A DOHÁNYZÁS PSZICHOSZOCIÁLIS HÁTTÉRTÉNYEZŐI
Sponsored Links
This presentation is the property of its rightful owner.
1 / 22

A DOHÁNYZÁS PSZICHOSZOCIÁLIS HÁTTÉRTÉNYEZŐI PowerPoint PPT Presentation


  • 123 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A DOHÁNYZÁS PSZICHOSZOCIÁLIS HÁTTÉRTÉNYEZŐI. Pikó Bettina dr. Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Csoport.

Download Presentation

A DOHÁNYZÁS PSZICHOSZOCIÁLIS HÁTTÉRTÉNYEZŐI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A DOHÁNYZÁS PSZICHOSZOCIÁLIS HÁTTÉRTÉNYEZŐI

  • Pikó Bettina dr.

  • Szegedi Tudományegyetem

  • Magatartástudományi Csoport


„A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban. A dohányzás előfordulása ma már gyorsan nő a fejlődő országokban is, és egyike a legnagyobb veszélyeknek a világ lakosságának egészsége szempontjából”(Richard Edwards, BMJ 2005; 328: 217)


Dohányzás: mint magatartási rizikótényező

  • Szociális és magatartási rizikótényezők jelentősége a prevencióban (életmód, egészségmagatartás: 43%)

  • Egészségfejlesztés: életmód és magatartás megváltoztatása

  • MAGATARTÁS:

  • - komplex, biopszichoszociális fogalom

  • - biokémiai pathomechanizmus, genetikai hajlam (CYP enzimek, nikotin metabolizáció)

  • - pszichoszociális etiológia


Pszichoszociális megközelítés

  • I. INICIÁCIÓ

  • - A modern kultúra szerepe

  • - Társas hatások

  • II. SZOKÁSSÁ VÁLÁS (függőség)

  • - Kockázatészlelés megváltozása

  • - Stressz és coping

  • - Komorbiditás

  • III. KOMPLEX MODELL

  • IV. PREVENCIÓ: Alternatív magatartási elemek


A dohányzás iniciációja I.: A kultúra szerepe

  • A dohányzó magatartás tipikusan serdülőkorban kezdődik, leggyakrabban a 13-14 éves korban

  • A serdülőkori dohányzás előfordulása nagyobb, mint a felnőtt lakosságé

  • A dohányzás a fiatalkori problémaviselkedés szindróma részjelensége, cigaretta, alkohol, drog és szexuális aktivitás: rituális felnőtt státus átélése

  • Modern kultúra, ifjúsági moratórium, serdülőkor kitolódása, beavatási rituálék helyett: pótszertartások


Dohányzás előfordulása nemenként

Chi-négyzet próba: p<0.01


A dohányzás iniciációja II.: A társas hatások szerepe

  • Kortárshatás: a serdülőkori fejlődés motorja, a közösen elfogyasztott cigarettának (alkoholnak, drognak) konformitást növelő hatása van

  • Különösen azok fogékonyak, akik magasfokú szociális igénnyel, s ugyanakkor elégtelen szociális kompetenciával rendelkeznek : elbizonytalanodás csoporthelyzetben

  • Ungar (2000): a problémaviselkedés a személyes és társas identitás megerősítésének stratégiája serdülőkorban


Logisztikus regresszió eredményei (OR, esélyhányadosok)

*p<0.05 **p<0.01***p<0.001


Társas hatások mint rizikó és mint védőfaktorok (Pikó, in press) (N = 634)


Kockázatészlelés I.

  • Kultúra és kockázatkezelés (Beck: A modern társadalom = kockázati társadalom)

  • Kockázatészlelés, kockázathoz való viszony:

  • Külsőből belső kockázatészlelés, személyes felelősség

  • Rizikómodell: A dohányzás populációszinten növeli a betegség kialakulásának valószínűségét

  • Rövid távú előnyök, hosszú távú kockázatok


Kockázatészlelés II. Irreális optimizmus jelensége (Weinstein)

  • A magatartás és az ismeretek között fennálló ellentmondás, kognitív disszonancia

  • Kóros kockázatészlelés:

  • - „Engem nem érint”

  • - „Bármikor abba tudom hagyni, ha akarom”

  • - „Nem is olyan káros a dohányzás”

  • - „Eddig sem történt baj”


Stressz, coping és dohányzás

  • Stressz a dohányzás rizikófaktora, ugyanakkor ez a hatás nem független a stresszel való megküzdés (coping) módjaitól (Wills és Hirky, 1996)

  • Emóció-reguláció (Wills és mtsai, 1999):

  • - izgalmi szint növelése (unaloműzés)

  • - feszültségoldás (ellazulás)

  • Dohányzás és hosztilitás: szoros kapcsolat (Whiteman és mtsai, 1997)

  • Hosztilitás (ellenséges beállítódás): direkt és indirekt módon (dohányzáson keresztül) növeli az ISZB rizikóját (Brummett és Williams Jr., 1998)


„A dohányzásellenes kampányok hagyományosan a dohányzás abbahagyását hangsúlyozzák anélkül, hogy felismernék, hogy a cigarettának stresszoldó funkciója van” (Chesney, 1988)


Dohányzás és pszichikai zavar komorbiditása

  • A nikotin önjutalmazó szerepe

  • Dohányzás: nikotin hangulatjavításra, dohányzók depressziós tünetei: kétszer gyakoribbak (Breslau, 1991)

  • 13-15 éves serdülők: szorongás RR = 5.5 erős dohányzás esetén, szuicid ideáció: 2.3 (Piko & Fitzpatrick, 2000)


Komplex modell I.


Komplex modell II.

  • Szociális befolyás és személyiségjegyek interakciója

  • - a szociális hatás a primer,

  • - de egyéni különbségek a fogékonyságban (genetikai alapú metabolikus hatások, pszichikai zavarok, szociális készségdeficitek, alacsony önbecsülés)


A prevenció komplex modellje


Köszönöm a figyelmet!


  • Login