V zell t s 9 el ad s
Download
1 / 51

Vízellátás 9.előadás - PowerPoint PPT Presentation


  • 105 Views
  • Uploaded on

EJF Építőmérnöki Szak (BSC). Vízellátás 9.előadás. Vízminőség a vízelosztó hálózatban Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 003. [email protected] Vízminősítési alapfogalmak.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Vízellátás 9.előadás' - roza


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
V zell t s 9 el ad s

EJF Építőmérnöki Szak (BSC)

Vízellátás9.előadás

Vízminőség a vízelosztó hálózatban

Dittrich Ernő

egyetemi adjunktus

PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék

Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 003.

[email protected]


V zmin s t si alapfogalmak
Vízminősítési alapfogalmak

  • Főbb paraméter csoportok:

    • Fizikai paraméterek

    • Kémiai paraméterek

    • Biológiai paraméterek

    • Mikrobiológiai paraméterek

  • Biológiai vízminősítés szerinti csoportosítás:

    • Halobitás (szervetlen kémiai tulajdonságok összessége)

    • Szaprobitás (szerves anyag termelő képesség)

    • Trofitás (szerves anyag lebontó képesség)

    • Toxicitás (mérgező képesség)

  • Fizikai paraméterek:

    • Hőmérséklet

    • Sűrűség, viszkozitás

    • Oldóképesség

    • Átlátszóság, zavarosság

    • Lebegő anyag tartalom

    • Fajl. vezetőképesség

    • Szín

    • Szag

    • Stb..


N h ny fontosabb k miai param ter
Néhány fontosabb kémiai paraméter

  • pH

  • Nitrogén-vegyületek (ÖN, Szerves-N, Kjeldahl-N, NO3-N, NO2-N, NH4-N)

  • Foszfor-vegyületek (ÖP, PO4-P)

  • Szerves anyagok (TOC, KOI, BOI5)

  • Fémek, nehézfémek (Vas, Mangán, Króm, Réz, Ólom, Higany, Nikkel, stb..)

  • Toxikus és egyéb olajszármazékok (policiklikus aromás szénhidrogének, fenolok, stb..)

  • Peszticidek (különböző rovarirtók, féreg és csigairtók, növekedés-szabályzók, stb..)

  • Klór vegyületek és klórszármazékok (Klorid-ion, Klorit, Kötött aktív klór, Klorit, Vinil-klorid, összes trihalo-metán, stb..)

  • Radioaktivitás (összes indikatív dózis, Radon, Trícium, stb..)


N h ny fontosabb biol giai mikrobiol giai param ter kol giai v zmin s t s

Biológiai és mikrobiológiai

paraméterek:

Férgek

Algák

Gombák

Fonalas baktériumok

Telepszám

Entherococcusok

E.coli

Coliform

Stb..

Ökológiai vízminősítés:

Élővizek minősítésére alkalmazott módszer

Az EU 2000/60/EK Vízkeret Irányelve alapján a hazai minősítési rendszer kidolgozás alatt áll.

Vízellátási szempontból nincs jelentősége

Néhány fontosabb biológiai, mikrobiológiai paraméter, ökológiai vízminősítés


Iv v z min s t s i
Ivóvíz minősítés I.

  • Az ivóvíz minőségének követelményeit a 201/2001. (X.25) Korm. r. és az azt módosító 47/2005.(III.11.) Korm. r. tartalmazza.

  • A 201/2001. (X.25) Korm. r. „A” mikrobiológiai vízminőségi jellemzői:

  • Az ivóvíz fekáliás illetve kórokozó baktériumokat nem tartalmazhat!

  • Enterális baktériumok: életfeltételeiket az ember bélrendszerében találják meg.

  • Patogén baktériumok: egyéb kór és betegség hordozók.


Iv v z min s t s ii 201 2001 x 25 korm r b k miai v zmin s gi jellemz i
Ivóvíz minősítés II. – 201/2001. (X.25) Korm. r. „B” Kémiai vízminőségi jellemzői


Iv v z min s t s iii 201 2001 x 25 korm r c indik tor v zmin s gi jellemz i
Ivóvíz minősítés III. – 201/2001. (X.25) Korm. r. „C” Indikátor vízminőségi jellemzői


Iv v z min s t s iv 201 2001 x 25 korm r alapj n
Ivóvíz minősítés IV. – 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján

„D” Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek

„E” Biológiai vízminőségi jellemzők és határértékek


Iv v z min s t s v 201 2001 x 25 korm r alapj n
Ivóvíz minősítés V. – 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján

  • Ivóvíz:

    • nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet

    • megfelel az 1. számú melléklet „A” és „B” „C” „D” „E” vízminőségi követelményeknek

  • Kifogásolt minőségű ivóvíz: Ha a szolgáltatott víz az 1. számú melléklet „A” és „B” részében meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. számú melléklet „C”, „D” és/vagy „E” részében előírt valamely határértéknek nem felel meg, akkor kifogásolt minőségű ivóvíznek kell tekinteni.

    • Az víz sűrűbb mintavételezés mellett szolgáltatható

    • Szennyezés lehetséges okait javasolt feltárni


Vizsg land v zmin s gi jellemz k a 201 2001 x 25 korm r alapj n
Vizsgálandó vízminőségi jellemzők a 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján

  • Mindig ellenőrizendő paraméterek

  • Speciális esetekben vizsgálandó paraméterek

  • Speciális esetekben ritkábban vizsgálandó paraméterek



Az ivóvizek termelése, szállítása, vezetése, tárolása, kezelése során használatos hagyományos anyagok listája a 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján

Korlátozás nélkül alkalmazhatóak

Bizonyos feltételek esetén alkalmazhatóak

vörösréz

bronz

sárgaréz

horganyozott vas

alumíniumötvözetek

alumínium-szulfát

nátrium-aluminát

egyéb szervetlen alumíniumvegyületek

vas (III)-klorid

vas (II)-szulfát

aktivált kovasav

kovasav

szóda

nátrium-hidroxid

kálium-permanganát

nátrium-klorit.

  • saválló acél

  • acél

  • öntöttvas

  • beton

  • vasbeton

  • homok

  • kavics

  • márványzúzalék

  • zeolit

  • mészkő

  • égetett, oltott mész

  • kerámiatermék (üveg, porcelán, kőedény)

  • alumínium 99,9%-os.


V zmin s g v ltoz s a h l zatban i
Vízminőség változás a hálózatban I. tárolása, kezelése során használatos hagyományos anyagok listája a 201/2001. (X.25) Korm. r. alapján

  • A vízhálózatban betáplált kifogástalan minőségű víz a fogyasztási helyen nem biztos hogy kifogástalan minőségű lesz!

  • Víz szállítása során a vízminőség módosul. A vízvezeték hálózat reaktorként értelmezhető, melyben számos vízminőséget befolyásoló folyamat zajlik le.

  • A vízhálózat üzemeltetés

    jelentős egészségügyi

    kockázattal jár

  • A vízminőség ellenőrzése

    és megfelelő szinten tartása

    az egyik legkiemeltebben

    kezelendő üzemeltetési

    feladat


V zmin s g v ltoz s a h l zatban ii n h ny lehets ges folyamat
Vízminőség változás a hálózatban II. – Néhány lehetséges folyamat

  • Fertőtlenítőszer fogyása a szerves és szervetlen vegyületekkel történő reakciók miatt

  • Fertőtlenítőszer és egyes anyagokból keletkező melléktermékek:

    • Íz és szaganyagok

    • THM

  • Csövek belső korróziója

  • Eltérő minőségű vizek hálózatbeli keveredése, mely kémiai instabilitást okoz

  • Biofilm képződése a csőfalon

  • Üledék a hálózatban

  • Csőtörések, egyéb külső szennyeződések, befertőződések

  • Elégtelen nyersvíz kezelés, technológiai meghibásodások

  • Víz pangása ágvezetékekben vagy tározóban

  • Oldott oxigén kimerülése, hidrogén-szulfid képződése

  • Megnövekedett zavarosság

  • Réz beoldódás

  • Stb…


V zmin s gi kock zat
Vízminőségi kockázat lehetséges folyamat

  • A vízminőségi kockázat az egész rendszerben fennáll

  • A lehetséges kockázatok bemutatására „termelési diagram”-ot célszerű készíteni

  • Kockázat elemzés valószínűség elméleti alapokon történik

  • Vízminőségi kockázat lehet:

    • Kémiai kockázat

    • Mikrobiológiai kockázat


Mikrobiol giai kock zat i
Mikrobiológiai kockázat I. lehetséges folyamat

  • Mikrobiológiai kockázat okozói lehetnek:

    • Baktériumok

    • Vírusok

    • Protozoonok

  • Az okozott betegség lehet:

    • Súlyos

    • Enyhe lefutású

    • Tünetmenetes, vagy nem vízeredetűnek tulajdonított

  • Kockázati tényező lehet:

    • Belélegzés

    • Bőrkontaktus

    • Víz elfogyasztása

  • Fertőzés forrása lehet:

    • Nyersvíz

    • Elégtelen kezelés

    • Hálózati befertőződés

A vízeredetű fertőzések száma becslések szerint akár 3-4-szer nagyobb mint a nyilvántartott!


Mikrobiol giai kock zat ii
Mikrobiológiai kockázat II. lehetséges folyamat

  • Sok az ismeretlen fertőzési eset

  • Sok az ismeretlen mikroba

  • Vannak fertőtlenítésre rezisztens törzsek

  • A hálózat üzemeltetésre vonatkozóan nincsenek kiforrott mikrobiológiai kockázat csökkentő stratégiák

  • Jelenleg alkalmazott indikátorok (zavarosság, coliformok, maradék fertőtlenítő szer) nem alkalmasak a vírusok, protozoonok, mikrobiális toxinok, allergének közegészségügyi kockázatának kimutatására.


K miai kock zat i
Kémiai kockázat I. lehetséges folyamat

  • Fertőtlenítési melléktermékek kockázata (THM, stb..)

  • Korróziós melléktermékek

  • Maradék fertőtlenítő szerek:

    • Klór (határérték van rá)

    • Kloramin (határérték van rá)

    • Klór-dioxid (határérték van rá)

  • Fertőtlenítőszer melléktermékek lehetnek:

    • Mutagének (genetikai kárososdást okozó)

    • Rákkeltők

    • Teratogének (embrióban vagy magzatban káros hatású)

    • Neurotoxikusak


K miai kock zat ii
Kémiai kockázat II. lehetséges folyamat

  • Problémák:

    • Számos fertőtlenítési melléktermék toxikológiai hatása ismeretlen

    • Számos fertőtelnítési melléktermék nincs vizsgálva epidemiológiai szmepontból

    • Az állatkisérletek dózisai jóval magasabbak mint a vízhálózati expozíció

    • Nem kiforrottak a kockázat modellezési, kiértékelési módszerek

    • Egyes fertőtlenítési melléktermékek egymásra hatatása az emberi szervezetben is csak részlegesen ismert

    • A különböző fertőtlenítő szerek okozta kockázatok összehasonlítására nincs megfelelő módszer


Mikrobiol giai s k miai kock zat k z s k rd sei
Mikrobiológiai és kémiai kockázat közös kérdései lehetséges folyamat

  • Azonnali és hosszú távú hatások (pl. rák)

  • Mikrobiológiai – fertőtlenítési melléktermék kockázat dilemmája

  • Az ivóvíz mint komplex keverék együttes toxicitása hogyan határozható meg?????


K miai folyamatok okozta v zmin s g v ltoz s i korr zi s folyamatok
Kémiai folyamatok okozta vízminőség változás I. – Korróziós folyamatok

  • Ivóvíz korrozív jellegének okai:

    • Kis pH

    • Agresszív szénsav tartalom

    • Magas szabad aktív klór tartalom

  • Következmény:

    • Vas, ólom, rézcsövek korróziója

    • Korróziós lerakódások a csőfalon

      • Víztartási képesség romlás

      • Baktérium telepek kialakulásának elősegítése

      • Csőstatikai problémák

    • Fém-ionok kerülnek a szállított vízbe


K miai folyamatok okozta v zmin s g v ltoz s ii v zben l v anyagok oxid ci ja
Kémiai folyamatok okozta vízminőség változás II. – Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Vízben lévő anyagok a vízben lévő szabad klór és oldott oxigén hatására oxidálódnak

    • Reduktív vegyületek (pl. vas, mangán)

    • Szerves anyagok (THM-vegyületek)

  • Vas, mangán csapadékokból lerakódások keletkeznek a csőfalon → baktérium telepek keletkezésének elősegítése


Biofilm k pz d s a cs vezet kben i
Biofilm képződés a csővezetékben I. Vízben lévő anyagok oxidációja

  • A biofilm képződés sebessége függ (többek között):

    • Szabad aktív klór szinttől

    • Asszimiálható szénforrástól (AOC)

    • Egyéb tápanyagok jelenlététől

    • Hőmérséklettől

    • Tartózkodási időtől

    • Áramlási sebességtől

  • Biofilm vastagsága: 1 – 1000 μm

  • Szabad aktív klór koncentráció nem szünteti meg, csak mérsékli a biofilm aktivitást! A biofilm az aktív klór fogyását okozza a hálózatban.

  • A klóros fertőtlenítés hatása erősen függ a biofilm vastagságától.

  • A biofilm bizonyos patogének, vírusok, protozoonok számára élettérként, tározóként funkciónál a vezetékekben

  • A biofilm növeli a fertőtlenítéssel szembeni rezisztenciát a hálózatban


Biofilm k pz d s a cs vezet kben ii
Biofilm képződés a csővezetékben II. Vízben lévő anyagok oxidációja


Bakt riumok inaktiv l si lehet s gei
Baktériumok inaktiválási lehetőségei Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Hiperklórozás

    • Magas aktív klórszint (akár 4 mg/l)

    • Magas kontaktidő (akár 1 óra)

  • Hőkezelés (60-80 C°)

  • Ózonizálás (1-2 mg/l)

  • UV sugárzás

  • Réz és ezüst ionok alkalmazása


Indik tor mikroorganizmusok coliform csoport
Indikátor mikroorganizmusok – Coliform csoport Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Patogén baktériumok izolálásának problémái:

    • A patogének megjelenése időszakos

    • Koncentrációjuk kicsi – Nagymennyiségű víz átvizsgálása szükséges

    • A lakósság elfogyasztja a vizet, mire kimutatásra kerül

    • Ritka mintavételezés hamis képet adhat

    • Gyorsan elpusztulnak – gyors analízis szükséges

  • Egyszerűbb eljárás: fekáliás eredetű indikátor baktériumok jelenlétének ellenőrzése – coliform csoport

  • Megfelelően tisztított vízben talált indikátor baktérium csak a fekáliás eredetű szennyezettség valószínűségét indikálja!!!

  • Problémák:

    • A Coliformok csak a betegséget okozó bélbaktériumok jelenlétének valószínűségét mutatják ki

    • A víz okozta betegségprofil ma már ennél jóval szélesebb (vírusok, protozoonok, egyéb baktériumok)


V rusok az iv v zell t sban
Vírusok az ivóvízellátásban Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Többféle vírus ismert mely rezisztens a hálózatban alkalmazott szabad aktív klór szintre

  • A vírusok életben maradását a hálózatban számos tényező befolyásolja:

    • Vírus fajtája

    • Alga aktivitás

    • Bakteriális aktivitás

    • Hőmérséklet (Inaktiválódásuk gyors 50 °C felett)

    • pH

    • Szuszpendált anyagok (vírusok számára védelmet nyújtanak)

    • UV

    • Szerves vegyületek (felületükön adszorbeálódnak)

  • Problémák:

    • Alacsony egyedszám – detektálásuk szinte lehetetlen, ezért először koncentrálni kell a vírusokat

    • Transzmissziós folyamatok szinte követhetetlenek


V rusok t l l se a v zkezel s sor n
Vírusok túlélése a vízkezelés során Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Vannak ózon és klór rezisztens vírusok

  • Vírusok pehelybe épülése növeli a túlélés esélyeit, ugyanakkor a koaguláció erősen csökkenti a vírusok koncentrációját

  • Fertőtlenítési dózis és kontakt idő növelés csökkenti a túlélés esélyeit (akár 6 mg/l aktív klórszint + 30 perc kontaktidő)

  • Koaguláció + ülepítés + gyorsszűrés együttes vírus eltávolítási hatékonysága: 98,4-99,7%


Parazit k az iv v zell t sban i
Paraziták az ivóvízellátásban I. Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Paraziták lehetnek:

    • Protozoonok: egysejtű állati paraziták, véglények

    • Platyhelminthes: laposférgek

    • Namethelminthes: hengeres férgek

    • Arthropda: ízeltlábúak

  • Ivóvíz ellátásban leggyakoribb bélbetegséget okozó protozoa fajok:

    • Entamobea histolyca

    • Giardia lambia

    • Cryptosprodium parvum

    • Cyclospora cayetanensis

  • Protozoonok kétféle alakja:

    • Trophozoit: vegetatív forma. A ptotoozon megfelelő életkörülmények között van. Táplálkozik, mozog, szaporodik.

    • Cysta: ellenálló forma.A sejt ektoplasmájából ellenálló sejt képződik.

    • Encystálódás: a trophozoit cystavá alakul.

    • Excystálódás: a cysta újból működő sejtté alakul

    • Gazda szervezet: az az élőlény, melyben a parazita élősködik


Parazit k az iv v zell t sban ii
Paraziták az ivóvízellátásban II. Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Protoozonok mérete: 2 – 80 μm

  • Számos betegség okozói lehetnek:

    • Emésztési problémák

    • Idegrendszeri betegségek

    • Immun rendszer legyenglése

    • Tályog

    • Stb…

  • Protoozonok rosszul tűrik:

    • Kiszáradást

    • 60 C° feletti hőmérsékletet

  • Vegyszerekkel szembeni rezisztenciájuk magas, különösen cysta alakban!

  • Ivóvíz hálózatban akár több hónapig is életben maradnak!

  • Kimutatások nehézkes:

    • Kis egyedszám

    • Akár több 100 l víz is vizsgálata is szükséges


Gomb k a v zh l zatban
Gombák a vízhálózatban Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Gombák kedvezőtlen hatásai:

    • Fertőtlenítő szer hatékonyságát csökkentik

    • Biofilmben megtelepedhetnek

    • Allergéneket illetve mikotoxinokat termelnek

    • Élelmiszer fertőződését okozhatják

    • Íz és szaganyagokat termelhetnek

    • Immunrendszer gyengítő hatásuk lehet

  • Forrásaik:

    • Felszíni vízkivételek

    • Csőtörések (talaj kontaktus)

    • Tározókban légtér-vízfelület kontaktus közben

  • Probléma: spórák hosszabb ideig ellenállhatnak a klórnak


Cianobakt rium toxinok az iv v zben
Cianobaktérium toxinok az ivóvízben Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Forrás: általában hipertróf állapotú felszíni vizek (pl. kékalga toxin produkció) – felszíni vízkivételek esetében jelenthet veszélyt

  • Tisztítási cél: alga sejtek eltávolítása az eltávolítás során, úgy hogy a toxinok kijutása elkerülhető legyen

  • Toxinok: lassan lebomló szerves vegyületek

  • Veszélyesek a vízi ökoszisztéma egyes elemeire, állatokra, emberre


Gerinctelenek a v zh l zatban
Gerinctelenek a vízhálózatban Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Legjellemzőbb szervezetek a vízhálózatban:

    • Fonalférgek

    • Laposférgek

    • Atkák

    • Rovarlárvák

  • Kedvezőtlen hatásaik:

    • Íz és szagproblémákat okozhatnak

    • Vizet elszínezhetik illetve zavarosságot okozhatnak

    • Házi csap- és egyéb szűrőket eltömhetik

    • Korokozó baktériumokat szállíthatnak, illetve védelmet nyújtanak nekik

    • Klór hatékonyságát csökkentik

    • Szerves anyag terhelést jelentenek a vízelosztó rendszer számára

  • Egyedszámuk függ (többek között):

    • Aktív klór koncentrációtól

    • Áramlási sebességtől

    • Évszakok

    • Csőrendszer állapota


Iv v z biol giai stabilit sa
Ivóvíz biológiai stabilitása Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Elsősorban BOM (biodegradable organic matter) vegyületek mennyiségétől függ

    • BDOC: Biodegradable Dissolved Organic Carbon

    • AOC: Assimilable organic carbon

  • Nitrogén és foszfor limitáló tényező lehet

  • BOM komponensek eltávolítási módszerei:

    • Ózonizálás

    • Biológiai szűrés

    • Biológiai aktív szén szűrés

    • Koaguláció

  • Mikrobiológiai problémák elkerülése a hálózatban: AOC <100μg/l és BDOC <300μg/l

  • Minél alacsonyabb a BOM vegyületek jelenléte annál kisebb mértékűek a mikrobiológiai problémák a hálózaton


Fert tlen t s kl rral i
Fertőtlenítés klórral I. Vízben lévő anyagok oxidációja

  • A klór-gáz vízben oldódik és disszociál az alábbi egyenletek szerint. A disszociáció mértéke függ a pH-tól és a hőmérséklettől.

  • Az OCl- (hipoklorit-ion), HOCl (hipoklóros sav), és a Cl2-gáz baktericid hatásúak.

  • A HOCl jobb hatásfokú fertőtlenítő szer. Cél a pH semleges vagy savas pH-n tartása, mert akkor képződik a legnagyobb mennyiségben HOCl.

  • A fertőtlenítési hatásfok a reagenssel való kontaktidővel, illetve a reagens dózis növelésével nő.


Fert tlen t s kl rral ii
Fertőtlenítés klórral II. Vízben lévő anyagok oxidációja

Maradék aktív klór – adagolt klór közötti kapcsolat:

  • 1-es görbe: nincsenek a vízben redukáló vegyületek: maradék és aktív klór értéka azonos

  • 2-es görbe: nitrogén vegyületek nélküli redukáló vegyületek vannak jelen a vízben: maradék klór kevesebb mint az adagolt klór


Fert tlen t s kl rral iii
Fertőtlenítés klórral III. Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Ha a vízben ammónia (NH3) vagy ammónium-ion (NH4+) is jelen van, akkor a klórozás hatására klóraminok keletkeznek. A ammónia és az ammónium-ion a vízben disszociál:

  • A klóraminok keletkezésének reakcióegyenletei:

    Monokklóramin keletkezése:

    Diklóramin keletkezése:

    Triklóramin keletkezése:



Kl r s kl raminok a v zeloszt rendszerben
Klór és klóraminok a vízelosztó rendszerben Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Elegendő fertőtlenítőszer biztosítása esetén:

    • Az áramló vízben lévő baktériumok inaktiválódnak

    • A biofilmről leváló baktériumok inaktiválódnak

    • A hálózat csőfalán lévő biofilm aktivitás korlátozott

    • A csőfalon történő mikrobiális aktivitás ellenére a fogyasztókat nem érik kellemetlen mikrobiológiai hatások

  • Klóramin (kötött klór) előnyei a klórral szemben:

    • Kevesebb fertőtlenítési melléktermék keletkezik

    • Stabilabb fertőtlenítőszer – hosszabb ideig gátolja a mikrobiális szaporodást

    • Biofilmbe mélyebben hatol, így az inaktiválás hatékonyabb

  • Klóramin hátrányai a klórral szemben:

    • Áramló vízben kevésbé hatékony mint a klór

    • „hypo-szag”

  • Általában klór és klóramin együttesen van jelen a hálózatban


Kl rfogy s a v zeloszt rendszerben
Klórfogyás a vízelosztó rendszerben Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Klór fogyasztók a hálózatban:

    • Reduktív vegyületek

    • Szerves vegyületek

    • Élő szervezetek. biofilm


Fert tlen t si mell kterm kek a h l zatban
Fertőtlenítési melléktermékek a hálózatban Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Fertőtlenítési melléktermékek:

    • Trihalometánok (THM)

    • Haloecetsavak (HAA)

    • Haloacetonitrilek (HAN)

    • Haloketonok (HK)

    • Klórpikrin

    • Klórhidrát

    • Cianogén-klorid

  • Keletkezésük: huminanyagok, fulvinanyagok és aminosavak klórral történő reakciójakor képződnek


Nitrifik ci a h l zatban
Nitrifikáció a hálózatban Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Hátrányai:

    • Klóramin koncentráció csökken

    • Heterotróf baktérium populáció nő

    • Nitrit- és nitrát-ionok keletkeznek

    • Csökken a pH és a lúgosság

    • Csökken az oldott oxigén koncentráció

  • Magas ammónium koncentráció esetén alternatív fertőtlenítőszer: klór-dioxid

  • Nitrifikáció szabályozása:

    • maradék szabad klór biztosításával

    • tartózkodási idő csökkentése

    • rendszeres öblítési program

    • klórsokk alkalmazása


Radon a v zell t sban
Radon a vízellátásban Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Rákkeltő hatás

  • Magas radon koncentráció az alábbi típusokban jelentkezhet:

    • Forrásvizek

    • Ásványvizek

    • Langyos és hévizek

  • Magas radon koncentráció valószínűsége nő, ha a vízkivétel az alábbi rétegekből történik:

    • Uránium bányászat meddőhányói közelében

    • Foszfát bányászat meddőhányói közelében

    • Kristályos alaphegységi képződmények (gránit)

    • Vulkanikus képződmények érc telérei

  • Eltávolítási módok:

    • Levegőztetés

    • RO-berendezés

    • Adszorpció

    • Mész-szóda lágyítás


Egy b speci lis szennyez k
Egyéb speciális szennyezők Vízben lévő anyagok oxidációja

  • Peszticidek (növényvédő szer származékok) – hagyományos vízkezelési és fertőtlenítő eljárások kismértékben távolítják el

  • Hormonok – potenciális egészségügyi veszély, kevés ismeretanyag

  • Ólom – régi vízvezeték rendszerknél


M anyag vezet kek bevonatok s t m t sek v zmin s gi hat sai
Műanyag vezetékek, bevonatok és tömítések vízminőségi hatásai

  • A műanyag vízellátó csövekből szerves vagy szervetlen segédanyagok oldódhatnak ki.

  • A biofilmben lévő mikroorganizmusok része képes a cső egyes segédanyagait biológiailag bontani.

  • A biofilm aktivitás egyes műanyagokon kiemelkedő lehet, mely alapvetően az anyagban található segédanyagok típusától függ. (pl: utólagos csőbélelés fóliával)

  • Vízminőség rontó hatásuk ma is vitatott és kutatott.

  • Műanyagok hosszú-távú viselkedése megkérdőjelezhető.

  • Íz és szagvegyületek megjelenése a műanyag csövekben jellemző.

  • Egyes oldószerek és szerves vegyületek képesek áthatolni a műanyag csöveken – ipari területeken, üzemanyag töltő állomásokon kockázatosabb műanyag csövek alkalmazása.


T rol k s v zmin s g
Tárolók és vízminőség vízminőségi hatásai

  • Tárolók jelentékenyen befolyásolják a szolgáltatott víz korát!

  • Tároló elhelyezés optimalizálása vízminőségi szempontból

  • Üzemoptimalizálás vízminőségi szempontból

  • Tárolókban lezajló vízminőség változások (nagy tartózkodási idejű reaktor)


V z szennyez seinek eredete
Víz szennyezéseinek eredete vízminőségi hatásai

  • Hibás csőkapcsolatok

  • Csőrepedések

  • Csőtörések javításakor

  • Tisztított vízben maradó anyagok

  • Diffúzió a csőfalon keresztül

  • Csőanyagból történő beoldódás

  • Házi berendezésekből történő visszaáramlás

  • Szándékos szennyezés

  • Víz szállítása közben történő átalakulások

    • Keveredés más vizekkel

    • Kémiai reakciók

    • Mikrobiológiai aktivitás


V zmin s g roml s elleni v dekez s v ztiszt t si ig nyei
Vízminőség romlás elleni védekezés víztisztítási igényei

  • Tisztított vízben minimalizálni kell a baktériumok számára hasznosítható tápanyagokat

  • Megfelelő mennyiségű (0,2-0,5 mg/l) szabad aktív klór biztosítandó a kezelt vízben

  • Minimális reduktív anyagot tartalmazzon a víz

  • Csőkorróziót okozó víz-tulajdonságok a vízkezelés során mérsékelve legyenek


V zh l zat tiszt t si kezel si m dok
Vízhálózat tisztítási, kezelési módok igényei

  • Öblítés

  • Levegő injektálás

  • Habszivacsos csőtisztítás

  • Csőgörényezés

  • Vízsugaras csőtisztítás

  • Sóoldattal történő áztatás

  • Klór sokk alkalmazása


Felhaszn lt irodalom
Felhasznált irodalom igényei

  • Hegedűs János: Parazitológia az ivóvíz ellátásban. Környezetügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató. Környezetgazdálkodási Intézet Budapest 2000.

  • Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest.

  • Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben. Közlekedési Dokumentációs Kft. Budapest 2008.

  • Öllős Géza: Vízellátás K+F eredmények. VDSZ, Budapest, 1987.



ad