1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI

1. 1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI Nemzetközi és nemzeti historiográfiai és szakirodalmi áttekintés

2. A./a NEMZETKÖZI HISTORIOGRÁFIA ÉS SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE

3. Mióta beszélhetünk könyvtártudományról, könyvtártudományi szakirodalomról? Eltérő megközelítések: • Bibliofil megközelítésRichard de Bury: Philobiblon (1344 nyomtatva: 1473) • Bibliográfiai megközelítés Konrad Gessner, (1545) Bibliotheka Universalis; • A könyvtári praktikum felőli megközelítés  feldolgozás, katalogizálás, Kallimakhosz, Kr. e.7. sz. • Közművelődési jellegű megközelítés Naudé (1627) „minden könyvtár annyit és, amennyire olvasóinak hasznára válik” • Filozófiai jellegű megközelítésLeibniz (1695), a könyvtár legfőbb értékét annak használata adja.

4. DE! ALAPVETŐ VÁLTOZÁS MAJD CSAK A 18. SZ. VÉGÉN, 19. SZ. ELEJÉN LESZ

5. 18. század vége, 19. század eleje A történeti vonal erősödése. A bibliográfiai vonal erősödése A könyvtártudomány fogalmának megjelenése

6. 1. A történeti vonal erősödése OKAI: • A történettudományi kutatások általános fejlődése  a régiségek gyűjtése, kutatása felé fordulás. • A könyvről szóló tudományok fejlődése  írástörténet (paleográfia), könyvtörténet, kiadástörténet, bibliográfiatörténet, könyvtártörténet, ősnyomtatványtörténet, kodikológia stb. DE! Ezeket a történettudományi ismeretekként fogták fel.  nincs kapcsolat a könyvtártudománnyal és a könyvvel foglalkozó stúdiumok között. A történeti tartalmú ismeretek bekerültek a „szent tudományosság” panteonjába.

7. Michael DENIS • Einleitung in die Bücherkunde, • 1-2. köt. Bécs, 1777-1778. • (A könyvtudomány története, • szakok szerinti szakirodalomtörténet) • 2. Grundriss der Bibliographie,Bécs, 1777.

8. 2. A bibliográfiai vonal erősödése • A kurrens nemzeti bibliográfiák kiteljesedése. • Retrospektív nemzeti bibliográfiák megjelenése. • A világbibliográfiai törekvések folytatása (Allgemeines Europäisches Bücherlexikon 1-5. köt. 1742-1758) • Bibliofil bibliográfiák megjelenése (BRUNET: Manuel du libraire et de l’amateur des livres 1-3. köt. 1810.) • A bibliográfia-elmélet szakirodalmi megjelenése: Friedrich Adolf Ebert: Allgemeines bibliographisches Lexikon 1-2. köt.(1821–1830)

9. 3. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMÁNAK MEGJELENÉSE

10. Martin SCHRETTINGERa bajor udvari könyvtár könyvtárosa VERSUCH EINES VOLLSTäNDIGEN LEHBUCHES DER BIBLIOTHEK-WISSENSCHAFT 1-3 köt. 1-2. köt. 1808. 3. köt. 1810. 4-5. köt. 1829. • A könyvtártudomány fogalmának első használója • „Szilárd alapelveken nyugvó rendszeres foglalata mindazoknak a tanoknak, amelyek alapján a gyűjtött könyvanyag célszerű könyvtárrá szervezhető … minden tudományos igény gyors kielégítése céljából. „

11. Schrettinger alfabetikus katalógusa Martin Wilibald Schrettinger (1772-1851)

12. Schrettingermit értett a könyvtártudomány fogalma alatt? 1. A könyvtári szervező munka (a mai értelemben vett könyvtártan). 2. A könyvtári feldolgozó munka. Túlságosan a leszűkítette a könyvtártudomány fogalmát a működésbeli praktikumra.

13. Mi volt az oka, hogy a könyvtári üzemmel foglalkozni kellett? • A könyvkiadás és a nyomdatechnika intenzív fejlődése a 18/19. század fordulóján. • Az olvasás népszerűsödése, az olvasótábor szélesedése. • A könyvtári gyűjtemény több tízezres nagyságrendűre növekedése. • A főúri, uralkodói könyvtárakból a polgári igényeket kielégítő kollekciók alakultak (polgári forradalmak); vagy a polgári réteg kialakította a maga olvasási intézményét az olvasás, a könyv (viszonylagos) demokratizálódása.

14. Martin Schrettinger (könyvtártani) könyvtártudományi felfogása majd csak a 19. sz. végén, a 20. sz. elején, az angol-amerikai könyvtári innovációk, a könyvtárak rohamos fejlődésének eredményeként változott meg. (Dewey, Cutter, ALA stb.)

15. MIBEN ÁLLT A VÁLTOZÁS?A könyvtártudomány fogalmi értelmezésének kiszélesedésében. A történeti ismeretek mellett egyre inkább megjelent a könyvtári üzem, a könyvtártan, a Schrettinger által alkotott könyvtártudomány létjogosultsága. A könyvtáros képzésben fokozatosan egyenrangúságot nyert a két oldal. A dinamikusan fejlődő szakirodalomban egyre inkább az az állásfoglalás alakult ki, hogy a könyvtártudomány magában foglalja a történeti és a könyvtártani ismereteket is.

16. 20. századi viták és értelmezések Kérdés: A könyvtártudomány tartalma és feladatai

17. Adolf von HARNACK: Erforschtes und Erlebtes (1923)

18. A könyvtártudomány valódi feladata: - a kortárs könyv- és sajtóügy tudományos vizsgálata; - pedagógiai, - technikai, - kereskedelmi szempontból. Ezek elemei: a könyvtermelés éskereskedelem feltételei, a kiadási statisztika, a könyv- és folyóiratelosztás a tudományos igények szempontjából, a népművelés könyvtári kérdései, a tuzdomány népszerűsítése, a könyvtárak kezelése, szervezete. Amennyiben a könyvtártudomány elemei: - könyvtártan - kézirattan - paleográfia - könyv- és könyvtártörténet; Úgy nincs szükség önálló könyvtártudományi tanszékre, - a könyvtártan és a régi könyv nem elegendő egy önálló tanszék működéséhez; - többi ismeretet a történelem segédtudományai gondozzák. Célja: a könyvtártudományi tanszék tematikájának meghatározása

19. Az első nagy könyvtártudományi összefoglaló kézikönyv megjelenése MILKAU, FRITZ (Hrg.): Handbuch der Bibliothekswissenschaft. Leipzig: Harrassowitz Verl., 1931-1940. 1-3. köt. Erster Bd. Schrift und Buch (1931; 876 p.) Zweiter Bd. Bibliotheksverwaltung (1933; 732 p.) Dritter Bd. Geschichte der Bibliotheken (1940; 1040 p.) (Hrg. GEORG LEYH)

20. Georg LEYH • Das neue Berufsideal (1949) • Der Bibliothekar der Zukunft (1949) • A könyvtár történelmi és tudományos szerepének hangsúlyozása;

21. Joris VORSTIUS Bibliothek, Bibliothekar, Bibliothekswissenschaft (1949) • A könyvtártudomány fő vizsgálati szempontjául a könyv tartalmát jelölte meg. • A könyvtártudomány fő feladata: a könyvtár gyűjteményeiben felhalmozott irodalom értékesítése különböző kulturális célok érdekében.

22. Albert PREDEEK Die Bibliothekswissenschaft al Disziplin und Universitätsfach (1950) A tudomány és a könyvárak kapcsolatának vizsgálatát tartotta elsődlegesnek. A könyvtártudomány vizsgálati tárgya legyen: • Mit jelent a könyvtár a tudományos kutatás számára? • A kutatás mennyiben járult hozzá a szervezett könyvtárügy kialakulásához? • A tudománytörténet legnagyobb hatású művei (Bacon, Darwin, Montesquieu stb.) hogyan hatottak a könyvtári állomány alakulására • Mi a szerepe a könyvtárnak a népművelésben, az igazgatásban, a jogszolgáltatásban és a gazdasági életben.

23. KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI, KÖNYVISMERETI KÉZIKÖNYVEK A NÉMET NYELVTERÜLETRŐL

24. LEXIKON DES GESAMTEN BUCHWESENS(LGB) • Egyetemes gyűjtőkörű • Első kiadása 1935-37. három kötetben 12 ezer szócikket tartalmazott. • Legújabb kiadása, LGB2 1987-ben indult, 8 kötetesre tervezett és kb. 20 ezer szócikket tartalmaz.

25. Lexikon des Bibliothekswesens Közreadó a lipcsei Bibliográfiai Intézet 1-2. köt. első kiadása:1969. 1-2. köt. második kiadása : 1974-75. A második kötet egyik fele ötnyelvű szakszótárt tartalmaz

26. Lexikon der Bibliotheks- und Informationswissenschaft (LBI) 1-3. köt. 2009- Hierschemann Verlag

27. Könyvtártudományi szakfolyóiratok a német nyelvterületről

28. Zentralblatt für Bibliothekswesen1884- • 1947 és 1990 között az NDK-ban jelent meg. • 1990-ben egyesült a ZfBB-vel. • Ma ZfBB címen jelenik meg a két folyóirat.

29. Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie(ZfBB) 1954- (NSZK)http://www.klostermann.de/zeitsch/zfbb_hmp.htm A német tudományos könyvtári egyesületek gondozásában. Tudományos folyóirat.

30. BIBLIOTHEK Forschung und Praxis http://www.bibliothek-saur.de/ 1977-

31. Biblos Beiträge zu Buch, Bibliothek und Schrift 1952- Az osztrák tudományos könyvtárak tudományos folyóirata Közreadó: Osztrák Nemzeti Könyvtár http://www.phoibos.at/frontend/scripts/index.php?groupId=400170&productId=667&setMainAreaTemplatePath=mainarea_productdetail.html&query=&PHPSESSID=fd930497f7cb3afe439ca628bcfefa2c