V llalati p nz gyek
Download
1 / 60

V állalati pénzügyek - PowerPoint PPT Presentation


  • 46 Views
  • Uploaded on

V állalati pénzügyek. Hosszú távú pénzügyi menedzsment. II. előadás. Állampapírok. Kincstárjegy Államkötvény Kincstári takarékjegy Kincstári takarékkötvény. A FORINT TÖRLESZTÉSEK ÖSSZETÉTELE. az összes (3697 MdFt ) törlesztésből 3457 MdFt összegű forint törlesztés.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' V állalati pénzügyek' - seven


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
V llalati p nz gyek

Vállalati pénzügyek

Hosszú távú

pénzügyi menedzsment

II. előadás


Llampap rok
Állampapírok

  • Kincstárjegy

  • Államkötvény

  • Kincstári takarékjegy

  • Kincstári takarékkötvény


A forint t rleszt sek sszet tele

A FORINT TÖRLESZTÉSEK ÖSSZETÉTELE

az összes (3697 MdFt ) törlesztésből

3457 MdFt összegű forint törlesztés

76 %-a kincstárjegy.

2001


2001 - várható

2002 - tervezett

AZ ÁLLAMKÖTVÉNY ÉRTÉKESÍTÉS FUTAMIDŐ SZERINTI ÖSSZETÉTELE

  • a 2 éves kötvény megszűnik,- nő az5 és a 10 éves szerepe,

  • megjelent a 15 éves,

  • 5 új kötvény.

2001


Kincst rjegy i
Kincstárjegy I.

  • a költségvetés likviditási problémáinak megoldását szolgálja

  • nem jár új pénz teremtésével, nem indukál inflációt

  • rövid távú értékpapír

  • kibocsátásáról az éves költségvetési törvény rendelkezik.


Kincst rjegy ii
Kincstárjegy II.

  • visszafizetési kockázat nincsen

  • likvid befektetés

  • a piaci kamatlábból eredő kockázat kicsi

  • a befektetési döntéseknél, mint viszonyítási alap komoly jelentőséggel bír (kockázat-mentes ráta)


Kamatoz kincst rjegy
Kamatozó kincstárjegy

  • névértéken vásárolják meg

  • előre meghatározott kamat fizetése

  • lejáratkor a névértéket és az utolsó kamatot fizetik ki

  • alapcímlete 10 000 Ft

  • dematerializált értékpapír


Diszkontkincst rjegy
Diszkontkincstárjegy

  • a megállapított lejáratkori érték diszkontált értékén vásárolják meg

  • lejáratkor a névértéket fizetik ki

  • befektetői jövedelem: vételár és a lejáratkori érték közötti különbözet

  • 3, 6, 12 hónapos futamidő

  • alapcímlet 10 000 Ft


Diszkontkincst rjegy hozama i
Diszkontkincstárjegy hozama I.

Pn - névérték

Pá - árfolyam

n - napok száma


Diszkontkincst rjegy hozama ii
Diszkontkincstárjegy hozama II.

diszkontláb:

időszaki hozam %:

tényleges éves hozam:


Llamk tv ny
Államkötvény

  • a költségvetési hiány fedezésére bocsátják ki

  • új pénz teremtését jelenti, ezért inflációt okozhat

  • kibocsátásáról az éves költségvetési törvény rendelkezik,

  • 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek értékesítésre.


Llamk tv ny rfolyamsz m t s
Államkötvény árfolyamszámítás

  • naptári év 365 nap

  • szökőnapra nem jár kamat

  • árazáskor a lejáratig ténylegesen hátralévő futamidőt és az év 365 napját vesszük figyelembe (tényleges/365)

  • hátralévő futamidő < 1 év - lineáris

  • felhalmozott kamat figyelembe vétele (pl. kétszeri kamatfizetés esetén)


Llamk tv ny rfolyam kisz m t s
Államkötvény árfolyam kiszámítás

A lejáratig hátra lévő idő > 365 nap

A lejáratig hátra lévő idő < 365 nap


Llamk tv ny felhalmozott kamat kisz m t s
Államkötvény felhalmozott kamat kiszámítás

t1 - az üzletkötés napja

t0 - utolsó kamatfizetés napja


Max indexcsal d
MAX indexcsalád

RMAX - a diszkont kincstárjegyek és az egy évnél rövidebb futamidejű államkötvények árfolyam-változását tükrözi,

MAX - éven túli államkötvények árfolyamváltozását mutatja,

MAX Composite - együttesen méri a másodlagos forgalmazásba bevont valamennyi állampapír

árfolyamváltozását.


Bmx indexcsal d
BMX indexcsalád

  • A kiemelt (3, 5, 10 és 15 év) futamidőkhöz tartozó referencia (benchmark) államkötvények teljesít-ményét hivatottak mérni.

  • Külön mérik az egyes futamidőkhöz tartozó kötvények teljesítményét.

  • Az indexek segítségével jól követhetővé válik, hogy egy-egy időszak alatt hogyan teljesítettek a kiemelt futamidőhöz tartozó, többnyire leglikvi-debb piacú referencia államkötvények sorozatai.


MAX RMAX MAX Composite

247,9972 233,2563 242,0266

Változás az előző naphoz képest:

0,1331 0,1039 0,1239

Az elmúlt 1 év hozama:

9,99% 10,03% 10,03%

BMX3Y BMX5Y BMX10Y BMX15Y

232,6115 239,5717 162,3787 111,2393

Változás az előző naphoz képest:

-0,1173 -0,2979 -0,4086 -0,2883

Az elmúlt 1 év hozama:

9,56% 8,92% 10,19% 8,67%


Kincst ri takar kjegy
Kincstári takarékjegy

  • 1 illetve 2 éves futamidővel kerül forgalomba,

  • az egyéves futamidejű kincstárjegynek, míg a kétéves lejáratú államkötvénynek minősül,

  • fix, lépcsős kamatozású értékpapír,

  • névre szóló értékpapír, amelyet kizárólag devizabelföldi magánszemélyek vásárolhatnak meg

  • polgári jogi engedményezés útján átruházható,

  • nyomdai úton előállított formában létezik, 10, 50, 100, 500 ezer és 1 millió forintos címletekben kaphatók.


Kincst ri takar kk tv ny
Kincstári takarékkötvény

  • bemutatóra szóló, fix, lépcsős kamatozású, 3 év 2 hónapos futamidejű állampapír, amely a futamidő alatt is visszaváltható. A kamatfizetés lejáratkor, illetve lejárat előtti visszaváltás esetén, a vissza-váltáskor egy összegben esedékes,

  • alapcímlete 10 ezer forint, de 100 ezer, 1 millió forintos és összevont címletekben is kinyomtatásra került,

  • devizabelföldi természetes személyek között a papír szabadon átruházható.



Befektet si jegy i
Befektetési jegy I.

  • A befektetési alapkezelő által kibocsátott, vagyoni jogot biztosító átruhátható értékpapír.

  • A papír kibocsátója kötelezettséget vállal, hogy a rendelkezésére bocsátott pénzt a befektetési alap kialakítására, illetve az abban történő elhelyezésre fordítja.

  • Az alappal kapcsolatos befektetői dönté-seket az alapkezelő hozza.

  • Az összegyűjtött tőke nem kerül az alap-kezelő tulajdonába.


Befektet si jegy ii
Befektetési jegy II.

  • törvényben a meghatározott alakszerűség

  • korlátozott tulajdonosi jogokat biztosít

  • részesedést testesít meg

  • átruházható

  • a hozam az alap működésének eredményes-ségétől függ


Befektet si alapkezel
Befektetési alapkezelő

  • névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság lehet

  • tevékenysége korlátozott (alapkezelés, biztosító és nyugdíj pénztárnak vagyon-kezelő szolgáltatás)

  • több befektetési alapot is kezelhet

  • az alap induló tőkéje min. 100 millió Ft


Befektet si let tkezel
Befektetési letétkezelő

  • független az alapkezelőtől

  • általában bank (esetleg szakosított pénzintézet)

  • végzéséhez befektetésialap letétkezelői engedély szükséges

  • értékpapírok letéti őrzése és kezelése; bank- és értékpapír számlák vezetése; jegy eladási és visszavásárlással kapcsolatos technikai teendők; ellenőrzési tevékenység


Befektet si jegy tipusa
Befektetési jegy tipusa

  • értékpapíralap

  • ingatlanalap

  • értékpapíralap

  • ingatlanalap

  • névre szóló

  • bemutatóra szóló

  • névre szóló

  • bemutatóra szóló

  • nyílt végű

  • zárt végű


Ny ltv g befektet si jegy
Nyíltvégű befektetési jegy

  • határozatlan ideig működő alap

  • a kibocsátó bármikor köteles vissza-vásárolni

  • visszavásárlási ár: egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték - technikai költségek

  • magas likviditás


Ny ltv g befektet si alap
Nyíltvégű befektetési alap

  • egyik összetevő sem lehet 100 %-ban (kivéve állampapír)

  • a kibocsátott befektetési jegyek száma a futamidő alatt változik

  • 15 % magas likviditású eszközökben

  • fizethet rendszeres hozamot is

  • szigorú tájékoztatási kötelezettség


Ny ltv g befektet si alap k lts gei
Nyíltvégű befektetési alap költségei

  • felügyeleti díj (PSZÁF): 0.1 %

  • letétkezelői díj: 0.2 - 0.5 %

  • alapkezelői díj: 0.5 - 2 %

  • tranzakciós költségek

    • eladási és visszaváltási jutalék

    • bróker költségek

  • likviditás fenntartási költségek

  • tájékoztatási költségek


Z rtv g befektet si jegy
Zártvégű befektetési jegy

  • határozott ideig működő alap

  • a kibocsátó a futamidő alatt nem vásárol-hatja vissza

  • visszavásárlás a futamidő végén - az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken

  • a likviditáshoz a tőkepiaci forgalmazás szükséges


Z rtv g befektet si alap
Zártvégű befektetési alap

  • létrehozható zártkörben és nyílt körben

  • zártkörű alapnál kicsi az információ nyújtási kötelezettség

  • a nyíltkörű alap létrehozása hasonló a nyíltvégűéhez

  • a nyíltkörű zártvégű alap tájékoztatási kötelezettsége alacsonyabb, mint a nyíltvégű alapé

  • a befektetési jegyek száma állandó


Nett eszk z rt k
Nettó eszközérték

  • kezelési szabályzat alapján a letétkezelő határozza meg

  • értékpapíralap

    az alap tulajdonában lévő értékpapírok előző napi árfolyama + likvid eszközeinek értéke

  • nyíltvégű alap - naponta

  • zártvégű alap - legalább két hetente

  • közzétételi kötelezettség az alapkezelő részére


K zrakt rjegy
Közraktárjegy

  • árukövetelést megtestesítő értékpapír

  • kibocsátója a Közraktár

  • a közraktárban elhelyezett áru tulajdonjogát, az áru feletti rendelkezési jogot testesíti meg

  • két részből áll:

    • árujegy (cedule)

    • zálogjegy (warrant)


Rujegy
Árujegy

  • az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja

  • átruházásával a Közraktárban elhelyezett áru eladható

  • az árujegy önmagában csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik

  • az áru kiadása a zálogjegy által korlátozott

  • önállóan is átruházható


Z logjegy
Zálogjegy

  • az áru tulajdonjogát képviselve lehetővé teszi, hogy az árut zálogként felajánlják hitel felvételénél

  • ez alapján pénzügyi piaci eszköznek tekinthető

  • önállóan is átruházható

  • átruházása forgatással történhet, visszkere-seti joggal a felelősség vonatkozásában (ld. váltó)


K zrakt rjegy forgat sa
Közraktárjegy forgatása

  • különforgatás esetén a forgatást mindkét részre fel kell jegyezni (első hátirat) - a két rész különválik; ezt a közraktár letéti könyvébe is be kell jegyezni (a zálogjegy tulajdonosának felelőssége)

  • az áru kiszolgáltatása csak a két jegy együttes birtokosának lehetséges, de az áru megtekintését mindkét félnek lehetővé kell tenni


Z logk lcs n
Zálogkölcsön

  • kedvező kondiciójú lombardhitelt tesz lehetővé

  • a zálogjegynek a bankra forgatása

  • a közraktárban elhelyezett áru fedezetül szolgál

  • fontos, hogy az áru forgalomképes legyen

  • a közraktár garancia vállalása csökkenti a kockázatot

  • (az áru értékének 2/3-áig a közraktár is nyújthat kölcsönt)


A r szv ny kibocs t s
A részvény kibocsátás

A részvényt részvénytársaság formá-jában létrehozott gazdasági társaság bocsát ki az alaptőke megszerzése vagy felemelése céljából.


A r szv ny fogalma
A részvény fogalma

A részvény tulajdonosi jogot megteste-sítő forgalomképes értékpapír.

A részvény a részvényesnek az alap-tőke meghatározott hányadát kitevő vagyoni betétjét testesíti meg.


A r szv nyes
A részvényes

A részvényes a részvénye által megtestesí-tett vagyoni joga alapján osztalékra jogo-sult, továbbá likvidációs hányadra tarthat igényt.

A részvény a részvényesnek a tulajdonosi viszonyból származó jogait és kötelezettsé-geit is megtestesíti.


A r szv ny f bb jellemz i
A részvény főbb jellemzői

  • névérték

  • kibocsátási érték

  • árfolyamérték

  • osztalék

  • okirat (jegyzési tájékoztató)

  • rangsor

  • likvidációs hányad


N v rt k
Névérték

Névértéken a részvényen feltüntetett (névleges) összeget értjük. (Részvényt névérték alatt kibocsátani nem lehet.)

Likvidációs hányad

A likvidációs hányad az a vagyonrész, amely a részvényest a részvénytársaság megszűnése esetén egy-egy részvénye után megilleti a hitelezők követeléseinek kielégítése után megmaradó vagyonból.

Osztalék

Az osztalék, a részvénytársaság adózott eredményéből a részvényest egy részvénye után megillető hozam.


A r szv ny f bb fajt i
A részvény főbb fajtái

  • közönséges vagy törzsrészvény

  • elsőbbségi részvény

  • dolgozói részvény

  • kamatozó részvény

A részvény főbb tipusai

  • névreszóló

  • bemutatóra szóló


R szv ny oszt lyok
Részvény osztályok

  • egy speciális területen reprezentálnak tulajdonjogot,

  • speciális befektetési szándékkal rendel-keznek,

  • eltérő piaci árakon kerülnek eladásra

  • eltérő osztalékpolitika kapcsolódik hozzájuk

  • lehetségesek tulajdonosi korlátozások

  • A, B, C vagy valamilyen más betűvel cimkézettek


R szv nyek megoszt sa sszevon sa
Részvények megosztása, összevonása

Részvény megosztás (stock split)

ár csökkentés, forgalom serkentés

több részvény, ugyanazon a piaci értéken

(Az 52 héten belül megosztott részvények a WSJ-ban a baloldali margón 's' betűvel vannak megjelölve.)

Részvény összevonás (reverse split)

több részvényt váltunk át kevesebbre

ár növekszik


R szv nyigazol s tartalma
Részvényigazolás tartalma

  • Regisztrációs szám

  • Azonosító szám

  • A kibocsátó neve

  • A kibocsátó vállalat pecsétje

  • A kibocsátás dátuma és helye

  • Hány részvénynek felel meg (számmal és betű- vel)

  • A részvénytulajdonos neve

  • A névérték


Els bbs gi r szv ny i
Elsőbbségi részvény I.

Tulajdonosai előre meghatározott osztalékra jogosultak, amit a közönséges részvényekre jutó osztalékot kifizetése előtt kell kifizetni.

Korlátozott szavazati joggal rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek szava-zati joggal.


Els bbs gi r szv ny ii
Elsőbbségi részvény II.

A ki nem fizetett osztalék - általában - kum-mulálódik és a következő osztalékfizetésnél az aktuális osztalékkal együtt, a közönséges részvények osztalékának fizetése előtt ki kell fizetni.

Megadott időszakon túli osztalékfizetés el-maradás esetén, az elsőbbségi részvénye-sek szavazati jogot kapnak, ami az osztalék kifizetéséig marad érvényben.


Els bbs gi r szv ny iii
Elsőbbségi részvény III.

Az elsőbbségi részvény "valójában álruhába bújtatott adósság, egyfajta saját tőke köt-vény (equity bond)".

Általában a kötvények kamatához hasonló nagyságú osztalékfizetést igér.

Az elsőbbségi részvények gyakran közönsé-ges részvényre történő átválthatóságot vagy visszaválthatósági lehetőséget biztosítanak.


R szv ny elemz se
Részvény elemzése

  • Fundamentalista elemzők

    • a vállalat jelenlegi és várható jövedelmezősége alapján

  • Technikai elemzők

    • idősor elemzés segítségével


R szv ny rt ke
Részvény értéke

  • A részvény értéke az elvárt jövőbeni osz-talék hozamok jelenértékeként határoz-ható meg.

  • Bonyolult, mert

  • a pénzáramlások nem ismertek előre

  • nincsen lejárati idejük

  • nem könnyű a piac által igényelt hozam-rátákat megfigyelni





R szv ny rt ke iii
Részvény értéke III.

Az osztalék értékelési modell alkalmazása:

1. Nincsen növekedés az osztalékban.

2. Konstans növekedés az osztalékban.

3. Változó növekedés az osztalékban.



A r szv ny rt k konstans n veked s
A részvény érték (konstans növekedés)


A r szv ny rt k szupernorm l n veked s
A részvény érték (szupernormál növekedés)

Az értékelés a szupernormál növekedési idő-szak osztalékai jelenértékének meghatározá-sával indul, ehhez hozzáadódik a szupernor-mál növekedési periódust követő időszak nor-mális, konstans osztalékainak jelenértéke.