Download
1 / 22
230 likes | 432 Views
A DOHÁNYZÁS PSZICHOSZOCIÁLIS HÁTTÉRTÉNYEZŐI. Pikó Bettina dr. Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Csoport.
E N D
A DOHÁNYZÁS PSZICHOSZOCIÁLIS HÁTTÉRTÉNYEZŐI • Pikó Bettina dr. • Szegedi Tudományegyetem • Magatartástudományi Csoport
„A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban. A dohányzás előfordulása ma már gyorsan nő a fejlődő országokban is, és egyike a legnagyobb veszélyeknek a világ lakosságának egészsége szempontjából”(Richard Edwards, BMJ 2005; 328: 217)
Dohányzás: mint magatartási rizikótényező • Szociális és magatartási rizikótényezők jelentősége a prevencióban (életmód, egészségmagatartás: 43%) • Egészségfejlesztés: életmód és magatartás megváltoztatása • MAGATARTÁS: • - komplex, biopszichoszociális fogalom • - biokémiai pathomechanizmus, genetikai hajlam (CYP enzimek, nikotin metabolizáció) • - pszichoszociális etiológia
Pszichoszociális megközelítés • I. INICIÁCIÓ • - A modern kultúra szerepe • - Társas hatások • II. SZOKÁSSÁ VÁLÁS (függőség) • - Kockázatészlelés megváltozása • - Stressz és coping • - Komorbiditás • III. KOMPLEX MODELL • IV. PREVENCIÓ: Alternatív magatartási elemek
A dohányzás iniciációja I.: A kultúra szerepe • A dohányzó magatartás tipikusan serdülőkorban kezdődik, leggyakrabban a 13-14 éves korban • A serdülőkori dohányzás előfordulása nagyobb, mint a felnőtt lakosságé • A dohányzás a fiatalkori problémaviselkedés szindróma részjelensége, cigaretta, alkohol, drog és szexuális aktivitás: rituális felnőtt státus átélése • Modern kultúra, ifjúsági moratórium, serdülőkor kitolódása, beavatási rituálék helyett: pótszertartások
Dohányzás előfordulása nemenként Chi-négyzet próba: p<0.01
A dohányzás iniciációja II.: A társas hatások szerepe • Kortárshatás: a serdülőkori fejlődés motorja, a közösen elfogyasztott cigarettának (alkoholnak, drognak) konformitást növelő hatása van • Különösen azok fogékonyak, akik magasfokú szociális igénnyel, s ugyanakkor elégtelen szociális kompetenciával rendelkeznek : elbizonytalanodás csoporthelyzetben • Ungar (2000): a problémaviselkedés a személyes és társas identitás megerősítésének stratégiája serdülőkorban
Logisztikus regresszió eredményei (OR, esélyhányadosok) *p<0.05 **p<0.01 ***p<0.001
Társas hatások mint rizikó és mint védőfaktorok (Pikó, in press) (N = 634)
Kockázatészlelés I. • Kultúra és kockázatkezelés (Beck: A modern társadalom = kockázati társadalom) • Kockázatészlelés, kockázathoz való viszony: • Külsőből belső kockázatészlelés, személyes felelősség • Rizikómodell: A dohányzás populációszinten növeli a betegség kialakulásának valószínűségét • Rövid távú előnyök, hosszú távú kockázatok
Kockázatészlelés II. Irreális optimizmus jelensége (Weinstein) • A magatartás és az ismeretek között fennálló ellentmondás, kognitív disszonancia • Kóros kockázatészlelés: • - „Engem nem érint” • - „Bármikor abba tudom hagyni, ha akarom” • - „Nem is olyan káros a dohányzás” • - „Eddig sem történt baj”
Stressz, coping és dohányzás • Stressz a dohányzás rizikófaktora, ugyanakkor ez a hatás nem független a stresszel való megküzdés (coping) módjaitól (Wills és Hirky, 1996) • Emóció-reguláció (Wills és mtsai, 1999): • - izgalmi szint növelése (unaloműzés) • - feszültségoldás (ellazulás) • Dohányzás és hosztilitás: szoros kapcsolat (Whiteman és mtsai, 1997) • Hosztilitás (ellenséges beállítódás): direkt és indirekt módon (dohányzáson keresztül) növeli az ISZB rizikóját (Brummett és Williams Jr., 1998)
„A dohányzásellenes kampányok hagyományosan a dohányzás abbahagyását hangsúlyozzák anélkül, hogy felismernék, hogy a cigarettának stresszoldó funkciója van” (Chesney, 1988)
Dohányzás és pszichikai zavar komorbiditása • A nikotin önjutalmazó szerepe • Dohányzás: nikotin hangulatjavításra, dohányzók depressziós tünetei: kétszer gyakoribbak (Breslau, 1991) • 13-15 éves serdülők: szorongás RR = 5.5 erős dohányzás esetén, szuicid ideáció: 2.3 (Piko & Fitzpatrick, 2000)
Komplex modell II. • Szociális befolyás és személyiségjegyek interakciója • - a szociális hatás a primer, • - de egyéni különbségek a fogékonyságban (genetikai alapú metabolikus hatások, pszichikai zavarok, szociális készségdeficitek, alacsony önbecsülés)
