Vidékpolitika, vidékfejlesztés – célok és eszközök Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

1. Vidékpolitika, vidékfejlesztés – célok és eszközök Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu MRTT Vándorgyűlés Kaposvár, 2013. november 21.

2. Problémák, fejlődési lehetőségek beazonosítása A vidéki területek, a vidékfejlesztés további megkülönböztető, sajátos céljai: • Elvándorlás, elöregedés; • Képzettség; • Elérhetőség; • Természeti környezet; • A vidék kulturális öröksége;

3. Eszközök a problémák, fejlesztési igények megoldására • Közösségi szinten: Kohéziós politika (eszközei a Strukturális Alapok), Közös agrárpolitika (fejlesztési eszköze az EMVA); • Magyarországon a 2013-i tartó időszakban a két politika területi fókusza szétvélt: Strukturális Alapok alapvetően városi fókusz, EMVA alapvetően vidéki fókusz; • A vidékfejlesztés forrásai önmagukban elégtelenek a vidék fejlesztési igényeinek kielégítéséhez, a vidék gazdaságának növekedési pályára állításához a rendelkezésre álló források messzemenően nem érik el a kritikus tömeget; • Eredményes vidékfejlesztés kizárólag komplex megközelítés mellett képzelhető el.

4. Létezik-e szemléletváltás közösségi szinten, és Magyarországon? • Az ágazati (ortodox) módszer mellett megjelennek újszerű (unortodox) fejlesztési módszerek (CLLD, ITI); • Egy alapú finanszírozás és a merev lehatárolás helyett a komplexitás és a többalapú (multifund) finanszírozás; • A területfejlesztés esetén a favorizált regionális szint helyett a helyi-térségi szint (place-based szemlélet); • Hazánkban meghatározó maradt az ágazati szemlélet (a források többsége ágazati programokhoz rendelve); (Az ágazati fejlesztések alapvetően érzéketlenek a területi különbségekre, jellemzően növelik azokat); • Hazánkban a területi fejlesztés favoritja a megyei szint, ami nem adekvát a felkínált közösségi eszközökkel (CLLD, ITI);

5. Az ITI, CLLD hasonlóságai, különbségei • ITI (integrált területi beruházás) szabályozása a CLLD-hez képest nagyon csekély. Alkalmazási terület a fenntartható városfejlesztés, innovatív városfejlesztés (város és vidéke lehet együtt), a CLLD-nél nagyobb területi lépték. • Mindkettő – és csakis e kettő eszköz esetén – van lehetőség a multifund, vagyis az egyidejűleg több alapból táplálkozó, integrált, komplex projektek, programok megvalósítására. • Mindkettőhöz +10% uniós társfinanszírozás társul, ösztönzésként. • Mindkettő alulról építkező, a helyi szintre támaszkodó eszköz. • A CLLD potenciális előnye: sajátos fejlesztési módszer, eredményes lehet ott, ahol az ágazati fejlesztések nem.

6. A LEADER,/CLLD mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai intézményi, tevékenységi oldalról A hatósági tevékenység (feladatellátás) jellemzői: • az eljárás általában kérelemre indul; • alá-fölé rendeltségi viszony, közigazgatási eljárás; • az ügyintéző a hivatalban fogadja az ügyfelet, végzi tevékenységét; • a fejlesztési célokat és feltételeket jogszabály határozza meg; A fejlesztéspolitika nem igényel hatósági beavatkozást (nem gyámügy, nem szabálysértés, nem építésügy, stb.) Ügynökségi típusú fejlesztési tevékenység: • Nem „hivatalból” jár el, megjelenik a projektgenerálás, de a tevékenység meghatározó eleme a pályázatkezelés. • Többnyire megyei, vagy regionális léptékben szerveződik, a helyi szinttel való tényleges kapcsolata esetleges, de legalábbis nem folyamatos. • A fejlesztési célokat területi szinten, program formájában határozzák meg.

7. A LEADER,/CLLD mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai intézményi, tevékenységi oldalról LEADER típusú fejlesztési tevékenység: • A munkaszervezet dolgozója megkeresi a célcsoport tagjait (pl.: kecskesajt gyártók, vagy kézművesek, vagy népművelők); • Elősegíti a projektötletek, fejlesztési célok megfogalmazását, kezdeményezi a szereplők közötti együttműködést. • A közösen kialakított projektet a LEADER program támogatja. (Siker esetén új termék (innováció), együttműködés (hálózat kialakulása) • Sokkal több alkalmas munkaerőt igényel, mint az ügynökségi, vagy hatósági feladatellátás, ezért – ha működik – drágább. • Viszont egyetlen módja a hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű térségek megmozdításának.

8. Hol alkalmazható ez a módszer (területi egység, tematikus cél) • Ahol nélkülözhetetlen a mindig friss helyi információ, a személyes jelenlét; • Ahol fontos a motiváció és a menedzsment tevékenység nem helyettesíthető központilag vezérelt normatív automatizmussal; • Ahol a mikro- és KKV szereplők pontszerűen működnek és nem rendeződtek hálózatba; • Ahol jelentősek a szociális és foglalkoztatási problémák; • Mindez kumuláltan jelentkezik települési kistérségi szinten a vidéki térségekben. • A LEADER megközelítés nem csodaszer! Az ágazati és a területi programok (benne a CLLD/ITI) egészséges aránya lenne a cél! Ehelyett ágazati kiszorítás, területi maradékelv.

9. Kérdések • Eredményesség: a forrás és a forrás nagysága önmagában nem garancia a sikerre, legalább ilyen fontos az alkalmazott módszer! Felismerik-e, hogy milyen módszer alkalmazása biztosítja leginkább a cél elérését? • Hatékonyság: az ágazati programok kudarcai után továbbra is ágazati programok mentén öntik-e a Dunába a vizet? Észrevehető-e, hogy 10 Ft ágazati beruházás hozadéka 0-3 Ft közötti, míg CLLD módszer esetén 10 Ft hozhat 15 Ft-ot? • A központi tervező, döntéshozó megérti-e a nem ágazati típusú fejlesztési megközelítés lényegét, annak előnyeit, az alkalmazhatóság területeit? • Beépítik-e ezt a módszert az egyes OP-ék tervezése, végrehajtása során?

10. Experimenting with the unknownPreliminary results of the ‘CLLD State-of-play’ survey Edina Ocsko, ENRD Contact Point 11 November 2013, Brussels

11. Purpose of the CLLD survey • To understand where Member States are in the CLLD planning process, and in particular… • …how many Member States are planning to apply multi-funded CLLD… • Those who are … how? • Those who are not… what are the planned arrangements for the harmonisation of funds?

12. Where were we in June 2013?

13. Main lessons (June 2013) • Many were still undecided about their approach • 25% of MS/regions were planning to use more than 2 funds • All those who decided at the time to go for multi-funded CLLD use EAFRD & EMFF

14. A CLLD forrásai és célrendszere • Minden tematikus célkitűzéshez kapcsolódhatna. Magyarországon: • Vidékfejlesztési Program 6. prioritás, CLLDD az EMVA 12%-ka (cca153 Mrd Ft). • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), városi, vidéki CLLD-ék, bizonytalan forrásmegosztás, bizonytalan multifund, 10%, cca.110 Mrd Ft. • Emberi- Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), „Befogadó társadalom” című prioritása cca. 3 Mrd Ft . • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) „Infokommunikációs fejlesztések” prioritása indikatívan 4 Mrd Ft ESZA alapú támogatással infokommunikációs képzéseket támogatna.

15. Az Európai Unió Pálfordulása • Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés (28. cikk) • „A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés, amely az EMVA esetében LEADER helyi fejlesztésnek van kijelölve: konkrét szubregionálisterületeket vesz célba;” • Minden egyes alapra alkalmazható módszernek tekintették; • A Régiók Bizottsága külön véleményt bocsátott ki; • „AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI, FOGLALKOZTATÁSI, TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI, VALAMINT REGIONÁLIS POLITIKA FŐIGAZGATÓSÁGAINAK KÖZÖS ÚTMUTATÓJA A KÖZÖSSÉGVEZÉRELT HELYI FEJLESZTÉSEKRŐL AZ EURÓPAI STRUKTURÁLIS ÉS BERUHÁZÁSI ALAPOK VONATKOZÁSÁBAN” (2013. április 29.)

16. Az Európai Unió Pálfordulása „28. cikk Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés (1) A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés az EMVA-ból részesül támogatásban,amelyet LEADER helyi fejlesztésként jelölnek ki, és amely az ERFA-ból, az ESZA-ból vagy az ETHA-ból is támogatható. E fejezet alkalmazásában ezen alapok megnevezése a továbbiakban: „érintett ESB-alapok”. Várható következmények: • Együttműködés helyett elkülönülés a Strukturális Alapok és az EMVA, a kohéziós politika és a közös agrárpolitika viszonyában; • Város-vidék kapcsolat erősítése helyett a lehatárolás, további gyengülés, többszörös fejlesztési forráskülönbség; (Városi CLLD csak pilot?) • A vidék leszakadásának további gyorsulása, a területi különbségek erősödése;

17. Köszönöm a figyelmet!