let s nem letbiztos t sok
Download
Skip this Video
Download Presentation
É LET- ÉS NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSOK

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 32

É LET- ÉS NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSOK - PowerPoint PPT Presentation


  • 77 Views
  • Uploaded on

É LET- ÉS NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSOK. Kockázatok a biztosításokban. Tiszta kockázat ( pure risk ) – 2 lehetséges kimenetel: Változatlan állapot (pl. nem lesz tűz) Veszteség (kár) következik be (pl. tűz lesz)

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' É LET- ÉS NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSOK' - russ


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
kock zatok a biztos t sokban
Kockázatok a biztosításokban
  • Tiszta kockázat (purerisk) – 2 lehetséges kimenetel:
    • Változatlan állapot (pl. nem lesz tűz)
    • Veszteség (kár) következik be (pl. tűz lesz)
    • Tiszta kockázatot hordoz pl. a vihar, földrengés, földcsuszamlás, villámlás, havazás, de balesetek és gépekben bekövetkezett meghibásodás is → ez a típus releváns a biztosításokban
  • Üzleti kockázat (speculativerisk) – 3 lehetséges kimenetel:
    • Veszteség
    • Változatlan állapot (nem jellemző, lásd pl. részvénybefektetések, ritka az, hogy a piacon nem történik semmi)
    • Nyereség
    • Az összetett (üzleti) kockázatok nem jellemzők a biztosításelméletben (az ilyen jellegű kockázatot más típusú eszközökkel lehet kezelni – pl. opciók, határidős ügyletek, swapok, stb.)
biztos that kock zatok i
Biztosítható kockázatok (I.)
  • Biztosítás definíciója:
    • „Virtuális (veszély)közösség révén megvalósuló kockázattranszfer”
    • A veszélyközösségegy konkrét kockázat (veszély) kivédésére, csökkentésére szervezett közösség
    • A tagok befizetéseiből működik
    • Célja, hogy a közösség egyes tagjait ért kárt kompenzálja
    • Aki biztosítást köt az a közösség tagja lesz
    • A kár bármelyik tagot érheti, de előre nem lehet tudni, hogy kit és mikor
    • Akit viszont sújt, önmagában nehezen tud megbirkózni vele, ezért a veszélyközösség azt vállalja, hogy közösen fedezik a kárát
biztos that kock zatok ii
Biztosítható kockázatok (II.)
  • A biztosíthatóság kritériumai
    • 1) Legyen nagyszámú megfigyelési egység, hogy a kockázat valószínűségi alapon elemezhető legyen
    • 2) Homogének legyenek a kockázatok
      • Az árazás során lényeges; a díjszabás megállapítása előtt homogén csoportokat képeznek
        • Pl. életbiztosítások esetén pl. nem és kor szerint
        • Pl. kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál pl. életkor, nem, lakhely, stb. szerint
    • 3) A károk véletlenszerűen következzenek be
      • Szándékosság kizárása az általános szerződési feltételekben
      • A biztosítás tervezése során kontraszelekció és morális kockázat figyelembevétele
biztos that kock zatok iii
Biztosítható kockázatok (III.)
  • A biztosíthatóság kritériumai – folyt.
    • 4) A károk legyenek egyértelműen becsülhetők, leírhatók
      • A biztosítási esemény oka, helye, ideje, szereplői legyenek egyértelműen meghatározhatók
      • A kár nagysága (nem-életbiztosítás esetén) legyen jellemezhető matematikai-statisztikai módszerekkel
    • 5) A kár legyen korlátos, a biztosító szempontjából ne érjen el katasztrofális mértéket
      • A biztosítók kizárják a vis major esetét, illetve a felelősségbiztosításoknál ki szoktak kötni egy maximum összeget, aminél többet nem fizetnek
    • 6) A biztosítás legyen gazdaságos mind a biztosító, mind a szerződő számára
a biztos t sok csoportos t sa
A biztosítások csoportosítása
  • Személybiztosítások
    • Az egyéneket életükben, testi épségükben, egészségükben fenyegető károk anyagi következményei ellen nyújtanak védelmet – pl. élet-, baleset-, és betegség-biztosítások
  • Vagyonbiztosítások
    • A dolgokban esett károk biztosítására szolgál – pl. valamennyi nem-életbiztosítás, kivéve az egészség- és balesetbiztosításokat
  • Életbiztosítás
    • A biztosításokat két nagy ágazatra szokták bontani: életbiztosításra és nem-életbiztosításra
    • Az életbiztosítás az egyén életével kapcsolatos biztosítási események (pl. halál) nyújt védelmet (ide nem értve a baleseti halálra szóló biztosítást)
  • Nem-életbiztosítás
    • Nem-életbiztosítás az összes vagyonbiztosítás, illetve a baleset és egészségbiztosítások (minden, ami nem életbiztosítás)
    • Pl. casco, tűz és elemi károk, lopás, pénzügyi veszteségek
az letbiztos t s t pusai i
Az életbiztosítás típusai (I.)
  • Az életbiztosítás szereplői: a szerződő, a biztosító, a biztosított és a kedvezményezett
  • Életbiztosítások esetén kétféle biztosítási esemény képzelhető el:
    • A biztosított egy adott időtartamon belül (biztosítás tartama) meghal
    • A biztosított egy adott időtartamot túl él
  • Ezekből következik az életbiztosítás két alaptípusa:
    • Kockázati életbiztosítás: a biztosítási esemény a biztosított halála
    • Elérési életbiztosítás: biztosítási esemény egy előre adott időpont túlélése
  • Az elérési és kockázati életbiztosítások kombinációja a vegyes életbiztosítás
az letbiztos t s t pusai ii
Az életbiztosítás típusai (II.)
  • Unit Linkedvagy befektetési egységhez kötött életbiztosítás
    • Egy speciális vegyes életbiztosítás
    • A díj egy része a költségekre, a többi egy befektetési alapba
    • Az ügyfél többféle befektetési alap közül választhat
    • Van egy garantált összeg, amit a biztosított halála esetén kifizet
      • akár elérte a bef. alapban lévő pénz ezt, akár nem
    • A biztosítás lejártával az ügyfél megkapja a befektetés aktuális értékét
az letbiztos t s t pusai iii
Az életbiztosítás típusai (III.)
  • Term fixbiztosítás
    • Egy adott összeget lejáratkor mindenképpen kifizet
    • Ha a biztosított a lejárat előtt meghal, akkor is megkapja a kedvezményezett a biztosítási összeget
    • A díjfizetési időszak vagy a biztosítási időszak végéig tart, vagy a biztosított korábbi haláláig (onnantól kezdve díjmentes lesz)
    • Pl. annak lehet előnyös, aki a gyereke taníttatására mindenképpen félre akar tenni egy bizonyos összeget, ugyanis ha a biztosított időközben elhalálozik, a kedvezményezett akkor is megkapja a pénzt, ha a biztosítottnak nem sikerült az egész összeget megtakarítania
j rad kbiztos t sok i
Járadékbiztosítások (I.)
  • Járadékbiztosítás: díj ellenében egy meghatározott időintervallumban és meghatározott feltételek mellett rendszeres kifizetést teljesít a biztosító
  • Előleges (utólagos) járadék: ha a biztosító a járadéktagot mindig az időszak elején (végén) fizeti (hónap vagy év elején)
  • Egyszeri díjas (rendszeres díjas): ha a biztosítási díjat egy összegben (rendszeresen havonta, negyedévente vagy évente) fizeti a szerződő
  • Azonnal induló (halasztott): ha a szerződéskötés után azonnal (meghatározott idővel később, pl. 5 évvel később) indul a járadékfizetés
j rad kbiztos t sok ii
Járadékbiztosítások (II.)
  • Egyszemélyes (többszemélyes): ha a járadék fizetése csak egy (több) ember életétől függ
    • Többszemélyesre példa: egy házaspár biztosítása, ami az özvegynek fizet járadékot, a házastárs halálától az özvegy haláláig
  • Elöl garanciaidős (hátul garanciaidős) járadék: a biztosító garantálja a járadék fizetését a járadékfizetés megindulásától X évig (a biztosított halála után X évig)
  • Időleges járadék:csak egy előre rögzített időintervallumban, vagy a biztosított korábbi haláláig teljesít kifizetést
  • Életjáradék:mindenképpen a biztosított haláláig szól
letbiztos t si kalkulus i
Életbiztosítási kalkulus (I.)
  • Alapfogalmak:
  • Halálozási valószínűség (qx): annak valószínűsége, hogy egy x éves ember nem éli meg x+1-ik életévét
  • Túlélési valószínűség: px = 1 – qx
  • → Annak valószínűsége, hogy ha valaki megélte x-ik évét, akkor megéli x+t-iket is: px,t = px*px+1*…*px+t-1
  • Kihalási rend (lx): halálozási valószínűségekből képzett számsor, az induló l0 = 100 000-es populációból mennyien lesznek életben x éves korukban: lx+1 = px*lx
  • KSH halandósági táblájában vannak a fenti fogalmakra adatok
  • x éves korukban elhunytak száma: dx= lx– lx+1 [ qx=dx/lx]
letbiztos t si kalkulus ii
Életbiztosítási kalkulus (II.)
  • Nettó díj:a kockázati díjrészt jelenti
  • Bruttó díj:nettó díj + biztonsági pótlék + vállalkozói díjrész (ktg-ek)
  • Biztonsági pótlék: a kockázat változékonysága vagy pontosabb statisztikai meghatározásának lehetetlensége miatt alkalmazott díjpótlék
    • Életbiztosításoknál nincs
    • DE: halálozási valószínűségek az országos halandósági táblából, pedig főleg jobb anyagi helyzetben lévők kötnek éb-t, az ő halálozási valószínűségeik jobbak az átlagosnál
  • Technikai kamatláb:a biztosító által a díjtartalék után fizetendő garantált hozam
    • A Pénzügyminisztérium szabályozza a maximumát, ami 2005.03.30. óta 2,9%
  • Ekvivalencia elv: E(PV(bevételek)) = E(PV(kiadások))
letbiztos t si kalkulus iii
Életbiztosítási kalkulus (III.)
  • Feltételezzük:
    • Biztosítási összeg 1 Ft
    • Biztosítási esemény év végén következik be (évvégi pénzáramok)
  • 1. példa: Mennyi egy 22 éves férfi egyéves kockázati életbiztosításának egyszeri nettó díja, ha a technikai kamatláb 0 és a biztosítás összege 1?
    • Ekvivalencia elv → biztosítás egyszeri díja = várható kiadások jelenértéke
    • Halálozási valószínűség q22 → a várható kifizetés 1*q22
  • 2. példa: ua., mint 1., de kétéves díj: Megoldás: 1*q22 + 1*p22*q23
  • 3. példa: ua., mint 2., de a technikai kamatláb i
    • A diszkontfaktor legyen v = 1/(1+i)
    • Megoldás: 1*q22*v + 1*p22*q23*v2
letbiztos t si kalkulus iv
Életbiztosítási kalkulus (IV.)
  • 4. példa: Mennyi egy 22 éves férfi 1 éves elérési éb-nak egyszeri nettó díja, ha a technikai kamatláb i és a biztosítás összege 1?
    • Megoldás: 1*p22*v
  • 5. példa: ua., mint 4., de kétéves díja
    • Megoldás: 1*p22*p23*v2
  • A vegyes éb egyszeri díja = az elérési + kockázati éb egyszeri díja
  • 6. példa: 3. és 5. együtt
    • Megoldás: 1*q22*v + 1*p22*q23*v2 + 1*p22*p23*v2 = 1*q22*v + 1*p22*v2*(q23 + p23) = 1*q22*v + 1*p22*v2
letbiztos t si kalkulus v
Életbiztosítási kalkulus (V.)
  • Járadékbiztosítás~ elérési bizt.-ok sorozata
  • Példa: Mennyi egy 60 éves nő 3 éves időleges előleges járadékának nettó egyszeri díja, ha a járadéktag 1 Ft és a technikai kamatláb i?
  • A biztosítónak akkor keletkezik kifizetése, ha a biztosított év elején életben van
  • A szerződő az első évben biztosan kap pénzt, mert az mindjárt a szerződéskötéskor esedékes
  • A többi évben csak akkor, ha megéli
  • Tehát a megoldás: 1 + 1*p60*v + 1*p60*p61*v2
letbiztos t si kalkulus vi
Életbiztosítási kalkulus (VI.)
  • Term fix nettó egyszeri díja: 1*vn
    • Ez nem éb., mert nincs benne halálozási, elérési kockázat
  • vn az n éves diszkontfaktor: az n év múlva esedékes 1 Ft ma mennyit ér
  • Az n éves term fix nettó rendszeresdíja?
    • Most pontosan tudjuk, mennyi lesz a biztosító kifizetése (1*vn)
    • A bevételei pedig ~ egy n éves előleges időleges járadék, DE: most nem a biztosított kapja a járadéktagot, hanem a szerződő fizeti a biztosítónak
    • n éves előleges időleges járadék nettó egyszeri díja:
      • (x: jelenlegi életkor, n > 1)
letbiztos t si kalkulus vii
Életbiztosítási kalkulus (VII.)
    • Felírjuk az ekvivalencia egyenletet:
    • ahol P az n éves term fix nettó rendszeres díja
    • P-vel való szorzás: a biztosító bevételei nem 1 Ft-os összegű biztosítás, hanem P Ft-os
    • Kifejezve P-t adódik a megoldás
  • Megjegyzés: a többi életbiztosítás rendszeres díjánál is ugyanez az eljárás
    • 1) nettó egyszeri díj
    • 2) ekvivalencia egyenlet, kiadások jelenértéke = nettó egyszeri díj
    • 3) kifejezzük P-t
rtelmez s
Értelmezés
  • Biztosítástanban a nyugdíjbiztosítás (nyb) szigorú értelemben nem felel meg a köznyelvben használt nyb-nak
  • Biztosítástani értelemben az életjáradék a nyb
  • Életjáradék esetében pontosan tudjuk, hogy mennyi lesz a járadéktag értéke és hogy mennyit kell befizetnünk érte
  • Köznyelvi értelemben minden olyan biztosítási formát, amely egy bizonyos életkor elérésével kifizetést ígér a biztosítottaknak nyb-nak nevezünk
feloszt kirov rendszer
Felosztó-kirovó rendszer
  • Más néven: payasyou go (PAYGO)
  • Finanszírozási típust jelent: az aktuálisan befolyó járulékokból folyósítják a nyugdíjakat
  • Jellemzően állami nyugdíjterveknél használják
  • Kereső tevékenységet végzők száma * járulékalapot képző átlagjövedelem = nyugdíjasok száma * átlagnyugdíj
  • Legnagyobb problémája, hogy érzékeny a befizetők számára, az átlagos befizetés nagyságára, a nyugdíjasok számára
  • Az 1. pillér Magyarországon is felosztó-kirovó finanszírozású
    • Életkilátások javulása + a születések csökkenése (öregedő társadalom), alacsony aktivitási ráta
t kefedezeti
Tőkefedezeti
  • A befizetések tartalékok formájában a tőkepiacon kerülnek befektetésre
  • A rendszer hatékonyságának alapja a tőkepiaci eredmény
  • Jellemzően a magán nyugdíjterveknél használják
  • A legnagyobb kockázat a tőkepiaci teljesítményben van
  • Magyarországon (a 2. és) a 3. pillér, azaz (a magán nyugdíjpénztárak) és az önkéntes nyugdíjpénztárak tőkefedezeti típusúak
szolg ltat ssal meghat rozott
Szolgáltatással meghatározott
  • Más néven: definedbenefit (DB)
  • A szolgáltató egy bizonyos ellátási szintet garantál
  • A befektetési és a hosszú élet (longevity) kockázata a szolgáltatóé – nem minden esetben vállalja mindkét kockázatot
  • De ha igen, akkor
    • Az ellátási szint előre rögzített
    • A nyugdíj csak a jövedelemtől és a munkában töltött időtől függ
  • Állami ny.rsz.: általában szolgáltatással meghatározott, felosztó-kirovó finanszírozással
  • Magán nyugdíjtervek: munkáltatói terveknél fordul elő szolgáltatással meghatározott rendszer
  • Magyarországon az 1. pillér szolgáltatással meghatározott
hozz j rul ssal meghat rozott
Hozzájárulással meghatározott
  • Más néven: definedcontribution (DC)
  • Csak azt rögzítik, hogy a tagoknak mekkora hozzájárulást kell teljesíteniük
  • A befektetési és a longevity kockázat a biztosítotté
  • Tőkefedezeti nyugdíjrendszerrel szokták kombinálni
  • Lehetnek hibrid tervek is
    • Pl. elsősorban hozzájárulással meghatározott nyugdíjak, de biztosítanak egy minimumot (DC, DB keveréke, vagy másképp DC minimum garanciával)
n vleges hozz j rul ssal meghat rozott i
Névleges hozzájárulással meghatározott (I.)
  • A hagyományos állami nyugdíjrendszerek (PAYGO–DB) fenntarthatósága világszerte probléma
  • Egy alternatíva: névleges hozzájárulással meghatározott (notionaldefinedcontribution, NDC) rendszer
  • Felosztó-kirovó finanszírozás, de a tagok a járulékokat egy „névleges” egyéni számlára fizetik be
  • Névleges, mivel a számla csak számviteli célokat szolgál
    • Valójában a befizetéseket a jelenlegi nyugdíjasoknak kifizetik
  • A számlához egy virtuális hozam kapcsolódik – általában valamilyen makroökonómiai változó(k)hoz kötik
    • Leggyakrabban a gazdaság átlagos bérnövekedési üteme
    • De gyakran infláció és a GDP növekedési üteme is
n vleges hozz j rul ssal meghat rozott ii
Névleges hozzájárulással meghatározott (II.)
  • Nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjat egy annuitásként határozzák meg
    • Az egyéni számla hozamokkal növelt „egyenlege” és a várható hátralévő élettartam alapján
  • A nyugdíjkalkulációhoz unisex korspecifikus várható élettartamot használnak (néhány évente frissítik)
  • A rendszer két nagy előnye a PAYGO–DB-vel szemben:
    • A biztosítottra ösztönzőleg hat: befizetéseit és annak hozamait nyomon tudja követni az „egyéni számláján”
    • A demográfiai folyamatokra kevésbé érzékeny: figyelembe veszi az aktuális várható élettartamot
esettanulm ny i
Esettanulmány (I.)
  • Mennyit kell félretennünk havonta, ha magunk szeretnénk biztosítani a teljes nyugdíjunkat?
  • Most csak az alábbi paraméterek:
    • m: mennyi idő múlva akarunk „nyugdíjba menni”
    • n: mennyi időre akarjuk biztosítani a nyugdíjunkat
    • B: mekkora havi nyugdíjat akarunk
      • Havi fix, reálértelemben, azaz mai árszínvonalon
    • r: mekkora hozam mellett tudjuk megtakarításainkat befektetni
      • Most: kockázatmentes hozam, reálértelemben
    • → A: mekkora havi összeget kell félretennünk
      • Havi fix, reálértelemben, tehát mindig inflációval növeljük a megtakarításokat (reméljük, bérünk is legalább inflációval emelkedik...)
esettanulm ny ii
Esettanulmány (II.)
  • Nézzük, hogyan alakul megtakarításaink összértéke (M):
    • Most, azaz a 0. hónap elején helyezzük el az első összeget
    • 0. hónap vége: M0 = A
    • 1. hónap vége: M1 = A*(1+r) + A
    • 2. hónap vége: M2 = A*(1+r)2 + A*(1+r) + A
    • m. hónap vége: Mm = A*(1+r)m + A*(1+r)m-1 + … + A
    • Egy mértani sor, tehát:
esettanulm ny iii
Esettanulmány (III.)
  • Az m. hónap végén kapjuk az utolsó fizetést, ebből helyezzük el az utolsó megtakarítást és élünk meg az m+1. hónapban, utána kezdjük el felélni a megtakarításokat
  • Feltételezzük, hogy mindig hó elején, egyben felvesszük az adott hónapra vonatkozó összeget – tehát az első felvét az m+1. hónap végén, az utolsó felvét pedig az m+n-1. hónap végén van (ez utóbbit költjük el az m+n. hónap során)
  • Apénzáramprofilunk tehát az alábbi:

A

A

A

A

A

A

m+n

m+n-2

m+n-1

m+1

m+2

m-1

m

m-2

0

1

2

B

B

B

B

esettanulm ny iv
Esettanulmány (IV.)
  • Megtakarításink összértéke tehát a továbbiakban a következőképp alakul:
    • m+1. hónap vége: Mm+1 = Mm*(1+r) – B
    • m+2. hónap vége: Mm+2 = Mm+1*(1+r) – B = Mm*(1+r)2 – B*(1+r) – B
      • Hiszen az el nem költött megtakarítások tovább kamatoznak…
    • m+3. hónap vége: Mm+3 = Mm+2*(1+r) – B = Mm*(1+r)3 – B*(1+r)2 – B*(1+r) – B
    • m+n-1. hónap vége: Mm+n-1 = Mm*(1+r)n-1 – B*(1+r)n-2 – B*(1+r)n-3 – … – B
esettanulm ny v
Esettanulmány (V.)
  • A B-s tagok egy mértani sort alkotnak, tehát:
  • Mivel csak m+n-ig akarjuk biztosítani a megélhetésünket, így az előtte való periódusig kell, hogy kitartsanak a megtakarításaink, tehát az Mm+n-1 = 0 egyenletet kell megoldanunk A-ra (átrendezés és egyszerűsítések után):
ad