slide1
Download
Skip this Video
Download Presentation
A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 20

A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők: - PowerPoint PPT Presentation


  • 69 Views
  • Uploaded on

Településföldrajz : A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település : Egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese. A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:. Településtípusok:.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:' - sheila


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág.Település: Egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese.

telep l st pusok
Településtípusok:
  • I. Mozgékony települések: például a nomád állattenyésztő népek sátras települései
ii lland telep l sek
II. Állandó települések

B. Csoportos települések a, falu b, város

A. Magányos (szórvány) települések

  • a lakó és a munkahely térbeli egységet alkot, lélekszámuk 1-10 fő. Például: tanya, major (gazdasági központ és lakóhely), farm (gépesített mezőgazdasági üzem és lakóhely).

Hegyi tanya a Kárpátokban

Duna-Tisza köze, Bocsa-Orgovány

falu ltal ban mez gazdas gi jelleg csoportos telep l s l leksz ma 100 t bb ezer f
Falu: általában mezőgazdasági jellegű csoportos település, lélekszáma 100 – több ezer fő.
  • A falu területe két részből áll:
  • belterület (belsőségek): lakóhelyek, középületek, utcák, terek
  • külterület (külsőségek): munkahelyek, szántó, rét, legelő, szőlő, erdő stb.
  • A bel- és külterület bár térben elkülönül, elválaszthatatlan egységet alkot
a belter let alaprajzt pusai
A belterület alaprajztípusai
  • 1.széttördelt település: lazán, egymástól távol, akár több száz méterre épült házak, amelyek utak mentén helyezkednek el. (pl. a göcseji „szegek” és az őrségi „szerek”)
  • 2.halmazfalu: szabálytalan alaprajzú telkek és utcák hálózata, Magyarországon a sugaras halmazfalu a leggyakoribb, melyben az utak a település központjában lévő tér felé sugarasan futnak, a település megközelítően kör alaprajzú
slide7

3.kerek vagy körfalu: a belső, kör alkú tér külső peremén legyezőszerűen szétnyíló telkek állnak

  • 4.szalagtelkes falvak:
  • útifalu vagy utcás falu: az átfutó (ország)út két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll. Lehet egyutcás és többutcás szalagtelkes falu, ez utóbbiban az utcák keresztezhetik egymást. Hegy- és dombvidékeken, valamint folyóvölgyekben jellemzőek.
  • 5.orsós utcájú falu: a szalagtelkek által közrezárt egyetlen utca középtájon térszerűen kiszélesedik
slide8

Tiszaroff – szabálytalan halmazfalu

Magyarpolány – egyutcás szalagtelkes falu

slide9

6.sakktábla alaprajzú falu: tervezett, szabályos alaprajzú falu, a nyílegyenes utcák részben párhuzamosak egymással, részben merőlegesek egymásra, az utcák telektömböket fognak közre.

Hortobágy

slide10
Város: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település
  • Helyi funkció: saját lakosságának kielégítését szolgálja
  • Központi funkció: nem csak saját lakosságát, hanem a környező települések népességét is szolgálja
  • Vonzáskörzet: a város által ellátott terület
  • A városok körét a különböző országokban más-más szempontok alapján határozzák meg. Valahol a lélekszám a döntő, máshol a funkció számít
urbaniz ci
Urbanizáció
  • városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80 %-a városlakó. (Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, az „ellenvárosodás”)
slide12

városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.

v rosszerkezet
Városszerkezet

- A társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi - általában övezetes

  • belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák
  • belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás – a lakóépületek műszaki állapotának leromlása)
  • külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak
  • külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak

A város növekedésével új, helyi központok is létrejönnek a különböző övekben.

slide15

Agglomeráció

  • A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi – gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a:
  • bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt.
  • alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik.
  • Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések.
slide16

Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus) pl: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec-medence, Szilézia

megalopolisz mammutv ros
Megalopolisz - mammutváros
  • Az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával jönnek létre pl: USA keleti part Boston – Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos), Japán Tokió-Nagoja-Osaka-Kobe.
v rosok t pusai magyarorsz gi p ld kon
Városok típusai – Magyarországi példákon
  • 1. Királyi várak, püspöki székhelyek – Esztergom, Győr, Vác...
  • 2. Folyami átkelő – Szolnok, Csongrád...
  • 3. Vásárváros (hegy/alföld) – Pápa, Miskolc, Eger...
  • 4. Vasúti csomópont – Hatvan, Nagykanizsa...
  • 5. Ipari város – Tatabánya, Miskolc...Komló, Oroszlány
  • 6. Mezőváros – Mezőtúr, Karcag, Hódmezővásárhely... (jellegzetes magyar várostípus)
  • 7. Idegenforgalmi város – Balatonfüred, Hajdúszoboszló...

Általában több funkció jellemzi a városokat!

telep l sh l zat
Településhálózat
  • A kereskedelem és közlekedés fejlődésével a települések között gazdasági – kereskedelmi kapcsolatok, munkamegosztás alakult ki. Településhálózattá integrálódtak.
  • A településhálózat különböző jelentőségű településekből áll, így ezek a települések hierarchikus rendszert alkotnak
ad