komposzt l s
Download
Skip this Video
Download Presentation
Komposztálás

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 63

Komposztálás - PowerPoint PPT Presentation


  • 136 Views
  • Uploaded on

Komposztálás. Komposztálás bevezetés. a kerttel rendelkező háztartásokban évente több száz kilogramm szerves hulladék gyűlik össze; a lekaszált fű, a lehullott lomb, lemetszett gally, a krumplihéj, a kávézacc mind-mind újrahasznosítható szerves anyag;

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Komposztálás' - sheryl


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
komposzt l s bevezet s
Komposztálásbevezetés
  • a kerttel rendelkező háztartásokban évente több száz kilogramm szerves hulladék gyűlik össze;
  • a lekaszált fű, a lehullott lomb, lemetszett gally, a krumplihéj, a kávézacc mind-mind újrahasznosítható szerves anyag;
  • a sok kidobott szerves anyagot a következő idény növényei kiválóan tudnák hasznosítani;
  • a kerti hulladék házi feldolgozása nyugaton a kertkultúra szerves része;
komposzt l s bevezet s1
Komposztálásbevezetés
  • a statisztikák szerint, amíg Németországban minden harmadik fűnyíró mellé egy komposztaprítót is vásárolnak, addig Magyarországon csak minden harmincadik fűnyíróra jut egy aprítóberendezés;
  • a szükséges tápanyagok utánpótlásának egyik, eddig kevéssé elterjedt, környezetkímélő módja a komposztálás;
  • a humusz azért fontos, mert tartalmazza és fenntartja a talajban lévő mikroszkopikus nagyságú szervezetek hatalmas tömegét; a talaj termékenységének alapját a baktériumok jelentik;
komposzt l s bevezet s2
Komposztálásbevezetés
  • az állati és növényi eredetű anyagok fokozatosan bomlanak le a talajban;
  • a lebomlás baktériumok és mikroszkopikus nagyságú szervezetek segítségével megy végbe;
  • ezek a szervezetek lebontják az elhalt gyökereket, az elpusztult talajlakó rovarokat, a lehullott faleveleket;
  • a bomlásnak indult szerves anyag az élő és elhalt baktériumok tömegével együtt alkotja a humusznak nevezett anyagot;
komposzt l s bevezet s3
Komposztálásbevezetés
  • természetes körülmények között a talaj humuszmennyisége csaknem állandó;
  • a művelésbe vont talajok humusztartalma viszont csökkenni kezd, ezért szükség van ennek

rendszeres pótlására;

  • ehhez az előző évi növényi illetve állati

maradványok nem elegendőek, ezért a

humuszképző anyagokat nekünk kell a

talajba kevernünk;

komposzt l s humuszk pz anyagok
Komposztáláshumuszképző anyagok
  • a humuszképző anyagoknak több típusa is van;
  • a nyers humuszképzők elegendő mennyiségű tápanyagot tartalmaznak ahhoz, hogy megélénkítsék a baktériumok tevékenységét; ennek során hőfejlődés indul meg, és javul a talaj szerkezete;
  • ilyen anyag a fűnyesedék, a friss trágya, illetve a beásott gyomok;
  • ezek elősegítik a baktériumok hirtelen felszaporodását, ezzel együtt viszont csökken a talaj nitrogénkészlete; ennek kiküszöbölése érdekében nitrogén hatóanyagot is kell a talajba adni;
komposzt l s humuszk pz anyagok1
Komposztáláshumuszképző anyagok
  • a rostos humuszképzők cellulózban gazdagok, de hiányzik belőlük a cukor és az egyszerű keményítő, ezért kevéssé serkentik a baktériumok tevékenységét;
  • ilyen rostos humuszképző a fakéreg, a tőzeg, a fűrészpor, ezek a talaj fizikai jellegű javítására alkalmasak;
  • jellemzőjük, hogy nagyon nehezen bomlanak, és alig keletkezik belőlük a talajt morzsalékossá tevő anyag;
komposzt l s humuszk pz anyagok2
Komposztáláshumuszképző anyagok
  • az érett humuszképzők: a jól érett istállótrágya, a megfelelően elkészített komposzt és a biohumusz;
  • ezek az anyagok nem okoznak károsodást a hajszálgyökereken, a talaj nitrogénkészlete is hozzáférhető marad, mert nem kötik le a baktériumtenyészetek;
  • a komposztálásuk során a baktériumokból származó kolloid kötőanyagok képződnek, amelyek apró rögök kialakításával javítják a talaj morzsalékosságát, szellőzöttségét és a víztartó képességét;
slide9

HULLADÉKCSÖKKENTÉSKOMPOSZTÁLÁSSAL

A komposzt- mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz.

A komposztáláscélja:

- Hulladékmennyiség csökkentése

- A talaj javítása; a háztartásban,

a kerti munkák során keletkező szerves eredetű hulladékokban lévő tápanyagokvisszajuttatása a talajba.

komposzt l s1
Komposztálás
  • a „trágya” megnevezést csak azokra a nagy tömegben alkalmazott szerves anyagokra célszerű használni, amelyek döntően befolyásolják a talajban lévő humusz mennyiségét, illetve amelyekből létfontosságú növényi tápanyagok és nyomelemek szabadulnak fel;
  • ebben az értelemben a komposzt trágyának minősül, míg a tőzeg és a vérliszt nem;
  • a komposztálás túlnyomórészt aerob biokémiai folyamat;
  • a folyamatban részt vevő mikroorganizmusok enzimrendszerei a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják;
komposzt l s2
Komposztálás
  • a komposztálás olyan biológiai lebontás, amely során a szerves szennyezők mikroorganizmusok által veszélytelen alkotókra bomlanak (alakulnak át);
  • komposztálásra csak szerves hulladékokalkalmasak;
  • a komposztálás történhet in situ és ex situ körülmények között;
  • a legtöbb esetben a komposzthalomban természetesen jelenlévő mikroorganizmus-állomány elegendő,
mi rt j a talajnak a komposzt
Miért jó a talajnak a komposzt?
  • -a komposztban lévő humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy azt a növények könnyen fel tudják venni
  • - javul a talaj szerkezete, ami segíti a levegőzését
  • - sötét színe segíti a talaj felmelegedését
      • vízmegkötő képessége következtében
  • javul a talaj vízháztartása
  • - nő a talaj biológiai aktivitása
slide13

Mi kerülhet a komposztálóba?

A konyhából és a háztartásból:

  • Zöldségtisztítás hulladékai, Elszáradt növény,
  • Tojáshéj, Kávé- és teazacc,
  • Virágföld, Fahamu (max. 2-3 kg/m3),
  • Növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt,
  • Papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva),
  • Gyapjú-, pamut és lenvászon (jól feldarabolva)

A kertből:

  • Falevél, szalma, ág, gally (aprítva)
  • Levágott fű, kerti gyomok,
  • Lehullott gyümölcsök,
  • Istálló- és baromfitrágya,
  • Faforgács, fűrészpor
slide14

Mi nem kerülhet a komposztálóba?

Festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék

Szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek, porszívó gyűjtőzacskó)

Ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt

Fertőzött, beteg növények

Húsevő állatok alma - szintén a fertőzés veszélye miatt

slide15

A komposztálás fő szabályai

  • az alapanyagokat aprítsuk 5 cm-nél kisebb darabokra 
  • jó oxigénellátás
  • optimális nedvességtartalom
  • megfelelő tápanyagtartalom (C/N arány)
  • minél többféle alapanyag használata
  • a gyorsabb érés érdekében a komposztot 6-8 hetente keverjük össze
komposzt l s szakaszok
Komposztálás - szakaszok
  • a komposztálást végző mikroorganizmusok (termofil baktériumok, gombák és mezofil baktériumok) a szaporodáshoz és az életműködéshez szükséges energiát tehát a szerves hulladék-anyagok lebontása útján nyerik;
    • iniciáló kezdeti szakasz (gyors felmelegedés),
    • mezofil szakasz lassú felmelegedéssel együtt,
    • termofil, lassú lehűléssel,
    • utóérlelő, teljes lehűléssel
komposzt l s alapanyagok
Komposztálásalapanyagok
  • a növények a talajból elsősorban csak szervetlen és nem korhadó anyagokat vesznek fel;
  • a kerti talajok művelése a jelenleginél nagyságrendekkel több komposztot igényel, és rendkívül káros az a ma uralkodó gyakorlat, amely alapján csaknem minden szerves anyagot eltávolítunk a kertből;
  • ezután viszont a szaküzletekben, jelentős költséggel vásároljuk meg a szerves, vagy ásványi keverékeket;
  • kész komposztok magas ára is azt bizonyítja, hogy igen sokba kerül, ha nincs a kertben komposzthalom;
komposzt l s alapanyagok1
Komposztálásalapanyagok
  • jó komposztot csak arra alkalmas, és megfelelően előkészített alapanyagból lehet készíteni;
  • néhány kivételtől eltekintve szinte minden szerves hulladék felhasználható;
  • kerülendő a dió, a gesztenye, a tölgy, a nyár és a fűz lombja, mert ezek a többi növény számára káros anyagokat tartalmaznak, gátolják fejlődésüket;
  • több veszélyes gyomnövény, így az aprószulák, a tarackbúza és a kúszóboglárka maghéja nagyon kemény, ezért a 60-70 0C komposztálási hőmérsékleten nem pusztul el;
komposzt l s alapanyagok2
Komposztálásalapanyagok
  • a jó alapanyag-előkészítés a megfelelő aprítást jelenti; a bomlási folyamatok akkor indulnak be a leghamarabb, ha az alkotórészek kisméretűek, és bomlasztó baktériumok a legnagyobb felületen férnek hozzá;
  • fanyesedéken kívül kiváló komposzt alapanyag a levágott fű is;
  • a fűnyesedéket célszerű durvább anyaggal, például faaprítékkal, újságpapírral keverni; az összetömődött fűszálak ugyanis levegő hiányában bűzös, értéktelen masszává válnak;
komposzt l s legfontosabb teend k
Komposztáláslegfontosabb teendők
  • a komposztdomb kívánatos magassága körülbelül 150 cm;
  • minden 10 cm töltés után adjunk hozzá némi korhadás-elősegítő anyagot, pl. nitrogéntartalmú műtrágyát;
  • a kiszáradás elkerülése végett a domb tetejére terítsünk lomb- vagy fűréteget;
  • a komposztdomb alapterületét a kerti hulladék mennyiségéhez mérten alakítsuk ki, de kiindulhatunk egy 100 x 200 cm-es parcellából;
komposzt l s legfontosabb teend k1
Komposztáláslegfontosabb teendők
  • a komposzt gyorsabban érik, ha óvjuk a nap sugaraitól és a szárító szelektől;
  • a kiszáradás nemcsak csökkenti az érési folyamat sebességét, hanem akár le is állíthatja azt;
  • ennek ellenére ne takarjuk be mesterségesen a komposztdombot, hanem inkább keressünk számára árnyékos helyet, fák alatt vagy bokrok között;
  • a szabadon rakott komposztdomb helyett kapható a boltokban komposztrács vagy komposztsiló is;
  • olyat válasszunk, amelyik jól átengedi a levegőt, és alul nyitott, hogy a talajlakó élőlények, a földigiliszták kedvükre járkálhassanak;
komposzt l s legfontosabb teend k2
Komposztáláslegfontosabb teendők
  • a komposzt éréséhez szükséges idő, míg az alapanyagokból morzsás szerkezetű humusz képződik, erősen függ a felhasznált anyagoktól, azok méretétől és a kezelés módjától;
  • az aprítás rövidíti az érési időt, gyorsítja a korhadást;
  • a gazdaboltokban kapható érésgyorsító, korhadáselősegítő anyagok is hasznosak lehetnek, még a vízmegkötésben is segítenek;
komposzt l s legfontosabb teend k3
Komposztáláslegfontosabb teendők
  • a földigiliszták és az őket kísérő apró teremtmények egész serege, az ászkák, ugróvillások, százlábúak az érési folyamat főszereplői;
  • tevékenységükkel szerves trágyát állítanak elő;
  • a hagymapucolás maradéka, a póré levele, sőt a kávézacc a komposztba kerülve élénkíti a földigilisztákat;
  • 8-12 hét alatt a hervadt virágokból, kerti és konyhai maradványokból értékes humuszt állítanak elő;
komposzt l s legfontosabb teend k4
Komposztáláslegfontosabb teendők
  • az érett komposzt szerkezete morzsás, színe sötétbarna, illata pedig az erdei talajéhoz hasonlatos;
  • 2-3 centiméteres rétegben kell szétteríteni egyenletesen az ágyások felületén, és bedolgozni a talajba, a megfelelő hatás elérése végett;
  • ha a komposzt büdös, akkor érése során nem kapott elég levegőt; ilyenkor át kell forgatni, és bele kell rétegezni száraz, rostos anyagokat, mint amilyen a szalma vagy a faforgács;
komposzt l s leveg
Komposztáláslevegő
  • a nyers szerves anyag lebomlásában olyan talajbaktérumok vesznek részt, amelyek csak levegő jelenlétében képesek szaporodni, élni és működni;
  • a jó levegőzöttséget szolgálják a durvább frakciójú alapanyagok is;
  • az anaerob bomlás bűzös; a felszabaduló metán és a kénhidrogén okozza a komposzthalom jellegzetes szagát; az ilyen bomlás a rothadás;
komposzt l s h m rs klet
Komposztáláshőmérséklet
  • a mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, és miközben a szén CO2 formájában felszabadul, jelentős hő keletkezik;
  • a komposztálódó anyag 65–70 °C- ra felmelegszik; a hő mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége folytán fejlődik;
  • A bomlás rothadás esetén lassú, nincs elegendő mész, az egész halom elsavanyodik, bűzlik. A folyamatban a redukció az uralkodó, ezért csak kevés hő szabadul fel, a bomlási hő csupán 30–35 °C - os.
komposzt l s nedvess g
Komposztálásnedvesség
  • nedvességtartalom akkor megfelelő, ha a közeg 40–60% víz;
  • ilyen körülmények között a legintenzívebb a mikroorganizmusok élettevékenysége; vízhiány esetén viszont a lebomlás be sem indul vagy abbamarad;
  • ha sok a víz, akkor az kiszorítja az anyagrészek között lévő levegőt, és a lebomlás anaerob bomlás formában következik be;
komposzt l s energia
Komposztálásenergia
  • az energiaforrás a szerves anyag; az oxigén és a vízen kívül a lebontandó anyag szén-nitrogén aránya is befolyásolja a bomlás gyorsaságát;
  • leginkább a 26–30:1 komposztálandó anyag szén-nitrogén aránya a legkedvezőbb;
  • a kész komposzt szén-nitrogén aránya 20:1-nél ne legyen nagyobb!
  • az a legkedvezőbb, ha a humusz szén-nitrogén arányát közelíti meg;
komposzt l s technik k
Komposztálástechnikák
  • a komposztálás lehet keveréses és réteges eljárású;
  • a keveréses komposztálás lényege, hogy az alapanyag minél jobban összekeveredjen; az a legjobb, ha berakás előtt az anyagot összeaprítjuk, keverjük és ezzel a különböző anyagok részei jól érintkeznek;
komposzt l s technik k1
Komposztálástechnikák
  • a réteges eljárás lényege, hogy az alapréteget 20 cm vastag vékony gallyakból készítjük,
  • és erre 15 cm vastagágú különböző anyagokat, majd mészport, vagy fahamut szórunk,
  • erre ismét zöld növényi anyagot teszünk, és 1,2–1,5 m magaság elérése után 0,6–1,0 cm vastag talajréteggel fedjük;
  • az erjedés mintegy 90 napig tart;
komposzt l s min s g
Komposztálásminőség
  • a jó komposzt sötétszürke, vagy barna,
  • nem kellemetlen szagú, nedvesség-tartalma 30–35%,
  • közepesen laza, morzsalékos, nem csomós,
  • pH-ja közömbös (6–7), szervesanyag-tartalma 25–50%.
komposzt l s seg danyagok
Komposztálássegédanyagok
  • a szerves anyag lebomlásának gyorsításához a készülő komposzthoz kész komposztot, vagy kert földet is célszerű keverni;
  • a fejlett kertkultúrával rendelkező nyugati országok gyártói ezt a műveletet is kiszolgálják készre csomagolt, úgynevezett komposztgyorsító adalékkal aktivátorral;
  • az aktivátor nem más, mint koncentrált komposzt, amely igen nagy mennyiségben tartalmaz talajbaktériumokat;
  • ezek a nyers szerves anyagban rövid idő alatt elszaporodnak, és beindul a bomlási folyamat;
komposzt l s seg danyagok1
Komposztálássegédanyagok
  • a komposzérés gyorsítására kiválóan alkalmasak a különböző humusztrágyák is;
  • a gyorsítókat a komposztálandó anyagon 15-20 centiméteres rétegekben kell szétteríteni;
  • az aktivátorok használatával a komposztálás egyébként 1-2 évet igénybe vevő folyamata 3-4 hónapra rövidíthető;
  • aki csirkét, vagy nyulat tart, trágyájukat bátran szórhatja a halomra;
komposzt l s seg danyagok2
Komposztálássegédanyagok
  • a fűféléknek nagy a nitrogéntartalmuk, gyorsan felmelegednek, és rontják a komposztot, ezért ezeket csak vékony rétegben célszerű a kazalba teríteni;
  • a háztartási hulladékból csak a szerves anyagot célszerű figyelembe venni;
  • az állati trágyák alapanyagként, illetve keverőanyagként használhatók fel;
  • az istállótrágya adalékanyag szerepe a baktériumtömeg, a humusz és az egyéb serkentőanyagok miatt nagyon hatásos;
komposzt l s seg danyagok3
Komposztálássegédanyagok
  • a komposztok beltartalmi értékét növelhetjük, de a műtrágyákkal való dúsítás felesleges;
  • a töltőanyagok közül a legkedvezőbb az agyagos talaj, a bentonit, az alginit;
  • serkentőanyagnak számít a kerti talaj is;
  • a mikroorganizmusok elszaporodásához, testük felépítéséhez – szerves anyagon kívül – ásványi anyagokat (foszfor, kálium) és nitrogént is igényelnek;
komposzt l s seg danyagok4
Komposztálássegédanyagok
  • a meszezésre akkor van szükség, ha nagy mennyiségű friss zöldanyag kerül komposztálásra;
  • célszerű a komposztalapanyag tömegéhez ml - enként 2,0 kg őrölt mészkőport, vagy 1,0 kg égetett meszet – szintén jól őrölt formában – szórásszerűen hozzáadni;
komposzt l s ed nyek i
Komposztálásedények I.
  • AL-KO Composter komposztálók:
    • a felaprított szerves anyag tárolására, és a folyamat felgyorítására szolgáló kerti komposztálók;
    • Műszaki adatok:
      • Hossz x szélesség: 79 x 78 cm
      • Magasság: tip.310: 70 cm, tip.400: 103 cm
      • Űrtartalom: 209, 310, 390, 400 liter
      • Betöltő nyílások száma: 1 db
      • Ürítő nyílások száma: 2 db
      • Levegőbevezető nyílások száma: 32 db
komposzt l s ed nyek ii
Komposztálásedények II.
  • KOMPOLYT - Háztartási komposztáló:
    • a háztartási komposztálásra alkalmas edényeket – a közösségek méreteire illesztve – 0,4 m3-es és 1 m3-es méretekben gyártják;
    • a környezetbarát, újrahasznosítható, UV-stabilizált, rugalmas polietilén alapanyagból készült edény alsó része lyukakkal ellátott, mely biztosítja a szellőzést, lehetővé teszi a baktériumok, gombák, egyéb parányi élőlények és a giliszták behatolását a komposztba;
    • külön karbantartást nem igényel;
komposzt l s ed nyek ii1
Komposztálásedények II.
  • KOMPOLYT - Háztartási komposztáló(folyt.):
    • a zárt felsőtest csonka kúp alakú, melynek belső fala mentén keletkezett légrés garantálja a szükséges mennyiségű oxigén jelenlétét, valamint a szükséges nedvességtartalmat;
    • a felhajtható fedél megkönnyíti a szerves hulladékok behelyezését, a hengeres test alsó részén lévő tolóajtóval ellátott nyílás pedig elősegíti a kész komposzt eltávolítását;
    • az időjárási viszonyoktól függően – kb. három- négy hónap elteltével már használatra alkalmas mulcskomposztot, 10-12 hónap elteltével teljesen érett komposztot nyerhetünk
komposzt l s ed nyek iii
Komposztálásedények III.
  • Komposztáló láda:
    • igény szerint fokozatosan magasítható, könnyen szétszedhető, lemosható,
    • hasznos belméret kb. 80×80×80 cm,
    • űrtartalom: kb. 500 liter,
    • súly kb. 20 kg
komposzt l s ed nyek iv
Komposztálásedények IV.
  • Compostal lombháló: alkalmazása 4-6 fős háztartások és kiskertek tulajdonosai számára biztosítja a lombhulladékok, gally apríték természetes, szakszerű újrahasznosítását majd lomb föld formájában való felhasználását;
  • komposztháló külön karbantartást nem igényel, vegyi hatásoknak, fagynak jól ellenáll;
  • a kert sarkában a komposzt láda mellett elhelyezhető;
  • háló biztosítja az oxigén cirkulációját, de az aerob lebomlási folyamat gyorsítása érdekében az anyagot átforgathatjuk;
komposzt l s ed nyek iv1
Komposztálásedények IV.
  • üzembe helyezése és használata rendkívül egyszerű;
  • a hálót, hengerré tekerése után, rögzítjük a sin és a leszúró pálca segítségével; a lombhulladék egyszerűen felülről tölthető be;
  • az ürítést úgy végezzük, hogy kihúzva a rögzítő pálcát, lefejtjük a hálót a komposztálódott

anyagról, így az könnyen hozzáférhető;

  • a hálót a levélkupac mellett újra össze-

rakva, villával ismét megtölthetjük;

komposzt l s ed nyek iv2
Komposztálásedények IV.
  • gazdaságos, ugyanis igény szerinti nagyságban összeállítható;
  • könnyű kezelhetőség;
  • a háló biztosítja a falevelek tárolását az aerob lebomlási folyamat alatt
  • a könnyű szétszerelhetőség elősegíti a kész komposzt eltávolítását;
  • hosszú élettartam; részei: háló, összekötő lemez, leszúró-pálca;
komposzt l s egy b eszk z k
Komposztálásegyéb eszközök
  • AL-KO Silent Power komposztaprító:
    • a komposztaprítógép szerves anyagok aprítására készült, melyek a kertben és a háztartásban hulladékként keletkeznek;
    • műszaki adatok:Silent Power 3500 Silent Power 4000

Ágvágóképesség max. 35 mm 40 mm Elektromotor 230V/1200W 230V/1400W

Vágóhenger 39 f/p 39 f/p

Magasság 89 cm 89 cm

Súlya 23 kg 24 kg

komposzt l s egy b eszk z k1
Komposztálásegyéb eszközök
  • Komposztáló toalett (Compact Composter):
    • vízöblítés nélküli toalett kültéri és beltéri használatra;
    • komposzt-toalett – más néven bio -, vagy humusz-toalett - vízöblítés nélküli, ún. száraztoalett, amely teljesen szagtalanul működik és éppen ezért házon belül elhelyezhető;
    • kültéren csak fedett építményben;
komposzt l s egy b eszk z k2
Komposztálásegyéb eszközök
  • berendezés legfontosabb része egy a külvilágtól elzárt, de szellőzéssel ellátott komposztáló tartály;
  • ebbe a tartályba kerül a toalettülőkén keresztül az emberi végtermék illetve a háztartás - a konyha és a kert - szerves hulladékai;
  • a tartályban megindul a komposztálási folyamat, majd a másfél-kétéves biológiai érlelés során a hulladékok átalakulnak szagtalan és egészséges humusszá;
  • a komposzt az érlelés alatt eredeti tömegének kb. 25%-ára esik össze;
komposzt l s egy b eszk z k3
Komposztálásegyéb eszközök
  • a tartály szellőzőkürtőn keresztül a tetőn át a szabadba szellőztet, így távozik a tartályba került nedvesség és a nemkívánatos illatok;
  • a komposzthoz kevert faforgács - amellett, hogy a komposztáláshoz szükséges - a nedvesség felszívásával a szagképződést fékezi;
  • mivel vízöblítésre nincs szükség, ezzel személyenként napi 50 liter értékes ivóvizet takarítunk meg;
  • évente személyenként mintegy 20 kg humusz keletkezik;
komposzt l s egy b eszk z k iv
Komposztálásegyéb eszközök IV.
  • mivel a háztartás szerves hulladékait is felemészti, a szemét mennyisége mintegy 40%-kal csökken;
  • a háztartás egyéb szennyvizeit - a mosogató, a mosógép és a fürdő vizét - kertes ház esetén egyszerű tisztítás után altalaj-öntözés céljára újrahasznosíthatjuk;
  • kedvező adottságok esetén a szennyvíz elszállítása teljesen mellőzhető;
  • 1,35×2,20 m alapterületű helyiség szükséges hozzá;ár: 250.000 Ft + 25% ÁFA (2001);
n v nyv d szerek mikrobi lis bont sa talak t sa
Növényvédőszerek mikrobiális bontása, átalakítása

Transzformáció négy útja:

  • peszticidek szubsztrátként szolgálhatnak a mikroorganizmusok szaporodásához és energiautánpótlásához;
  • mikroba a peszticideket átalakítja, de szaporodásához abból energiát nem hasznosít;
  • peszticidmolekula, vagy annak közti terméke a mikroba hatására valamilyen természetes vegyületté konjugál;
  • peszticid beépül és felhalmozódik a szervezetben;
m anyagok biodegrad ci ja
Műanyagok biodegradációja

A műanyagok mennyiségének

csökkentésének módjai:

  • keletkező műanyagok mennyiségének, térfogatának csökkentése,
  • a műanyaghulladék újrahasznosítása,
  • biológiailag lebontható műanyagok (BLM) alkalmazása;
m anyagok biodegrad ci ja1
Műanyagok biodegradációja
  • Streptomycesek a polivinil-klorid, amilplaszt, fenoplast anyagokba üregeket bontanak,
  • polivinil acetátot az Arthrobacterek hasznosítják,
  • glicin és aminokapronsav váltakozó kopolimerjét Achromobacterek,

Brevibaktériumok

és Bacillusok hasznosították;

m anyagok biodegrad ci ja2
Műanyagok biodegradációja

Hagyományos műanyagok csoportosítása:

  • mikrobákkal szemben rendkívül ellenállóak (polietilén, polipropilén, polivinil-klorid);
  • mikrobákkal szemben erősen ellenállóak (polivinil-alkohol, polivilidén-klorid, polisztirén, polivinil-butiral, szilikon, fenol-formaldehid, urea-formaldehid);
  • mikrobákkal szemben közepes vagy gyenge ellenállásúak (polivinil-acetát, poliamid, polietilén-tereftalát);
  • nem ellenállóak (cellulóznitrát, melanin formaldehid);
m anyagok biodegrad ci ja3
Műanyagok biodegradációja
  • új irányzatot képviselnek a Biológiailag Lebontható Műanyagok (BLM);
  • szabvány szerint (DIN 54900) biodegradálható műanyagok azok,

- amelyek teljesen lebomlanak vízzé, széndioxiddá és biomasszává,

- komposztálhatók, és

- nem tartalmaznak semmilyen, a környezetre, emberre veszélyes anyagokat

  • ECOSTAR, MATER Bi, BIOPLAST, BIOMAX, BAK 1-95, BAK 2195
komposzt l s szerves tr gy k
Komposztálásszerves trágyák
  • istállótrágya valamennyi szerves anyag közül a legteljesebb értékű trágyaanyag;
  • hatása a talajra és a termelt növényekre egyaránt kiterjed, ennek következtében a talajszerkezet javul;
  • a termésmennyiség fokozódik, a termelés biztonságosabbá válik;
komposzt l s szerves tr gy k1
Komposztálásszerves trágyák
  • istállótrágya a háziállatok szilárd és híg ürülékének szerves alomanyagokkal kevert tömegéből áll;
  • a friss trágya kerti felhasználásra még nem alkalmas, mert sok el nem bomlott szerves anyagot tartalmaz, amely a talajéletet inkább hátráltatná, mint fokozná;
  • ezért a friss istállótrágyát kazlakba összerakva néhány hónapig érlelni kell;
komposzt l s szerves tr gy k2
Komposztálásszerves trágyák
  • ezalatt baktériumos bomlási folyamat megy végbe, amíg a trágya többé-kevésbé egynemű, nem kellemetlen szagú anyaggá érik;
  • 100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25-0,30 kg foszfátot és 0,5 kg káliumot tartalmaz;
  • az istállótrágya tehát elsősorban nem tápanyagpótló trágyaanyag, hiszen 2-2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént juttatni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával;
komposzt l s szerves tr gy k3
Komposztálásszerves trágyák
  • az istállótrágyát lehetőleg ősszel kell kiszórni és ásással a talajba forgatni;
  • így a szerves anyag tavaszig elbomlik, a tápanyagok pedig a növények gyökerei számára felvehetővé válnak;
  • kötött talajon 2-3 évenként, homoktalajon 1-2 évenként célszerű istállótrágyázni;
  • az istállótrágya egyre nehezebben szerezhető be;
komposzt l s szerves tr gy k4
Komposztálásszerves trágyák
  • a melegágyi föld szintén a gyümölcsöskertek kitűnő szerves trágyája;
  • ezt palántanevelő zöldség- és virágkertészetekből szerezhetjük be;
  • minthogy föld és istállótrágya keverékéből áll, ugyanúgy tartalmazza a kerti talaj feljavítását szolgáló elemeket, mint az istállótrágya;
  • a melegágyi föld gyakran fertőzött különböző betegségekkel és kártevőkkel;
komposzt l s szerves tr gy k5
Komposztálásszerves trágyák
  • a gombatrágya - a gombatermesztő pincékből és gombaházakból kitermelt istállótrágya - is kitűnő szerves trágya;
  • az elterjedt tévhiedelemmel ellentétben semmivel sem tartalmaz kevesebb tápanyagot, mint az érett istállótrágya;
komposzt l s szerves tr gy k6
Komposztálásszerves trágyák
  • a tőzegelt fekáltrágyát úgy készítik, hogy az árnyékszékben összegyűlt emberi ürüléket tőzeggel keverik;
  • erre a célra havonta és személyenként 2 kg tőzeg szükséges;
  • a tőzegelt fekál teljesen bűz- és fertőzésmentessé válik; könnyen villázható és szállítható;
komposzt l s szerves tr gy k7
Komposztálásszerves trágyák
  • a kitermelt fekáltrágyát értékesítés és felhasználás előtt 2-3 hónapig még prizmában érlelni kell; nagy tápanyagtartalma miatt jóval kevesebb kell belőle, mint az istállótrágyából;
  • a baromfi- és galambtrágya igen heves hatású, ezért más szerves anyagokkal, például komposzttal, földdel, lombbal keverve célszerű felhasználni;
  • sertéstelepek közelében beszerezhető a tőzegelt sertéstrágya is, amely ugyancsak a heves trágyák közé tartozik;
komposzt l s szerves tr gy k8
Komposztálásszerves trágyák
  • tápanyagokkal dúsított tőzeg az üdülőterületi belterületi - főként kisebb - gyümölcsöskertek kedvelt szerves trágyája;
  • ez javítja a talaj fizikai szerkezetét és egyúttal táplálja is a fákat; nagy víztartó képessége miatt a talajok vízháztartását egyenletessé teszi;
  • zöldtrágyázás valamilyen módjára nagyobb gyümölcsöskertekben kerülhet sor; azokban a kertekben, ahol a gyümölcsfák alatt gyep van, célszerű a gyepet gyakran kaszálni, és az így nyert füvet a fák tövében az ásott talajrészen felhalmozni;
ad