KREATIVITÁS ALKOTÓKÉPESSÉG

1. KREATIVITÁS ALKOTÓKÉPESSÉG

2. Guilford 1950-ben vezette be a • KREATIVITÁS fogalmát • A gondolkodás típusai: • konvergens (összetartó, egy irányba ható) • divergens (elágazó)

5. A vizuális fejlődéshez és fejlesztéshez szükségesek az alternatívák és nem „kész” válaszokra van szükség!

7. Lövenfeld a kreativitás 8 jellemzőjét elemezte: • ÉRZÉKENYSÉG • SZENZIBILITÁS • Elsősorban problémaérzékenységet és problémalátást jelent. • A „lényeg” észrevételének (formakarakter, szín-, mozgásészlelés), vizuális megfogalmazásának és azonosításának a képessége.

8. 2. KONCENTRÁLT ÉRZÉKELÉS ÁLLAPOTÁBAN VALÓ KITARTÁS A téma iránti érdeklődést sokoldalú és érzékletes szemléltetéssel, ábrázolás alatt az érzékletek felelevenítésével segítjük. A természet utáni munkakeretben, a megfigyeltetésnél van nagy szerepe.

9. 3. MOZGÉKONYSÁG KÖNNYEDSÉG FLUENCIA Az új helyzetekhez való gyors alkalmazkodni tudás képessége. Sok ötlet közül a legjobb kiválasztása és alkalmazása.

10. 4. EREDETISÉG • ORIGINALITÁS • Szokatlan, ritka megoldások, ötletek alkalmazása • - erre az óvónőnek nyitottnak kell lennie • a feladat átgondolása során • → „beugrik” az ötlet • tevékenység közben támad új ötlet, megoldási mód

11. 5. ÁTALAKÍTÁS – ÁTCSOPORTOSÍTÁS KÉPESSÉGE REDIFINÁCIÓ Hogyan lehet pl. az elemekből valami új, más dolgot is létrehozni. Olyan képesség, amely segítségével például valami új funkciót is találunk a tárgy számára.

12. 6. CÉLTUDATOS ELEMZÉS KÉPESSÉGE Ehhez a képességhez az óvónő és a gyermek közös tevékenysége vezet el, mivel erre még önállóan nem képes a 3-9 éves gyermek. Közösen vizsgálják, elemzik a formák tagolódását, színviszonylatokat és más vizuális jelenségeket

13. 7. SZINTÉZIS KIALAKÍTÁSÁNAK KÉPESSÉGE Az elemzés során megértett részek közül a lényeges, a fontos jellemző kiemelésének képessége. A gyermeket fokozatosan vezetjük a szubjektív lényeg felől az objektív lényeg felé – a belső képi világ felől a valóság felé.

14. 8. CÉLTUDATOS SZERVEZÉS Lényegében a keresés, felfedezés megszervezésének a képességét jelenti. Legmagasabb foka a tartalom és a forma szintézisének a megszervezése. Az ellaboráció (kidolgozás) megfeszített munkát, a munka alatti összeszedettséget jelent. A vizuális tevékenység egyes részeit önállóan képes megszervezni a gyermek. (pl. lap formátumának, a kompozíciónak a megválasztása).

15. Ábrázolás előtt a gyermeket fel kell szabadítani!

16. VIZUÁLIS JÁTÉKOK Célja nem elsősorban ábrázolás, hanem képzőművészeti játék –játékos tapasztalatszerzés – a vizualitás eszközeinek, eljárásainak, szemléletmódjának alkalmazásával.

17. Térszemlélet téri tapasztalatok fejlesztése • Mozgást utánzó levegőrajzok • formatartó levegőrajzok (kontúrrajzok) • Koordinált rajzoló mozgások • Mozgásutánzás (tükörkép) • Mozdulattal, mozgással állapot, érzelem kifejezése

18. Megfigyelést fejlesztő játékok • Összeállító, rekonstruáló képesség fejlesztése • Belelátó képesség, fantázia fejlesztése • Tárgy és színtranszfer • Ismeretek rögzítéséhez, bevéséshez kapcsolódó játékok • Technikákhoz, a vizuális nyelv alapelemeihez kapcsolódó játékok

19. FOLYAMATJÁTÉKOK Egy témára felfűzött, egymásra épülő vizuális tevékenységek sora, melyekben fontos szerepet kap a mese a gyermeki fantázia, a játék. A konkrét tevékenységek menetközben is alakulnak a gyerekek újabb ötleteinek beépítésével.