Let s nem letbiztos t sok
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 32

É LET- ÉS NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSOK PowerPoint PPT Presentation


  • 51 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

É LET- ÉS NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSOK. Kockázatok a biztosításokban. Tiszta kockázat ( pure risk ) – 2 lehetséges kimenetel: Változatlan állapot (pl. nem lesz tűz) Veszteség (kár) következik be (pl. tűz lesz)

Download Presentation

É LET- ÉS NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSOK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Let s nem letbiztos t sok

ÉLET- ÉS NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSOK


Kock zatok a biztos t sokban

Kockázatok a biztosításokban

  • Tiszta kockázat (purerisk) – 2 lehetséges kimenetel:

    • Változatlan állapot (pl. nem lesz tűz)

    • Veszteség (kár) következik be (pl. tűz lesz)

    • Tiszta kockázatot hordoz pl. a vihar, földrengés, földcsuszamlás, villámlás, havazás, de balesetek és gépekben bekövetkezett meghibásodás is → ez a típus releváns a biztosításokban

  • Üzleti kockázat (speculativerisk) – 3 lehetséges kimenetel:

    • Veszteség

    • Változatlan állapot (nem jellemző, lásd pl. részvénybefektetések, ritka az, hogy a piacon nem történik semmi)

    • Nyereség

    • Az összetett (üzleti) kockázatok nem jellemzők a biztosításelméletben (az ilyen jellegű kockázatot más típusú eszközökkel lehet kezelni – pl. opciók, határidős ügyletek, swapok, stb.)


Biztos that kock zatok i

Biztosítható kockázatok (I.)

  • Biztosítás definíciója:

    • „Virtuális (veszély)közösség révén megvalósuló kockázattranszfer”

    • A veszélyközösségegy konkrét kockázat (veszély) kivédésére, csökkentésére szervezett közösség

    • A tagok befizetéseiből működik

    • Célja, hogy a közösség egyes tagjait ért kárt kompenzálja

    • Aki biztosítást köt az a közösség tagja lesz

    • A kár bármelyik tagot érheti, de előre nem lehet tudni, hogy kit és mikor

    • Akit viszont sújt, önmagában nehezen tud megbirkózni vele, ezért a veszélyközösség azt vállalja, hogy közösen fedezik a kárát


Biztos that kock zatok ii

Biztosítható kockázatok (II.)

  • A biztosíthatóság kritériumai

    • 1) Legyen nagyszámú megfigyelési egység, hogy a kockázat valószínűségi alapon elemezhető legyen

    • 2) Homogének legyenek a kockázatok

      • Az árazás során lényeges; a díjszabás megállapítása előtt homogén csoportokat képeznek

        • Pl. életbiztosítások esetén pl. nem és kor szerint

        • Pl. kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál pl. életkor, nem, lakhely, stb. szerint

    • 3) A károk véletlenszerűen következzenek be

      • Szándékosság kizárása az általános szerződési feltételekben

      • A biztosítás tervezése során kontraszelekció és morális kockázat figyelembevétele


Biztos that kock zatok iii

Biztosítható kockázatok (III.)

  • A biztosíthatóság kritériumai – folyt.

    • 4) A károk legyenek egyértelműen becsülhetők, leírhatók

      • A biztosítási esemény oka, helye, ideje, szereplői legyenek egyértelműen meghatározhatók

      • A kár nagysága (nem-életbiztosítás esetén) legyen jellemezhető matematikai-statisztikai módszerekkel

    • 5) A kár legyen korlátos, a biztosító szempontjából ne érjen el katasztrofális mértéket

      • A biztosítók kizárják a vis major esetét, illetve a felelősségbiztosításoknál ki szoktak kötni egy maximum összeget, aminél többet nem fizetnek

    • 6) A biztosítás legyen gazdaságos mind a biztosító, mind a szerződő számára


A biztos t sok csoportos t sa

A biztosítások csoportosítása

  • Személybiztosítások

    • Az egyéneket életükben, testi épségükben, egészségükben fenyegető károk anyagi következményei ellen nyújtanak védelmet – pl. élet-, baleset-, és betegség-biztosítások

  • Vagyonbiztosítások

    • A dolgokban esett károk biztosítására szolgál – pl. valamennyi nem-életbiztosítás, kivéve az egészség- és balesetbiztosításokat

  • Életbiztosítás

    • A biztosításokat két nagy ágazatra szokták bontani: életbiztosításra és nem-életbiztosításra

    • Az életbiztosítás az egyén életével kapcsolatos biztosítási események (pl. halál) nyújt védelmet (ide nem értve a baleseti halálra szóló biztosítást)

  • Nem-életbiztosítás

    • Nem-életbiztosítás az összes vagyonbiztosítás, illetve a baleset és egészségbiztosítások (minden, ami nem életbiztosítás)

    • Pl. casco, tűz és elemi károk, lopás, pénzügyi veszteségek


Az letbiztos t s t pusai i

Az életbiztosítás típusai (I.)

  • Az életbiztosítás szereplői: a szerződő, a biztosító, a biztosított és a kedvezményezett

  • Életbiztosítások esetén kétféle biztosítási esemény képzelhető el:

    • A biztosított egy adott időtartamon belül (biztosítás tartama) meghal

    • A biztosított egy adott időtartamot túl él

  • Ezekből következik az életbiztosítás két alaptípusa:

    • Kockázati életbiztosítás: a biztosítási esemény a biztosított halála

    • Elérési életbiztosítás: biztosítási esemény egy előre adott időpont túlélése

  • Az elérési és kockázati életbiztosítások kombinációja a vegyes életbiztosítás


Az letbiztos t s t pusai ii

Az életbiztosítás típusai (II.)

  • Unit Linkedvagy befektetési egységhez kötött életbiztosítás

    • Egy speciális vegyes életbiztosítás

    • A díj egy része a költségekre, a többi egy befektetési alapba

    • Az ügyfél többféle befektetési alap közül választhat

    • Van egy garantált összeg, amit a biztosított halála esetén kifizet

      • akár elérte a bef. alapban lévő pénz ezt, akár nem

    • A biztosítás lejártával az ügyfél megkapja a befektetés aktuális értékét


Az letbiztos t s t pusai iii

Az életbiztosítás típusai (III.)

  • Term fixbiztosítás

    • Egy adott összeget lejáratkor mindenképpen kifizet

    • Ha a biztosított a lejárat előtt meghal, akkor is megkapja a kedvezményezett a biztosítási összeget

    • A díjfizetési időszak vagy a biztosítási időszak végéig tart, vagy a biztosított korábbi haláláig (onnantól kezdve díjmentes lesz)

    • Pl. annak lehet előnyös, aki a gyereke taníttatására mindenképpen félre akar tenni egy bizonyos összeget, ugyanis ha a biztosított időközben elhalálozik, a kedvezményezett akkor is megkapja a pénzt, ha a biztosítottnak nem sikerült az egész összeget megtakarítania


J rad kbiztos t sok i

Járadékbiztosítások (I.)

  • Járadékbiztosítás: díj ellenében egy meghatározott időintervallumban és meghatározott feltételek mellett rendszeres kifizetést teljesít a biztosító

  • Előleges (utólagos) járadék: ha a biztosító a járadéktagot mindig az időszak elején (végén) fizeti (hónap vagy év elején)

  • Egyszeri díjas (rendszeres díjas): ha a biztosítási díjat egy összegben (rendszeresen havonta, negyedévente vagy évente) fizeti a szerződő

  • Azonnal induló (halasztott): ha a szerződéskötés után azonnal (meghatározott idővel később, pl. 5 évvel később) indul a járadékfizetés


J rad kbiztos t sok ii

Járadékbiztosítások (II.)

  • Egyszemélyes (többszemélyes): ha a járadék fizetése csak egy (több) ember életétől függ

    • Többszemélyesre példa: egy házaspár biztosítása, ami az özvegynek fizet járadékot, a házastárs halálától az özvegy haláláig

  • Elöl garanciaidős (hátul garanciaidős) járadék: a biztosító garantálja a járadék fizetését a járadékfizetés megindulásától X évig (a biztosított halála után X évig)

  • Időleges járadék:csak egy előre rögzített időintervallumban, vagy a biztosított korábbi haláláig teljesít kifizetést

  • Életjáradék:mindenképpen a biztosított haláláig szól


Magyarorsz g korf ja

Magyarország korfája


Letbiztos t si kalkulus i

Életbiztosítási kalkulus (I.)

  • Alapfogalmak:

  • Halálozási valószínűség (qx): annak valószínűsége, hogy egy x éves ember nem éli meg x+1-ik életévét

  • Túlélési valószínűség: px = 1 – qx

  • → Annak valószínűsége, hogy ha valaki megélte x-ik évét, akkor megéli x+t-iket is: px,t = px*px+1*…*px+t-1

  • Kihalási rend (lx): halálozási valószínűségekből képzett számsor, az induló l0 = 100 000-es populációból mennyien lesznek életben x éves korukban: lx+1 = px*lx

  • KSH halandósági táblájában vannak a fenti fogalmakra adatok

  • x éves korukban elhunytak száma: dx= lx– lx+1 [ qx=dx/lx]


Letbiztos t si kalkulus ii

Életbiztosítási kalkulus (II.)

  • Nettó díj:a kockázati díjrészt jelenti

  • Bruttó díj:nettó díj + biztonsági pótlék + vállalkozói díjrész (ktg-ek)

  • Biztonsági pótlék: a kockázat változékonysága vagy pontosabb statisztikai meghatározásának lehetetlensége miatt alkalmazott díjpótlék

    • Életbiztosításoknál nincs

    • DE: halálozási valószínűségek az országos halandósági táblából, pedig főleg jobb anyagi helyzetben lévők kötnek éb-t, az ő halálozási valószínűségeik jobbak az átlagosnál

  • Technikai kamatláb:a biztosító által a díjtartalék után fizetendő garantált hozam

    • A Pénzügyminisztérium szabályozza a maximumát, ami 2005.03.30. óta 2,9%

  • Ekvivalencia elv: E(PV(bevételek)) = E(PV(kiadások))


Letbiztos t si kalkulus iii

Életbiztosítási kalkulus (III.)

  • Feltételezzük:

    • Biztosítási összeg 1 Ft

    • Biztosítási esemény év végén következik be (évvégi pénzáramok)

  • 1. példa: Mennyi egy 22 éves férfi egyéves kockázati életbiztosításának egyszeri nettó díja, ha a technikai kamatláb 0 és a biztosítás összege 1?

    • Ekvivalencia elv → biztosítás egyszeri díja = várható kiadások jelenértéke

    • Halálozási valószínűség q22 → a várható kifizetés 1*q22

  • 2. példa: ua., mint 1., de kétéves díj: Megoldás: 1*q22 + 1*p22*q23

  • 3. példa: ua., mint 2., de a technikai kamatláb i

    • A diszkontfaktor legyen v = 1/(1+i)

    • Megoldás: 1*q22*v + 1*p22*q23*v2


Letbiztos t si kalkulus iv

Életbiztosítási kalkulus (IV.)

  • 4. példa: Mennyi egy 22 éves férfi 1 éves elérési éb-nak egyszeri nettó díja, ha a technikai kamatláb i és a biztosítás összege 1?

    • Megoldás: 1*p22*v

  • 5. példa: ua., mint 4., de kétéves díja

    • Megoldás: 1*p22*p23*v2

  • A vegyes éb egyszeri díja = az elérési + kockázati éb egyszeri díja

  • 6. példa: 3. és 5. együtt

    • Megoldás: 1*q22*v + 1*p22*q23*v2 + 1*p22*p23*v2 = 1*q22*v + 1*p22*v2*(q23 + p23) = 1*q22*v + 1*p22*v2


Letbiztos t si kalkulus v

Életbiztosítási kalkulus (V.)

  • Járadékbiztosítás~ elérési bizt.-ok sorozata

  • Példa: Mennyi egy 60 éves nő 3 éves időleges előleges járadékának nettó egyszeri díja, ha a járadéktag 1 Ft és a technikai kamatláb i?

  • A biztosítónak akkor keletkezik kifizetése, ha a biztosított év elején életben van

  • A szerződő az első évben biztosan kap pénzt, mert az mindjárt a szerződéskötéskor esedékes

  • A többi évben csak akkor, ha megéli

  • Tehát a megoldás: 1 + 1*p60*v + 1*p60*p61*v2


Letbiztos t si kalkulus vi

Életbiztosítási kalkulus (VI.)

  • Term fix nettó egyszeri díja: 1*vn

    • Ez nem éb., mert nincs benne halálozási, elérési kockázat

  • vn az n éves diszkontfaktor: az n év múlva esedékes 1 Ft ma mennyit ér

  • Az n éves term fix nettó rendszeresdíja?

    • Most pontosan tudjuk, mennyi lesz a biztosító kifizetése (1*vn)

    • A bevételei pedig ~ egy n éves előleges időleges járadék, DE: most nem a biztosított kapja a járadéktagot, hanem a szerződő fizeti a biztosítónak

    • n éves előleges időleges járadék nettó egyszeri díja:

      • (x: jelenlegi életkor, n > 1)


Letbiztos t si kalkulus vii

Életbiztosítási kalkulus (VII.)

  • Felírjuk az ekvivalencia egyenletet:

  • ahol P az n éves term fix nettó rendszeres díja

  • P-vel való szorzás: a biztosító bevételei nem 1 Ft-os összegű biztosítás, hanem P Ft-os

  • Kifejezve P-t adódik a megoldás

  • Megjegyzés: a többi életbiztosítás rendszeres díjánál is ugyanez az eljárás

    • 1) nettó egyszeri díj

    • 2) ekvivalencia egyenlet, kiadások jelenértéke = nettó egyszeri díj

    • 3) kifejezzük P-t


  • N yugd jbiztos t s

    NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS


    Rtelmez s

    Értelmezés

    • Biztosítástanban a nyugdíjbiztosítás (nyb) szigorú értelemben nem felel meg a köznyelvben használt nyb-nak

    • Biztosítástani értelemben az életjáradék a nyb

    • Életjáradék esetében pontosan tudjuk, hogy mennyi lesz a járadéktag értéke és hogy mennyit kell befizetnünk érte

    • Köznyelvi értelemben minden olyan biztosítási formát, amely egy bizonyos életkor elérésével kifizetést ígér a biztosítottaknak nyb-nak nevezünk


    Feloszt kirov rendszer

    Felosztó-kirovó rendszer

    • Más néven: payasyou go (PAYGO)

    • Finanszírozási típust jelent: az aktuálisan befolyó járulékokból folyósítják a nyugdíjakat

    • Jellemzően állami nyugdíjterveknél használják

    • Kereső tevékenységet végzők száma * járulékalapot képző átlagjövedelem = nyugdíjasok száma * átlagnyugdíj

    • Legnagyobb problémája, hogy érzékeny a befizetők számára, az átlagos befizetés nagyságára, a nyugdíjasok számára

    • Az 1. pillér Magyarországon is felosztó-kirovó finanszírozású

      • Életkilátások javulása + a születések csökkenése (öregedő társadalom), alacsony aktivitási ráta


    T kefedezeti

    Tőkefedezeti

    • A befizetések tartalékok formájában a tőkepiacon kerülnek befektetésre

    • A rendszer hatékonyságának alapja a tőkepiaci eredmény

    • Jellemzően a magán nyugdíjterveknél használják

    • A legnagyobb kockázat a tőkepiaci teljesítményben van

    • Magyarországon (a 2. és) a 3. pillér, azaz (a magán nyugdíjpénztárak) és az önkéntes nyugdíjpénztárak tőkefedezeti típusúak


    Szolg ltat ssal meghat rozott

    Szolgáltatással meghatározott

    • Más néven: definedbenefit (DB)

    • A szolgáltató egy bizonyos ellátási szintet garantál

    • A befektetési és a hosszú élet (longevity) kockázata a szolgáltatóé – nem minden esetben vállalja mindkét kockázatot

    • De ha igen, akkor

      • Az ellátási szint előre rögzített

      • A nyugdíj csak a jövedelemtől és a munkában töltött időtől függ

    • Állami ny.rsz.: általában szolgáltatással meghatározott, felosztó-kirovó finanszírozással

    • Magán nyugdíjtervek: munkáltatói terveknél fordul elő szolgáltatással meghatározott rendszer

    • Magyarországon az 1. pillér szolgáltatással meghatározott


    Hozz j rul ssal meghat rozott

    Hozzájárulással meghatározott

    • Más néven: definedcontribution (DC)

    • Csak azt rögzítik, hogy a tagoknak mekkora hozzájárulást kell teljesíteniük

    • A befektetési és a longevity kockázat a biztosítotté

    • Tőkefedezeti nyugdíjrendszerrel szokták kombinálni

    • Lehetnek hibrid tervek is

      • Pl. elsősorban hozzájárulással meghatározott nyugdíjak, de biztosítanak egy minimumot (DC, DB keveréke, vagy másképp DC minimum garanciával)


    N vleges hozz j rul ssal meghat rozott i

    Névleges hozzájárulással meghatározott (I.)

    • A hagyományos állami nyugdíjrendszerek (PAYGO–DB) fenntarthatósága világszerte probléma

    • Egy alternatíva: névleges hozzájárulással meghatározott (notionaldefinedcontribution, NDC) rendszer

    • Felosztó-kirovó finanszírozás, de a tagok a járulékokat egy „névleges” egyéni számlára fizetik be

    • Névleges, mivel a számla csak számviteli célokat szolgál

      • Valójában a befizetéseket a jelenlegi nyugdíjasoknak kifizetik

    • A számlához egy virtuális hozam kapcsolódik – általában valamilyen makroökonómiai változó(k)hoz kötik

      • Leggyakrabban a gazdaság átlagos bérnövekedési üteme

      • De gyakran infláció és a GDP növekedési üteme is


    N vleges hozz j rul ssal meghat rozott ii

    Névleges hozzájárulással meghatározott (II.)

    • Nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjat egy annuitásként határozzák meg

      • Az egyéni számla hozamokkal növelt „egyenlege” és a várható hátralévő élettartam alapján

    • A nyugdíjkalkulációhoz unisex korspecifikus várható élettartamot használnak (néhány évente frissítik)

    • A rendszer két nagy előnye a PAYGO–DB-vel szemben:

      • A biztosítottra ösztönzőleg hat: befizetéseit és annak hozamait nyomon tudja követni az „egyéni számláján”

      • A demográfiai folyamatokra kevésbé érzékeny: figyelembe veszi az aktuális várható élettartamot


    Esettanulm ny i

    Esettanulmány (I.)

    • Mennyit kell félretennünk havonta, ha magunk szeretnénk biztosítani a teljes nyugdíjunkat?

    • Most csak az alábbi paraméterek:

      • m: mennyi idő múlva akarunk „nyugdíjba menni”

      • n: mennyi időre akarjuk biztosítani a nyugdíjunkat

      • B: mekkora havi nyugdíjat akarunk

        • Havi fix, reálértelemben, azaz mai árszínvonalon

      • r: mekkora hozam mellett tudjuk megtakarításainkat befektetni

        • Most: kockázatmentes hozam, reálértelemben

      • → A: mekkora havi összeget kell félretennünk

        • Havi fix, reálértelemben, tehát mindig inflációval növeljük a megtakarításokat (reméljük, bérünk is legalább inflációval emelkedik...)


    Esettanulm ny ii

    Esettanulmány (II.)

    • Nézzük, hogyan alakul megtakarításaink összértéke (M):

      • Most, azaz a 0. hónap elején helyezzük el az első összeget

      • 0. hónap vége: M0 = A

      • 1. hónap vége: M1 = A*(1+r) + A

      • 2. hónap vége: M2 = A*(1+r)2 + A*(1+r) + A

      • m. hónap vége: Mm = A*(1+r)m + A*(1+r)m-1 + … + A

      • Egy mértani sor, tehát:


    Esettanulm ny iii

    Esettanulmány (III.)

    • Az m. hónap végén kapjuk az utolsó fizetést, ebből helyezzük el az utolsó megtakarítást és élünk meg az m+1. hónapban, utána kezdjük el felélni a megtakarításokat

    • Feltételezzük, hogy mindig hó elején, egyben felvesszük az adott hónapra vonatkozó összeget – tehát az első felvét az m+1. hónap végén, az utolsó felvét pedig az m+n-1. hónap végén van (ez utóbbit költjük el az m+n. hónap során)

    • Apénzáramprofilunk tehát az alábbi:

    A

    A

    A

    A

    A

    A

    m+n

    m+n-2

    m+n-1

    m+1

    m+2

    m-1

    m

    m-2

    0

    1

    2

    B

    B

    B

    B


    Esettanulm ny iv

    Esettanulmány (IV.)

    • Megtakarításink összértéke tehát a továbbiakban a következőképp alakul:

      • m+1. hónap vége: Mm+1 = Mm*(1+r) – B

      • m+2. hónap vége: Mm+2 = Mm+1*(1+r) – B = Mm*(1+r)2 – B*(1+r) – B

        • Hiszen az el nem költött megtakarítások tovább kamatoznak…

      • m+3. hónap vége: Mm+3 = Mm+2*(1+r) – B = Mm*(1+r)3 – B*(1+r)2 – B*(1+r) – B

      • m+n-1. hónap vége: Mm+n-1 = Mm*(1+r)n-1 – B*(1+r)n-2 – B*(1+r)n-3 – … – B


    Esettanulm ny v

    Esettanulmány (V.)

    • A B-s tagok egy mértani sort alkotnak, tehát:

    • Mivel csak m+n-ig akarjuk biztosítani a megélhetésünket, így az előtte való periódusig kell, hogy kitartsanak a megtakarításaink, tehát az Mm+n-1 = 0 egyenletet kell megoldanunk A-ra (átrendezés és egyszerűsítések után):


  • Login