Komposzt l s
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 63

Komposztálás PowerPoint PPT Presentation


  • 75 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Komposztálás. Komposztálás bevezetés. a kerttel rendelkező háztartásokban évente több száz kilogramm szerves hulladék gyűlik össze; a lekaszált fű, a lehullott lomb, lemetszett gally, a krumplihéj, a kávézacc mind-mind újrahasznosítható szerves anyag;

Download Presentation

Komposztálás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Komposzt l s

Komposztálás


Komposzt l s bevezet s

Komposztálásbevezetés

  • a kerttel rendelkező háztartásokban évente több száz kilogramm szerves hulladék gyűlik össze;

  • a lekaszált fű, a lehullott lomb, lemetszett gally, a krumplihéj, a kávézacc mind-mind újrahasznosítható szerves anyag;

  • a sok kidobott szerves anyagot a következő idény növényei kiválóan tudnák hasznosítani;

  • a kerti hulladék házi feldolgozása nyugaton a kertkultúra szerves része;


Komposzt l s bevezet s1

Komposztálásbevezetés

  • a statisztikák szerint, amíg Németországban minden harmadik fűnyíró mellé egy komposztaprítót is vásárolnak, addig Magyarországon csak minden harmincadik fűnyíróra jut egy aprítóberendezés;

  • a szükséges tápanyagok utánpótlásának egyik, eddig kevéssé elterjedt, környezetkímélő módja a komposztálás;

  • a humusz azért fontos, mert tartalmazza és fenntartja a talajban lévő mikroszkopikus nagyságú szervezetek hatalmas tömegét; a talaj termékenységének alapját a baktériumok jelentik;


Komposzt l s bevezet s2

Komposztálásbevezetés

  • az állati és növényi eredetű anyagok fokozatosan bomlanak le a talajban;

  • a lebomlás baktériumok és mikroszkopikus nagyságú szervezetek segítségével megy végbe;

  • ezek a szervezetek lebontják az elhalt gyökereket, az elpusztult talajlakó rovarokat, a lehullott faleveleket;

  • a bomlásnak indult szerves anyag az élő és elhalt baktériumok tömegével együtt alkotja a humusznak nevezett anyagot;


Komposzt l s bevezet s3

Komposztálásbevezetés

  • természetes körülmények között a talaj humuszmennyisége csaknem állandó;

  • a művelésbe vont talajok humusztartalma viszont csökkenni kezd, ezért szükség van ennek

    rendszeres pótlására;

  • ehhez az előző évi növényi illetve állati

    maradványok nem elegendőek, ezért a

    humuszképző anyagokat nekünk kell a

    talajba kevernünk;


Komposzt l s humuszk pz anyagok

Komposztáláshumuszképző anyagok

  • a humuszképző anyagoknak több típusa is van;

  • a nyers humuszképzők elegendő mennyiségű tápanyagot tartalmaznak ahhoz, hogy megélénkítsék a baktériumok tevékenységét; ennek során hőfejlődés indul meg, és javul a talaj szerkezete;

  • ilyen anyag a fűnyesedék, a friss trágya, illetve a beásott gyomok;

  • ezek elősegítik a baktériumok hirtelen felszaporodását, ezzel együtt viszont csökken a talaj nitrogénkészlete; ennek kiküszöbölése érdekében nitrogén hatóanyagot is kell a talajba adni;


Komposzt l s humuszk pz anyagok1

Komposztáláshumuszképző anyagok

  • a rostos humuszképzők cellulózban gazdagok, de hiányzik belőlük a cukor és az egyszerű keményítő, ezért kevéssé serkentik a baktériumok tevékenységét;

  • ilyen rostos humuszképző a fakéreg, a tőzeg, a fűrészpor, ezek a talaj fizikai jellegű javítására alkalmasak;

  • jellemzőjük, hogy nagyon nehezen bomlanak, és alig keletkezik belőlük a talajt morzsalékossá tevő anyag;


Komposzt l s humuszk pz anyagok2

Komposztáláshumuszképző anyagok

  • az érett humuszképzők: a jól érett istállótrágya, a megfelelően elkészített komposzt és a biohumusz;

  • ezek az anyagok nem okoznak károsodást a hajszálgyökereken, a talaj nitrogénkészlete is hozzáférhető marad, mert nem kötik le a baktériumtenyészetek;

  • a komposztálásuk során a baktériumokból származó kolloid kötőanyagok képződnek, amelyek apró rögök kialakításával javítják a talaj morzsalékosságát, szellőzöttségét és a víztartó képességét;


Komposzt l s

HULLADÉKCSÖKKENTÉSKOMPOSZTÁLÁSSAL

A komposzt- mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz.

A komposztáláscélja:

- Hulladékmennyiség csökkentése

- A talaj javítása; a háztartásban,

a kerti munkák során keletkező szerves eredetű hulladékokban lévő tápanyagokvisszajuttatása a talajba.


Komposzt l s1

Komposztálás

  • a „trágya” megnevezést csak azokra a nagy tömegben alkalmazott szerves anyagokra célszerű használni, amelyek döntően befolyásolják a talajban lévő humusz mennyiségét, illetve amelyekből létfontosságú növényi tápanyagok és nyomelemek szabadulnak fel;

  • ebben az értelemben a komposzt trágyának minősül, míg a tőzeg és a vérliszt nem;

  • a komposztálás túlnyomórészt aerob biokémiai folyamat;

  • a folyamatban részt vevő mikroorganizmusok enzimrendszerei a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják;


Komposzt l s2

Komposztálás

  • a komposztálás olyan biológiai lebontás, amely során a szerves szennyezők mikroorganizmusok által veszélytelen alkotókra bomlanak (alakulnak át);

  • komposztálásra csak szerves hulladékokalkalmasak;

  • a komposztálás történhet in situ és ex situ körülmények között;

  • a legtöbb esetben a komposzthalomban természetesen jelenlévő mikroorganizmus-állomány elegendő,


Mi rt j a talajnak a komposzt

Miért jó a talajnak a komposzt?

  • -a komposztban lévő humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy azt a növények könnyen fel tudják venni

  • - javul a talaj szerkezete, ami segíti a levegőzését

  • - sötét színe segíti a talaj felmelegedését

    • vízmegkötő képessége következtében

  • javul a talaj vízháztartása

  • - nő a talaj biológiai aktivitása


  • Komposzt l s

    Mi kerülhet a komposztálóba?

    A konyhából és a háztartásból:

    • Zöldségtisztítás hulladékai, Elszáradt növény,

    • Tojáshéj, Kávé- és teazacc,

    • Virágföld, Fahamu (max. 2-3 kg/m3),

    • Növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt,

    • Papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva),

    • Gyapjú-, pamut és lenvászon (jól feldarabolva)

      A kertből:

    • Falevél, szalma, ág, gally (aprítva)

    • Levágott fű, kerti gyomok,

    • Lehullott gyümölcsök,

    • Istálló- és baromfitrágya,

    • Faforgács, fűrészpor


    Komposzt l s

    Mi nem kerülhet a komposztálóba?

    Festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék

    Szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek, porszívó gyűjtőzacskó)

    Ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt

    Fertőzött, beteg növények

    Húsevő állatok alma - szintén a fertőzés veszélye miatt


    Komposzt l s

    A komposztálás fő szabályai

    • az alapanyagokat aprítsuk 5 cm-nél kisebb darabokra 

    • jó oxigénellátás

    • optimális nedvességtartalom

    • megfelelő tápanyagtartalom (C/N arány)

    • minél többféle alapanyag használata

    • a gyorsabb érés érdekében a komposztot 6-8 hetente keverjük össze


    Komposzt l s szakaszok

    Komposztálás - szakaszok

    • a komposztálást végző mikroorganizmusok (termofil baktériumok, gombák és mezofil baktériumok) a szaporodáshoz és az életműködéshez szükséges energiát tehát a szerves hulladék-anyagok lebontása útján nyerik;

      • iniciáló kezdeti szakasz (gyors felmelegedés),

      • mezofil szakasz lassú felmelegedéssel együtt,

      • termofil, lassú lehűléssel,

      • utóérlelő, teljes lehűléssel


    Komposzt l s alapanyagok

    Komposztálásalapanyagok

    • a növények a talajból elsősorban csak szervetlen és nem korhadó anyagokat vesznek fel;

    • a kerti talajok művelése a jelenleginél nagyságrendekkel több komposztot igényel, és rendkívül káros az a ma uralkodó gyakorlat, amely alapján csaknem minden szerves anyagot eltávolítunk a kertből;

    • ezután viszont a szaküzletekben, jelentős költséggel vásároljuk meg a szerves, vagy ásványi keverékeket;

    • kész komposztok magas ára is azt bizonyítja, hogy igen sokba kerül, ha nincs a kertben komposzthalom;


    Komposzt l s alapanyagok1

    Komposztálásalapanyagok

    • jó komposztot csak arra alkalmas, és megfelelően előkészített alapanyagból lehet készíteni;

    • néhány kivételtől eltekintve szinte minden szerves hulladék felhasználható;

    • kerülendő a dió, a gesztenye, a tölgy, a nyár és a fűz lombja, mert ezek a többi növény számára káros anyagokat tartalmaznak, gátolják fejlődésüket;

    • több veszélyes gyomnövény, így az aprószulák, a tarackbúza és a kúszóboglárka maghéja nagyon kemény, ezért a 60-70 0C komposztálási hőmérsékleten nem pusztul el;


    Komposzt l s alapanyagok2

    Komposztálásalapanyagok

    • a jó alapanyag-előkészítés a megfelelő aprítást jelenti; a bomlási folyamatok akkor indulnak be a leghamarabb, ha az alkotórészek kisméretűek, és bomlasztó baktériumok a legnagyobb felületen férnek hozzá;

    • fanyesedéken kívül kiváló komposzt alapanyag a levágott fű is;

    • a fűnyesedéket célszerű durvább anyaggal, például faaprítékkal, újságpapírral keverni; az összetömődött fűszálak ugyanis levegő hiányában bűzös, értéktelen masszává válnak;


    Komposzt l s legfontosabb teend k

    Komposztáláslegfontosabb teendők

    • a komposztdomb kívánatos magassága körülbelül 150 cm;

    • minden 10 cm töltés után adjunk hozzá némi korhadás-elősegítő anyagot, pl. nitrogéntartalmú műtrágyát;

    • a kiszáradás elkerülése végett a domb tetejére terítsünk lomb- vagy fűréteget;

    • a komposztdomb alapterületét a kerti hulladék mennyiségéhez mérten alakítsuk ki, de kiindulhatunk egy 100 x 200 cm-es parcellából;


    Komposzt l s legfontosabb teend k1

    Komposztáláslegfontosabb teendők

    • a komposzt gyorsabban érik, ha óvjuk a nap sugaraitól és a szárító szelektől;

    • a kiszáradás nemcsak csökkenti az érési folyamat sebességét, hanem akár le is állíthatja azt;

    • ennek ellenére ne takarjuk be mesterségesen a komposztdombot, hanem inkább keressünk számára árnyékos helyet, fák alatt vagy bokrok között;

    • a szabadon rakott komposztdomb helyett kapható a boltokban komposztrács vagy komposztsiló is;

    • olyat válasszunk, amelyik jól átengedi a levegőt, és alul nyitott, hogy a talajlakó élőlények, a földigiliszták kedvükre járkálhassanak;


    Komposzt l s legfontosabb teend k2

    Komposztáláslegfontosabb teendők

    • a komposzt éréséhez szükséges idő, míg az alapanyagokból morzsás szerkezetű humusz képződik, erősen függ a felhasznált anyagoktól, azok méretétől és a kezelés módjától;

    • az aprítás rövidíti az érési időt, gyorsítja a korhadást;

    • a gazdaboltokban kapható érésgyorsító, korhadáselősegítő anyagok is hasznosak lehetnek, még a vízmegkötésben is segítenek;


    Komposzt l s legfontosabb teend k3

    Komposztáláslegfontosabb teendők

    • a földigiliszták és az őket kísérő apró teremtmények egész serege, az ászkák, ugróvillások, százlábúak az érési folyamat főszereplői;

    • tevékenységükkel szerves trágyát állítanak elő;

    • a hagymapucolás maradéka, a póré levele, sőt a kávézacc a komposztba kerülve élénkíti a földigilisztákat;

    • 8-12 hét alatt a hervadt virágokból, kerti és konyhai maradványokból értékes humuszt állítanak elő;


    Komposzt l s legfontosabb teend k4

    Komposztáláslegfontosabb teendők

    • az érett komposzt szerkezete morzsás, színe sötétbarna, illata pedig az erdei talajéhoz hasonlatos;

    • 2-3 centiméteres rétegben kell szétteríteni egyenletesen az ágyások felületén, és bedolgozni a talajba, a megfelelő hatás elérése végett;

    • ha a komposzt büdös, akkor érése során nem kapott elég levegőt; ilyenkor át kell forgatni, és bele kell rétegezni száraz, rostos anyagokat, mint amilyen a szalma vagy a faforgács;


    Komposzt l s leveg

    Komposztáláslevegő

    • a nyers szerves anyag lebomlásában olyan talajbaktérumok vesznek részt, amelyek csak levegő jelenlétében képesek szaporodni, élni és működni;

    • a jó levegőzöttséget szolgálják a durvább frakciójú alapanyagok is;

    • az anaerob bomlás bűzös; a felszabaduló metán és a kénhidrogén okozza a komposzthalom jellegzetes szagát; az ilyen bomlás a rothadás;


    Komposzt l s h m rs klet

    Komposztáláshőmérséklet

    • a mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, és miközben a szén CO2 formájában felszabadul, jelentős hő keletkezik;

    • a komposztálódó anyag 65–70 °C- ra felmelegszik; a hő mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége folytán fejlődik;

    • A bomlás rothadás esetén lassú, nincs elegendő mész, az egész halom elsavanyodik, bűzlik. A folyamatban a redukció az uralkodó, ezért csak kevés hő szabadul fel, a bomlási hő csupán 30–35 °C - os.


    Komposzt l s nedvess g

    Komposztálásnedvesség

    • nedvességtartalom akkor megfelelő, ha a közeg 40–60% víz;

    • ilyen körülmények között a legintenzívebb a mikroorganizmusok élettevékenysége; vízhiány esetén viszont a lebomlás be sem indul vagy abbamarad;

    • ha sok a víz, akkor az kiszorítja az anyagrészek között lévő levegőt, és a lebomlás anaerob bomlás formában következik be;


    Komposzt l s energia

    Komposztálásenergia

    • az energiaforrás a szerves anyag; az oxigén és a vízen kívül a lebontandó anyag szén-nitrogén aránya is befolyásolja a bomlás gyorsaságát;

    • leginkább a 26–30:1 komposztálandó anyag szén-nitrogén aránya a legkedvezőbb;

    • a kész komposzt szén-nitrogén aránya 20:1-nél ne legyen nagyobb!

    • az a legkedvezőbb, ha a humusz szén-nitrogén arányát közelíti meg;


    Komposzt l s technik k

    Komposztálástechnikák

    • a komposztálás lehet keveréses és réteges eljárású;

    • a keveréses komposztálás lényege, hogy az alapanyag minél jobban összekeveredjen; az a legjobb, ha berakás előtt az anyagot összeaprítjuk, keverjük és ezzel a különböző anyagok részei jól érintkeznek;


    Komposzt l s technik k1

    Komposztálástechnikák

    • a réteges eljárás lényege, hogy az alapréteget 20 cm vastag vékony gallyakból készítjük,

    • és erre 15 cm vastagágú különböző anyagokat, majd mészport, vagy fahamut szórunk,

    • erre ismét zöld növényi anyagot teszünk, és 1,2–1,5 m magaság elérése után 0,6–1,0 cm vastag talajréteggel fedjük;

    • az erjedés mintegy 90 napig tart;


    Komposzt l s min s g

    Komposztálásminőség

    • a jó komposzt sötétszürke, vagy barna,

    • nem kellemetlen szagú, nedvesség-tartalma 30–35%,

    • közepesen laza, morzsalékos, nem csomós,

    • pH-ja közömbös (6–7), szervesanyag-tartalma 25–50%.


    Komposzt l s seg danyagok

    Komposztálássegédanyagok

    • a szerves anyag lebomlásának gyorsításához a készülő komposzthoz kész komposztot, vagy kert földet is célszerű keverni;

    • a fejlett kertkultúrával rendelkező nyugati országok gyártói ezt a műveletet is kiszolgálják készre csomagolt, úgynevezett komposztgyorsító adalékkal aktivátorral;

    • az aktivátor nem más, mint koncentrált komposzt, amely igen nagy mennyiségben tartalmaz talajbaktériumokat;

    • ezek a nyers szerves anyagban rövid idő alatt elszaporodnak, és beindul a bomlási folyamat;


    Komposzt l s seg danyagok1

    Komposztálássegédanyagok

    • a komposzérés gyorsítására kiválóan alkalmasak a különböző humusztrágyák is;

    • a gyorsítókat a komposztálandó anyagon 15-20 centiméteres rétegekben kell szétteríteni;

    • az aktivátorok használatával a komposztálás egyébként 1-2 évet igénybe vevő folyamata 3-4 hónapra rövidíthető;

    • aki csirkét, vagy nyulat tart, trágyájukat bátran szórhatja a halomra;


    Komposzt l s seg danyagok2

    Komposztálássegédanyagok

    • a fűféléknek nagy a nitrogéntartalmuk, gyorsan felmelegednek, és rontják a komposztot, ezért ezeket csak vékony rétegben célszerű a kazalba teríteni;

    • a háztartási hulladékból csak a szerves anyagot célszerű figyelembe venni;

    • az állati trágyák alapanyagként, illetve keverőanyagként használhatók fel;

    • az istállótrágya adalékanyag szerepe a baktériumtömeg, a humusz és az egyéb serkentőanyagok miatt nagyon hatásos;


    Komposzt l s seg danyagok3

    Komposztálássegédanyagok

    • a komposztok beltartalmi értékét növelhetjük, de a műtrágyákkal való dúsítás felesleges;

    • a töltőanyagok közül a legkedvezőbb az agyagos talaj, a bentonit, az alginit;

    • serkentőanyagnak számít a kerti talaj is;

    • a mikroorganizmusok elszaporodásához, testük felépítéséhez – szerves anyagon kívül – ásványi anyagokat (foszfor, kálium) és nitrogént is igényelnek;


    Komposzt l s seg danyagok4

    Komposztálássegédanyagok

    • a meszezésre akkor van szükség, ha nagy mennyiségű friss zöldanyag kerül komposztálásra;

    • célszerű a komposztalapanyag tömegéhez ml - enként 2,0 kg őrölt mészkőport, vagy 1,0 kg égetett meszet – szintén jól őrölt formában – szórásszerűen hozzáadni;


    Komposzt l s ed nyek i

    Komposztálásedények I.

    • AL-KO Composter komposztálók:

      • a felaprított szerves anyag tárolására, és a folyamat felgyorítására szolgáló kerti komposztálók;

      • Műszaki adatok:

        • Hossz x szélesség: 79 x 78 cm

        • Magasság: tip.310: 70 cm, tip.400: 103 cm

        • Űrtartalom: 209, 310, 390, 400 liter

        • Betöltő nyílások száma: 1 db

        • Ürítő nyílások száma: 2 db

        • Levegőbevezető nyílások száma: 32 db


    Komposzt l s ed nyek ii

    Komposztálásedények II.

    • KOMPOLYT - Háztartási komposztáló:

      • a háztartási komposztálásra alkalmas edényeket – a közösségek méreteire illesztve – 0,4 m3-es és 1 m3-es méretekben gyártják;

      • a környezetbarát, újrahasznosítható, UV-stabilizált, rugalmas polietilén alapanyagból készült edény alsó része lyukakkal ellátott, mely biztosítja a szellőzést, lehetővé teszi a baktériumok, gombák, egyéb parányi élőlények és a giliszták behatolását a komposztba;

      • külön karbantartást nem igényel;


    Komposzt l s ed nyek ii1

    Komposztálásedények II.

    • KOMPOLYT - Háztartási komposztáló(folyt.):

      • a zárt felsőtest csonka kúp alakú, melynek belső fala mentén keletkezett légrés garantálja a szükséges mennyiségű oxigén jelenlétét, valamint a szükséges nedvességtartalmat;

      • a felhajtható fedél megkönnyíti a szerves hulladékok behelyezését, a hengeres test alsó részén lévő tolóajtóval ellátott nyílás pedig elősegíti a kész komposzt eltávolítását;

      • az időjárási viszonyoktól függően – kb. három- négy hónap elteltével már használatra alkalmas mulcskomposztot, 10-12 hónap elteltével teljesen érett komposztot nyerhetünk


    Komposzt l s ed nyek iii

    Komposztálásedények III.

    • Komposztáló láda:

      • igény szerint fokozatosan magasítható, könnyen szétszedhető, lemosható,

      • hasznos belméret kb. 80×80×80 cm,

      • űrtartalom: kb. 500 liter,

      • súly kb. 20 kg


    Komposzt l s ed nyek iv

    Komposztálásedények IV.

    • Compostal lombháló: alkalmazása 4-6 fős háztartások és kiskertek tulajdonosai számára biztosítja a lombhulladékok, gally apríték természetes, szakszerű újrahasznosítását majd lomb föld formájában való felhasználását;

    • komposztháló külön karbantartást nem igényel, vegyi hatásoknak, fagynak jól ellenáll;

    • a kert sarkában a komposzt láda mellett elhelyezhető;

    • háló biztosítja az oxigén cirkulációját, de az aerob lebomlási folyamat gyorsítása érdekében az anyagot átforgathatjuk;


    Komposzt l s ed nyek iv1

    Komposztálásedények IV.

    • üzembe helyezése és használata rendkívül egyszerű;

    • a hálót, hengerré tekerése után, rögzítjük a sin és a leszúró pálca segítségével; a lombhulladék egyszerűen felülről tölthető be;

    • az ürítést úgy végezzük, hogy kihúzva a rögzítő pálcát, lefejtjük a hálót a komposztálódott

      anyagról, így az könnyen hozzáférhető;

    • a hálót a levélkupac mellett újra össze-

      rakva, villával ismét megtölthetjük;


    Komposzt l s ed nyek iv2

    Komposztálásedények IV.

    • gazdaságos, ugyanis igény szerinti nagyságban összeállítható;

    • könnyű kezelhetőség;

    • a háló biztosítja a falevelek tárolását az aerob lebomlási folyamat alatt

    • a könnyű szétszerelhetőség elősegíti a kész komposzt eltávolítását;

    • hosszú élettartam; részei: háló, összekötő lemez, leszúró-pálca;


    Komposzt l s egy b eszk z k

    Komposztálásegyéb eszközök

    • AL-KO Silent Power komposztaprító:

      • a komposztaprítógép szerves anyagok aprítására készült, melyek a kertben és a háztartásban hulladékként keletkeznek;

      • műszaki adatok:Silent Power 3500 Silent Power 4000

        Ágvágóképesség max. 35 mm40 mm Elektromotor230V/1200W230V/1400W

        Vágóhenger39 f/p 39 f/p

        Magasság89 cm89 cm

        Súlya23 kg24 kg


    Komposzt l s egy b eszk z k1

    Komposztálásegyéb eszközök

    • Komposztáló toalett (Compact Composter):

      • vízöblítés nélküli toalett kültéri és beltéri használatra;

      • komposzt-toalett – más néven bio -, vagy humusz-toalett - vízöblítés nélküli, ún. száraztoalett, amely teljesen szagtalanul működik és éppen ezért házon belül elhelyezhető;

      • kültéren csak fedett építményben;


    Komposzt l s egy b eszk z k2

    Komposztálásegyéb eszközök

    • berendezés legfontosabb része egy a külvilágtól elzárt, de szellőzéssel ellátott komposztáló tartály;

    • ebbe a tartályba kerül a toalettülőkén keresztül az emberi végtermék illetve a háztartás - a konyha és a kert - szerves hulladékai;

    • a tartályban megindul a komposztálási folyamat, majd a másfél-kétéves biológiai érlelés során a hulladékok átalakulnak szagtalan és egészséges humusszá;

    • a komposzt az érlelés alatt eredeti tömegének kb. 25%-ára esik össze;


    Komposzt l s egy b eszk z k3

    Komposztálásegyéb eszközök

    • a tartály szellőzőkürtőn keresztül a tetőn át a szabadba szellőztet, így távozik a tartályba került nedvesség és a nemkívánatos illatok;

    • a komposzthoz kevert faforgács - amellett, hogy a komposztáláshoz szükséges - a nedvesség felszívásával a szagképződést fékezi;

    • mivel vízöblítésre nincs szükség, ezzel személyenként napi 50 liter értékes ivóvizet takarítunk meg;

    • évente személyenként mintegy 20 kg humusz keletkezik;


    Komposzt l s egy b eszk z k iv

    Komposztálásegyéb eszközök IV.

    • mivel a háztartás szerves hulladékait is felemészti, a szemét mennyisége mintegy 40%-kal csökken;

    • a háztartás egyéb szennyvizeit - a mosogató, a mosógép és a fürdő vizét - kertes ház esetén egyszerű tisztítás után altalaj-öntözés céljára újrahasznosíthatjuk;

    • kedvező adottságok esetén a szennyvíz elszállítása teljesen mellőzhető;

    • 1,35×2,20 m alapterületű helyiség szükséges hozzá;ár: 250.000 Ft + 25% ÁFA (2001);


    N v nyv d szerek mikrobi lis bont sa talak t sa

    Növényvédőszerek mikrobiális bontása, átalakítása

    Transzformáció négy útja:

    • peszticidek szubsztrátként szolgálhatnak a mikroorganizmusok szaporodásához és energiautánpótlásához;

    • mikroba a peszticideket átalakítja, de szaporodásához abból energiát nem hasznosít;

    • peszticidmolekula, vagy annak közti terméke a mikroba hatására valamilyen természetes vegyületté konjugál;

    • peszticid beépül és felhalmozódik a szervezetben;


    M anyagok biodegrad ci ja

    Műanyagok biodegradációja

    A műanyagok mennyiségének

    csökkentésének módjai:

    • keletkező műanyagok mennyiségének, térfogatának csökkentése,

    • a műanyaghulladék újrahasznosítása,

    • biológiailag lebontható műanyagok (BLM) alkalmazása;


    M anyagok biodegrad ci ja1

    Műanyagok biodegradációja

    • Streptomycesek a polivinil-klorid, amilplaszt, fenoplast anyagokba üregeket bontanak,

    • polivinil acetátot az Arthrobacterek hasznosítják,

    • glicin és aminokapronsav váltakozó kopolimerjét Achromobacterek,

      Brevibaktériumok

      és Bacillusok hasznosították;


    M anyagok biodegrad ci ja2

    Műanyagok biodegradációja

    Hagyományos műanyagok csoportosítása:

    • mikrobákkal szemben rendkívül ellenállóak (polietilén, polipropilén, polivinil-klorid);

    • mikrobákkal szemben erősen ellenállóak (polivinil-alkohol, polivilidén-klorid, polisztirén, polivinil-butiral, szilikon, fenol-formaldehid, urea-formaldehid);

    • mikrobákkal szemben közepes vagy gyenge ellenállásúak (polivinil-acetát, poliamid, polietilén-tereftalát);

    • nem ellenállóak (cellulóznitrát, melanin formaldehid);


    M anyagok biodegrad ci ja3

    Műanyagok biodegradációja

    • új irányzatot képviselnek a Biológiailag Lebontható Műanyagok (BLM);

    • szabvány szerint (DIN 54900) biodegradálható műanyagok azok,

      - amelyek teljesen lebomlanak vízzé, széndioxiddá és biomasszává,

      - komposztálhatók, és

      - nem tartalmaznak semmilyen, a környezetre, emberre veszélyes anyagokat

    • ECOSTAR, MATER Bi, BIOPLAST, BIOMAX, BAK 1-95, BAK 2195


    Komposzt l s szerves tr gy k

    Komposztálásszerves trágyák

    • istállótrágya valamennyi szerves anyag közül a legteljesebb értékű trágyaanyag;

    • hatása a talajra és a termelt növényekre egyaránt kiterjed, ennek következtében a talajszerkezet javul;

    • a termésmennyiség fokozódik, a termelés biztonságosabbá válik;


    Komposzt l s szerves tr gy k1

    Komposztálásszerves trágyák

    • istállótrágya a háziállatok szilárd és híg ürülékének szerves alomanyagokkal kevert tömegéből áll;

    • a friss trágya kerti felhasználásra még nem alkalmas, mert sok el nem bomlott szerves anyagot tartalmaz, amely a talajéletet inkább hátráltatná, mint fokozná;

    • ezért a friss istállótrágyát kazlakba összerakva néhány hónapig érlelni kell;


    Komposzt l s szerves tr gy k2

    Komposztálásszerves trágyák

    • ezalatt baktériumos bomlási folyamat megy végbe, amíg a trágya többé-kevésbé egynemű, nem kellemetlen szagú anyaggá érik;

    • 100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25-0,30 kg foszfátot és 0,5 kg káliumot tartalmaz;

    • az istállótrágya tehát elsősorban nem tápanyagpótló trágyaanyag, hiszen 2-2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént juttatni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával;


    Komposzt l s szerves tr gy k3

    Komposztálásszerves trágyák

    • az istállótrágyát lehetőleg ősszel kell kiszórni és ásással a talajba forgatni;

    • így a szerves anyag tavaszig elbomlik, a tápanyagok pedig a növények gyökerei számára felvehetővé válnak;

    • kötött talajon 2-3 évenként, homoktalajon 1-2 évenként célszerű istállótrágyázni;

    • az istállótrágya egyre nehezebben szerezhető be;


    Komposzt l s szerves tr gy k4

    Komposztálásszerves trágyák

    • a melegágyi föld szintén a gyümölcsöskertek kitűnő szerves trágyája;

    • ezt palántanevelő zöldség- és virágkertészetekből szerezhetjük be;

    • minthogy föld és istállótrágya keverékéből áll, ugyanúgy tartalmazza a kerti talaj feljavítását szolgáló elemeket, mint az istállótrágya;

    • a melegágyi föld gyakran fertőzött különböző betegségekkel és kártevőkkel;


    Komposzt l s szerves tr gy k5

    Komposztálásszerves trágyák

    • a gombatrágya - a gombatermesztő pincékből és gombaházakból kitermelt istállótrágya - is kitűnő szerves trágya;

    • az elterjedt tévhiedelemmel ellentétben semmivel sem tartalmaz kevesebb tápanyagot, mint az érett istállótrágya;


    Komposzt l s szerves tr gy k6

    Komposztálásszerves trágyák

    • a tőzegelt fekáltrágyát úgy készítik, hogy az árnyékszékben összegyűlt emberi ürüléket tőzeggel keverik;

    • erre a célra havonta és személyenként 2 kg tőzeg szükséges;

    • a tőzegelt fekál teljesen bűz- és fertőzésmentessé válik; könnyen villázható és szállítható;


    Komposzt l s szerves tr gy k7

    Komposztálásszerves trágyák

    • a kitermelt fekáltrágyát értékesítés és felhasználás előtt 2-3 hónapig még prizmában érlelni kell; nagy tápanyagtartalma miatt jóval kevesebb kell belőle, mint az istállótrágyából;

    • a baromfi- és galambtrágya igen heves hatású, ezért más szerves anyagokkal, például komposzttal, földdel, lombbal keverve célszerű felhasználni;

    • sertéstelepek közelében beszerezhető a tőzegelt sertéstrágya is, amely ugyancsak a heves trágyák közé tartozik;


    Komposzt l s szerves tr gy k8

    Komposztálásszerves trágyák

    • tápanyagokkal dúsított tőzeg az üdülőterületi belterületi - főként kisebb - gyümölcsöskertek kedvelt szerves trágyája;

    • ez javítja a talaj fizikai szerkezetét és egyúttal táplálja is a fákat; nagy víztartó képessége miatt a talajok vízháztartását egyenletessé teszi;

    • zöldtrágyázás valamilyen módjára nagyobb gyümölcsöskertekben kerülhet sor; azokban a kertekben, ahol a gyümölcsfák alatt gyep van, célszerű a gyepet gyakran kaszálni, és az így nyert füvet a fák tövében az ásott talajrészen felhalmozni;


  • Login