A sz m t stechnika t rt nete
Download
1 / 14

A számítástechnika története - PowerPoint PPT Presentation


  • 74 Views
  • Uploaded on

A számítástechnika története. Készítette: 9.a. Schickard (1592-1635). 1592-ben született a németországi Herrenbergben. Tehetségét korán felismerték. 18 évesen felvették a tübingeni kolostorba, hogy württembergi lelkészként folytassa életútját 1614-től 1619-ig.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A számítástechnika története' - shamus


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

Schickard 1592 1635
Schickard (1592-1635)

1592-ben született a németországi Herrenbergben. Tehetségét korán felismerték. 18 évesen felvették a tübingeni kolostorba, hogy württembergi lelkészként folytassa életútját 1614-től 1619-ig.

1617-ben felkeresi Kepler.

1619-ben a Tübingeni Egyetem héber tanszék kiválasztottjai közé kerül.

1623-ban jelenteti meg, a mechanikus számológépet. Wilhelm Schickard 1635 októberében halt meg, két nappal fia előtt.


Blaise pascal 1623 1662
Blaise Pascal (1623-1662)

Blaise Pascal 1623-ban született Clermont-Ferrand-ban, édesanyját hároméves korában elveszítette. Apja adófelügyelő volt, de komoly érdeklődést tanúsított a tudományok iránt is. Pascal fontos alkotásokat hagyott hátra a fizika, a matematika, a teológia, a filozófia és az irodalom témakörében is. Hozzájárult a természettudományok fejlődéséhez többek között a mechanikus számológép szerkezetének kidolgozásával, a valószínűség matematikai elméletének kidolgozásával (másokkal közösen), tanulmányozta a folyadékokat és tisztázta a vákuum és a nyomás fogalmait.


Leibnitz
Leibnitz

Az 1670-es években Gottfried Wilhelm Leibniz (1646 - 1716) német filozófus és matematikus Pascal gépét továbbfejlesztette. 1672-ben (más forrás szerint 1671-ben, illetve 1673-ban) készítette el gépét, amivel már szorozni, osztani és gyököt vonni is lehetett. Ez volt az elsõ olyan számológép, amellyel mind a négy alapmûveletet el lehetett végezni

Az 1670-es években Gottfried Wilhelm Leibniz (1646 - 1716) német filozófus és matematikus Pascal gépét továbbfejlesztette. 1672-ben (más forrás szerint 1671-ben, illetve 1673-ban) készítette el gépét, amivel már szorozni, osztani és gyököt vonni is lehetett. Ez volt az elsõ olyan számológép, amellyel mind a négy alapmûveletet el lehetett végezni


Hollerith
HOLLERITH

Az Egyesült Államok 1880-as népszámlálásán 55 millió ember adatait gyűjtötték össze. Az adatokat 500 ember összesítette 36 szempont szerint 7 éven keresztül. Herman Hollerith (1860-1929) német származású amerikai statisztikus ennek láttán találta ki, hogy a Jacquard deszkalapjaihoz hasonló perforált kártyákat adatfeldolgozásra is lehet használni. Egy kártyára egy ember adatait lyukasztotta. Maga a lyukasztás kézi munkával történt. Az adatok feldolgozására olyan rendszert használt, ahol a lyukkártyák elektromos érintkezők között mentek át. Ahol a kártyán lyuk volt, az áramkör bezárult. Így a lyukakat meg lehetett számolni.


1 gener ci

1. Generáció

Az ágyúlövedékek mozgásának leírása (lőelemképzés) a XX. század elejétől a számítógépek

fejlődésének mozgatórugójává vált. A kilövéshez szükséges adatokat

táblázatokban adták meg. Ezeknek

a táblázatoknak az elkészítése sok

időt vett igénybe (emberi erőforrással

kb. 30 napot), ráadásul nagyon

monoton, mechanikus – és emiatt

sok hibalehetőséget kínáló – tevékenység

volt.

Az elektroncső feltalálása lehetőséget

adott a mechanikus alkatrészek

elektronikus helyettesítésére, miáltal

nagyságrendekkel növekedett

meg a műveleti sebesség. Egy ballisztikai

táblázat elkészítése legfeljebb

9 órába telt.


1 gener ci1

Az ágyúlövedékek mozgásának leírása (lőelemképzés) a XX. század elejétől a számítógépek

fejlődésének mozgatórugójává vált. A kilövéshez szükséges adatokat

táblázatokban adták meg. Ezeknek

a táblázatoknak az elkészítése sok

időt vett igénybe (emberi erőforrással

kb. 30 napot), ráadásul nagyon

monoton, mechanikus – és emiatt

sok hibalehetőséget kínáló – tevékenység

volt.

Az elektroncső feltalálása lehetőséget

adott a mechanikus alkatrészek

elektronikus helyettesítésére, miáltal

nagyságrendekkel növekedett

meg a műveleti sebesség. Egy ballisztikai

táblázat elkészítése legfeljebb

9 órába telt.

Neumann János (1903–1957), magyar származású matematikus, részt vett

az ENIAC fejlesztésében. A megszerzett tapasztalatok alapján fogalmazta meg

az elektronikus digitális számítógépekkel szembeni követelményeket, ami a számítógépek

fejlesztési irányát hosszú időre meghatározta (lásd még a Neumann-elv

című fejezetet).

Neumann 1946-ban látott hozzá az újabb elektronikus számítógép, az EDVAC

(Electronic Discrate Variable Computer) megvalósításához, ami 1951-re készült el.

Az EDVAC volt az első belső tárolású (program és adat egy helyen) számítógép.

1951-ben jelent meg az első sorozatban gyártott számítógép, a UNIVAC.

Minden egység működését, beleértve a perifériákat is, közvetlenül a központi vezérlőegység

kezelte.

Az első generációs gépeket a processzorok nyelvén, gépi kódban programozták.

Ebben az időben jelent meg az első assembly nyelv, ami a későbbi, magasszintű

programnyelvek alapjául szolgált (a fogalmak magyarázatát lásd később, a Programfejlesztő

eszközök, programnyelvek című fejezetetben).

A Neumann-elvek:- Teljesen elektronikus számítógép- Kettes számrendszer alkalmazása- Aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép)- Központi vezérlőegység alkalmazása- Belső program- és adattárolás

1. Generáció


2 gener ci
2. Generáció (lőelemképzés) a XX. század elejétől a számítógépek

  • A tranzisztor feltalálása (1947) lehetővé tette a kisebb hely- és energiaigényű,

  • hosszabb élettartamú, megbízhatóbb és gyorsabb

  • számítógépek megjelenését.


2 gener ci1
2. Generáció (lőelemképzés) a XX. század elejétől a számítógépek

Az 1948-ban feltalált tranzisztort csak 1958-ban építették be kapcsolóelemként a rövid élettartamú elektroncső helyett és ekkor alkalmazták a ferritgyűrűs tárat memóriaként. lényegesen csökkent az energia fogyasztás és persze a gép mérete. Ezek a gépek az 50 000-100 000 művelet/másodperc sebességet értek el, térfogatuk 1 köbméter alá csökkent. Az egyre gyorsabb működésű félvezető elemekkel rohamosan nőtt a gépek számítási teljesítménye is, a 60-as években ez már elérte az 1 millió művelet/másodpercet.

A háttértár szerepét a mágnesszalag, majd a merev hordozójú mágneslemez veszi át. Megjelentek a magasabb szintű programozási nyelvek alapjai, elsőként a FORTRAN.


3 gener ci

A (lőelemképzés) a XX. század elejétől a számítógépekharmadik generációs gépek fõ korszaka a 60-as évek közepén kezdõdött, és a 70-es évek végéig tartott. Ezek a gépek már integrált áramkör felhasználásával készültek, ezért jelentõsen sikerült a gépek méreteit csökkenteni, amivel arányosan nõtt a mûködési sebességük, és négyzetesen csökkent az energiafogyasztásuk. A gépek tárolási kapacitása és sebessége megsokszorozódott. Egyre inkább elterjedt a modulrendszerû felépítés. A gépek kihasználtságát azzal fokoz-ták, hogy egyidõben a gépen többen osztozkodtak, azaz a gép erõforrásait (processzor, memória, nyomtató, háttértárak stb.) az egymástól független programok vagy felváltva, vagy egyszerre használhatták (multiprogramozás). A közös, bonyolultabb használathoz szükséges adminisztrációt, és a programok futásának ütemezését egy speciális szoftverre bízták. Ezt a szoftvert operációs rendszernek nevezték. Ekkor alakult ki az Unix operációs rendszer is.

A 3. generációs gépek közül megemlítjük az IBM 360-as sorozatot, és a CDC 6000-t.

3. generáció


3 gener ci1
3. generáció (lőelemképzés) a XX. század elejétől a számítógépek

INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK

Félvezető-, általában szilíciumlapka, amely nagyszámú (néha milliónyi) különálló elektronikus alkatrészt sűrít magába. Az integrált áramkörök kisebbek, könnyebbek és gyorsabbak a korábban alkalmazott "hagyományos" áramköröknél, kevesebb energiát használnak fel, olcsóbbak és tartósabbak. Az áramkört rendszerint szennyezőkkel adalékolt szilíciumból készítik; a szennyezés milyensége dönti el, hogy mire lesz alkalmas a lapka egy-egy része: tranzisztornak, diódának, ellenállásnak. Az integrált áramkörökre alapuló mikroelektronika tette lehetővé a bonyolult elektronikus órák, zsebszámológépek, számítógépek, mobiltelefonok, stb. kifejlesztését.

Léteznek analóg integrált áramkörök és digitális integrált áramkörök.


4 gener ci
4. generáció (lőelemképzés) a XX. század elejétől a számítógépek

Számítógépek nagy tömegben (a negyedik generáció)

A számítógépek negyedik generációját az 1970-es évektől napjainkig számíthatjuk. A gépek igen nagy integráltságú áramkörökből épülnek fel. Nincsenek alapvető változások a számítógépek szervezésében. A korábban bevett megoldásokat tökéletesítik. A negyedik generáció jellemzője, hogy a szoftvergyártás óriási méretűvé válik. A szoftverek árai elérik, egyes esetekben meg is haladhatják a hardverét. A korszak fontosabb eseményei 1994-ig.


5 gener ci
5. generáció (lőelemképzés) a XX. század elejétől a számítógépek

  • Ötödik generáció 1991-től napjainkig

  • Egyik jellemzőjük, hogy párhuzamos és asszociatív működésű mikroprocesszorokat alkalmaznak. A problémaorientált nyelveket próbálják tökéletesíteni, erre egy kezdeti kísérlet a PROLOG programozási nyelv. A számítógépeket úgy tervezik, hogy minél több áramköri elemet szűkítsenek bele egyre kisebb méretű mikrochipekbe, azonban ennek hamarosan elérjük a fizikai határait, ezért új gyártási módszerekre és működési elvekre van szükség.

  • Napjaikban már fejlesztik az optikai számítógépet, aminek lényege az, hogy nem elektromos, hanem sokkal gyorsabb fényimpulzusok hordozzák az információt.


5 gener ci1
5. GENERÁCIÓ (lőelemképzés) a XX. század elejétől a számítógépek

Az 5. generációs gépek fejlesztésének végső célja a mesterséges intelligencia létrehozása. Az egyik aktívan kutatott terület a párhuzamos feldolgozás, azaz amikor sok áramkör egyidejűleg különböző feladatokat old meg. Folynak kutatások az optikai számítógépek kifejlesztésére is. Ezekben nem eletromos, hanem sokkal gyorsabb fényimpulzusok hordanák az információt.


ad