Szerzői jog a digitális környezetben

1. Szerzői jog a digitális környezetben Dr. Pink Edit 2009. május 22.

2. A szerzői jog forrásai – Nemzetközi szerződések (BUE, WIPO-szerződések) –  Uniós jog (INFOSOC-irányelv) –  Nemzeti jogalkotás: szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)

3. Szerzői jogok Személyhez fűződő jogok • Nyilvánosságra hozatal • Név feltüntetése • A mű egységének védelme Védelmi idő: 70 év Vagyoni jogok (felhasználás, egyes felhasználás engedélyezése) - többszörözés (másolás) - terjesztés - nyilvános előadás - nyilvánossághoz közvetítés - átdolgozás

4. Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű A vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg (jogutód) A vagyoni jogok átszállnak a munkáltató jogutódjára is A vagyoni jogok átruházása (felhasználás engedélyezése másnak) esetén megfelelő díjazás illeti meg a munkavállalót Név feltűntetésének mellőzése

5. Az internet szerzői jogi megközelítésben • Egyfelől egy kommunikációs eszköz, felhasználási mód (művek, adatok, információk nyilvánossághoz közvetítésének sajátos formája) • Másfelől önálló műtípus mint internetes honlap

6. A szabad felhasználás, mint a szerzői jog egyik korlátja • csak a vagyoni jogokat érintik és kizárólag nyilvánosságra hozott művekre vonatkozik • sem a szerző engedélye, sem díjfizetés nem szükséges • „háromlépcsős” teszt: (1) nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit (2) meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek (3) nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra • egyes esetei (pl. oktatás, tudományos kutatás, információs szabadság érvényesülése céljából)

7. Iskolai oktatás célját szolgáló felhasználás „… az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg” (Szjt. 33.§ (4) bekezdés

8. Idézni „…csak pontosan,szépen, ahogy a csillag megy az égen..." -         műcím, szerző, mű megjelenési helye, ideje -         csak önálló műben, annak részeként -         szerves kapcsolat a művel (pl. értékelő-bíráló) -         lényeges tartalom tiszteletben tartása -         honlapokról idézés (internetes honlap címe és az idézés kelte) A mű részlete – bárki idézheti

9. Átvétel a hatályos jogban -    iskolai oktatás és tudományos kutatás céljából -     forrás/szerző megnevezésével -      üzletszerűség kizárása -      idézést meghaladó terjedelemben

10. Átvétel – új szabályozás -   előzmények: értelmezési problémát okozott a gyakorlatban a képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás átvételként történő felhasználása - egységes szabályok alkalmazását írja elő az átvétel tekintetében az irodalmi és zenei művekkel

11. Átvétel- új szabályozás Szabályozási diszkrepancia Szjt. 34§ (3) bekezdés - nem üzletszerű többszörözés és terjesztés nem engedélyköteles, ha tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják – de ez a internetes felhasználásra, mint önálló felhasználási formára nem vonatkozik! Szjt. 38 (5) intraneten történő felhasználás – a gyűjtemény részére történő másolás viszont nem tartozik a szabad felhasználásba + jövedelem szerzés célját nem szolgálhatja

12. Átdolgozása hatályos jogban - a szerző kizárólagos joga arra vonatkozóan, hogy művét átdolgozza, vagy erre másnak engedélyt adjon - átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeként az eredeti műből származékos mű jön létre

13. Átdolgozás – új szabályozás - előzmények: az Szjt. nem ismerte az oktatási célú, oktatási óra keretében a hallgatók aktív bevonásával megvalósuló átdolgozást, mint szabad felhasználást, ami pedig az új típusú (interaktív, multimédiás) oktatási módszerek alapeszköze

14. Átdolgozás – új szabályozás - a módosítás kizárólag az iskolai oktatás célját kívánja segíteni, vagyis az ilyen módon létrejött mű – az egyébként rendelkezésre álló szabad felhasználásokon túl – az oktatási órán kívül nem használható fel az eredeti mű szerzőjének engedélye nélkül - a szabad felhasználás nem érinti az eredeti mű alkotója személyhez fűződő jogainak érvényesülését sem

15. Árva művek felhasználásának engedélyezése (2009. jan. 1-től)1. • fogalma: azok az alkotások, amelyeknek a jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik; • lehetősége: ha a felhasználó a szerző fellelésére megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket; • engedély: legfeljebb öt évre szól, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására nem jogosít;

16. Árva művek felhasználásának engedélyezése (2009. jan. 1-től)2. •   díjfizetés: ha a jogosult személye még a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, joga feléled, és meg is tilthatja a felhasználást, illetve meghatározhatja a felhasználás méltányos díját (nem üzletszerű felhasználás esetén), •   üzletszerű felhasználás: a megállapított díjat az MSZH-nál letétbe kell helyezni, és csak ennek megtörténte után lehet megkezdeni a felhasználást, •   ára: a kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, •   részletszabályai: Korm. rendeletben (pl. díjazás mértéke).

17. Jogkezelés, közös jogkezelés Egyedi szerző: saját maga, jogutód, kiadó (exkluzív szerződés) de lehet kötelező közös jogkezelés Kötelező közös jogkezelés: - függhet a felhasználási módtól: zenemű internetes felhasználása Szerzői joggal szomszédos jogok védelme alatt állók: előadóművészek, hangfelvételek előállítói különböző típusú művek jogkezelése különböző szervezeteknél: ARTISJUS, MAHASZ, HUNGART

18. Felhasználási szerződés Szjt. V. fejezet Az engedély tartalmával összhangban (nemo plus juris) Nincs kiterjesztő értelmezés Fontos elemek: - felhasználás terjedelme (lsd. Vagyoni jogok) - területi, időbeli hatály - kizárólagosság - átdolgozás! - digitális felhasználás (többszörözés, nyilvánossághoz közvetítés, nyilvános előadás) Különböző felhasználási módok – eltérő részjogosítványok (pl. Cd – többszörözés, terjesztés

19. CreativCommons Egyesület (kvázi közös jogkezelés) Cél: A szabadfelhasználás megkönnyítése Különböző szintű, erősségű szerzői jogi védelem A szerzők, alkotók önkéntes alávetés alapján

20. A szerzői jog megsértésének következményei Polgári jogi jogkövetkezmények: • Jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása • Jogsértés abbahagyása • Nyilatkozattal v. más megfelelő módon adott elégtétel • Adatszolgáltatás az üzleti kapcsolatokról • Gazdagodás megtérítése • Sérelmes helyzet megszüntetését, a megelőző állapot helyre állítása (lefoglalás, kereskedelmi forgalomból kivonás, megsemmisítés etc.) Polgári jogi felelősség alapján kártérítés is követelhető

21. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!