Berta Dénes (Miklósfai Általános Iskola 5. oszt.): Sáska matek

1. Berta Dénes (Miklósfai Általános Iskola 5. oszt.): Sáska matek Matematikai példák a nagykanizsai régi és mostani vásári adatokkal Hajdu Sándor (szerk.): Matematika 5. Budapest: Műszaki K., 2004. „Az összeg és a különbség osztása” és az „Arányos következtetés„ című fejezetekhez

2. Tankönyvem

3. FELADATOK 1. A feudalizmusban nagy kincs volt az önálló vásártartási jog. 2005-ben immár háromszáznyolc éve hogy országos vásártartására kapott jogot a város I. Lipóttól, mely feudális jog egy híján kétszáz évig illette meg. Hány éve szűnt meg ez a jog? Vásár-tartási jog Forrás: Barbarics Lajos: Nagykanizsa. Budapest: Magyar Városok Monográfiájának Kiadóhivatala, 1929. Reprint: 1989.

4. 1876-ban a Zala megyei Gazdasági Egyesület felkérésére a Nagykanizsai Kereskedelmi Testület vásárt rendezett, melyet augusztus 24-én nyitott meg. A vásárnak 6-700 látogatója volt. A vásáron 761 vagon gabona kelt el, melynek nagy részét kanizsai kereskedők vásárolták meg, de vettek ausztriai és olasz kereskedők is. A közel 1100 akó bor legnagyobb része 5,60-6 forintos áron Stájerországba ment. Az első kanizsai mezőgazdasági VÁSÁR Forrás: Barbarics Lajos: Nagykanizsa. Budapest: Magyar Városok Monográfiájának Kiadóhivatala, 1929. Reprint: 1989.

5. FELADATOK 2. Ha az összes bort a 700 résztvevő fogyasztotta volna el, hány liter bor jutott egy-egy résztvevőre, ha egy akó 50 liter volt? Tudod-e? 1. Hány icce 1 akó. Hány liter 1 icce? 2. Melyik országban van ma Stájerország? 3. Ha Stájerországba a bor 7/10-e került, s átlagáron vásárolták azt, mennyit fizettek a stájer kereskedők a borért. Ha nem... A feladatok megoldása során 0,5-től felfelé kerekíts! Forrás: Barbarics Lajos: Nagykanizsa. Budapest: Magyar Városok Monográfiájának Kiadóhivatala, 1929. Reprint: 1989.

6. FELADATOK 4. Az 1869-es népszámlálás szerint 15272, az 1880-as népszámlálás szerint 18556 lakosa volt a városnak. Ha a lakosság minden évben ugyanannyi fővel nőtt a, hány lakosa lehetett a városnak 1876-ban, b, hány liter bor jutott ekkor 1 lakosra? (Mindig felfelé kerekíts!) Forrás: 1960. évi népszámlálás3.j.Zala megye személyi és családi adatai. Budapest: KSH,1962. 42. oldal 1.1 a népesség népszámlálásokként 1869-1960.

7. VásárhelyekNagykanizsán: Az Erzsébet tér Erzsébet tér: 1927-ig volt piactér, majd dísztérré alakították át. Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z Lapkiadó V., 1999.Kanizsánkkal az EU-ba. Városnapi képek. Képeslapok. (Kunics Zsuzsanna leírásaival) CD-Rom. Nagykanizsa: Alma Mater Bt., 2003.

8. Az Erzsébet téri heti piac egy régi képeslapon Forrás: Szombath Tibor. Nagykanizsa 100 éve képeslapokon.Nagykanizsa, 1999.

9. Az Erzsébet téri piac 1945 után Forrás: Szombath Tibor. Nagykanizsa 100 éve képeslapokon.Nagykanizsa, 1999..

10. Vásárhelyek Nagykanizsán: A Vásárcsarnok Az autóbusz-pályaudvartól nyugatra lévő területen 1997. december 20-ára készült el a város Vásárcsarnoka egy kereskedelmi centrum részeként. A Vásárcsarnokban ma is árulnak sáskák és híressé vált vasárnapi bolhapiaca, ahol többek közt könyvet is lehet vásárolni. Két matematika feladatot is készítettem a 2005. májusi árak felhasználásával. Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z Lapkiadó V., 1999.

11. Nagykanizsa már évszázadok óta fontos kereskedelmi központ, vásározó hely volt. Sokféle vásárt tartottak itt. A kanizsai piacra távolabbról is eljártak és a mai piac is érdekes hely kavalkádjával, bolhapiacával, sáska kofáival. De kik is a sáskák? Ma azt mondják: kiskanizsaiak, akik primőr zöldséget, virágot termelnek és adnak el a piacon. Egyesek szerint ügyesen, mások szerint rámenősen üzletelnek. Piaci kofa Forrás: A kép a Thury György Múzeum 2000. február 25-től 2004-ig tartó „Emlékek a múltból 50 év legszebb szerzeményei” című kiállításán készült. A múzeumtól, a kiállításról bővebben: http://www.zmmi.hu/tgym/kiallitasok.html

12. KerecsényiEdit, kiváló néprajzkutatója így ír róluk: A „sáska”, a kiskanizsaiak ragadványneve. Eredete ismeretlen, de tény, hogy 1900 táján gúny- illetve csúfnévként használták e városrész lakóinak megnevezésére. Keletkezését N. Szabó Gyula az 1929-ben megjelent Barbarits féle Nagykanizsa monográfiában azzal magyarázta, hogy a környező falvak lakói szerint a 19. század végén a település polgárai kitűnő termelvényeikkel, kertészeti primőrjeikkel úgy ellepték a környező városok piacait és vásárait, mint a sáskák a rétet. „Panaszként” hamarosan felmerült velük szemben, hogy olyan fürgék és szemfülesek, mint az örmény kereskedők, senki sem tud túljárni az eszükön. Azonban az idézett monográfia megjelenésekor Kiskanizsa „pógárai” már büszkén, öntudatosan vallották magukat sáskának, s teszik ezt máig is változatlanul. Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z Lapkiadó V., 1999.

13. Kis-kanizsai Sáska Leventezenekar 1930 és 1944 között működő, 30 tagú ifjúsági fúvószenekar, amely a levente-ünnepélyeken és egyéb társadalmi megmozdulásokon szórakoztatta a publikumot főként Kiskanizsán, de nagyobb eseményeken Nagykanizsán is. Vezetője Wecht Gellért, a nagykanizsai 6. honvéd gyalogezred menetzenekarának ezreddobosa, karmestere volt. A sáska elnevezést a kiskanizsai lakosok sokszor hivatalosan is használták. Két példa: Kiskanizsai Sáskák Sportegyesület 1977-ben alakult egyesület, melynek jogelődje a Kiskanizsai Móricz SE volt. Forrás: Kanizsai enciklopédia. Nagykanizsa: B-Z Lapkiadó V., 1999.

14. FELADATOK 5. Egy kiskanizsai asszony árulni indul reggel. Visz 20 csokor virágot, 2 kg almát, 20 db paprikát, 10 csokor hagymát, 1,5 kg meggyet. A virág csokrát 100 Ft-ért, a meggy kilóját 130 Ft-ért, az alma kilóját 200 Ft-ért, a paprika darabját 40 Ft-ért, a hagymát csokrokként 50 Ft-ért árulja. Hány forint értéket vitt magával a piacra? Hány kiló terhet cipelt, ha a virág csokra 5 dkg, a hagyma csokra 10 dkg, a paprika darabja 10 dkg, a silinga pedig 30 dkg. Sáska matek

15. FELADATOK 6. Az asszony reggel 6-tól délig árul. A helypénz egész napra 100 Ft, enni és inni valót visz magával. A nap során a hagymát eladja, a 4 csokor virág, fél kiló alma, 7 db paprika marad asztalán, meggyet nem tudott eladni. Hogy ne kelljen hazavinnie, egy asszonynak felajánlja a maradék virágot 200 Ft-ért, aki el is viszi azt. Egy idős úr a fél kiló almát harmadáért , a paprikákat fele áron viszi el. A meggyet 100 Ft-ért a szomszéd kereskedő veszi át. a, Mennyi bevétele volt az asszonynak és hány Ft-ot vesztett a várható teljes bevételhez képest? b, Hány forintért dolgozott óránként? Ha egy hónapban 20 munkanap van, mennyi volna a havi bére ennyi bevételből?

16. 1. A helyes válasz 2005 év – 308 év = 1697-ben kapta a város a vásártartási jogot 1697 év + 199 év = 1898 évig illette meg a várost a ez jog 2005 – 1898 = 107 éve szűnt meg ez a jog 2. helyes válasz (1100 x 50) : 700 = 78,57, kerekítve 79 liter bor jutott 1 látogatónak MEGOLDÁSOK

17. 3. A helyes válasz(5,60+6): 2 = 5,8 forint1100 ako x 7/10 = 770 akó770 x 5,8 = 4466 Ft 4. helyes válasz 18556-15272 = 3284 fővel növekedett a lakosság lélekszáma a 12 év alatt3284 : 12 = 273,66, kerekítve 274 fővel nőtt átlagosan évente a város lélekszáma, így 1876-ra, az 1869 óta eltelt 7 év során a lakosság 15272 + (274 x 7) = 17190 főre gyarapodott.(1100 x 50) : 17190 = 3,19 liter, kerekítve 3 liter bor jutott egy városlakóra MEGOLDÁSOK

18. MEGOLDÁSOK 5. helyes válasz a, (20 x 100) + (2 x 200) + (20 x 40) + (10 x 50) + (1,5 x 130) = 2000 + 400 + 800 + 500 + 195 = 3895 Ft értéket vitt magával b, (20 x 5 dkg virág) + 200 dkg alma + (20 x 10 dkg paprika) (10 x 10 dkg hagyma) + 150 dkg meggy + 30 dkg kosár = 100 + 200 + 200 + 100 + 150 + 30 = 780 dkg, 7,8 kg

19. MEGOLDÁSOK 6. helyes válasz a, 10 x 50 + (20-4) x 100 + (2-0,5) x 200 + (20-7) x 40 = 500 + 1600 + 300 + 520 = 2920 Ft értékben adott el. A helypénz kifizetése után 2910 Ft jövedelme maradt. 3895 - 2920 = 975 Ft-ot vesztett b, (2920-100 Ft helypénz) : 6 = 485 Ft keresett óránként, 2910 x 20 = 58200 Ft havi jövedelme lehetne

20. MEGOLDÁSOK Tudod-e? 1. Hány magyar icce 1 pozsonyi akó. Körülbelül hány liter 1 magyar icce? Válasz:Egy pozsonyi akó 60 icce, egy magyar icce körülbelül 3/4 liter 2. Melyik országban van ma Stájerország? Válasz: Ausztriában

21. KISLEXIKON akó: régi folyadékmérték. Egy régi magyar akó, nevezetesen a pesti és pozsonyi akó bor tisztán 60 eredeti magyar itce volt. Egy pesti vagy pozsonyi 60 itcés akó 50,80 liter. Forrás: Pallas Nagylexikon. Internetes formában elérhető: http://www.mek.iif.hu/pallas icce: régi folyadékmérték, „itzének” is írják. Mintegy 3/4 liter. (Az eredeti magyar itcés akó esetében 0,84 liter) A felét messzelynek hívták. Híres volt a cinkotai nagy icceForrás: Pallas Nagylexikon. Internetes formában elérhető: http://www.mek.iif.hu/pallas

22. KISLEXIKON piac: a mindennapi életben az a tér, amelyen a napnak bizonyos óráiban a vevők és eladók adás-vétel céljából összegyűlnek. Legtöbbnyire a napi fogyasztásra szükséges élelmiszerek és háztartási cikkek kerülnek itt vásárra.Forrás: Pallas Nagylexikon. Internetes formában elérhető: http://www.mek.iif.hu/pallas Stájerország: 1180-ban önálló hercegség. Ma Ausztria déli tartománya, melynek központja Grác. silinga: Kis, fűzből készült füles kosár.Forrás: Markó Imre Lehel: Kiskanizsai szótár. Budapest, 1981.

23. Izgalmas volt ez a feladat, és úgy döntöttem, hogy 6. osztályban még egyet készítek a kanizsai vasúttal kapcsolatban. Édesapám vasutas és sokat mesélt nekem, találtam könyvben is érdekes dolgokat. A wordben magam dolgoztam, a képeket is magam válogattam raktam össze, a photo shopban, a power pointban, és a szkennelésnél a könyvtárosok, Feri bácsi, Imi bácsi, Csilla néni segítettek. Jövőre ezeket is magam akarom megcsinálni.