Makro kon mia i ea
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 41

Makroökonómia I. ea. PowerPoint PPT Presentation


  • 81 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Makroökonómia I. ea. Gazdasági szektorok és jövedelemáramlás, nemzetgazdasági teljesítmény számbavétele, nominál és reál kategóriák. VÍGH LÁSZLÓ. Elérhetőség: [email protected] Honlap: vighlaszlo.com BME Q ép. II. em. A217. sz. Fogadóórák: kedd 10-12. Mikro- és makroökonómia.

Download Presentation

Makroökonómia I. ea.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Makro kon mia i ea

MakroökonómiaI. ea.

Gazdasági szektorok és jövedelemáramlás, nemzetgazdasági teljesítmény számbavétele, nominál és reál kategóriák


V gh l szl

VÍGH LÁSZLÓ

Elérhetőség: [email protected]

Honlap: vighlaszlo.com

BME Q ép. II. em. A217. sz.

Fogadóórák: kedd 10-12


Mikro s makro kon mia

Mikro- és makroökonómia

  • Levezethető-e a gazdaság működése helyzetüket optimalizáló szereplők döntéseiből

  • Keynes: Nem!

  • Neoklasszikusok: Igen!

  • Működik, vagy nem működik a láthatatlan kéz?


John maynard keynes

John Maynard Keynes

1883-1946


Alternat v modellek

Alternatív modellek

  • Neoklasszikus:

    • rugalmas árrendszer

    • stabil egyensúly

    • teljes foglalkoztatottság

    • passzív gazdaságpolitika

  • Keynesiánus modell

    • az árrendszer nem tökéletes

    • a gazdasági egyensúly instabil

    • a foglalkoztatás általában nem teljes

    • szükséges az állami beavatkozás

    • figyelembe veszi a bizonytalanságokat és a várakozásokat


Makro kon miai alapfogalmak a makrogazdas gi c lok s sszef gg sek

Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések.

A makroökonómia alapkérdései:

Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét?

Mi határozza meg a foglalkoztatottságot?

Mi okozza az inflációt?

Milyen tényezők befolyásolják a fizetési mérleg alakulását?

A makrogazdasági politika céljai:

A jövedelem és a termelés magas szintje, ill. növelése

Magas szintű foglalkoztatottság, alacsony munkanélküliség

Stabil inflációs ráta

Külgazdasági kapcsolatok egyensúlya.

6


Makro kon miai alapfogalmak a makrogazdas gi c lok s sszef gg sek1

Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések.

Kibocsátás: ma a gazdasági siker legfőbb mércéje az országoknak az a képessége, hogy a gazdasági javak és szolgáltatások kibocsátásában magas szintet és gyors ütemű növekedést érjen el. Ennek legátfogóbb mérésre a Bruttó Hazai Termék (GDP: Gross DomesticProduct) szolgál, mely az egy év alatt termelt összes jószág és szolgáltatás.

Foglalkoztatottság és munkanélküliség: a kényszerű munkanélküliség tömegessé válása anyagi nehézségeket okoz a családoknak, de a gazdasági terhek mellé hamarosan felsorakoznak a súlyos pszichológiai, társadalmi és közegészségügyi következmények is.

7


Makro kon miai alapfogalmak a makrogazdas gi c lok s sszef gg sek2

Makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági célok és összefüggések.

Árak és infláció: fő makroökonómiai cél az árstabilitásnak a szabadpiaci viszonyok közötti fenntartása. Az árstabilitás azt jelenti, hogy az árak sem nem emelkednek, sem nem esnek túl gyorsan.

Külgazdasági politika: az adott nemzet külkapcsolataival függnek össze. Normális időkben az export és import egyensúlyban van és stabil valutaárfolyam a jellemző.

8


A makrogazdas gi szektorok a zonos gazdas gi szerepet funkci t ell t szerepl k sszess ge

A makrogazdasági szektorok: azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége

Vállalati szféra (V):

Értékesítés céljából árukat és szolgáltatásokat termelő, költségeit bevételeiből finanszírozó, profitérdekelt szervezetek összessége.

Háztartási szféra ( H ):

fogyasztási cikkeket keres, munkát kínál és megtakarít;

Költségvetési szféra (ÁLLAM - Á):

Az állam különböző szervezeteinek összessége (központi költségvetés, települési önkormányzat, társadalombiztosítási alap);

Külföld (K):

Mindazon személyek, akik nem állandó lakói az adott országnak valamint mindazon vállalatok, amelyek nem integrálódnak szervesen a nemzetgazdaság belső folyamataiba.

+ Bankszektor

9


Makro kon miai piacok

Makroökonómiai piacok

A piacok:a makroökonómia olyan piacokkal foglalkozik, amelyeket az egyes részpiacok összesítésével nyerünk.

Az alapvető piacok:

Árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca. A fogyasztási javak és a beruházási javak piacát egyesíti.

Munkapiac: ahol az összes munkakereslet és kínálat találkozik. Az eladók a háztartások és a vásárlók a vállalatok és az állam.

Tőkepiac amely a pénz, kötvény és részvény kínálat és kereslet kölcsönhatásával jellemezhető.

10


A makroszint j vedelem raml s

A makroszintű jövedelemáramlás

  • A gazdasági szektorok közötti jövedelemáramlást mutatja

  • Modell-semleges


Makro kon mia i ea

A makroszintű körforgás

ÁLLAM

TV

W

VÁLLALAT

TRV

SV

TRH

SA

TH

G

TŐKEPIAC

HÁZTARTÁS

SH

Y

I

ÁRUPIAC

SK

C

X

IM

KÜLFÖLD

áru- és pénzmozgás

12

pénzmozgás


A makrogazdas g alapegyenletei

A makrogazdaság alapegyenletei:

Az árupiac alapegyenlete:

Y=C+I+G+X-IM

A tőkepiac alapegyenlete:

I=SÁ+SH+SV+SK.


Makro kon mia i ea

Y = C + I + G + X - IM

ha Y = GDP, akkor I: bruttó beruházás, SV tartalmazza az amortizációt. Bruttó profit

ha Y = NDP, akkor I: nettó beruházás, amortizáció nincs SV-ben. (Nettó profit)

Az Y értelmezése:

14


A szerepl k alapegyenletei

A szereplők alapegyenletei:

A háztartás egyenlete:

C+Th+Sh = W+TRh

A vállalaté:

W+Tv+Sv= Y+TRv

Az államé:

TRh+TRv+G+Sá = Th+Tv

A külföldé:

X+Sk =IM


Makro kon mia i ea

Az árupiac alapegyenlete:

Y=C+I+G+X-IM

A tőkepiac alapegyenlete:

I=Sá+Sh+Sv+Sk.

A háztartás egyenlete:

C+Th+Sh = W+TRh

A vállalaté:

W+Tv+Sv= Y+TRv

Az államé:

TRh+TRv+G+Sá = Th+Tv

A külföldé:

X+Sk =IM


A makrogazdas g teljes tm ny nek m r se

A MAKROGAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE


Makro kon mia i ea

A nemzetközi összehasonlítások alapja: Nemzeti Számlák Rendszere (System of National Accounts, SNA) → SNA-mutatók

Kiindulópont:

Bruttó kibocsátás (Gross Output), GO:

Egy országban, adott időszak alatt előállított termékek és szolgáltatások összértéke

Meghatározása:

  • az összes termelő- és szolgáltató szervezet összes értékesítése és készletváltozása piaci (fogyasztói) árakon vagy tényezőköltségen számolva;

  • nem piaci szolgáltatások (pl. közoktatás, honvédelem stb.) esetén a ráfordítások összege


Makro kon mia i ea

A bruttó kibocsátás nem alkalmas a tényleges teljesítmény mérésére, mert „halmozódásokat” tartalmaz (egyes értékeket többszörösen számít fel)

Folyó termelő felhasználás: valamely tevékenység során felhasznált, ugyanakkor korábban megtermelt javak értéke

(pl. kenyérgyártás – liszt; autógyártás – alkatrészek)

A halmozódás kiszűrése:

Bruttó kibocsátás – folyó termelő felhasználás = Bruttó hazai termék(Gross Domesticproduct, GDP)


Makro kon mia i ea

Amortizáció: valamely tevékenység során igénybevett fizikai tőkejavak (gépek, berendezések, épületek stb.) adott időszakra elszámolt értékcsökkenése

Bruttó mutatók – amortizáció = nettó mutatók: GDP – amortizáció=NDP


A nemzetgazdas gi kibocs t s sz mbav tel nek m dszerei mutat sz mai s probl m ik

A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik

A bruttó hazai termék:

A bruttó hazai termék (GDP) az egy országban egy év alatt megtermelt végső felhasználásra kerülőtermékek és szolgáltatások összes értéke.

A GDP mérhető, mint :

Az egyes ágazatokban megtermelt hozzáadott értékek összege.

A gazdaságban keletkezett különböző fajta tényezőjövedelmek összege.

A végső javakra irányuló kiadások összege.

21


A nemzetgazdas gi kibocs t s sz mbav tel nek m dszerei mutat sz mai s probl m ik1

A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik

1. Egy termelési folyamatban keletkező hozzáadott érték a megtermelt javak értékének és a termelő felhasználás értékének a különbsége.

Hozzáadott érték = összes termelés – Folyó termelő felhasználás

A GDP egyenlő az egyes ágazatokban keletkező hozzáadott értékek összegével. A GDP minden megtermelt jószág értékét csak egyszer tartalmazza.

GDP = Σ hozzáadott érték

22


A nemzetgazdas gi kibocs t s sz mbav tel nek m dszerei mutat sz mai s probl m ik pl

A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáikpl.:

23


A nemzetgazdas gi kibocs t s sz mbav tel nek m dszerei mutat sz mai s probl m ik2

A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik

2.A GDP, mint a gazdaságban keletkezett munka és tőkejövedelem összege:

A GDP az országban a termelés során keletkezett tényezőjövedelmek: a kifizetett munkabérek, kamatok bérleti díjak, és a vállalatoknál maradó profitok összege.

A hozzáadott érték, vagyis a megtermelt javak és a termelő fogyasztás értékének különbsége mutatja az egyes termelési folyamatokban termelődő tényezőjövedelmet.

A GDP-t úgy is kiszámíthatjuk, mint a gazdaságban keletkező tényezőjövedelmek összegét.

24


A nemzetgazdas gi kibocs t s sz mbav tel nek m dszerei mutat sz mai s probl m ik3

A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik

3.A GDP mint a kiadások összege:

A GDP-t mérhetjük, mint a hazai termelésű javakra irányuló kiadások értékét (C+IB +G+X-IM).

A GDP-be számító kiadások:

a fogyasztás,

a bruttó beruházás,

a kormányzati vásárlás,

az export és az import különbsége.

25


A nemzetgazdas gi kibocs t s sz mbav tel nek m dszerei mutat sz mai s probl m ik4

A nemzetgazdasági kibocsátás számbavételének módszerei, mutatószámai és problémáik

A nettó hazai termék:

A GDP-ből levonva az állóeszközök értékcsökkenését (amortizációt) kapjuk meg a nettó hazai terméket, az NDP-t.

NDP = GDP - amortizáció

NDP = (C + In+ G + EX – IM) - amortizáció

(In= nettó beruházások értéke)

26


A sz mbav tel k rd sei

A számbavétel kérdései

A háztartások által termelt termékek (pl. kertben termelt zöldségek) beszámítanak a GDP-be, de a háztartásokban végzett szolgáltatások (pl. ebédfőzés) nem.

A GDP nem tartalmazza:

az illegális, tiltott gazdasági tevékenységet (pl. kábítószer előállítása),

a legális, de az adócsalás szándéka miatt rejtett tevékenységet (fekete gazdaság),

az informális, nem vállalati keretek között folytatott tevékenységet is (pl.: háztartásban végzett munka).

A javakat elsősorban saját piaci árukon, vagy egy hasonló jószág piaci árán értékeljük. Ha egy jószágnak nincsen piaci megfelelője (pl. oktatási, egészségügyi, közbiztonsági, honvédelmi szolgáltatások, stb.), akkor azt költségáron értékeljük.

27


A nemzeti mutat k

A nemzeti mutatók

A GDP és az NDP a nemzeti számlarendszer termelési mutatói: az ország területén megtermelt végterméket mérik. A megtermelt hazai jövedelem nem feltétlenül egyezik meg a hazai gazdasági szereplők által felhasználható jövedelemmel.

A bruttó nemzeti jövedelem (GNI)egy nemzet gazdasági szereplőiáltal, adott időszakban realizált összes elsődleges (bruttó) jövedelem és az amortizáció összege

GNI = GDP + beáramló tényezőjövedelmek - kiáramló tényezőjövedelmek

Nettó nemzeti termék (NNI – Nettó National Income)

NDP + beáramló tényezőjövedelmek - kiáramló tényezőjövedelmek

28


A nemzeti rendelkez sre ll mutat k

A nemzeti rendelkezésre álló mutatók

Ha figyelembe vesszük a segélyek, adományok és egyéb juttatások nemzetközi áramlását, akkor újabb jövedelmi mutatószámhoz jutunk. A közvetlen ellenszolgáltatás nélkül áramló jövedelmeket transzferekneknevezzük.

Bruttó nemzeti rendelkezésreállójövedelem:a nemzetközi transzferekkel korrigált nemzeti jövedelem mutató (GNDI):

GNDI = GNI + beáramló transzferek - kiáramló transzferek

A GNDI-nek is van nettó párja a nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (NNDI).

29


Sna legf bb mutat i

SNA legfőbb mutatói

30


Sna legf bb mutat inak kisz m t sa

SNA legfőbb mutatóinak kiszámítása

GDP = GO- Termelő fogyasztás

NDP = GDP- Amortizáció

GNI = GDP + külföldről kapott jövedelem-külföldre utalt jövedelem

NNI = GNI – Amortizáció

NNI = NDP +külföldről kapott elsődleges jövedelem-külföldre utalt elsődleges jövedelem

GNDI = GNI+ külföldről kapott transzferek-külföldre utalt transzferek

NNDI = GNDI-Amortizáció

31


Makro kon mia i ea

A gazdasági növekedés mérése

A reál-GDP százalékos változása az előző év azonos időszakához képest

A végtermékek (és végső szolgáltatások) természetes mértékegységben kifejezett nagyságának %-os változása

Meghatározása a gyakorlatban:

GDP-deflátor a gyakorlatban: 1- az inflációs ráta


A nomin l s re l gdp

A nominális GDP az adott időszak árain számított, pénzben kifejezett GDP.

A nominális GDP folyóáras mutató.

A reál GDP-n a javak mennyiségében kifejezett GDP-t értjük, amelyet úgy kapunk, hogy a nominális GDP-t osztjuk a javak súlyozott átlagos árával, az árszínvonallal. Az árszínvonal jele P.

A reál GDP-t egy összetett jószág egységeiben(Hicks) mérjük.

Az összetett jószág egy jószágkosár, amelyben az egyes javak részarányát a normális GDP-beli részarányuk adja meg.

A nominál és reál GDP

33


A nomin l s re l gdp1

A nominál és reál GDP

A reál GDP és az árszínvonal elméletben használt fogalom. A gyakorlatban ezeket a változatlan áras GDP (reál GDP) és az árindex (árszínvonalváltozás) helyettesíti.

A változatlan áras GDP egy régebbi időszak árain számított GDP.

A változatlan áras GDP-t úgy határozzuk meg, hogy a folyóáras GDP-t osztjuk egy megfelelően megválasztott árindexszel.

Az árindex egy árukosár jelenlegi árösszegének arányát mutatja egy régebbi időszakhoz (ún. bázisidőszakhoz) képest.

34


A nomin l s re l gdp k s rletek a gazdas gi j l t m r s re

A nominál és reál GDP. Kísérletek a gazdasági jólét mérésére

A változatlan áras GDP kiszámítására alkalmazott árindexet GDP-deflátornak nevezzük, amely a GDP-be beszámító javak árindexe. A GDP-deflátor változása az infláció nagyságának legátfogóbb mutatója.

35


A nomin l s re l gdp k s rletek a gazdas gi j l t m r s re1

A nominál és reál GDP. Kísérletek a gazdasági jólét mérésére

A változatlan áras GDP a reál GDP elméleti fogalmának gyakorlati mérésére szolgál.

A reál GDP a termelt javak mennyiségét mutatja egy összetett jószág egységeiben kifejezve.

A reál GDP tehát nem pénzben, hanem jószágmennyiségben fejezi ki a bruttó hazai terméket.

Ezzel szemben a változatlan áras GDP pénzben kifejezett nagyság: a tárgyidőszaki GDP-t méri egy régebbi időszak, a bázisidőszak árain kifejezve.

36


Indexek

Indexek

  • Értékindex=

  • Volumenindex 0=

  • Volumeninde 1


Rindexek

Árindexek

  • Árindex 1=

  • Árindex 0=

  • Az előbbi a GDP-deflátor, az utóbbi a fogyasztói árindex formátum


Sszef gg sek

Összefüggések

  • 1.

  • 2. Nominális GDP: GDP-deflátor=Reál-GDP


A gazdas gi j l t m r se

A gazdasági jólét mérése

A GDP a termelés és a jövedelem alapvető mutatója, de mégsem tekinthető a gazdasági jólét mérésére szolgáló mutatónak, ugyanis önmagában a megtermelt és a hazai gazdasági szereplőkhöz áramló jövedelem változása alapján nem lehet megítélni az ország gazdasági jólétének változását.

40


Legismertebb mutat

Legismertebb mutató

Az emberi fejlődés indexe (HDI):

A HDI-t az ENSZ munkacsoportja dolgozta ki, az emberi jólét jellemzésére.

A HDI figyelembe veszi:

a születéskor várható átlagos élettartamot;

a népesség átlagos iskolázottsági szintjét;

az egy főre jutó nemzeti jövedelmet.

A három adat egyenlő súllyal esik latba a 0-1-ig terjedő HDI indexszám meghatározásakor.

41


  • Login