Településföldrajz
Download
1 / 20

A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők: - PowerPoint PPT Presentation


  • 64 Views
  • Uploaded on

Településföldrajz : A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település : Egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese. A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:. Településtípusok:.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:' - sheila


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág.Település: Egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese.



Telep l st pusok
Településtípusok: tényezők:

  • I. Mozgékony települések: például a nomád állattenyésztő népek sátras települései


Ii lland telep l sek
II. tényezők:Állandó települések

B. Csoportos települések a, falu b, város

A. Magányos (szórvány) települések

  • a lakó és a munkahely térbeli egységet alkot, lélekszámuk 1-10 fő. Például: tanya, major (gazdasági központ és lakóhely), farm (gépesített mezőgazdasági üzem és lakóhely).

Hegyi tanya a Kárpátokban

Duna-Tisza köze, Bocsa-Orgovány


Falu ltal ban mez gazdas gi jelleg csoportos telep l s l leksz ma 100 t bb ezer f
Falu tényezők:: általában mezőgazdasági jellegű csoportos település, lélekszáma 100 – több ezer fő.

  • A falu területe két részből áll:

  • belterület (belsőségek): lakóhelyek, középületek, utcák, terek

  • külterület (külsőségek): munkahelyek, szántó, rét, legelő, szőlő, erdő stb.

  • A bel- és külterület bár térben elkülönül, elválaszthatatlan egységet alkot


A belter let alaprajzt pusai
A belterület alaprajztípusai tényezők:

  • 1.széttördelt település: lazán, egymástól távol, akár több száz méterre épült házak, amelyek utak mentén helyezkednek el. (pl. a göcseji „szegek” és az őrségi „szerek”)

  • 2.halmazfalu: szabálytalan alaprajzú telkek és utcák hálózata, Magyarországon a sugaras halmazfalu a leggyakoribb, melyben az utak a település központjában lévő tér felé sugarasan futnak, a település megközelítően kör alaprajzú


  • 3. tényezők:kerek vagy körfalu: a belső, kör alkú tér külső peremén legyezőszerűen szétnyíló telkek állnak

  • 4.szalagtelkes falvak:

  • útifalu vagy utcás falu: az átfutó (ország)út két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll. Lehet egyutcás és többutcás szalagtelkes falu, ez utóbbiban az utcák keresztezhetik egymást. Hegy- és dombvidékeken, valamint folyóvölgyekben jellemzőek.

  • 5.orsós utcájú falu: a szalagtelkek által közrezárt egyetlen utca középtájon térszerűen kiszélesedik


Tiszaroff – szabálytalan halmazfalu tényezők:

Magyarpolány – egyutcás szalagtelkes falu


  • 6. tényezők:sakktábla alaprajzú falu: tervezett, szabályos alaprajzú falu, a nyílegyenes utcák részben párhuzamosak egymással, részben merőlegesek egymásra, az utcák telektömböket fognak közre.

Hortobágy


Város tényezők:: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település

  • Helyi funkció: saját lakosságának kielégítését szolgálja

  • Központi funkció: nem csak saját lakosságát, hanem a környező települések népességét is szolgálja

  • Vonzáskörzet: a város által ellátott terület

  • A városok körét a különböző országokban más-más szempontok alapján határozzák meg. Valahol a lélekszám a döntő, máshol a funkció számít


Urbaniz ci
Urbanizáció tényezők:

  • városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80 %-a városlakó. (Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, az „ellenvárosodás”)


  • városiasodás tényezők:: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.


V rosszerkezet
Városszerkezet tényezők:

- A társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi - általában övezetes

  • belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák

  • belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás – a lakóépületek műszaki állapotának leromlása)

  • külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak

  • külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak

    A város növekedésével új, helyi központok is létrejönnek a különböző övekben.


  • Agglomeráció tényezők:

  • A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi – gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a:

  • bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt.

  • alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik.

  • Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések.


Az tényezők:agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus) pl: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec-medence, Szilézia


Megalopolisz mammutv ros
Megalopolisz - tényezők:mammutváros

  • Az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával jönnek létre pl: USA keleti part Boston – Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos), Japán Tokió-Nagoja-Osaka-Kobe.


V rosok t pusai magyarorsz gi p ld kon
Városok tényezők:típusai – Magyarországi példákon

  • 1. Királyi várak, püspöki székhelyek – Esztergom, Győr, Vác...

  • 2. Folyami átkelő – Szolnok, Csongrád...

  • 3. Vásárváros (hegy/alföld) – Pápa, Miskolc, Eger...

  • 4. Vasúti csomópont – Hatvan, Nagykanizsa...

  • 5. Ipari város – Tatabánya, Miskolc...Komló, Oroszlány

  • 6. Mezőváros – Mezőtúr, Karcag, Hódmezővásárhely... (jellegzetes magyar várostípus)

  • 7. Idegenforgalmi város – Balatonfüred, Hajdúszoboszló...

    Általában több funkció jellemzi a városokat!


Telep l sh l zat
Településhálózat tényezők:

  • A kereskedelem és közlekedés fejlődésével a települések között gazdasági – kereskedelmi kapcsolatok, munkamegosztás alakult ki. Településhálózattá integrálódtak.

  • A településhálózat különböző jelentőségű településekből áll, így ezek a települések hierarchikus rendszert alkotnak



ad