1 / 10

2. Kockázat (és idő)

2. Kockázat (és idő). Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013. 1 . Kockázat. Amikor döntünk nem biztos – exogén hatások . Pl. szerezzünk-e be újabb bizonyítékot bírósági tárgyalásra? Költség vs. növeli győzelem ESÉLYÉT Pl. óvatosabbak legyünk-e?

selene
Download Presentation

2. Kockázat (és idő)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 2. Kockázat (és idő) Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.

  2. 1. Kockázat • Amikor döntünk nem biztos – exogén hatások. • Pl. szerezzünk-e be újabb bizonyítékot bírósági tárgyalásra? • Költség vs. növeli győzelem ESÉLYÉT • Pl. óvatosabbak legyünk-e? • Költség vs. csökkenti baleset (károkozás) ESÉLYÉT • Pl. betartsunk-e egy szabályt • Szabályszegésből fakadó haszon vs. lebukás ESÉLYE • Pl. szerződést kötünk • Vállaljuk annak ESÉLYÉT, hogy nem fogjuk tudni teljesíteni (pl. emelkedő nyersanyagárak miatt), és kártérítést kell fizetni • Vállaljuk annak ESÉLYÉT, hogy a másik nem teljesít – elveszítjük a szerződésben bízva megtett beruházásaink értékét (kártérítés nem fedezi ezeket) • Kockázat fogalma: (i) több lehetőség van, (ii) tudjuk melyik milyen VALÓSZÍNŰSÉGGEL következik be • vs. bizonytalanság: lehet árvíz…

  3. 1. Kockázat • Várható érték: • EV = p1V1 + p2V2 +……+ pnVn, • ahol EV: a várható érték, p: az adott esemény valószínűsége, V: az adott esemény bekövetkezte esetén fellépő haszon, vagy költség. • Példa: • Ha óvatosak vagyunk, akkor a költségeink: + 110 • Ha nem vagyunk óvatosak, akkor a baleset esélye: 10% • Ha óvatosak vagyunk, akkor a baleset esélye 9% • Ha baleset, akkor a kár/kártérítés: 10.000 • Várható kár: • Ha nem vagyunk óvatosak: 10% * 10.000 = 1.000 • Ha óvatosak vagyunk: 9% * 10.000 = 900 • Óvatosság csökkenti a várható értéket: - 100 • Megtegyük-e? Óvatosabbak legyünk-e? Költség vs. haszon! • Mi a haszon?

  4. 1. Kockázat • Mennyit ér nekünk a várható érték csökkenése? • Preferencia: hogyan viszonyulunk a kockázathoz? • Újra: preferencia nem számít! 1. Kockázatsemlegesdöntéshozó: • várható érték • 110 költség > 100 haszon (várható kár csökkenése) • NEM 2. Kockázatkerülő döntéshozó: • Kockázat szűk értelemben: mennyiben tér el a várható értéktől (szór) • Ha nem óvatos – EC = 1000 – 10% eséllyel +9.000; 90% eséllyel -1.000 • Ha óvatos – EC = 900 – 9% eséllyel + 9.100; 91 % eséllyel -900 • Matematikailag – pl. Variancia • VAR (nem óvatos) = 0,1*(9000)2+ 0,9 * (1000)2 • Kockázatkerülő: két azonos várható érték közül a kisebb varianciájút választja • Kockázatsemleges: két azonos várható érték közül nem tud választani (közömbös)

  5. 2. Kockázat: Kártérítés • Kockázatsemleges: igen, ha C < Δp*L • NEM: 110 > 100 = (10% – 9%) * 10.000 • Kockázatkerülő: igen, ha C < Δp*L + δVAR • Biztos kiadás (C = 110) – de biztos (Var = 0) • Csökkenő várható kár (100) – de kockázat (Var = 9 millió) • δ : hogyan viszonyul kockázathoz • kockázatsemlegesnél: δ = 0

  6. 3. Kockázat: Büntetés vagy lebukás • Szabályszegésen nyer: B = 1.000 • Lebukás esélye: p = 10% • Büntetés: F = 9.000 • Kockázatsemleges: haszon vs. várható költség • IGEN: B > p*F (1.000 > 900 = 10% * 9.000) • Kockázatkerülő: kockázat (variancia) is • Ha B > p*F + δ VAR • Nem tudjuk – mennyire fél kockázattól? (mennyire kerüli?) • DE!

  7. 3. Kockázat: Büntetés vagy lebukás • DE! • Példa 1: p = 10%; F = 9.000 => p*F = 900 • Példa 2: p = 5%; F = 18.000 => p*F = 900 • Kockázatsemleges: mindegy • Kockázatkerülő: B > p*F + δ VAR • Példa 1: VAR = 7.290.000 • Példa 2: VAR = 15.390.000 • Példa 2: nagyobb haszon kell, hogy belevágjon = nagyobb visszatartó erő!

  8. 4. Időprobléma: diszkontálás • Ma költség (alternatíva ma hozna), de jövőben haszon • Időpreferencia: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok • jövőben több kell ahhoz, hogy lemondjunk a mairól. • Mennyi ér ma, amit a jövőben (biztosan) várunk? • Jelenértékszámítás, vagy diszkontálás PV = Vt/(1+r)t PV: a jelenlegi pénzben mért érték, Vt: a t év múlva felmerülő költség, vagy haszon pénzben kifejezett nagysága, t: az évek száma, r: a diszkonttényező.

  9. 4. Időprobléma: diszkontálás • PV = Vt/(1+r)t • Példa: 1 év múlva kapott 110, ha diszkonttényező 5% • PV = 110/105 = 104,8 • két év múlva kapott 110 • PV 110/1052 = 99,8 • Tulajdonságok: • Minél nagyobb a diszkonttényező, annál kisebb lesz a jelenérték. • Diszkonttényező eltérése (mondjuk, hogy az nem 5%, hanem 10%) annál jobban befolyásolja a jelenértéket, minél nagyobb t, vagyis minél távolabbi jövőben esedékes a költség vagy a haszon, Vt.

  10. 4. Időprobléma: diszkontálás • Örökjáradék: (i) soha nincs vége és (ii) minden évben ugyanolyan hozamot hoz. Ennek a jelenértéke: PV = Vt/r • Példa: 110 minden évben 5% diszkontláb • PV = 110/0,05 = 2200 • Tőkésülés: Ha később többet hoz – ennyivel emeli a mai értékét (számunkra) • Jelenérték = mennyit lennénk ma hajlandóak fizetni azért, hogy t év múlva Vt-t kapjunk. • Ha Vt nő, PV nő – ugyanúgy változik az, amennyit ér nekünk ma…

More Related