Színlelt szerződések adóhatósági ellenőrzése

1. Színlelt szerződések adóhatósági ellenőrzése APEH sajtótájékoztató 2006. június 20. Budapest Dr. Juhász István az APEH szakmai elnökhelyettese

2. Az előadás tematikája • Jogszabályi háttér • Kiválasztás alapját képező információk • A tényállás tisztázása • Vizsgálati szempontok • A kedvezmény igénybevételének feltételei • Jogviszony-minősítés adójogi kihatásai • Színlelt szerződések statisztikai adatai • Esettanulmányok (I-VIII.) SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

3. Jogszabályi háttér • Az adóhatóság a járulék ellenőrzése során jogosult az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 54. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a biztosítási kötelezettség megállapításához a felek között létrejött jogviszony minősítésére. • Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 223. §-a tartalmazza a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződésekkel kapcsolatos adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatok végrehajthatóságának kérdéseit. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

4. Az ellenőrzésre való kiválasztás alapját képező információk Az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz az alábbi információk figyelembe vételével kerülhet sor: • Az adózóval szerződéses kapcsolatban állt magánszemély által tett közérdekű bejelentés • A munkaügyi felügyelőségtől érkező megkeresés, jelzés • Más adózónál lefolytatott vizsgálatok alapján • A bevallások, kontrollinformációk elemzéséből nyert adatok.(a társaság bevételeihez viszonyított alacsonymértékű bérjellegű kifizetéseinek aránya) • Az adózónál folytatott más ellenőrzés során szerzett információk SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

5. A tényállás tisztázása • Az adóellenőrzés során alkalmazni kell az Art. 1. §-ának (7) bekezdésében meghatározott alapelvet. • Minden egyes szerződés esetén mérlegelni kell az adott szerződés elemeit. • Az adóhatóságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a szerződést és más hasonló cselekményeket az Art. 1. § (7) bekezdése alapján valódi tartalmuk szerint minősítse. • A szerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

6. Ha az adóhatóság álláspontja szerint a szerződésnem az, aminek a felek nevezik • – a tartalma alapján –, akkor ezt az adóhatósági határozatban bizonyítékokkal alátámasztva kell indokolni. • Az Art. 1. § (7) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság 724/B/1994. számú határozatában foglaltakat is ki kell emelni: • az adóügy és a polgári jogi jogviszony egymástól elválhat • az adóhatóság megállapítása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára • az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns • Az adóhatóság többletjogosultsága az adóügyi jogviszony sajátosságaiból ered. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

7. Vizsgálati szempontok • A szerződések minősítésénél az ellenőrzés során megállapított valamennyi releváns tényt egyenként és összességében is kell vizsgálni és mérlegelni • A minősítő jegyeket eltérő súllyal az ellenőrzés által érintett eset körülményeitől függően kell értékelni • Önmagában egyetlen ismérv sem meghatározó, az egyes kritériumok fennállását vagy hiányát önmagukban kell megvizsgálni SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

8. Elsődleges minősítő jegyek • A tevékenység jellege, munkakörként történő feladat-meghatározás • A személyes munkavégzési kötelezettség • Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása • Alá-fölérendeltségi viszony SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

9. Másodlagos minősítő jegyek • Irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog • A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása • A munkavégzés helye • Az elvégzett munka díjazása • A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása • A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása • Írásbeliség SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

10. Egyes tevékenységekre vonatkozó speciális jogszabályok • a sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a hivatásos sportoló a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét • a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (8) bekezdése alapján a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető • a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató tevékenységi körébe tartozó, rendszeresen jelentkező feladatok közalkalmazotti jogviszonyban láthatóak el • a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

11. A kedvezmény igénybevételének feltételei a) A moratórium időszakában végzett adóellenőrzések • A munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében, munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatban előírt fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a kötelezettnek a színlelt jogviszonyt át kell alakítani és a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottként 2006. június 30-ig nyilvántartásba kell venni. • E tényről a munkáltatónak 2006. július 31-ig írásban értesítenie kell az adóhatóságot. • Ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony ellenőrzéstől függetlenül 2006. június 30-áig megszűnt, a foglalkoztatónak a fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a megszűnés tényéről kell az adóhatóságot értesítenie, a jogviszonyokat visszamenőleg már nem kell átalakítania. • A feltétel teljesülését az adóhatóság utóellenőrzés keretében vizsgálja meg a bejelentés valóságtartalmát. • Az a munkáltató, aki 2006. június 30-ig nem alkalmazza a tényleges jogviszonyt, és nem tesz eleget nyilvántartásba vételi kötelezettségének, illetőleg 2006. július 31-ig az adóhatóságot nem értesíti, a kedvezményt elveszti. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

12. A kedvezmény igénybevételének feltételei b) A moratóriumot követően végzett adóellenőrzések 2006 június 30. napja után folytatandó adóellenőrzésekre a 2003. évi XCI. törvény 223. § (6) bekezdése az irányadó • Azoknál a munkáltatóknál, ahol 2006. július 1-jét követően kerül sor az adóellenőrzésre, – még adóellenőrzéssel nem érintett, következésképpen határozatban sem rögzített esetekben – és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartási, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, akkor 2006. július 1-jét megelőző időszakot a 223. §-ban foglaltak tekintetében nem vizsgálja. • Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó jogszabályok adózó általi maradéktalan betartása, azaz a hivatkozott jogszabály szerinti mentesség feltétel teljesítése alatt azt, és csak azt kell érteni, hogy az adózó 2006. július 1-től minden olyan munkavégzéssel járó jogviszony esetében a munkaviszonyra vonatkozó adójogi és társadalombiztosítási szabályokat alkalmazza, amely valós tartalma szerint munkaviszony keretében történő foglalkoztatást jelent. • Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyok vizsgálta során az adóhatóság munkaviszonyt leplező színlelt szerződéssel vagy szerződés-kötés nélkül történő foglalkoztatást, illetve ezekkel összefüggő kötelezettség-sértést állapít meg, akkor az adóhatóságot nem köti a korábbi időszakra vonatkozó törvényi rendelkezési tilalom, az adózó a törvény által felkínált kedvezményt elveszíti. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

13. Jogviszony-minősítés adójogi kihatásai Az átminősítés miatt az adó- és járulékkötelezettségek módosulnak. Az alábbi kötelezettségek kerülnek megállapításra: • A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék • A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj (egyéni járulékok) • Munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után • Tételes egészségügyi hozzájárulás a foglalkoztatottak után • Szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek után • A le nem vont szja-előleg miatti mulasztási bírság • A foglalkoztatót terhelő adó- és járulékterhek– ide nem értve az egyéni járulékokat, valamit a munkavállalói járulékot – ráfordításként elszámolhatók, ezért a jogviszony átminősítésének következtében csökken a foglalkoztató adózás előtti eredménye, ezáltal csökken a társasági adókötelezettsége is • A nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számla általános forgalmi adó összegére levonási jog nem alapítható SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

14. A jogszabálysértő magatartást az Art. szankcionálja • Az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részének figyelembevételével. • A megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 %-a. • Ha a kifizető az adó(előleg)levonási kötelezettségét – részben vagy egészben – elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adó(előlege)t nem fizette meg, a késedelmi pótlék mellett 50 %-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni illetőleg megfizetni elmulasztott adó(előleg) összege. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

15. A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése Az egyéni vállalkozónál megállapításra kerül, illetve az ellenőrzéstmegelőzően adózó önellenőrzéssel helyesbítheti a nem valósvállalkozási díj után bevallott: • áfa kötelezettségét (visszaigényelheti) • a társadalombiztosítási kötelezettségét (visszaigényelheti) • egyéni járulék-kötelezettségét (visszaigényelheti) • egészségügyi hozzájárulást (visszaigényelheti) • személyi jövedelemadó kötelezettsége várhatóan növekszik A biztosítási kötelezettség utólagos megállapítása esetén a Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontjában előírtak szerint a foglalkoztató részére határozatban kell rendelkezni a biztosítási jogviszony fennállásáról. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

16. Színlelt szerződések átminősítésének statisztikai adatai SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

17. Színlelt szerződések átminősítésének statisztikai adatai (a moratórium nyertesei) SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

18. A színlelt szerződésekkel kapcsolatos bírósági esetek száma SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

19. Esettanulmány - I. A Műsorszolgáltató 1998-2000. években igazgatói, műsorvezetői, szerkesztői, gyártásvezetői, riporteri, operatőr, vágó, kameraman, bemondó, fodrász, sminkes, asszisztensi feladatok ellátására „Szolgáltatási megállapodásokat” kötött egyéni vállalkozókkal, valamint a munkát személyesen ellátó magánszemélyek társaságaival. A „Szolgáltatási megállapo-dásokat” a revízió színlelt szerződéssé, a lekönyvelt számlák bruttó összegét, összesen 600 millió Ft-ot bérköltséggé minősítette. A „Szolgáltatási megállapodások” munka-viszonnyá történő átminősítése miatt a társaság terhére összességében 1,2 milliárd Ft adókülönbözet és szankciók kerültek megállapításra. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

20. Esettanulmány - II. Az adózó különböző tevékenységeket rendelt meg szerződés alapján a vele kapcsolt vállalkozásban álló kft-től, úgymint szoftver-, hardver-szaktanácsadást, számviteli tevékenységet, piac- és közvélemény-kutatást, üzletviteli tanácsadást, máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást, felnőtt és egyéb oktatást. A kft. különböző alvállalkozókat (társaságokat, egyéni vállalkozásokat) vett igénybe a teljesítéshez. A kft-nél munkaviszonyban álló alkalmazottak közreműködésével létrejött társasággal, illetve egyéni vállalkozókkal kötött alvállalkozói, megbízási szerződések színleltek, és a kft-n keresztül kifizetett megbízási díjak tartalmukat tekintve munkabérek. A megállapított adó-különbözetek és szankciók összesen 150 millió Ft-ot tettek ki. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

21. Esettanulmány - III. A kft. a vizsgált időszakban mély- és közműépítési beruházások kivitelezési munkálatait végezte. E tevékenységéhez kapcsolódóan megbízási, illetve vállalkozási szerződéseket kötött egyéni vállalkozókkal a gépészeti vezetői munkakör, koordinációs feladatok, a termelésirányítási feladatok (építésvezető), valamint a létesítmény-főmérnöki feladatainak végzésére. A létrejött jogviszonyokat a revízió, valódi tartalma szerint munkaviszonynak minősítette. A feltárt adókülönbözetek és szankciók együttes összege 50 millió Ft. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

22. Esettanulmány - IV. Az ellenőrzés alá vont kft. 2000. január 1. napjával megbízási szerződést kötött egy bt-vel konyhafőnöki feladatok ellátására. A szerződés szerint a vállalt feladatok ellátását a bt. beltagja végzi. A megbízási szerződés szerint a megbízott a feladatokat személyesen – az igazgató irányításával – látja el. A megbízási szerződésekben rögzített elvégzendő feladatok, az alá-fölérendeltségi viszony a konyhafőnök és az ügyvezető igazgató, illetve a konyhafőnök és a közvetlen irányítása alá tartozó személyzet közötti hierarchiában, a rendelkezésre állás, a felettes vezető irányítási és ellenőrzési jogköre, a munkáltató ügyrendjének kötelező betartása, a munkafegyelem megtartásának követelménye mind a munkaviszony tipikus jellemzői. A feltárt adókülönbözetek és szankciók együttes összege 20 millió Ft. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

23. Esettanulmány - V. A revízió vizsgálta a Gyógyszergyártórt. (mint megbízó) és a szolgáltatást nyújtók (mint megbízottak) közötti szerződéseket, az ehhez kapcsolódó számlákat, egyéb dokumentumokat. A szerződésekben– amelyek tényleges gazdasági eseményt takartak - a szolgáltatást végző személyek döntően a részvénytársaság vezető tisztségviselői, munkaviszonyban levő dolgozói közül kerültek ki, mint egyéni vállalkozók, illetőleg gazdasági társaságok tagjai. A foglalkoztató az egyéni vállalkozói igazolvánnyal, illetve gazdasági társaságban tagsági jogviszonnyal (munkavállaló által létrehozott) rendelkező munkavállalóival ugyanarra a tevékenységre irányuló szerződést kötött, amelyet a munkaviszonyában köteles volt ellátni. A szerződések a munkajogviszonyra jellemzőismérveket hordozták, ezért az adózó terhére megállapított adókülönbözet és jogkövetkezmény együttes összege 250 millió Ft. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

24. Esettanulmány - VI. Adózó 2000. évben a vízmérő-leolvasó és vízdíjbeszedő tevékenységet folytató munkavállalóinak munkaviszonyát közös megegyezéssel megszűntette, majd a következő naptól ugyanezen személyekkel,illetve további más személyekkel vállalkozási szerződést kötött. A két jogviszony alatt végzett feladatok megegyeztek, mindkét időszakban vízmérő-leolvasást illetve díjbeszedést kellett végezni a magánszemélyeknek, az elszámolás metodikája is ugyanaz maradt. A vállalkozók havonta számlát bocsátottak ki a szerződés szerinti vállalkozói díjakról. Napi kapcsolat volt az üzemmérnökségen a koordinátorokkal, akiktől a feladatok ellátásához útmutatást, utasításokat kapták ugyanúgy, mint a munkaviszony ideje alatt.A tevékenységet végzők kötetlen munkaidőben látták el feladatukat, átlagban napi 7-8 órában,és fogadóórát tartottak az üzemmérnökségeken, illetve a település vízműtelepén. A vállalkozók ezért bérleti díjat, rezsi költségtérítést nem fizettek a társaság felé. A leolvasáshoz szükséges, készüléket, és a szükséges nyomtatványokat a foglalkoztató biztosította. Az átminősítéssel összefüggésben 150 millió Ft adókülönbözet és jogkövetkezmény került megállapításra. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

25. Esettanulmány - VII. Az adózó és a magánszemélyek között létrejött szerződés tárgya, a megbízó által forgalmazott hírlapok, sajtótermékek árusítására terjedt ki. A szerződések meghatározták a tevékenység végzésének kizárólagos helyét, az árusítás idejét. A forgalmazott termékek a megbízó tulajdonát képezték. Az árusítás a megbízó szoros felügyelete alatt történt, az értékesítés bizonylatolása a megbízó eszközeivel történt, az értékesítés árbevétele a megbízó társaságnál jelent meg. Az értékesítésre kijelölt pavilon is a társaság tulajdonában volt, a megbízottat nem terhelte sem bérleti díj, sem egyéb költségátalány fizetési kötelezettség. A szerződéseket valóságos tartalmuk szerint a revízió munkaszerződéssé minősítette, ennek vonzataként 20 millió Ft adókülönbözetet és jogkövetkezményt állapított meg. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

26. Esettanulmány - VIII. Az ellenőrzés alá vont kft. két vezető munkatársának (a logisztikai vezetőnek és a kereskedelmi-marketing igazgatónak) a munkaviszonyát megszüntette, addigi feladataik ellátásáról az általuk létrehozott vállalkozásokat bízta meg megbízási szerződés alapján. A revízió megállapította, hogy a megbízottak továbbra is a korábban munkaviszony alapján végzett feladataikat látták el – gépjárműparki üzemeltetés, külső-belső kontrolling folyamatok vezetése –, és a megkötött megbízási szerződések a munkaszerződés elemeit tartalmazták (személyes munkavégzési kötelezettség, irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog stb.). A jogviszony átminősítése miatt 6 millió Ft adókülönbözetet és jogkövetkezményt állapított meg a revízió. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

27. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!