °C- ra felmelegszik; a hő mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége folytán fejlődik; • A bomlás rothadás esetén lassú, nincs elegendő mész, az egész halom elsavanyodik, bűzlik. A folyamatban a redukció az uralkodó, ezért csak kevés hő szabadul fel, a bomlási hő csupán 30–35 °C - os.

28. Komposztálásnedvesség • nedvességtartalom akkor megfelelő, ha a közeg 40–60% víz; • ilyen körülmények között a legintenzívebb a mikroorganizmusok élettevékenysége; vízhiány esetén viszont a lebomlás be sem indul vagy abbamarad; • ha sok a víz, akkor az kiszorítja az anyagrészek között lévő levegőt, és a lebomlás anaerob bomlás formában következik be;

29. Komposztálásenergia • az energiaforrás a szerves anyag; az oxigén és a vízen kívül a lebontandó anyag szén-nitrogén aránya is befolyásolja a bomlás gyorsaságát; • leginkább a 26–30:1 komposztálandó anyag szén-nitrogén aránya a legkedvezőbb; • a kész komposzt szén-nitrogén aránya 20:1-nél ne legyen nagyobb! • az a legkedvezőbb, ha a humusz szén-nitrogén arányát közelíti meg;

30. Komposztálástechnikák • a komposztálás lehet keveréses és réteges eljárású; • a keveréses komposztálás lényege, hogy az alapanyag minél jobban összekeveredjen; az a legjobb, ha berakás előtt az anyagot összeaprítjuk, keverjük és ezzel a különböző anyagok részei jól érintkeznek;

31. Komposztálástechnikák • a réteges eljárás lényege, hogy az alapréteget 20 cm vastag vékony gallyakból készítjük, • és erre 15 cm vastagágú különböző anyagokat, majd mészport, vagy fahamut szórunk, • erre ismét zöld növényi anyagot teszünk, és 1,2–1,5 m magaság elérése után 0,6–1,0 cm vastag talajréteggel fedjük; • az erjedés mintegy 90 napig tart;

32. Komposztálásminőség • a jó komposzt sötétszürke, vagy barna, • nem kellemetlen szagú, nedvesség-tartalma 30–35%, • közepesen laza, morzsalékos, nem csomós, • pH-ja közömbös (6–7), szervesanyag-tartalma 25–50%.

33. Komposztálássegédanyagok • a szerves anyag lebomlásának gyorsításához a készülő komposzthoz kész komposztot, vagy kert földet is célszerű keverni; • a fejlett kertkultúrával rendelkező nyugati országok gyártói ezt a műveletet is kiszolgálják készre csomagolt, úgynevezett komposztgyorsító adalékkal aktivátorral; • az aktivátor nem más, mint koncentrált komposzt, amely igen nagy mennyiségben tartalmaz talajbaktériumokat; • ezek a nyers szerves anyagban rövid idő alatt elszaporodnak, és beindul a bomlási folyamat;

34. Komposztálássegédanyagok • a komposzérés gyorsítására kiválóan alkalmasak a különböző humusztrágyák is; • a gyorsítókat a komposztálandó anyagon 15-20 centiméteres rétegekben kell szétteríteni; • az aktivátorok használatával a komposztálás egyébként 1-2 évet igénybe vevő folyamata 3-4 hónapra rövidíthető; • aki csirkét, vagy nyulat tart, trágyájukat bátran szórhatja a halomra;

35. Komposztálássegédanyagok • a fűféléknek nagy a nitrogéntartalmuk, gyorsan felmelegednek, és rontják a komposztot, ezért ezeket csak vékony rétegben célszerű a kazalba teríteni; • a háztartási hulladékból csak a szerves anyagot célszerű figyelembe venni; • az állati trágyák alapanyagként, illetve keverőanyagként használhatók fel; • az istállótrágya adalékanyag szerepe a baktériumtömeg, a humusz és az egyéb serkentőanyagok miatt nagyon hatásos;

36. Komposztálássegédanyagok • a komposztok beltartalmi értékét növelhetjük, de a műtrágyákkal való dúsítás felesleges; • a töltőanyagok közül a legkedvezőbb az agyagos talaj, a bentonit, az alginit; • serkentőanyagnak számít a kerti talaj is; • a mikroorganizmusok elszaporodásához, testük felépítéséhez – szerves anyagon kívül – ásványi anyagokat (foszfor, kálium) és nitrogént is igényelnek;

37. Komposztálássegédanyagok • a meszezésre akkor van szükség, ha nagy mennyiségű friss zöldanyag kerül komposztálásra; • célszerű a komposztalapanyag tömegéhez ml - enként 2,0 kg őrölt mészkőport, vagy 1,0 kg égetett meszet – szintén jól őrölt formában – szórásszerűen hozzáadni;

38. Komposztálásedények I. • AL-KO Composter komposztálók: • a felaprított szerves anyag tárolására, és a folyamat felgyorítására szolgáló kerti komposztálók; • Műszaki adatok: • Hossz x szélesség: 79 x 78 cm • Magasság: tip.310: 70 cm, tip.400: 103 cm • Űrtartalom: 209, 310, 390, 400 liter • Betöltő nyílások száma: 1 db • Ürítő nyílások száma: 2 db • Levegőbevezető nyílások száma: 32 db

39. Komposztálásedények II. • KOMPOLYT - Háztartási komposztáló: • a háztartási komposztálásra alkalmas edényeket – a közösségek méreteire illesztve – 0,4 m3-es és 1 m3-es méretekben gyártják; • a környezetbarát, újrahasznosítható, UV-stabilizált, rugalmas polietilén alapanyagból készült edény alsó része lyukakkal ellátott, mely biztosítja a szellőzést, lehetővé teszi a baktériumok, gombák, egyéb parányi élőlények és a giliszták behatolását a komposztba; • külön karbantartást nem igényel;

40. Komposztálásedények II. • KOMPOLYT - Háztartási komposztáló(folyt.): • a zárt felsőtest csonka kúp alakú, melynek belső fala mentén keletkezett légrés garantálja a szükséges mennyiségű oxigén jelenlétét, valamint a szükséges nedvességtartalmat; • a felhajtható fedél megkönnyíti a szerves hulladékok behelyezését, a hengeres test alsó részén lévő tolóajtóval ellátott nyílás pedig elősegíti a kész komposzt eltávolítását; • az időjárási viszonyoktól függően – kb. három- négy hónap elteltével már használatra alkalmas mulcskomposztot, 10-12 hónap elteltével teljesen érett komposztot nyerhetünk

41. Komposztálásedények III. • Komposztáló láda: • igény szerint fokozatosan magasítható, könnyen szétszedhető, lemosható, • hasznos belméret kb. 80×80×80 cm, • űrtartalom: kb. 500 liter, • súly kb. 20 kg

42. Komposztálásedények IV. • Compostal lombháló: alkalmazása 4-6 fős háztartások és kiskertek tulajdonosai számára biztosítja a lombhulladékok, gally apríték természetes, szakszerű újrahasznosítását majd lomb föld formájában való felhasználását; • komposztháló külön karbantartást nem igényel, vegyi hatásoknak, fagynak jól ellenáll; • a kert sarkában a komposzt láda mellett elhelyezhető; • háló biztosítja az oxigén cirkulációját, de az aerob lebomlási folyamat gyorsítása érdekében az anyagot átforgathatjuk;

43. Komposztálásedények IV. • üzembe helyezése és használata rendkívül egyszerű; • a hálót, hengerré tekerése után, rögzítjük a sin és a leszúró pálca segítségével; a lombhulladék egyszerűen felülről tölthető be; • az ürítést úgy végezzük, hogy kihúzva a rögzítő pálcát, lefejtjük a hálót a komposztálódott anyagról, így az könnyen hozzáférhető; • a hálót a levélkupac mellett újra össze- rakva, villával ismét megtölthetjük;

44. Komposztálásedények IV. • gazdaságos, ugyanis igény szerinti nagyságban összeállítható; • könnyű kezelhetőség; • a háló biztosítja a falevelek tárolását az aerob lebomlási folyamat alatt • a könnyű szétszerelhetőség elősegíti a kész komposzt eltávolítását; • hosszú élettartam; részei: háló, összekötő lemez, leszúró-pálca;

45. Komposztálásegyéb eszközök • AL-KO Silent Power komposztaprító: • a komposztaprítógép szerves anyagok aprítására készült, melyek a kertben és a háztartásban hulladékként keletkeznek; • műszaki adatok:Silent Power 3500 Silent Power 4000 Ágvágóképesség max. 35 mm 40 mm Elektromotor 230V/1200W 230V/1400W Vágóhenger 39 f/p 39 f/p Magasság 89 cm 89 cm Súlya 23 kg 24 kg

46. Komposztálásegyéb eszközök • Komposztáló toalett (Compact Composter): • vízöblítés nélküli toalett kültéri és beltéri használatra; • komposzt-toalett – más néven bio -, vagy humusz-toalett - vízöblítés nélküli, ún. száraztoalett, amely teljesen szagtalanul működik és éppen ezért házon belül elhelyezhető; • kültéren csak fedett építményben;

47. Komposztálásegyéb eszközök • berendezés legfontosabb része egy a külvilágtól elzárt, de szellőzéssel ellátott komposztáló tartály; • ebbe a tartályba kerül a toalettülőkén keresztül az emberi végtermék illetve a háztartás - a konyha és a kert - szerves hulladékai; • a tartályban megindul a komposztálási folyamat, majd a másfél-kétéves biológiai érlelés során a hulladékok átalakulnak szagtalan és egészséges humusszá; • a komposzt az érlelés alatt eredeti tömegének kb. 25%-ára esik össze;

48. Komposztálásegyéb eszközök • a tartály szellőzőkürtőn keresztül a tetőn át a szabadba szellőztet, így távozik a tartályba került nedvesség és a nemkívánatos illatok; • a komposzthoz kevert faforgács - amellett, hogy a komposztáláshoz szükséges - a nedvesség felszívásával a szagképződést fékezi; • mivel vízöblítésre nincs szükség, ezzel személyenként napi 50 liter értékes ivóvizet takarítunk meg; • évente személyenként mintegy 20 kg humusz keletkezik;

49. Komposztálásegyéb eszközök IV. • mivel a háztartás szerves hulladékait is felemészti, a szemét mennyisége mintegy 40%-kal csökken; • a háztartás egyéb szennyvizeit - a mosogató, a mosógép és a fürdő vizét - kertes ház esetén egyszerű tisztítás után altalaj-öntözés céljára újrahasznosíthatjuk; • kedvező adottságok esetén a szennyvíz elszállítása teljesen mellőzhető; • 1,35×2,20 m alapterületű helyiség szükséges hozzá;ár: 250.000 Ft + 25% ÁFA (2001);

50. Növényvédőszerek mikrobiális bontása, átalakítása Transzformáció négy útja: • peszticidek szubsztrátként szolgálhatnak a mikroorganizmusok szaporodásához és energiautánpótlásához; • mikroba a peszticideket átalakítja, de szaporodásához abból energiát nem hasznosít; • peszticidmolekula, vagy annak közti terméke a mikroba hatására valamilyen természetes vegyületté konjugál; • peszticid beépül és felhalmozódik a szervezetben;