1 / 23

A Számítástechnika története

A Számítástechnika története. Alcím. Bevezetés. Számolási segédeszközök A mechanikus számológépek korszaka Elektromechanikus számológépek Elektromechanikus digitális számológépek Elektromos számítógépek Analóg számítógépek Digitális számítógépek Hibrid számítógépek.

shaw
Download Presentation

A Számítástechnika története

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A Számítástechnika története Alcím

  2. Bevezetés • Számolási segédeszközök • A mechanikus számológépek korszaka • Elektromechanikus számológépek • Elektromechanikus digitális számológépek • Elektromos számítógépek • Analóg számítógépek • Digitális számítógépek • Hibrid számítógépek

  3. Számolási segédeszközök • Az abakusz • A Püthagorasz-féle számolótábla • A gelosia-módszer • Napier-pálcák • Schikard számológépe • A logaritmus • A logarléc

  4. A mechanikus számológépek korszaka • Általában forgó tengely végezte a valós műveleteket: • Pascal összeadógépe • Leibniz számológépe • Jacquard automata szövõgépe: lyukkártyás vezérlés • Babbage munkássága • A Boole-algebra

  5. Elektromechanikus számológépek • A szükséges forgatást elektromos (léptető) motor valósítja meg • Pénztárgépek

  6. Elektromechanikus digitális gépek • Reléken alapultak – az elektroncső és a tranzisztor mechanikus megfelelője • Jellemző képviselők: • Konrad Zuse: Z1, Z2, Z3 • MARK I, MARK II – Harvardon készült, az IBM dotálta 5 millió USD-vel • Fujitsu: ETL

  7. Analóg számítógépek • RLC –rezgő körök • Programozásuk a különböző elemek (R, L, C) cserélgetésével történt • Nagyon gyors a működése • Nehézkes az input és az output • Többnyire differenciálást igénylő feladatokra használták

  8. Digitális számítógépek • Az adatfeldolgozás digitálisan történik (2-es számrendszer: 0 v.1) • Alapeleme: elektroncső vagy tranzisztor • Klasszikus felépítése: Input, CPU, Operatív tár, Háttértár, Output • Az adatbevitel és eredménykinyerés viszonylag egyszerű • Neumann-i alapelvek: digitális soros adatfeldolgozás, operatív tár használata a program tárolására

  9. Hibrid számítógépek • Analóg gépek esetén gyors működés, de nehézkes adatbevitel és kiolvasás • Digitális gépek esetén fordítva (bizo-nyos problémák esetén) • Kézenfekvő megoldás összekapcsolni a kettőt • Készültek hibrid gépek, de nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket

  10. Digitális gépek generációi • Az elsõ generációs elektronikus számítógépek • A második generációs számítógépek • A harmadik generációs számítógépek • A negyedik generáció • Ötödik generáció (?)

  11. Első generációs számítógépek • Aktív áramkör: elektroncsövek • Sebesség: 300 szorzás / s • Operatív tár: akusztikus, CRT, mágnesdob • Háttértár: mágnesszalag, mágnesdob • Adatbevitel: lyukszalag, lyukkártya • Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista • Hardver: fixpontos aritmetika • Méret: szoba • Szoftver: gépi kód és assembly, a felhasználó által írt programok • Egyéb: az operátor kapcsolók beállításával vezérli a gépet, kötegelt feldolgozás • 1946-1954, Jellemző képviselők: ABC, Colossus, ENIAC, EDVAC, UNIVAC,

  12. Második generációs gépek • Aktív áramkör: tranzisztorok (William Shockley – Nobel díj 1956-ban) • Sebesség: 200.000 szorzás / s • Operatív tár: ferritgyûrû • Háttértár: mágnesszalag az általános, megjelenik a mágneslemez • Adatbevitel: lyukkártya, mágnesszalag • Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista • Hardver: lebegõpontos aritmetika, indexregiszter, IO processzor • Méret: WC • Szoftver: assembly nyelv és magasszintû nyelvek (ALGOL, Fortran, Cobol), kész programkönyvtárak, batch monitor • Egyéb: az operátor alapvetõen a lyukkártyákat adagolja, a valós idejû feldolgozás és a távadatátvitel megjelenése • 1955-1964, jellemző képviselők: IBM 704, 7090, 7094)

  13. Harmadik generációs számítógépek • Aktív áramkör: integrált áramkörök (SSI, MSI) • Sebesség: 2 millió szorzás / s • Operatív tár: ferritgyûrû • Háttértár: mágneslemez, mágnesszalag • Adatbevitel: billentyűzetrõl mágneslemezre, mágnesszalagra • Adatkivitel: nyomtatott lista, képernyõ • Hardver: pipeline, cache memória • Méret: asztal (minigép) • Szoftver: Operációs rendszer, újabb magasszintû nyelvek, kész alkalmazások • Egyéb: idõosztás, multiprogramozás, virtuális memória, miniszámítógép, számítógép-család, általánossá válik a távadatátvitel • 1965-1974, jellemző képviselő: IBM 360

  14. Negyedik generációs gépek • Aktív áramkör: LSI és VLSI integrált áramkörök • Sebesség: 20 millió szorzás / s • Operatív tár: félvezetõ • Háttértár: mágneslemez, floppy • Adatbevitel: billentyűzetről a memóriába, egér, szkenner, optikai karakterfelismerés • Adatkivitel: képernyő, hangszóró, nyomtatott lista Méret: chip-irógép (mikroszámítógép) • Szoftver: adatbáziskezelők, negyedik generációs nyelvek, PC-s programcsomagok • Egyéb: virtuális memória, osztott feldolgozás, szövegszer-kesztés, személyi számítógép, mikro-számítógépes forradalom • 1974-től: jellemző képviselők: Apple, IBM PC XT,AT, Commodore, Sinclair,

  15. Ötödik generációs gépek • 1982-ben Japánban megalakították az „Institute for New Generation Computer Technology (ICOT)” intézetet az FGCS (Fifth Generation Computer Systems) projektre mely értelmében intelligens gép kifejlesztését tűzték ki célul. • Több ezer mérnököt foglalkoztattak, a cél hogy fontos alkotórésze lesz a mesterséges intelligencia, a szak-értõi rendszerek, a szimbólumokkal való mûvelet-végzés, a látás, hallás, gondolkodás. • 1993-ban sikeresnek nyílvánították a projektet és egy új FCGS Follow-on projektet indítottak • Ezt 1995-ben zárták le, ezt is sikeresnek nyílvánították és utána felszámolták az ICOT-ot. Az eredményeket a Japan Information Processing Development Center (JIPDEC) gondozza

  16. Negyedik generációs számítógépek csoportosítása • Miniszámítógépek • Nagygépek (Mainframe) • Szuperszámítógépek (pl. Cray II.) • Mikroszámítógépek vagy PC-k: • PC-k (Brand name gépek és távol Keleti gyártók) • Apple – Macintosh • Silicon Graphics • Commodore

  17. Személyi számítógépek I. • A 70-es években feltette valaki a kérdést: „Kinek van szüksége otthonra egy számítógépre?” • Akkoriban és később viszonylag több gyártó gondolta mégis úgy, hogy lehet hogy van ilyen: IBM, Compaq, DEC, Apple, Commodore, Spectrum, Sinclair, Altair, Videoton – teljesen saját szabványok • 1981 Az IBM PC-XT-jéhez az Intel szállította a processzort (i8086), és a Microsoft az op.rendszert DOS 1.0 (?)

  18. Személyi számítógépek II. • PC generációk: • XT (8086-os 2*8 bit proc. 4,77MHz; 640kB Memória; 5,25 FDD; 20MB HDD; mono-króm, CGA monitor), 16-bites DOS op.rsz. • AT 286 (80286-os max.20MHz 16bit-es proc.,max 2MB RAM, 40 MB HDD, ISA csatoló felület, VGA szabványú videókártya, 16 bites hangkártya) • 386-osok (80386-os max.40MHz SX/DX proc, átlag4-8MB RAM, 170-250 MB HDD, ISA v.VLB csatoló felület, SVGA szabványú videó-kártya, 16 bites hangkártya) • 486-osok (80486-os max.160MHz 32 bites proc, átlag 16-32 MB RAM, 1 GB HDD, ISA,VLB,PCI csatoló felület, SVGA szabványú videókártya, 16-32 bites hangkártya)

  19. Személyi számítógépek III. • „586”-osok (Pentium, AMD K5, Cyrix686 max.266MHz 32 bites proc, átlag32-64MB RAM, 1-2 GB HDD, ISA,PCI csatoló felület, SVGA szabványú videókártya AGP csat felülettel, 16-32 bites hangkártya) 1993-tól • „686” Pentium Pro – főképp szerverekbe, kereskedelemben: Intel Klamath v.Celeron-Celeron A, AMD K6, K6-2, K6-III., 1995-től • 1999-ben: Az AMD Athlon az első 7-ik generációs processzor, Sempron; Intel: Celeron és xxx néven • 2004-2005: Az AMD Opteron első 64 bites processzor

  20. PC fizikai felépítése • Ház + ATX Tápegység (200-500W), benne: • Alaplap, rajta: • Processzor + hűtő, • Memória/RAM (DDR-es, vagy DDR2-es SRAM) • Csatlakozik hozzá adatkábellel: HDD, FDD, CD/DVD • Foglalatban (csatolóban): VGA kártya • Integrálva: hálókártya, hangkártya • Billentyű + egér • Monitor CRT v. LCD

  21. Átlagos konfiguráció - most • 2,6 GHz v.gyorsabb processzor 32 v.64 bites • 256 - 512 MB RAM (DDR, DDR2) • 80-240 GB HDD PATA v. SATA csatolóval • 4* DVD/CD duplarétegű író • (3,5’FDD/floppy) • 8* AGP v. PCI Express VGA kártya 128MB RAM-mal • Integrált LAN (1 Gbit/sec), Hangkártya • Billentyű + optikai egér • CRT v. LCDMonitor • Hasonló konfigurációjú notebook is kapható pl. integrált WLAN vezérlővel összemérhető áron – 2006.12.31-ig még Sulinet keretén belül is

  22. Szoftverek • Operációs rendszerek • MS DOS 1.0 - 6.22, Novell 7.0 • Windows 95, 98, Me, 2000, XP, Vista(?) • Linux: különféle disztribúciók (SUSE, RedHat, Mandrake, UHU, Sulix (?), …) • Felhasználói programok: • Irodai programcsomagok (szövegszerkesztők, táblázatkezelők, prezentációkészítők, adatbáziskezelők) • Web böngészők, levelező kliensek, FTP, IRC, ICQ, Skype, Voip – phone programok • Programozási nyelvek, fejlesztő környezetek • 2D/3D tervező szoftverek • Integrált ügyviteli szoftverek • Integrált vállalatirányítási szoftverek • Adattárházak, Business Intelligence szoftverek

  23. Felhasznált irodalom • Markó Tamás: A számítástechnika története 1996.http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/tartalom.html

More Related