Minimálbér és minimáljövedelem az Európai Unióban

1. Minimálbér és minimáljövedelem az Európai Unióban Andor László Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa 2014. április 25., Budapest

2. Minimálbér (euróban, havonta) Forrás: Eurostat

3. Minimálbér (Vásárlóerő-paritáson) Forrás: Eurostat

4. Minimálbér a 2012-es havi átlagbér százalékában kifejezve Forrás: Eurostat

5. A minimálbér és az alacsony képzettségű munkavállalók foglalkoztatási rátája (2012) Forrás: Eurostat; a csillaggal jelölt adatok 2011-re vonatkoznak

6. A minimálbér és a nemek közötti bérszakadék (2010) Forrás: Eurostat;a nemek közötti bérszakadék a női és a férfimunkavállalók keresete közöttikülönbség

7. A minimálbér és a Gini-együttható (2012) Forrás:Eurostat; Gini-együttható: az alacsonyabb értékek alacsonyabb egyenlőtlenséget mutatnak

8. Minimálbér Németországban • 8,5 euró óránként (>< FR: 9,53 euró óránként) • Lépcsőzetes bevezetés 2015. január 1. és 2016. december 31. között Jelenleg is vita folyik a bevezetés részleteiről: • Megkülönböztetés: alacsonyabb minimálbér a fiataloknak • Tartós munkanélküliek visszavezetése a munkaerőpiacra: a tartósan munkanélküliek egy hosszabb kezdő időszak alatt alacsonyabb bért kapjanak >< a tartós munkanélküliek a minimálbért kapják az első naptól, de a foglalkoztatásuk járjon ösztönző támogatással

9. Minimálbér Franciaországban ·9,53 euró óránként (>< DE: 8,5 euró óránként) - Minden 18 év feletti alkalmazottra vonatkozik a magánszektorban. ·Kiigazítás • Minden évben január 1-én, a fogyasztói árindexnek megfelelően (a dohányárút kivéve) + az óránkénti minimálbér vásárlóereje növekedésének a fele (a kormány dönthet további emelésről) • Év közben, ha a fogyasztói árindex az előző minimálbérhez képest legalább 2%-kal emelkedik • Alacsonyabb bér: szakmunkástanulók, 18 év alatti és 6 hónapnál kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező alkalmazottak • A magas minimálbérért a munkáltatókat a társadalombiztosítási járulékok befizetése terén kompenzálják

10. Minimáljövedelem és az Európa 2020 stratégia • Az Európa 2020 Stratégia célja legalább 20 millió ember kiemelése a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből az évtized végére • Az EU sajnos távolodik ettől a céltól: 2008 óta 6,6 millióval többen élnek szegénységben vagy kirekesztettségben, 2012-ben összesen 123 millióan • A 2013-as Foglalkoztatási Jelentés és az Éves Növekedési Jelentés első alkalommal egy szociális eredménytáblát is tartalmazott, melyből többek között kiderült, hogy nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek a centrum és a periféria között • A válság hatása a szegénységi mutatókra többek között a nemzeti szociálpolitikák és a bevezetett reformok függvénye is volt. Egy minimáljövedelem-rendszer bevezetése/átalakítása része lehet a reformoknak

11. A szociális transzferek (a nyugdíj kivételével) hatása a munkaképes korú lakosság szegénységi kockázatának csökkentésére, 2008-2012 Forrás: Eurostat; EU-SILC (2012, adóév: 2011). A csillaggal jelölt adatok 2011-re vonatkoznak

12. A minimáljövedelem-rendszerek kiterjedése tagállamonként különböző • 1. csoport (AT, BE, CY, CZ, DE, DK, FI, NL, PT, RO, SI, SE): egyszerű és átfogó minimáljövedelem-rendszerek, általában lefedik a szükséges anyagi forrásokkal nem rendelkező embereket • 2. csoport (EE, HU, LT, LV, PL, SK): egyszerű és nem kategóriákra bontott minimáljövedelem-rendszerek, szigorúbb jogosultsági feltételekkel • 3. csoport (ES, FR, IE, MT, UK) : különböző, egymást gyakran átfedő rendszerek komplex együttese, melyek általánosságban lefedikaz elegendő anyagi forrásokkal nem rendelkező emberek többségét • 4. csoport (BG, IT, EL) korlátozott, részleges kiterjedésű rendszerek, melyek a rászorulók szűk rétegét fedik le

13. Fontos szempontok a minimáljövedelem-rendszerek kialakításánál • Elégséges összeg a megélhetéshez • A rászorulók megfelelő körét fedje • Az igénybe vétel lehetőségének megteremtése • Ösztönözzön a munkára

14. Hangsúly a szociális beruházásokon Az Európai Bizottság a szociális beruházási megközelítésre alapozott iránymutatásával segíti a tagországokat a szociális rendszerük átalakításában: • A szociális juttatásoknak összhangban kell lenniük az emberek szükségleteivel egész életük során • A társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedést elősegítő juttatások és szolgáltatások működtetése • Hatékonyabb szociális kiadások a megfelelő lefedettség és a fenntartható jóléti rendszer biztosítása érdekében

15. A minimáljövedelem a Szociális Beruházási Csomagban • A Szociális Beruházási Csomag felszólítja a tagországokat: "Referencia költségvetések felállítására, melyek biztosítják a megfelelő megélhetést, figyelembe véve a fogyasztási mintákat, a megélhetés költségeit, a különböző élethelyzeteket és a háztartások típusait az Európai Bizottság és a Szociális Védelmi Bizottság által meghatározott módszertan alapján. A haladáshoz szükséges lépéseket a Nemzeti Reformprogramoknak kell tükrözni."

16. Referencia-költségvetések • A referencia-költségvetések áruk és szolgáltatások listája és az ezekkel járó becsült havi vagy éves költségek, melyeknek egy adott méretű és felépítésű család számára elérhetőnek kell lenniük a jólét egy meghatározott szintjén • A referencia-költségvetések általában az egyedi körülményekre szabottak: figyelembe veszik a háztartás összetételét, a lakhatási környezetet, a kort, stb. • A referencia-költségvetések hatékonyabban tükrözik a fogyasztási mintákat és a megélhetés költségeit, mint az olyan minimáljövedelem-rendszerek, amelyek egyszerűen a medián háztartás bevételének százalékos értékeként vannak meghatározva (pl. annak 50-60%-án)

17. A 2013-as Európai Szemeszter: országspecifikus ajánlások 2013-ban 19 tagország kapott szegénységgel és társadalmi befogadással kapcsolatos ajánlást az Európai Bizottságtól: • A szociális juttatások kiterjedtsége (8 ország) • Hozzáférés jó minőségű szociális szolgáltatásokhoz (3 ország) • A szociális támogatások hatékonyabbá tétele (10 ország) • A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatósága (6 ország) • A gyermekszegénység elleni küzdelem (5 ország) • Romák/bevándorlók integrációja (10 ország)

18. A minimáljövedelem és a minimálbér közötti kapcsolat • Egy jól működő szociális rendszer biztosítja a munkanélküliek megélhetésének segítését és újraképzését. Ennek része lehet a minimáljövedelem. • A minimálbérek és a minimáljövedelem meghatározásánál fel kell mérni a kettő közötti kapcsolatot, figyelve arra, hogy ezek összegei (és az azok közötti különbség) ösztönözzenek munkára • A szegénység elleni politika nem alapulhat kizárólag a minimálbéren, a vitában a minimáljövedelem-rendszereknek is figyelmet kell kapniuk • A megfelelően meghatározott minimálbér és minimáljövedelem segíthet mérsékelni a gazdasági visszaesést, fenntartva a keresletet, és ezáltal növelve a foglalkoztatottságot • A minimálbér szintjének meghatározásánál tekintettel kell lenni annak foglalkoztatási és versenyképességi hatásaira is

19. Köszönöm a figyelmet!