ÚJRAKEZDÉS A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása 2007. április

2. ÚJRAKEZDÉS A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása 2007. április

3. Évtizedek óta szükségszerű a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása A mostani változtatás célja: • esélyt adni a megváltozott munkaképességűeknek az elhelyezkedéshez; • a foglalkoztatás növelése; • az igazságtalanságok kiküszöbölése, a visszaélések visszaszorítása.

4. Jelenlegi helyzet • Jelenleg közel 800 ezer rokkantsági nyugdíjas van. • Közülük 460 ezren nyugdíjkorhatár alattiak. • Több mint 200 ezren részesülnek rendszeres szociális járadékban. • 2006-ban a rokkantsági nyugdíjasok ellátására közel 750 milliárd Ft-ot fordított az állam. • Magyarországon az új rokkantsági nyugdíjasok száma évente várhatóan a jelenlegi 30-40 ezer között marad. • A munkaképes korú rokkantsági nyugdíjasok aránya hazánkban nem tekinthető magasnak a fejlett országok adataival összehasonlítva.

5. Mi a kihívás? • Magyarországon nem a rendszerbe kerülők száma nagy, hanem azoké, akik rokkantsági ellátás mellett és azt követően nem tudnak újra munkát találni. Ugyanis a megváltozott munkaképességűek közül: • 10% dolgozik bejelentve (szemben a fejlett országokban mért 30-50%-kal). • becslések szerint 30-50% dolgozik bejelentés nélkül (kb. 150-200 ezer fő). • A rokkantsági ellátásból hiányoznak a megváltozott munkaképességűek számára nyújtott rehabilitációs szolgáltatások. • Elavult a minősítési rendszer, mivel csupán az egészségkárosodás mértékét nézi.

6. A kormány az eddig elindított reformok tapasztalataiból kiindulva • Az átalakítást alaposan átgondolt és jól tervezett keretek között hajtja végre. • Az átalakítást széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg. A koncepció kidolgozásában részt vettek az érintett társadalmi partnerek is: • Országos Érdekegyeztető Tanács • Szociálpolitikai Tanács • Fogyatékosügyi Tanács • Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége • Fokozatosan épül fel a rendszer: először az új belépőkre, majd a mai rokkantsági ellátottakra is kiterjed.

7. Új szempontú minősítési rendszer Az egészségkárosodás mértékének megállapítása mellett a fejleszthető munkaképességet vizsgálja a rendszer, amely alapján az újra munkába kerüléshez személyre szabott segítséget lehet adni (rehabilitációs út). Ezért: • az évi mintegy 300-350 ezer szakértői vizsgálatra átfogó, egységes, az EU-s szakmai normáknak megfelelő minősítést vezetünk be. • Az Országos Orvosszakértői Intézetet átalakítjuk Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetté.

8. A komplex rehabilitációs eljárás Szociális és foglalkoztatási szakemberekkel kiegészült orvoscsoport végzi a vizsgálatokat és kíséri végig a rehabilitációs eljárást. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal és a munkaügyi hálózat feladatai kibővültek a rehabilitációs tevékenységgel. Ennek során többek között: átképzési támogatást, bértámogatást, munkaközvetítést, álláskeresési tanácsadást, pszichológiai segítségnyújtást adunk. A rehabilitáció időszakában, legfeljebb három évig rehabilitációs járadékot kapnak az emberek.

9. Mi a rehabilitációs járadék? Olyan ellátás, amely • mértékében megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével (III. csoportos); • során együttműködési kötelezettsége van az ellátottnak a munkaügyi szolgálattal; • a folyósítás ideje alatt célzott és védett foglalkoztatást biztosít a megváltozott munkaképességű embereknek.

10. Hogyan lehet a rehabilitációs rendszerbe belépni? Felülvizsgálat, új jelentkezés Igénylés, orvosi papírok beadása az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (ONYF) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet bizottságának vizsgálata (a munkaképességről, illetve annak fejlesztési útjáról) Az ONYF határozatot hoz Ha rehabilitálható, akkor jár a rehabilitációs járadék és az egyénre szabott komplex szolgáltatás Ha nem rehabilitálható, akkor jár a rokkantsági nyugdíj A munkaügyi központ együttműködési megállapodást köt a komplex rehabilitációról

11. Rehabilitációs esélyek – adatok A felmérések szerint az új rokkantsági nyugdíjasok 30-40 százaléka rendelkezik számottevő rehabilitációs eséllyel. A rendszer teljes felépülését követően egy évben kb. 25 ezer rehabilitációs járadékot igénybevevő embert jelent, amely évi 5-6 ezer fővel növeli majd a foglalkoztatottak közül azoknak a számát, akik megváltozott munkaképességűek. Az új rendszer többletköltségét európai uniós forrásból fedezzük: kb. 60 milliárd Ft, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A rendszer bevezetése 2008. január 1-jétől kezdődik az új belépőkkel.

12. Megváltozott munkaképességűek munkához jutási lehetőségei • Az állam évente kb. 35-40 ezer megváltozott munkaképességű foglalkoztatását támogatja (védett szervezeti szerződés, költségkompenzáció, bértámogatás). • 20 fő feletti cégeknél a foglalkoztatottak 5%-ának megváltozott munkaképességűnek kell lennie. Ezt kiváltandó, rehabilitációs hozzájárulást lehet fizetni a Munkaerőpiaci Alapba. • A Munkaerőpiaci Alapból megváltozott munkaképességűek számára célzott munkaerő-piaci programokat, munkahelyteremtő beruházásokat támogatunk.

13. További feladatok… • Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetre vonatkozó szabályozás (komplex minősítés eljárási rendje, Intézet működése) – 2007. május 31. • Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatás-támogatási rendszerének összehangolása - 2008. március 31. • Munkaképesség megváltozásával összefüggő szociális ellátások rendszerének új rendszerhez való igazítása – 2007. szeptember 30. • Önálló rehabilitációs, rokkantsági ellátáshoz kapcsolódó biztosítási ág létrehozásának koncepciója – 2007. augusztus 31.

14. Köszönjük a figyelmet!