Lelmiszergazdas gi marketing 2
Download
1 / 21

ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 2. - PowerPoint PPT Presentation


  • 56 Views
  • Uploaded on

ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 2. Dr. Kopcsay László. 4. AZ ÉLELMISZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE. Az élelmiszerek értékesítésének sajátosságai. Alapanyag részaránya meghatározó (60-100%) Piaci igények egyenletesek egész évben Alsó- és felső fogyasztási korlát

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 2.' - rue


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

4. AZ ÉLELMISZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

Az élelmiszerek értékesítésének sajátosságai

  • Alapanyag részaránya meghatározó (60-100%)

  • Piaci igények egyenletesek egész évben

  • Alsó- és felső fogyasztási korlát

  • Engel törvény: A jövedelem növekedésével az élelmiszerekre fordított összeg aránya csökken

  • Biológiai, társadalmi- szociális igények szerepe

  • A termékpálya változatos: lehet a legrövidebb, lehet a leghosszabb


Élelmiszerkereskedelem a rendszerváltás előtt

  • A piac és a verseny teljes kiiktatása

  • Hiánygazdálkodás, szigorú állami szabályozás

  • Az árak, az árrések a termékpálya szigorúan kötelező

  • Piac: KGST igényei alapján exportorientált, valós árak és kereskedelmi partnerek nélkül

Termelés

Centralizált irányítás: ágazati trösztök

Nincs marketing, belföldi piaci igények másodlagosak

Anyagi biztonság: állami támogatás

Tömegtermelés, innováció hiánya

Nagykereskedelem

Füszért: tartós élelmiszer és vegyi árú

Társvállalatok: verseny helyett elosztási rendszer

Import: monopol helyzetű külkereskedelmi vállalatoktól


Kiskereskedelem

Állami és szövetkezeti tulajdonban (Közért, Áfész)

Ellátó – elosztó tevékenység

Megyei kis hálózatok, „regionális monopóliumok”

Áruhiány, „Pult alatti áru”

Korrupció, igénytelenség

Fogyasztók

A legelhanyagolhatóbb elem

Azt vesz, amit kap

Kisebb az árualap mint a kereslet

Vásárlói szemlélet: „exportból maradt áru”


Az átmenet: garázsdiszkontok kora

  • 1990-ben politikai-gazdasági rendszerváltás

  • Megszűnik minden kötöttség

  • KGST összedől, élelmiszer túlkínálat

  • Piaci viszonyok érvényesülése, éles piaci verseny

  • Boltok száma nő: garázsdiszkontok

  • A verseny miatt az árak csak mérsékelten nőnek

  • Megkezdődik a privatizáció, megszűnik az állam tulajdonosi szerepe a kereskedelemben

  • Megjelennek a multinacionális vállalatok.


5 lelmiszerkereskedelem napjainkban
5. ÉLELMISZERKERESKEDELEM NAPJAINKBAN

A hazai háztartási kiadások 25-30%-a FMCG termék.

Az éves forgalom több mint 2.000 milliárd forint.

Keresleti oldal

Megváltozott szokások: autós heti bevásárlás, parkolóhely igény

Nyersanyag helyett félkész étel: a feldolgozás szintje magasabb, a hozzáadott érték nő

Tendencia: az energiatartalom csökkentése

Változatos motivációk

Kínálati oldal

A kínálat térben és időben kitágult: a logisztika szerepe meghatározó

Unión belüli szabadkereskedelem

Óriási túlkínálat és választék

Multinacionális kereskedelmi hálózatok dominanciája

Kis boltok: napi cikkek, piaci rések


Az élelmiszerkereskedelem

törvényi szabályzása

2003. XVI. törvény Agrárpiaci rendtartás

A fizetési határidő maximum 30 nap lehet.

A beszerzési ár alatti értékesítés tilos.

2005. CLXIV. törvény Kereskedelmi Törvény

Az árusítás helyén rendelkezni kell az árusított termék eredetét igazoló bizonylattal vagy annak másolatával.

Az üzletben hitelesített vásárlói könyvet kell elhelyezni, melybe a vásárló panaszait, javaslatait szabadon bejegyezheti.

A nyitvatartási időt a kereskedő határozza meg (ünnepnapokon tilos a munka).

A beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos!

2008. XLVII. törvény A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról


2009. évi XCV. törvény A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szembeni alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról”.

Büntetésének felső határa 500 millió forint!

Ellenőrzés: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MgSzH)

3/2010.(VII.5.) VM rendelet

Az élelmiszer előállítással és forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségről

4/2010.(VII.5.) VM rendelet

Az értékesítési formák bővítését teszi lehetővé


Motiváció az élelmiszerfogyasztásban élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szembeni alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról”.

  • Táplálkozási motiváció Biológiai igények kielégítése

  • Marketing kevéssé hat, árérzékeny

Biztonsági-egészségi m. Egészség megőrzés, káros anyagok kizárása, tudatos fogyasztás

Igény: racionális, hiteles információk

Ökológiai motiváció Környezetbarát gondolkodás

Társadalmi-marketing koncepció

Társadalmi motiváció Környezeti, családi hagyományok, vallás szerepe

Igazodás a társadalmi elvárásokhoz


Kényelmi motiváció Könnyű beszerezhetőség, azonnali fogyaszthatóság

Termék, csatorna, kommunikáció fontos, az ár nem

  • Élvezeti motiváció Ital, édesség, dohány, fagylalt

  • Növekvő igény, kevésbé árérzékeny

Presztízs motiváció Tradíció, minőség, imázs, márka, gasztronómia, magas árat igényel

Politikai motiváció Csak hazai termékek

Tájékoztatási igény, kevésbé árérzékeny

Egyéni (réteg) motiváció Diabetikus, állateleség,stb

Eltérő egyéni tájékoztatási igények,


Az lelmiszerpiac szegment l sa
Az élelmiszerpiac szegmentálása fogyaszthatóság

Szegény lemaradókEgyetlen motiváció: alacsony ár

Konzervatív nagyevőkHagyományos magyar konyha

Gyökértelen fiatalok Nincs árérzékenység, amerikai stílus

Családi bevásárlókKözös nagybevásárlás, akció igény

Öntudatos polgárokRacionális, megtervezett döntés

Ínyenc újgazdagokNincs árérzékenység, divat szerepe,

a reklámra a legfogékonyabbak


Friss élelmiszer értékesítés fogyaszthatóság

  • Közvetlen helyi eladás – zéró szintű csatorna. Lehetőség: a turizmus bevonására Falusi turizmus - turisztikai infrastruktúra, Agroturizmus – vonzerő (Pl. állattartás, borkóstoló)

  • Közvetlen piaci eladás (Időszakos, állandó piac)

  • Értékesítés élelmiszerkereskedőknek „nagybani piacon”. Termékpálya folytatása: közvetlen piaci eladás vagy HORECA. Lehetőség: árverés

  • Értékesítés felvásárlóknak feldolgozási célra. Lehetőség: Összefogás, TÉSZ


Termékpálya korrekció fogyaszthatóság

Vertikális diverzifikáció

A termékláncban a vállalkozó előre vagy hátra lép.

Visszalépés: a vállalat a termeléshez szükséges alapanyagokat vagy alkatrészt saját maga kezdi gyártani.

Előrelépés: a gyártás mellett a termékek értékesítését a vállalat saját kezébe veszi.

Horizontális diverzifikáció

Kiegészítő, új tevékenység a vállalkozás biztonságos működése érdekében.


Élelmiszerek értékesítése a multinacionális kereskedelmi hálózatoknak

  • Az erőviszonyok alakulása

    • Kereslet – kínálat

    • Forgalmi részarány

Szállítói Kölcsönös

dominancia függőség

Függetlenség Vevői

dominancia

Szállítói részarány a vevő forgalmából

Vevői részarány a szállító forgalmából


Az ellátási lánc tagjainak együttműködése kereskedelmi hálózatoknak

Horizontális szövetség

A potenciális versenytársak közötti együttműködés Cél: kutatás – fejlesztés, ágazati marketingstratégia, szakmaközi szervezetek a multinacionális hálózatokkal szemben

Vertikális szövetség

Szállító – vevő együttműködés

Cél: az információs aszimmetriából és az erőforrás függőségből adódó konfliktusok kiküszöbölése, a hatékonyság növelése

Diagonális szövetség

Egymástól független vállalkozások együttműködése Cél: közös marketing akciókkal egymás forgalmának növelése, logisztikai együttműködés


Az ellátási lánc tagjai közti kapcsolat kereskedelmi hálózatoknak

Távolságtartó viszony

A kapcsolat rövid

A felek függetlenségükhöz ragaszkodnak

Nincs bizalom

A célok és érdekek ellentétesek

Az információáramlás hiányos

Minimális kommunikáció

Erős az árverseny

Elkötelezett viszony

A kapcsolat tartós

Kölcsönös függőség

Teljes bizalom

A célok és az érdekek azonosak

Teljes körű információáramlás

Folyamatos kommunikáció

A minőség és a megbízhatóság fontosabb az árnál


6 k z ss gi marketing az lelmiszeripaban
6. KÖZÖSSÉGI MARKETING kereskedelmi hálózatoknak AZ ÉLELMISZERIPABAN

A közösségi agrármarketing célja

A hazai agrártermékek és élelmiszerek piacának feltárása és szélesítése a bel- és külföldi piacokon.

  • Az Unió gazdaságfilozófiája közösségi szinten ragaszkodik a szabad versenyhez, ám a tagországok adminisztratív akadályokkal védik a hazai piacot, s ez által a hazai termelőket

  • Nemzeti marketing szervezetek:

    Németország CMA

    Franciaország Sopexa

    Magyarország AMC (Agrár Marketing Centrum)


A k z ss gi agr rmarketing eszk zrendszere
A közösségi agrármarketing eszközrendszere kereskedelmi hálózatoknak

  • Piackutatás, helyzetfelmérés, tájékoztatás, tanácsadás, tanulmány utak

  • Külföldi termékek marketingaktivitásának semlegesítése

  • „Kapcsolattartás a világgal” - Vásárok, kiállítások, nemzeti hetek, könyvek, kiadványok

  • Külföldi újságírók meghívása, élelmiszerbolti eladók képzése

  • Védjegyek, minősítő jegyek, minőség ellenőrzés

  • Hazai fogyasztók nemzeti öntudatának felkeltése


K l nleges magyar agr rterm kek
Különleges magyar agrártermékek kereskedelmi hálózatoknak

Hungaricumok

A hazai termelési kultúrához , tudáshoz,

a generációk során kialakított hagyományokhoz kapcsolódó

magyar sajátosságú agrártermék.

A hungaricumok ma még csak lehetőséget jelentenek,

de a jövő sikeres agrármarketing politikában

a pillérei lehetnek a növekvő magyar élelmiszerexportnak.


7 fogyaszt i etnocentrizmus
7. FOGYASZTÓI ETNOCENTRIZMUS kereskedelmi hálózatoknak

Viszonyulás a külső csoportokhoz

a saját csoport szemszögéből nézve.

A vásárló dönt:

Ha magyar terméket vásárol

Magyar munkahelyeket ment meg,

Ha több magyar munkahely van

Többen dolgozhatnak,

Ha többen dolgoznak

Több adót fizetnek,

Ha több adót fizetnek

Több pénz jut oktatásra, egészségügyre, infrastruktúra fejlesztésre!!!


A hazai lakosság magyarságtudatának viselkedés mintái: kereskedelmi hálózatoknak

Patrióta

A hazai terméket előnyben részesíti, fontos számára a magyar eredet, de igényli a széles választékot is. Kizárólag olyan termék importját fogadja el, amit helyben nem lehet előállítani.

Nacionalista

A hazai terméket előnyben részesíti, s elutasít mindent, ami külföldi.

Gyökérvesztettek

Semmi kötődése nincs a szülőföldhöz. Tipikus konzumidióta. A reklámokra a legfogékonyabb.

Kozmopolita

„Világfaluban” él, számára a „haza” szó értelmezhetetlen, neki nincs különbség nemzet és nemzet között.


ad