A büntetőjog tudományának kialakulása, az abszolutizmus büntetőjoga, reform-törekvések

1. A büntetőjog tudományának kialakulása, az abszolutizmus büntetőjoga, reform-törekvések SZE DFK - Egyetemes Állam- és Jogtörténet II. dr. Farkas Ádám

2. A büntetőjog fejlődésének jellemzői 1. • A büntető hatalom állami gyakorlása a magasabb szinten szervezett társadalmakra jellemző. • A korai időkben jellemző a vérségi kötelékek jelentős volta a büntető hatalom tekintetében. • A büntetés célja az igazságszolgáltatás és a közösség békéjének megóvása / helyre állítása. • A centralizáló állam kora előtt a megtorló természet mellett jelentős szereppel bír a kompozíció. (Quasi magánjogias jelleg.) • A béketörvényekkel aztán egyre erőteljesebbé válik a büntetőjog közjogi jellege.

3. A büntetőjog fejlődésének jellemzői 2. • A központi hatalom megerősödésével párhuzamosan változik a büntetőjog jellege, a büntetések jellege is. • Elsőként a királyi hatalommal szoros kapcsolatba hozható cselekmények kerülnek a királyi bírák elé. (Felségsértés, árulás, lázadás, stb.) • A centralizációban aztán jelentős szerep jutott a képzett büntetőjogászoknak és büntetőjog tudományának is. • Egyre inkább elkülönültek a felső bíróságokon a büntető tanácsok. • Elkezdődött a központi jog és a partikuláris jogok együttélése.

4. A büntetőjog fejlődésének jellemzői 3. Nyugat rómaibirodalom bukása Centralziáció megerősödése 15-16. század 19. Század vége 20. Század eleje Partikuláris jogok érvényesülése Partikuláris és központi jog párhuzamos érvényesülése Jogegységesítés és kodifikáció

5. Büntetőjog a centralizáció korában 1. • A büntetőjog kényszerítő jelleget ölt. (Háttérbe szorul a kompozíciós jelleg.) • Egyre szélesebb körben mutatkozik igény a jogképzett büntető bírákra. • Megindul a kodifikáció. (ConstitutioCriminalisCarolina – V. Károly, 1532.) • A kodifikációhoz elkerülhetetlenül szükséges a büntetőjog tudományának megerősödése.

6. Büntetőjog a centralizáció korában 2. • A kor felfogása szerint a büntetés két tényező függvénye: • Állami célkitűzés (törvényi szint) • Bírói ítélkezés (egyediesítés) • Ebben a rendszerben a törvényi büntetés célja az elrettentés. (Azonban ez nem kizárólagos cél!) • A törvények teret engedtek a bírói mérlegelés által meghatározott büntetéseknek. • Az egyház joga jelentős hatást gyakorolt az eljárási szabályokra.

7. Büntetőjog a centralizáció korában 3. • Testi és életbüntetések: • Halálbüntetés vagyonelkobzással (fő és jószágvesztés) • Halálbüntetés elkobzás nélkül • Csonkítás (kéz-, orr-, füllevágás,stb.) • Nyilvános fenyítés és száműzés • Száműzés elkobzással • Pellengér • Polgárjogoktól való megfosztás.

8. Büntetőjog a centralizáció korában 4. • A büntetés fő célja továbbra is a közbéke biztosítása. • Ennek köszönhetően széles körben és többféle módon alkalmazott büntetés volt a kitiltás is. (Az országból, az ország egy területéről, egy településről, stb.) • Emellett a 15. századtól kezd elterjedni – a kiüresedett kolostorok újbóli benépesítésével – a szabadság elvonás és a dolgoztatás. (A kolduslevél nélküli koldusokat három napi kenyér és vízböjttel büntették. – Ez azonban még messze áll a mai szabadságvesztéstől.)

9. Az abszolutizmus büntetőjoga 1. • Az uralkodói büntetőhatalom kiterjesztésének kora. • Eszköz a megmozdulásokkal és társadalmi reakcióval szemben. • Hathatós megtorló intézkedések alkalmazása. • Kódexalkotási hullám. • A kódexek ellenére nincs jogegység, a partikuláris jogok hatása továbbra is jelentős.

10. Az abszolutizmus büntetőjoga 2. • A bűncselekmények körében kiemelkedővé válik a felségsértés(az isteni és világi felség sérelmére elkövetett bűnök gyűjtőfogalma). • Isteni felség sérelmére elkövetett bűnök például: • Eretnekség • Szakadárság • Szentségtörés • Házasságtörés • Bigámia • Egyházi kamattilalom megszegése.

11. Az abszolutizmus büntetőjoga 3. • Az isteni felség ellen elkövetett cselekmények felderítését az egyház különleges bűnfelderítéssel végezte (inkvizíció, tortúra alkalmazása), míg a halálbüntetés végrehajtásában a világi hatalom járt el. • A világi felségsértés rendkívül sokrétű lehetett. (Például: az uralkodónak vagy családjának tettleges vagy egyéb sértése, önkényes adóztatás, sértő röpiratok kiadása, stb.) • A felségsértés esetén nem csak a tettes, hanem annak családja is felelt!

15. Az abszolutizmus büntetőjoga 4. • A széles körű büntetőhatalom sok esetben önkénnyel és a tortúrát előszeretettel alkalmazó, személytelen eljárással párosult. • A kegyetlen büntetéseket kiterjesztették a kóros elméjűekre, vagy épp a kiskorúakra is. • A büntető hatalom előszeretettel alkalmazta a halálbüntetést.

18. Reform-törekvések 1. • Az abszolutizmus önkénye és kegyetlensége kiváltotta felvilágosodás éles kritikáját. • Alapmű: CaesareBeccaria – A bűnökről és büntetésekről • A felvilágosodás elvi éllel kezdi meg a büntetőjog reformjának követelését.

19. Reform-törekvések 2. • Reform-követelések: • Nullumcrimen sine lege • Nulla poena sine lege • Humanitás elve • Arányosság elve • Törvényesség elve • Prevenció elve • Ezeket realizáló mintakódexek II. József és II. Lipót kódexei.

20. Reform-törekvések 3. • A reform kódexek korukat meghaladóak voltak. • Nem csak az elvek előmozdítását jelentették, hanem a rendi falak lebontását, a partikularizmus elleni fellépést. • II. József kódexének a magyar rendek ellenállnak. (Rendeleti úton vezeti be 1787-ben a rendek jóváhagyása és becikkelyezés nélkül. Taxatíve felsorolja a büntetéseket; a kódex a halálbüntetést csak a rögtön-bíráskodásban ismeri el, békeidejű jogrendben nem, helyette életfogytig tartó dunai hajóvontatást alkalmaz. ) • A rendi partikularizmus lassította a büntetőjog reformját, a felvilágosodás elveinek kiteljesedését.

21. A korai büntetőjogi iskolák • A büntetőjog-tudomány fejlődésének következménye a büntetőjogi iskolák kialakulása, vagyis az azonos elvek mentén gondolkodók „közösségbe” rendeződése. • A korai időkben három fő irányzatot különböztetünk meg: • Szociológiai • Biológiai • Közvetítő

22. A szociológiai iskola • Több elképzelés összefoglaló elnevezése. • A kriminalitást döntően társadalmi jelenségként kezelik. • A társadalmi okokra helyezik a hangsúlyt. • Szegénység-gazdagság mint társadalmi körülmény hatása. • A bűnözés a társadalom szükséges velejárója. • A bűnözés mértéke társadalmi együtthatók által determinált. • A bűnözés kezelésének a társadalom érdekében és társadalmi eszközökkel kell történnie. (Prevenció jelentősége.)

23. A biológiai iskola • Több elképzelés összefoglaló elnevezése. • Inkább elkülönítéssel operál és az egyénre fókuszál. • A bűnözés okát elsődlegesen kriminálbiológiai, vagy pszichológiai kérdésként vizsgálják. • Caesare Lombroso – kriminálantropológia(stigmák alapján, három klaszterben: 1. elmebetegek – elkülönítés – 2. bűnözésre hajlamosak – elkülönítés – 3. született bűnözők – halálbüntetés / életfogytig tartó szabadságvesztés) • Két világháború közötti iker- és intelligencia vizsgálatok. • Freud mélylélektani elmélete.

24. A közvetítő irányzat • Nem abszolutizálja az egyes megközelítéseket, hanem ötvözi azokat. • Így a kriminalitás egyszerre tekinthető társadalmilag és egyénileg determináltként. • Franz von Liszt, Irk Albert, Vámbéry Rusztem. • A második világháborúig meghatározó és több sikert tudhat magának, például: • Büntetések egyéniesítésének előmozdítása • Tettközpontúság lazítása • Biztonsági intézkedések súlyának növelése • Fiatalkorúak külön szabályokkal kezelése

25. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!