Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

1. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

2. Mi az Európai Unió (EU)? • 28 tagállam • 508 millió lakos • Tagjelölt országok: Izland, Törökország, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró

3. Az EU alapelvei • Közös értékek:az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság és a szolidaritás tiszteletben tartása (EUSZ 2. cikk) • Célok:a béke, az EU által vallott értékek és népei jólétének előmozdítása (EUSZ 3. cikk) • 4 szabadság:a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása

4. Az EU történetének főbb állomásai

5. Az 1950-es évek – a kezdetekA háborút követő újjáépítés • 1950: május 9. – Robert Schuman nyilatkozata • 1951: Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) létrehozása 6 tagállam: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia • 1957: Római Szerződések – az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom születése

6. Az 1960-as évek – az alapok lefektetése • 1960: az Európai Szociális Alap létrehozása • 1962: a közös agrárpolitika (KAP) bevezetése • 1968: a vámok eltörlése

7. Az 1970-es évek • 1973: az első bővítés – Dánia, az Egyesült Királyság és Írország belépése 9 tagállam • 1979: az első európai parlamenti választások általános választójog alapján

8. Az 1980-as évek – konszolidáció • Bővítés dél-európai országok belépésével: Görögország(1981), Spanyolország és Portugália (1986) 12 tagállam • 1986: az Egységes Európai Okmány • 1990: anémet újraegyesítéssela volt NDK is az EGK részévé válik

9. Az 1990-es évek • 1993: a Maastrichti Szerződés hatálybalépése • 1995: újabb bővítés – Ausztria, Finnország, Svédország 15 tagállam

10. A 2000-es évekAz euró és a nagy bővítés • 2002. január 1.:12 ország bevezeti az eurót • 2004:közép- és kelet-európai bővítés – 10 új ország csatlakozik az EU-hoz: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia 25 tagállam • 2007:Bulgária és Romániacsatlakozása 27 tagállam • 2013: Horvátország csatlakozása 28 tagállam

11. A 2000-es évek • Szükségessé válik az intézmények reformja • Franciaország és Hollandia elutasítja az Európai Alkotmányt (2005) • A Lisszaboni Szerződés elfogadása, majd hatálybalépése 2009. december 1-jén

12. Mit tesz értünk az Unió?Néhány példa • Bármely tagállamban élhetünk, tanulhatunk és dolgozhatunk • Ifjúsági csereprogramok: Comenius, Leonardo Da Vinci és Erasmus • Közös fizetőeszköz 18 országban • Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó környezetvédelmi jogszabályok • Esélyegyenlőség • A roamingdíjak csökkentése • És még sorolhatnánk...

13. Az Unió intézményei

14. Az Európai Parlament Társjogalkotó (a Tanáccsal) Ellenőrzi az uniós intézmények költségvetését és politikáit Jelenleg 766 általános választójog alapján megválasztott képviselő (a 2014-es választások után 751) Választások 5 évente Elnök: Martin Schulz

15. Az Európai Tanács Politikai útmutatást nyújt az EU-nak, és meghatározza a politikai irányokat és prioritásokat A tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és az Európai Bizottság elnökéből áll Elnök: Herman Van Rompuy

16. Az Európai Unió Tanácsa Társjogalkotó az Európai Parlamenttel (módosítja, elfogadja vagy elutasítja a Bizottság jogalkotási javaslatait) A 28 tagállamnak a napirenden szereplő szakterületért felelős minisztereiből áll Rotációs alapon változó elnökség: egy-egy tagállam fél évig tölti be az elnöki tisztet: 2014. január 1-től június 30-ig Görögország 2014. július 1-től december 31-ig Olaszország

17. Az Európai Bizottság Jogszabályokat javasol és hajt végre (kezdeményezési jog; a Szerződések „őre”) 28 európai biztos, köztük egy elnök: José Manuel Barroso Tagállamonként egy biztos, mindegyik egy adott szakterületért felelős

18. További uniós intézmények és szervek • Az Európai Unió Bírósága • Az Európai Központi Bank • Az Európai Számvevőszék • Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) • A Régiók Bizottsága

19. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

20. Mi az EGSZB? • A Római Szerződés (1957) által létrehozott tanácsadó szerv • A szervezett civil társadalmat képviseli Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

21. Mi a „szervezett civil társadalom”? Mindazon csoportok és szervezetek, amelyeket a polgárok érdekképviseleti, együttműködési vagy egyéb konkrét céllal hoztak létre.

22. Mi az EGSZB szerepe? • Tanácsadás az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak (évente kb. 200 véleményt ad ki) • A párbeszéd és a konzultáció intézményi fóruma • Az európai értékek, a részvételi demokrácia és a civil szervezetek által betöltött szerep támogatása

23. Híd az EU és a szervezett civil társadalom között • Érvényesíti a civil társadalom érdekeit • Lehetővé teszi, hogy a tagállami civil szervezetek európai szinten kifejtsék a nézeteiket

24. Kik az EGSZB tagjai? • 353 tag ötéves mandátummal • Két és fél évre megválasztott elnök • Jelenlegi elnök: Henri Malosse (2013–2015) • Gazdasági és társadalmi érdekcsoportok képviselői: munkaadók, munkavállalók, nem kormányzati és egyéb szervezetek • A munka alapja a konszenzus • Számos területen komoly szaktudással rendelkeznek • Évente kb. 9 plenáris ülést tartanak

25. Hogyan működik az EGSZB? A vélemények kidolgozása 6 szekció Közgyűlés II. CSOPORT Munkavállalók I. CSOPORT Munkaadók III. CSOPORT Egyéb tevékenységek SZEKCIÓ Tanulmányozócsoport: tagok és szakértők SZEKCIÓ

26. Your Europe, Your Say!

27. A feladat – 7 lépésben • Az Európa jövőjére vonatkozó cselekvési terv elolvasása és megvitatása • A megadott válaszlehetőségek (a), b), c) stb.) közül legfeljebb kettő kiválasztása • Javaslattétel további intézkedésekre angol nyelven Iskolánként legfeljebb két javaslatot lehet tenni • Felkészülés a brüsszeli útra • Brüsszelben: munkacsoportülések • Vita és szavazás • Az eredmény ismertetése

28. 1. A cselekvési terv elolvasása és megvitatása • 2014. január közepe: megkapjátok a munkadokumentumot az anyanyelveteken, az útmutatót pedig angolul és franciául • A brüsszeli vita alapját ez az Európa jövőjére vonatkozó 12 intézkedési témakört felsoroló munkadokumentum képezi • Vitassátok meg az osztállyal az egyes intézkedési témaköröket

29. 2. A saját intézkedési témakörök kiválasztása • A javasolt intézkedésekről szóló vitát követően a megadott lehetőségek (a), b), c) stb.) közül válasszatok ki legfeljebb kettőt • Javasoljatok további intézkedéseket angol nyelven (iskolánként kettőt) Egy-egy javaslat legfeljebb 70 karakter lehet (szóközökkel együtt) • Az iskolák ezután eljuttatják válaszaikat az EGSZB-hez

30. 3. Felkészülés a brüsszeli útra • Az összes iskola által kiválasztott 14 intézkedési témakör listáját március elején küldjük meg • Készüljetek fel úgy, hogy a brüsszeli workshopokon gond nélkül tudjatok ezekről tárgyalni és vitázni, kész érveket felsorakoztatva mellettük/ellenük

31. 4. Brüsszelben:munkacsoportülések • A 14 kiválasztott intézkedési témakört munkacsoportokban tárgyaljátok meg: megoszthatjátok egymással véleményeteket, és vitába szállhattok a többi diákkal.

32. 5. Brüsszelben: vita és szavazás • A plenáris ülésen minden munkacsoport ismerteti a következtetéseit az Európai Parlament politikai csoportjainak képviselői előtt • Elektronikus szavazás

33. Határidő és elérhetőségek • A (legfeljebb 2) saját javaslatot angol nyelven, valamint a megadott témaköröknél választott lehetőségeket 2014. február 14-ig kell elküldeni az EGSZB-nek. • E-mail: youreurope@eesc.europa.eu • Weboldal: www.eesc.europa.eu • Your Europe, Your Say • @youreurope