EGÉSZSÉGMONITOROZÁS

1. EGÉSZSÉGMONITOROZÁS Országos Lakossági Egészségfelmérés

2. EGÉSZSÉGMONITOROZÁS A rendszeresen gyűjtött adatok alapján képet nyerhetünk a lakosság egész-ségéről, ennek alapján meghatározhatók • a népegészségügyi prioritások • megítélhetők a prioritások nyomán indí- tott programok • a lakosság egészségének javításához nélkülözhetetlen kutatások megindítása

3. EGÉSZSÉGMONITOROZÁS Az egészségmonitorozás lehetővé teszi • felmérjük a népegészségügyi szempontból legjelentősebb egészségproblémákat • nyomon kövessük azok változását • felmérjük földrajzi elterjedésüket és a különféle társadalmi cso- portokban való megjelenésüket • adatokhoz jutunk az egészségproblémákkal kapcsolatban álló legfontosabb fizikai, pszichológiai és társadalmi környezeti tényezőkről, valamint azok változásának alakulásáról • mennyiségi és minőségi adatokat szolgáltat a rendelkezésre álló egészségügyi szolgáltatásokról, az egészségproblémák miatt igénybevett egészségügyi és más erőforrásokról

5. EGÉSZSÉGMONITOROZÁS • Komplex Országos Morbiditási Vizsgálat (KOMOV 1979), amelynek célja a népesség nyilvántartott és rejtett morbiditásának a megisme-rése, a morbiditást befolyásoló társadalmi, gazdasági, kulturális és egészségügyi tényezők megismerése • Központi Statisztikai Hivatal 1984. évi mikrocenzus alapján végzett adat-felvétele, a népesség 2%-ára kiterjedő összeírás kutatói “a 6 éves és idősebb népesség egészségügyi helyzetének, valamint a 14 éves és idősebb népesség egészségkárosító szokásainak, a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnakLegfonto-sabb adatait” gyűjtötték és elemezték • A KSH által 1994-ben elvégzett átfogó, kérdőíves Egészségi Állapotfelvétel-ben háztartásban élő 5476, 15 és 65 év közötti személy vett részt, a felmé-rés “azt vizsgálta, hogyan ítélik meg az emberek egészségi állapotukat, mi a szerepe az életmódnak, az egészségre káros szokásoknak, a veszélyeztető kockázati tényezőknek • TÁRKI 1991-ben útjára indított Háztartás Panel kutatásgazdasági és pénzügyi stratégiáinak, illetve a háztartástagok demográfiai, munkaerő-piaci helyzetének követésére. • A SOTE Magatartástudományi Intézet vezetője, Kopp Mária és munkatársai 1983-ban, 1988-ban, valamint 1994-5-ben végeztek országos felmérést a neurotikus és depressziós tünetegyüttesek és társadalmi, környezeti, szichológiai háttértényezőik összefüggéseinek vizsgálatára

6. Az OLEF 2000 célja • A lakosság egészségéről és azt meghatározó tényezőkről rendszeresen adatot gyűjtő egészségfelmérések korszerű és a nemzetközi gyakorlattal harmonizáló módszertanának hazai kialakítása és kipróbálása • A népegészségügyi szempontból legjelentő-sebb egészségproblémákra és az azzal kapcso-latban álló tényezőkre vonatkozó adatoknak a Központi Statisztikai Hivatal 1994-es Egészségi Állapot Felvétellel összevethető gyűjtése.

7. Az OLEF 2000 célja

8. Az OLEF célja

9. Az OLEF 2000 célja • Mekkora a normálistól eltérő testtömegűek aránya? • Milyen a kapcsolat a funkcionalitás, a társadalmi-gazdasági tényezők és az egészségmagatartás között? • A funkcionalitás csökkenése mekkora anyagi terhet jelent a családoknak, és mekkorát a társadalomnak? • Az egészségi állapottól függetlenül milyen társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevételét? • Mekkora az alábbi egészségmagatartási tényezők egyes kategóriáinak gyakorisága: egyes táplálkozási szokások, testtömeg-index testmozgás dohányzás

10. OLEF 2000 • A kérdőívfelvételéhez a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal nyilvántartásából 7000, véletlenül kiválasztott 18 éves vagy idősebb lakost kerestek fel a közbeszerzési eljárás során kiválasztott Magyar Gallup Intézet kérdezői az ország 440 településén. • A kérdezendők kiválasztása úgy történt, hogy minden településnagyság és megye arányosan képviselve legyen a mintában. A 2000. október 16.-án kezdődő kérdezés december elején fejeződött be. • A mintába került felnőttek mintegy 80%-ával, 5503 fővel sikerült felvenni a kérdőívet. A visszautasítás aránya a lakosok érdeklődése és a megfelelő előkészítés következtében alacsony volt: csupán minden 11. válaszolni képes felkeresett utasította el a részvételt, így a válaszadók a teljes magyar felnőtt lakosságot megfelelően képviselik. A közölt eredmények így a teljes felnőtt lakosságra általánosíthatók.

11. Az OLEF 2000 jellemzői

12. Az OLEF 2000 főbb megállapításai • Egészségproblémáik miatt tartósan korlátozott volt a társadalmi életben a középkorú felnőtteknegyede és az idős lakosság közel fele. • A mindennapi élethez majd minden 10. otthonélő időskorú embernek segítséget kellett igénybe vennie, közülük minden 4. segítség nélkül az ágyból sem tudott felkelni. • Olyan mentális egészség-problémákkal küzdött minden 6. nő és minden 11. férfi a kérdezést megelőző két hétben, amelyek akadályozták a tevékenysé-geiben vagy korlátozták a társadalmi életben. • Az egészségét rossznak vagy nagyon rossznak minősítette minden 6. felnőtt, ugyanakkor jónak illetve nagyon jónak vélte a felnőttek több mint 40%-a. • A keringési rendszer betegségei a középkorúak mintegy 40%-át érintették, az idős korú nők háromnegyedénél, az idős korú férfiak kétharmadánál fordultak elő ilyen betegségek. • Nyaki-, háti-, vagy deréktáji fájdalomra panaszkodott a nők kétharmada, a férfiak fele.

13. Az OLEF 2000 főbb megállapításai • Túlsúlyos vagy elhízott volt a felnőttek fele. • Orvosi ellátást igénylő sérülést vagy mérgezést szenvedett minden 10. lakos a felmérést megelőző egy év folyamán, leggyakrabban otthoni tevékenység közben. • Semmit vagy csak keveset tehet saját egészségéért– gondolta csaknem minden 4. nő, míg a férfiak közül minden 5. vélekedett hasonlóképpen. • Napi rendszerességgel dohányzott a nők közel negyede, míg a férfiaknak több mint egyharmada. • Ritkán vagy soha nem ivott szeszesitalt a nők csaknem háromnegyede, a férfiak több mint harmada. Mértékletesen fogyasztott alkoholt a nők ötöde, a férfiak majd fele. Nagyivónak volt tekinthető minden 20. nő és minden 5. férfi. • Az egészségügyi ellátás semmilyen formáját nem vette igénybe az idősek mintegy 10%-a a felmérést megelőző egy évben.

14. Az OLEF 2000 főbb megállapításai • Nem volt nőgyógyásznál a felmérést megelőző öt éven belül a középkorú nők ötöde, az idős korú nők kétharmada. • Legalább egy terhesség-megszakításon átesett a fiatal, szülőképes korosztályba tartozó nők 28%-a. • Nem járt fogorvosnál a felmérést megelőző egy évben a felnőtt lakosság közel kétharmada. • A felnőtt lakosság közel 80%-ának mérték vérnyomását a felmérést megelőző egy évben. • Természetgyógyászati ellátást a lakosság elhanyagolható töredéke vett igénybe.

18. Fájdalomérzet

21. A dohányzás gyakorisága

27. OLEF 2003 Egészségmagatartás • Úgy véli, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért a férfiak csaknem háromnegyede, a nők több mint kétharmada. • Az egészségtudatosság magasabb a fiatalok, az isko-lázottabbak, a jobb anyagi körülmények között élők és a megfelelő társas támogatottsággal rendelkezők körében. • 2000 óta szignifikáns módon növekedett azok aránya, akik úgy gondolják, hogy semmit vagy csak keveset tehetnek a saját egészségükért.

28. OLEF 2003 Egészségmagatartás • Dohányzik a nők 27,9%-a, a férfiak 40,5%-a. Többségük napi rendszerességgel rágyújt: a nők csaknem negyede, a férfiaknak több mint harmada. • A rendszeres dohányzás esélye magasabb a férfiak, a rossz anyagi körülmények között élők, a társas támogatottság hiányával küzdők és a magukat nem vallásosnak vallók körében. • A leszokással eredménytelenül próbálkozott a kérdezést megelőző évben a dohányosok több mint 40%-a. • Passzív dohányos a 65 év alatti nemdohányzó nők majdnem harmada, a férfiaknak csaknem fele. • A 65 év alatti, munkahellyel rendelkező nemdohányzó nők csaknem ötöde, a férfiaknak pedig majdnem harmada munkahelyi passzív dohányos.

29. OLEF 2003 Egészségmagatartás • Nagyivó a nők 2,5%-a és a férfiak 17,7%-a. • A nagyivás esélye magasabb a férfiak, az idősebbek, a rossz anyagi körülmények között élők és a társas támogatottság hiányával küzdők körében. • Legalább egyszer ült ittasan a volán mögé a felmérést megelőző egy évben minden huszadik nem absztinens férfi (a fiatal férfiak közül minden tizenötödik).

30. OLEF 2003 Egészségmagatartás • Egyáltalán nem végez testmozgást a felnőtt magyar lakosság csaknem 8%-a (az idős nők 20,5%-a és az idős férfiak 18,7%-a). • A fizikai inaktivitás esélye növekszik az életkorral; férfiak körében a nagyobb településen élők, nők körében pedig a jobb anyagi körülmények között élők szintén kisebb eséllyel végeznek megfelelő gyakoriságú testmozgást. • Túlsúlyos vagy elhízott a nők csaknem fele, a férfiaknak pedig több mint fele. • A kívánatosnál magasabb testtömeg esélye magasabb az idősebbek, az alacsony iskolai végzettségűek, a jobb anyagi körülmények között élők, a felső vezetők és a gazdaságilag aktívak körében.

31. A dohányzás és az anyagi helyzet kapcsolata Forrás: OLEF 2003. OEK

33. Az elhízás és az életkor kapcsolata Forrás: OLEF 2003. OEK

34. Az egészségügyi ellátás igénybevétele (OLEF 2003) • Az időskorúak között közel minden 13. nő, illetve minden 8. férfi semmilyen egészségügyi ellátást nem vett igénybe a felmérést megelőző egy évben. • A felmérést megelőző 12 hónapban nem kereste fel fogorvosát a lakosság közel kétharmada, a fiatal korosztályban a nők 40%-a, a férfiak 56,7%-a. • Nem járt nőgyógyásznál a kérdezést megelőző két éven belül a középkorú nők közel harmada, az idős nők közel háromnegyede. A méhnyakrák szűrésének 25-64 év közötti célcsoportjában közel minden 3. nő esetében nem végeztek citológiai vizsgálatot a felmérést megelőző két éven belül, ugyanakkor az emlőrákszűrés 45-64 év közötti célcsoportjában a nők közel háromnegyedénél történt mammográfiás vizsgálat.

35. Az egészségügyi ellátás igénybevétele (OLEF 2003) • Saját bevallás alapján közel minden 3. felnőtt nőnek volt életében legalább egy terhességmegszakítása. • A felnőtt lakosság 80%-ának mérték a vérnyomását a kérdezést megelőző egy évben. • A magasvérnyomás betegségben szenvedők körében közel minden 8. személynek nem ellenőrizték a vérnyomását fél éven belül. • Mind a középkorúak, mind az időskorúak közel felének több mint egy éve vagy sohasem mértek koleszterinszintet. A magas koleszterin-szinttel rendelkezők harmadánál nem mérték a koleszterin szintjét fél éven belül. • Minden 2. középkorúnak és az időskorúak több mint harmadának vércukorszintjét több, mint egy éve vagy sohasem mérték. A cukorbetegségben szenvedők felének nem ellenőrizték a vércukor szintjét egy hónapon belül, és minden 5. cukorbetegnél nem ellenőrizték fél éven belül.

36. Az egészségügyi ellátás igénybevétele (OLEF 2003) • A nők 32%-kal nagyobb eséllyel vették igénybe az alapellátást, mint a férfiak. Az OLEF 2000 eredményével ellentétben az iskolázottság nem befolyásolta az alapellátás igénybevételének az esélyét, tehát az eltelt időben vélhetően csökkentek az igénybevétel társadalmi egyenlőtlenségei. • A nők 37%-kal nagyobb eséllyel vettek részt a koleszterinszint-mérésen, és 49%-kal nagyobb eséllyel vércukorszint-mérésen, mint a férfiak. • A nőknek a férfiakhoz viszonyítva minden életkorban magasabb volt az esélyük a járóbeteg szakellátás igénybevételére, ez az érték a fiatal női korosztály esetén több mint 3,5-szer, a középkorúaknál közel 2,5-szer, az időskorú nőknél pedig közel 1,5-szer volt nagyobb. Az iskolázottság növekedésével és az anyagi helyzet javulásával emelkedett az esély a járóbeteg szakellátás igénybevételére, tehát ennél az ellátási formánál az alapellátással szemben inkább jelen van egyfajta társadalmi egyenlőtlenség. • A férfiaknál az életkor előrehaladtával szignifikánsan emelkedett a fekvőbeteg szakellátás igénybevételének esélye: az idős korúak esetén 2,8-szorosan nagyobb a fiatal korosztály tagjaihoz képest.

37. Forrás: OLEF 2003. OEK

38. A vélt egészségre vonatkozó kérdésre válaszadók között az alapellátást igénybe vevők %-osmegoszlása Forrás: OLEF 2003. OEK

39. Kedvező és kedvezőtlen egészségmagatartású válaszadók között az alapellátást igénybe vevők %-os megoszlása Forrás: OLEF 2003. OEK

43. A járóbeteg szakellátás igénybevétele és a nem összefüggése, az életkor módosító hatásátfigyelembe véve Forrás: OLEF 2003. OEK

44. A járóbeteg szakellátás igénybevételének az esélye és az iskolázottság összefüggése Forrás: OLEF 2003. OEK

45. A járóbeteg szakellátás igénybevételének az esélye és az anyagi helyzet összefüggése Forrás: OLEF 2003. OEK

46. A fekvőbeteg szakellátás igénybevétele és a nem összefüggése, az életkor módosító hatásátfigyelembe véve Forrás: OLEF 2003. OEK

47. A fekvőbeteg szakellátás igénybevételének az esélye és az életkor összefüggése a nők és a férfiak esetében Forrás: OLEF 2003. OEK

48. A fogorvosi ellátás igénybevételének az esélye és az iskolázottság összefüggése Forrás: OLEF 2003. OEK

49. A fogorvosi ellátás igénybevételének az esélye és az anyagi helyzet összefüggése Forrás: OLEF 2003. OEK

50. Funkcionalitás • A nők 36%-ának, a férfiak 29%-ának volt valamilyen fokú funkció-csökkenése, idős korban ez az arány 75%-ra illetve 65%-ra emelkedett. A 65 év alattiak közül minden ötödik ember volt érintett. • A nők 6%-a, a férfiak 8,5%-a más segítségét vette igénybe az önellátáshoz. A 65 év felettiek több mint 3 %-a volt ágyhoz kötött. • A férfiak több mint 3%-a, a nők 5%-a legfeljebb pár lépést tudott megtenni. A 35-64 éves korosztályban a férfiak 10%-a, a nők 13%-a legfeljebb 200 métert tudott megállás nélkül megtenni, vagy anélkül, hogy rosszul érezte volna magát. • 65 év felett minden harmadik nőnek és férfinak halláscsökkenése volt • 65 év felett a nők 20%-ának, a férfiak 16%-ának volt valamilyen fokú vizelettartási zavara.