1 / 58

Konszenzuskeresés az egészségügy reformjában: Az egyetemek perspektívája

Dr. Fésüs László Egyetemi Klinikák Szövetsége. Konszenzuskeresés az egészségügy reformjában: Az egyetemek perspektívája. Egyetemi Klinikák Szövetsége.

sai
Download Presentation

Konszenzuskeresés az egészségügy reformjában: Az egyetemek perspektívája

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Dr. Fésüs László Egyetemi Klinikák Szövetsége Konszenzuskeresés az egészségügy reformjában: Az egyetemek perspektívája

  2. Egyetemi Klinikák Szövetsége • Az orvosképzést folytató egyetemek klinikáinak diagnosztikai intézeteinek és tanszékeinek érdekvédelme és érdekképviselete, jogainak képviselete és védelme, az érdekképviseleti tevékenység összehangolása, az egységes fellépés biztosítása. • Klinikák korszerűbb és hatékonyabb működésének elősegítése. • Az orvosképzést folytató egyetemek nevében és felhatalmazásából az ágazati és egyéb érdekegyeztető fórumok munkájában való aktív részvétel. • Szakmai döntés-előkészítő munkával hozzá kíván járulni egészségügyi reform megvalósulásához. • A regionális egészségügyi stratégiai és fejlesztési tervek kialakításában való aktív részvétel.

  3. Az egészségügyi reform • Valódi biztosítás; alap, biztosítási és kiegészítő csomagok • Az ellátórendszer átalakítása; a kórházi szerkezet átalakítása, az igazságtalan területi különbségek fölszámolása • Biztosítás felügyelet • Költség hozzájárulás • Ápolás biztosítás • Táppénz biztosítási hozzájárulás • Gyógyszerprogram: a gyógyszerkassza növekedés megállítása, generikum program, patika liberalizáció, patikákon kívüli forgalmazás • Több-biztosítós rendszer – csak a kiegészítő csomagban

  4. Az egészségügyi reform Ami hiányzik: A Zöld Könyv nem foglalkozik a Népegészségügyi Program és a prevenció súlyával és fontosságával, nem elemzi jelenlegi helyzetét, nem helyezi azt be a reformfolyamatba. Ami nem szerencsés: Pénzügyi restrikció (ami a progresszív ellátás csúcsintézményeit különösen nagy mértékben sújtja) közben indult el a reform folyamat. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv konkrét lehetőségei, amelyek biztos jövőképet nyújthatnak az intézmények számára, még nem látszanak.

  5. KÉPZÉS, SZAKEMBER UTÁNPÓTLÁS

  6. AZ EGYETEMEK Regionális felelősség az orvos-, fogorvos-, gyógyszerészképzésért, a szakképzésért, a továbbképzésért Az elmúlt két évben 20 %-kal növelte mind a 4 egyetem az orvos-, fogorvos-, gyógyszerészképzésbe felvett hallgatók számát

  7. Az Általános Orvostudományi Karokra (SE, PTE, SzTE, DE) első évfolyamra felvett hallgatók száma(2004-2006)

  8. Általános Orvostudományi Karon végzettek, majd a saját egyetemen a központi gyakornoki rendszerbe és Ph.D. képzésbe beiratkozottak száma 1999-2005 között

  9. A végzettek és a központi gyakornoki rendszerbe belépők összlétszáma 2003-2005 között

  10. Az Általános Orvostudományi Karokon végzettek, majd a PhD képzésre és a központi gyakornoki rendszerbe beiratkozottak száma 1999-2005 években összesen

  11. AZ EGYETEMEK A szakorvos képzés elmúlt években kialakult rendszerét és gyakorlatát megtartandónak tartják. Ugyanakkor: Javaslatot fogalmaztak meg hogy az intézmények szakorvosi igényeit hogyan tudnák régiónként hatékonyan, differenciált programokkal, ösztönzőkkel biztosítani, megszüntetve a hiányszakmák egyre súlyosabb problémáját.

  12. AZ EGYETEMEK • Régiónként valamennyi egészségügyi intézmény • - szakmai színvonalát, • - kapacitását, • szakorvosi ellátottságát • Konkrét adatok alapján ismerik a szakképzési akkreditáció alapján. • Ezt az adatbázist felajánlják a szerkezet- átalakítást megalapozó döntésekhez.

  13. AZ EGYETEMEK KLINIKÁI A BETEGELLÁTÁSBANVárosi, regionális, országos ellátási funkciók.Oktatni, szakorvost képezni, modern technológiákat honosítani, a progresszív ellátás csúcsintézményinek maradni csak a betegellátó funkció teljes körű ellátása mellett lehet

  14. Fekvőbeteg-intézetek aktív ágyszámának adatai (2005. naptári év)

  15. Fekvőbeteg-intézetek aktív ágyairól elszámolt teljesítménydíjak(2005. naptári év)

  16. Járóbeteg-szakellátás adatai(2005. naptári év)

  17. Egyetemek case-mix indexe Forrás: Kórházi ágyszám és betegforgalmi kimutatás OEP FIFO

  18. Országos case-mix index átlag Forrás: Kórházi ágyszám és betegforgalmi kimutatás OEP FIFO

  19. AZ EGYETEMEK ÉS AZ ORSZÁGOS INTÉZETEK INTEGRÁCIÓJAAz egyetemek készek integrációra az országos intézetekkel vállalva az adott szakterület országos feladatainak koordinált és hatékony ellátását. A konkrét javaslatok elkészültek.

  20. Az egyetemek lehetségesnek tartják a betegellátó rendszerük gazdasági formában történő működtetését, de az választható opció és ne kötelező átalakulás legyen.A KLINIKAI RENSZEREK MŰKÖDTETÉSE GAZDASÁGI TÁRSASÁGI FORMÁBANA lehetséges jogi hátteret áttekintve számos jogszabály és rendelet módosítását tartják szükségesnek.

  21. TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

  22. Kórházi ágyak száma ezer főre Forrás: OEP adatok

  23. Az egy főre jutó OEP finanszírozás és az elveszett életévek összehasonlítása Forrás: ESKI, KSH, OEP adatok alapján

  24. Eltérés az országos átlagtól OEP finanszírozásban Forrás: ESKI, OEP adatok alapján

  25. Fekvőbeteg-intézetek aktív ellátás adatai (2005) Forrás: Kórházi ágyszám és betegforgalmi kimutatás OEP FIFO

  26. Fekvőbeteg-intézetek aktív ellátás adatai(2005) Forrás: Kórházi ágyszám és betegforgalmi kimutatás OEP FIFO

  27. Keringési betegségek miatti halálozás (100 000 főre) Forrás: Egészségügyi Stratégiai Adattár

  28. Cerebrovascularis betegségek miatti halálozás(100 000 főre) Forrás: Egészségügyi Stratégiai Adattár

  29. Rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozás (100 000 főre) Forrás: Egészségügyi Stratégiai Adattár

  30. Légzőrendszeri betegségek miatti halálozás (100 000 főre) Forrás: Egészségügyi Stratégiai Adattár

  31. Társadalmi-gazdasági mutatók Forrás: Egészségügyi Stratégiai Adattár

  32. Fekvőbeteg-intézetek aktív ellátás adatai(2005) Forrás: Kórházi ágyszám és betegforgalmi kimutatás OEP FIFO

  33. Intézményi teljesítmény volumen keret (2006) Forrás: Kórházi ágyszám és betegforgalmi kimutatás OEP FIFO

  34. REGIONÁLIS EGÉSZSÉGOBSZERVATÓRIUM

  35. Az Egészség Obszervatóriumok kialakulása és rendszere a világon • 1974: Franciaország egyik régiója – később országos lefedettség • Egyesült Királyság: 1990, Liverpool – majd 2000-re egész Anglia és Irország • Svájc – 2000-től kezdve napjainkban épül ki a rendszer • világszerte: USA, Kanada, Új-Zéland, Brazília

  36. Az egészségobszervatóriumok hálózata a Brit Szigeteken • Nagy-Britannia • Anglia és Wales: Egészségobszervatóriumok Szövetsége (APHO), tagjai NHS régiók szerint: • East Midlands PHO • Eastern Region PHO • London PHO • North East PHO • North West PHO • South East PHO • South West PHO • Wales PHO • West Midlands PHO • Yorkshire & Humber PHO • Skócia: ScotPHO (Scottish Public Health Observatory • Írország és Észak-Írország • INIsPHO (Ireland and Northern Ireland’s Public Health Observatory)

  37. Franciaország: 26 regionális egészségobszervatórium országos hálózata • A ’80-as évek óta Franciaország mind a 22 anyaországi és 4 tengerentúli (Guadeloupe, Guyane, Martinique, Réunion) régiójában működik egy-egy Regionális Egészségobszervatórium

  38. Az Egészség Obszervatóriumok szerepe és működése • Monitorizálási programok: a lakosság egészségi állapotát és az azt meghatározó tényezők alakulását jellemző adatok folyamatos gyűjtése, elemzése, értékelése • az egészségügyi ellátó rendszer különböző szintjein rutinszerűen keletkező adatok kezelése • célzott felmérések tervezése és kivitelezése kiegészítő adatgyűjtés érdekében • az elemzett/értékelt adatok kommunikálása a helyi és országos egészségpolitika irányába • az akadémiai, (ön)kormányzati és civil szféra együttműködésének megvalósítása

  39. Az EO-ok által végzett adatgyűjtési és elemzési tevékenységek jellege és várható specifikumai Magyarországon • rendszeres adatok (rutinstatisztikák) • gyűjtésükben közvetlenül nem érintett • ad hoc adatgyűjtések tervezése, végzése • rejtett morbiditás • eset-kontroll vizsgálatok • kohorsz tanulmányok • gyógyszerrendelési/fogyasztási és kezelési szokások • speciális egészségmagatartás-felmérések • hátrányos helyzetű társadalmi célcsoportok vizsgálata • szűrővizsgálatok nyilvántartása (szervezése?), értékelése

  40. Az Északkelet-magyarországi Egészségobszervatórium módszertani fejlesztései és első eredményei a halálozás-monitorozás területén

  41. Regionális Egészség Obszervatórium 2003 jan. 1-i lakosságszám Hajdú-Bihar megye 561334 Sz-Sz-B megye 597694 Jász-Nk-Szolnok megye 423391 Borsod-Abaúj-Zemplén m 758901 Heves megye 329444 Nógrád megye 221304 Összesen 2892068 Borsod-Abaúj- Zemplén Szabolcs-Szatmár- Nógrád Bereg Heves Hajdú- Bihar Jász- Nagykun- Szolnok

  42. Az Északkelet-magyarországi Egészségobszervatórium (ÉKMEO) • HEFOP/2004/4.3.1: Regionális Egészségcentrum Modellintézmény(Auguszta) projekt népegészségügyi komponense • Borsod-Abaúj-Zemplén,Hajdú-Bihar,Heves,Jász-Nagykun-Szolnok,Nógrád,Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ÁNTSz Intézetek • Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola

  43. Az EO által kezelt legfontosabb népegészségügyi indikátorok • demográfiai adatok • szocio-gazdasági adatok • mortalitási adatok • különböző tényezők alapján meghatározott népességcsoportokban • morbiditási adatok • rendszeresen gyűjtött és speciális (pl.: rejtett morbiditás, járványok) adatok • egészségmagatartási adatok • analitikai összevetésben kimeneteli tényezőkkel • környezetegészségügyi mutatók • az egészségügyi ellátórendszer működésére és teljesítményére vonatkozó adatok • strukturális jellemzők (pl.: lefedettség), betegforgalom, finanszírozás stb.

  44. Az adatok közzététele • általánosságban bárki által vagy feltételesen hozzáférhető internetes felhasználói felület (táblázatos, grafikus, térinformatikai feldolgozás) • A helyi ill. országos (ön)kormányzati vezetés (vagy más hasznosító partnerek) egészségpolitikusai/döntéshozói számára készített célzott jelentések, tanulmányok, kiadványok

  45. Együttműködő (adatszolgáltató) partnerek • Központi Statisztikai Hivatal • Országos Egészségbiztosítási Pénztár és intézetei • Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és intézetei • egészségügyi szolgáltató intézmények és háziorvosok • ellátásszervező intézmények • iskolák és ifjúsági intézmények • szociális intézmények, stb

  46. Az EO és az egészséghatás-felmérések (health impact assessment, HIA) • a HIA elvégeztetése minden jogi szabályozás/intézkedés/projekt/program bevezetése előtt az EU tagországok számára 2010-tőlkövetelmény lesz • az EO szerepvállalása ezen a területen • a két északkeleti régió számára a probléma kapcsán a példaértékű megoldást jelenti • HIA és EIA összekapcsolása • releváns és értékes szakmai hozzájárulás az egyetemi tudásközpontokból

  47. A 15-64 éves férfiak halálozásának eltérései az országos átlagtól az ÉKMEO településein, 1994-2004

  48. A 15-64 éves férfiak keringési rendszer betegségei miatti halálozásának eltérései az országos átlagtól az ÉKMEO területén, 1994-2004 (empirikus Bayes becslés)

  49. A 15-64 éves férfiak keringési rendszer betegségei miatti halálozásának eltérései az országos átlagtól az ÉKMEO területén, 1994-2004 (empirikus Bayes becslések alapján illesztett felület)

  50. A 15-64 éves nők keringési rendszer betegségei miatti halálozásának eltérései az országos átlagtól az ÉKMEO területén, 1994-2004 (empirikus Bayes becslés)

More Related