Második előadás fóliái

1. Második előadás fóliái 2007. szeptember 18.

2. Bevezetés a pszichológiába

3. Személyiségpszichológia (folyt.)

4. A pszichoanalízis személyiségelmélete II. Carl Gustav Jung Az analitikus iskola megalapítója • Lelkészcsalád – misztikus gyökerek • Szóasszociációs vizsgálatok • Tipológia – extroverzió - introverzió • Kollektív tudattalan – archetípus • Személyiség szerkezete – archetípusok: persona, árnyék, anima, animus, selbst (self) • Individuációs processzus – életközépi válság • Szinkronicitás • Álomfejtés: hétköznapi és archetipikus álmok

7. Freud és Jung álomértelmezése Freudi álomfelfogás • Az álom legfőbb célja a vágyteljesítés • Álomcenzúra • Álommunka: látens álomgondolat → manifeszt álomtartalom • Az álommunka eszközei: sűrítés (keverék-képzet, metafora jön létre) eltolás (a jelentős dolgokat közömbösek helyettesítik, és viszont) tartalmi- időbeli megfordítás dramatizálás (az álomgondolat egy kép, pl. nem tudok elfutni) másodlagos megmunkálás (utólag illeszt, betold, magyaráz) Jungi álomfelfogás • Az álom funciója:kompenzálja a tudatos részt, hogy megmaradjon az egyensúly • Az álom egy belső színház, a tudattalan rendezi, minden szereplő mi magunk vagyunk • Prospektív (előrejelző) funkció • Hétköznapi és archetipikus álmok • Álomértelmezés:mítoszok képeinek tanulmányozása +egyéni élettörténet

8. A pszichoanalízis személyiségelmélete III. Alfred Adler Az individuálpszichológia megalapítója • Az embert elsősorban társadalmi késztetések motiválják • Születési sorrend • Fogalmai Kreatív én – teremtő, alkotó személyiség Fölényre törekvés Kisebbrendűségi érzés Életstílus

9. Szociális tanuláselméleti (behaviorista) személyiségelméletek • A környezeti meghatározókat vizsgálja • A „tanulás” kifejezés az élet minden területére vonatkozik • Megerősítés – jutalmazás – büntetés hatása • Ikerkutatások • Főleg az USA-ban terjedt el

10. Személyiségelméletek - típustanok Típustanok sajátosságai • Hippokrátesz – testnedvek • Galenus – temperamentum • Kretschmer – testalkat- lelki alkat kapcsolata • C.G.Jung – extroverzió - introverzió

11. Olvasnivalók a témában: Freud, Sigmund: Bevezetés a pszichoanalízisbe - Gondolat, Budapest, 1986. Freud, Sigmund: Álomfejtés – Helikon Kiadó, Békéscsaba, 1985. Jung, C. G.: Az ember és szimbólumai – Göncöl Kiadó, 1993. Jung, C. G.: Emlékek, álmok, gondolatok – Európa Kiadó,1997. Jung, C. G.: Lélektani típusok – Európa Kiadó, 1994. Jung, C. G.: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába – Európa Kiadó, 2000

12. Mentálhigiéné – Stressz, szorongás, krízis, pszichoszomatika

13. Mentálhigiéné A lelki egészség megőrzésének és elősegítésének tudománya A lelki egészség kulcsfogalmai: • Egyensúly – testi, lelki és szociális • Örömkészség • Alkalmazkodási képesség • Önkontroll • Öngyógyító képesség • Önismeret • Stresszel való megküzdés - coping

14. Stressz – fogalmak Selye János (1960) Stressz-fogalom kidolgozása Jelentése: nyomás, feszültség, szorult helyzet, igénybevétel, kényszer Definíció: Olyan helyzet, esemény ami veszélyezteti az egyén fizikai vagy pszichológiai jóllétét. Stresszor: stresszt okozó események, tényezők • Eustressz – pozitív, jótékony, serkentő • Distressz – negatív, túlzott, testi-lelki megbetegedéshez vezet Fiziológiai alap: „harcolj vagy menekülj” – Cannon- féle vészreakció Alkalmazkodási szindróma: • Alarm reakció – rövid távú – azonnali védelem • Ellenállás szakasza – folyamatosan fennálló stressz esetén • Kimerülés szakasza – az alkalmazkodási energia kimerül - megbetegedés

15. Stresszkeltő események jellemzői • Befolyásolhatóság • Minél kevésbé befolyásolható, annál inkább stresszkeltő. • Nem tudjuk megakadályozni, hogy bekövetkezzen • Bejósolhatóság • Figyelmeztető jelzés hatására a szervezet készülni tud. Ha nincs ilyen, állandó készenlét van, a szervezet kimerül. • Énképre gyakorolt hatás – „Próbatételek” • Minden olyan esemény, amely alkalmazkodást kíván, stresszkeltőnek tekinthető – Holmes és Rahe (1967) • Életesemény skála – elmúlt egy év történései

16. Életesemény skálaHolmes és Rahe (1967) • Házastárs halála 100 • Válás 73 • Különélés 65 • Börtön, vagy más zárt intézet 63 • Közeli családtag halála 63 • Baleset vagy betegség 53 • Házasság 50 • Állás elvesztése 47 • Kibékülés a házastárssal 45 • Nyugdíjazás 45 • Családtag betegsége, változás az egészségi állapotában 44 • Terhesség 40 • Szexuális problémák 39 • Új családtag befogadása (születés, örökbefogadás, családtag hazaköltözése) 39 • Üzleti problémák (csőd, fúzió) 39 • Anyagi helyzet változása (rosszabbodás, javulás) 38 • Közeli barát halála 37 • Új munkaterület 36 • Jelzálog érvényesítése (lefoglalás) 30

17. Új beosztás a munkahelyen (előléptetés, lefokozás áthelyezés) 29 • Gyermek elköltözése otthonról (házasság, kollégium) 29 • Probléma anyóssal, apóssal, mennyel, vővel 29 • Kiemelkedő személyes teljesítmény 28 • Házastárs munkába állása, vagy munka abbahagyása 26 • Tanulmányok kezdete vagy vége 26 • Életkörülmények változása 25 • Személyes szokások megváltozása (öltözködés,viselkedés) 24 • Nézeteltérés a főnökkel 23 • Költözés, lakhelyváltoztatás 20 • Iskolaváltoztatás 20 • A kikapcsolódás módjának, gyakoriságának megváltozása 19 • Templombajárási szokások megváltozása 19 • Társasági szokások megváltozása 18 • Kölcsönfelvétel 17 • Alvási szokások megváltozása 16 • Étkezési szokások megváltozása 15 • Üdülés 13 • Karácsony 12 • Apróbb szabálysértések 11

18. Életesemény skála – értékelési útmutató • 0 - 149 Nincsen számottevő kockázat • 155 - 199 Enyhe krízisszint • 200 - 299 Közepes krízisszint • 300 - Súlyos krízisszint

19. Pszichológiai reakciók a stresszre • Szorongás Elővételezett veszélyre adott érzelmi válasz: félelem, aggódás. „Poszttraumás stressz” – tünetei: érdektelenség, a trauma újraélése, alvászavar • Harag, agresszió Agresszióelméletek: Frusztráció agresszió hipotézis Tanuláselméleti megközelítés Az agresszió útja lehet: áttolódik, mikroagresszió, autoagresszió • Depresszió Tanult tehetetlenség • Kiégés • Kognitív károsodások Teljesítményromlás

20. A krízis (gyász) szakaszai Tagadás Visszarendeződés Harag Alkudozás Belenyugvás Kilátástalanság Elisabeth Kübler-Ross, (1969)

21. Stressz és betegség Pszichoszomatikus megbetegedés – a betegség megjelenésében a lelki tényezőknek kiemelt szerepe van. Harward Egyetem kutatása – a betegségek 60%-a pszichés eredetű Dr. Kopp Mária – nincs olyan betegség, amely ne lenne pszichoszomatikus valamely értelemben Hermann Imre: Ellenállóképességünket meghatározza a korai anya-gyerek kapcsolat „Szervbeszéd” – ha lelkünk jelzéseire nem figyelünk, az üzenetet kénytelen a test „elmondani” tünetek, betegségek formájában. – „A betegség őszintévé tesz” Rüdiger Dahlke: a betegségek – kódolt, szimbolikus üzenetek magunkról. („A lélek nyelve a betegség”- c. könyv) Thorwald Dethlefsen- Rüdiger Dahlke: „Út a teljességhez”- c. könyv http://tau.hu/files/dt-dr-utatelj.pdf

22. Betegségszimbolika A szervezet védekezőképessége olyan személyeknél alacsonyabb, akik: • Akik számukra fontos dolgot mélyen elnyomnak magukban • Akik stresszre cselekvési képtelenséggel válaszolnak – passzívak • Akik érzelmileg levertek Betegségek és lehetséges üzeneteik: • Gyomor- bélrendszer – „valamit nem megemészteni”, gombóc a torokban- valamit nem lenyelni • Légzésproblémák – kapcsolatok; szabadság-korlátozottság problémája • Rák – Kommunikációs zavarok – „bezártság, nem kimondás, páncél” • Látás –szembenézés magunkkal, Hallás - engedelmeskedni • Fejfájás – érzések/cselekvés helyett gondolkodás • Nemi szervek – nőiség/ férfiasság problémái • Meddőség, mell problémái – anyaság problémái • Terhesség – túlhordás – „nem elengedni”; koraszülés – „kidobni”

23. Stresszel való megküzdés- coping Problémaközpontú megküzdés – a személy a problémára, helyzetre fókuszál • Probléma meghatározása • Alternatív megoldások kidolgozása • Alternatívák mérlegelése – választás • Végrehajtás Érzelemközpontú megküzdés – a személy arra koncentrál, hogy csökkentse a a helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciókat Lehetséges osztályozások: Viselkedéses és kognitív stratégiák • Viselkedéses stratégiák- amik elterelik a figyelmünket a problémáról (sport, ivás, dühkitörés, támasz keresése) • Kognitív stratégiák – döntés, „nem érdemes rajta gyötrődni” Kérődző, elterelő, negatív elkerülő stratégiák • Kérődző – elszigetelődés, a problémán rágódás,”nem cselekvés” • Elterelő – kellemes tevékenységbe menekülés, „levegőhöz jutni – feltöltődni” • Negatív elkerülő – amik elterelik a figyelmet, de veszélyes dolgok (ivás, önveszélyes viselkedés)