V zell t s 9 el ad s
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 51

Vízellátás 9.előadás PowerPoint PPT Presentation


  • 58 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

EJF Építőmérnöki Szak (BSC). Vízellátás 9.előadás. Vízminőség a vízelosztó hálózatban Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 003. [email protected] Vízminősítési alapfogalmak.

Download Presentation

Vízellátás 9.előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


V zell t s 9 el ad s

EJF ptmrnki Szak (BSC)

Vzellts9.elads

Vzminsg a vzeloszt hlzatban

Dittrich Ern

egyetemi adjunktus

PTE-PMMK Krnyezetmrnki Tanszk

Pcs, Boszorkny u. 2. B p. 003.

[email protected]


V zmin s t si alapfogalmak

Vzminstsi alapfogalmak

  • Fbb paramter csoportok:

    • Fizikai paramterek

    • Kmiai paramterek

    • Biolgiai paramterek

    • Mikrobiolgiai paramterek

  • Biolgiai vzminsts szerinti csoportosts:

    • Halobits (szervetlen kmiai tulajdonsgok sszessge)

    • Szaprobits (szerves anyag termel kpessg)

    • Trofits (szerves anyag lebont kpessg)

    • Toxicits (mrgez kpessg)

  • Fizikai paramterek:

    • Hmrsklet

    • Srsg, viszkozits

    • Oldkpessg

    • tltszsg, zavarossg

    • Lebeg anyag tartalom

    • Fajl. vezetkpessg

    • Szn

    • Szag

    • Stb..


N h ny fontosabb k miai param ter

Nhny fontosabb kmiai paramter

  • pH

  • Nitrogn-vegyletek (N, Szerves-N, Kjeldahl-N, NO3-N, NO2-N, NH4-N)

  • Foszfor-vegyletek (P, PO4-P)

  • Szerves anyagok (TOC, KOI, BOI5)

  • Fmek, nehzfmek (Vas, Mangn, Krm, Rz, lom, Higany, Nikkel, stb..)

  • Toxikus s egyb olajszrmazkok (policiklikus aroms sznhidrognek, fenolok, stb..)

  • Peszticidek (klnbz rovarirtk, freg s csigairtk, nvekeds-szablyzk, stb..)

  • Klr vegyletek s klrszrmazkok (Klorid-ion, Klorit, Kttt aktv klr, Klorit, Vinil-klorid, sszes trihalo-metn, stb..)

  • Radioaktivits (sszes indikatv dzis, Radon, Trcium, stb..)


N h ny fontosabb biol giai mikrobiol giai param ter kol giai v zmin s t s

Biolgiai s mikrobiolgiai

paramterek:

Frgek

Algk

Gombk

Fonalas baktriumok

Telepszm

Entherococcusok

E.coli

Coliform

Stb..

kolgiai vzminsts:

lvizek minstsre alkalmazott mdszer

Az EU 2000/60/EK Vzkeret Irnyelve alapjn a hazai minstsi rendszer kidolgozs alatt ll.

Vzelltsi szempontbl nincs jelentsge

Nhny fontosabb biolgiai, mikrobiolgiai paramter, kolgiai vzminsts


Iv v z min s t s i

Ivvz minsts I.

  • Az ivvz minsgnek kvetelmnyeit a 201/2001. (X.25) Korm. r. s az azt mdost 47/2005.(III.11.) Korm. r. tartalmazza.

  • A 201/2001. (X.25) Korm. r. A mikrobiolgiai vzminsgi jellemzi:

  • Az ivvz feklis illetve krokoz baktriumokat nem tartalmazhat!

  • Enterlis baktriumok: letfeltteleiket az ember blrendszerben talljk meg.

  • Patogn baktriumok: egyb kr s betegsg hordozk.


Iv v z min s t s ii 201 2001 x 25 korm r b k miai v zmin s gi jellemz i

Ivvz minsts II. 201/2001. (X.25) Korm. r. B Kmiai vzminsgi jellemzi


Iv v z min s t s iii 201 2001 x 25 korm r c indik tor v zmin s gi jellemz i

Ivvz minsts III. 201/2001. (X.25) Korm. r. C Indiktor vzminsgi jellemzi


Iv v z min s t s iv 201 2001 x 25 korm r alapj n

Ivvz minsts IV. 201/2001. (X.25) Korm. r. alapjn

D Szennyezsjelz vzminsgi jellemzk s hatrrtkek

E Biolgiai vzminsgi jellemzk s hatrrtkek


Iv v z min s t s v 201 2001 x 25 korm r alapj n

Ivvz minsts V. 201/2001. (X.25) Korm. r. alapjn

  • Ivvz:

    • nem tartalmaz olyan mennyisgben vagy koncentrciban mikroorganizmust, parazitt, kmiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egszsgre veszlyt jelenthet

    • megfelel az 1. szm mellklet A s B C D E vzminsgi kvetelmnyeknek

  • Kifogsolt minsg ivvz: Ha a szolgltatott vz az 1. szm mellklet A s B rszben meghatrozott hatrrtkeknek megfelel, azonban az 1. szm mellklet C, D s/vagy E rszben elrt valamely hatrrtknek nem felel meg, akkor kifogsolt minsg ivvznek kell tekinteni.

    • Az vz srbb mintavtelezs mellett szolgltathat

    • Szennyezs lehetsges okait javasolt feltrni


Vizsg land v zmin s gi jellemz k a 201 2001 x 25 korm r alapj n

Vizsgland vzminsgi jellemzk a 201/2001. (X.25) Korm. r. alapjn

  • Mindig ellenrizend paramterek

  • Specilis esetekben vizsgland paramterek

  • Specilis esetekben ritkbban vizsgland paramterek


Minim lis vizsg lati gyakoris g v zell t h l zat a 201 2001 x 25 korm r alapj n

Minimlis vizsglati gyakorisg vzellt hlzat a 201/2001. (X.25) Korm. r. alapjn


V zell t s 9 el ad s

Az ivvizek termelse, szlltsa, vezetse, trolsa, kezelse sorn hasznlatos hagyomnyos anyagok listja a 201/2001. (X.25) Korm. r. alapjn

Korltozs nlkl alkalmazhatak

Bizonyos felttelek esetn alkalmazhatak

vrsrz

bronz

srgarz

horganyozott vas

alumniumtvzetek

alumnium-szulft

ntrium-alumint

egyb szervetlen alumniumvegyletek

vas (III)-klorid

vas (II)-szulft

aktivlt kovasav

kovasav

szda

ntrium-hidroxid

klium-permangant

ntrium-klorit.

  • savll acl

  • acl

  • ntttvas

  • beton

  • vasbeton

  • homok

  • kavics

  • mrvnyzzalk

  • zeolit

  • mszk

  • getett, oltott msz

  • kermiatermk (veg, porceln, kedny)

  • alumnium 99,9%-os.


V zmin s g v ltoz s a h l zatban i

Vzminsg vltozs a hlzatban I.

  • A vzhlzatban betpllt kifogstalan minsg vz a fogyasztsi helyen nem biztos hogy kifogstalan minsg lesz!

  • Vz szlltsa sorn a vzminsg mdosul. A vzvezetk hlzat reaktorknt rtelmezhet, melyben szmos vzminsget befolysol folyamat zajlik le.

  • A vzhlzat zemeltets

    jelents egszsggyi

    kockzattal jr

  • A vzminsg ellenrzse

    s megfelel szinten tartsa

    az egyik legkiemeltebben

    kezelend zemeltetsi

    feladat


V zmin s g v ltoz s a h l zatban ii n h ny lehets ges folyamat

Vzminsg vltozs a hlzatban II. Nhny lehetsges folyamat

  • Ferttlentszer fogysa a szerves s szervetlen vegyletekkel trtn reakcik miatt

  • Ferttlentszer s egyes anyagokbl keletkez mellktermkek:

    • z s szaganyagok

    • THM

  • Csvek bels korrzija

  • Eltr minsg vizek hlzatbeli keveredse, mely kmiai instabilitst okoz

  • Biofilm kpzdse a csfalon

  • ledk a hlzatban

  • Cstrsek, egyb kls szennyezdsek, befertzdsek

  • Elgtelen nyersvz kezels, technolgiai meghibsodsok

  • Vz pangsa gvezetkekben vagy trozban

  • Oldott oxign kimerlse, hidrogn-szulfid kpzdse

  • Megnvekedett zavarossg

  • Rz beoldds

  • Stb


V zmin s gi kock zat

Vzminsgi kockzat

  • A vzminsgi kockzat az egsz rendszerben fennll

  • A lehetsges kockzatok bemutatsra termelsi diagram-ot clszer kszteni

  • Kockzat elemzs valsznsg elmleti alapokon trtnik

  • Vzminsgi kockzat lehet:

    • Kmiai kockzat

    • Mikrobiolgiai kockzat


Mikrobiol giai kock zat i

Mikrobiolgiai kockzat I.

  • Mikrobiolgiai kockzat okozi lehetnek:

    • Baktriumok

    • Vrusok

    • Protozoonok

  • Az okozott betegsg lehet:

    • Slyos

    • Enyhe lefuts

    • Tnetmenetes, vagy nem vzeredetnek tulajdontott

  • Kockzati tnyez lehet:

    • Bellegzs

    • Brkontaktus

    • Vz elfogyasztsa

  • Fertzs forrsa lehet:

    • Nyersvz

    • Elgtelen kezels

    • Hlzati befertzds

A vzeredet fertzsek szma becslsek szerint akr 3-4-szer nagyobb mint a nyilvntartott!


Mikrobiol giai kock zat ii

Mikrobiolgiai kockzat II.

  • Sok az ismeretlen fertzsi eset

  • Sok az ismeretlen mikroba

  • Vannak ferttlentsre rezisztens trzsek

  • A hlzat zemeltetsre vonatkozan nincsenek kiforrott mikrobiolgiai kockzat cskkent stratgik

  • Jelenleg alkalmazott indiktorok (zavarossg, coliformok, maradk ferttlent szer) nem alkalmasak a vrusok, protozoonok, mikrobilis toxinok, allergnek kzegszsggyi kockzatnak kimutatsra.


K miai kock zat i

Kmiai kockzat I.

  • Ferttlentsi mellktermkek kockzata (THM, stb..)

  • Korrzis mellktermkek

  • Maradk ferttlent szerek:

    • Klr (hatrrtk van r)

    • Kloramin (hatrrtk van r)

    • Klr-dioxid (hatrrtk van r)

  • Ferttlentszer mellktermkek lehetnek:

    • Mutagnek (genetikai krososdst okoz)

    • Rkkeltk

    • Teratognek (embriban vagy magzatban kros hats)

    • Neurotoxikusak


K miai kock zat ii

Kmiai kockzat II.

  • Problmk:

    • Szmos ferttlentsi mellktermk toxikolgiai hatsa ismeretlen

    • Szmos ferttelntsi mellktermk nincs vizsglva epidemiolgiai szmepontbl

    • Az llatkisrletek dzisai jval magasabbak mint a vzhlzati expozci

    • Nem kiforrottak a kockzat modellezsi, kirtkelsi mdszerek

    • Egyes ferttlentsi mellktermkek egymsra hatatsa az emberi szervezetben is csak rszlegesen ismert

    • A klnbz ferttlent szerek okozta kockzatok sszehasonltsra nincs megfelel mdszer


Mikrobiol giai s k miai kock zat k z s k rd sei

Mikrobiolgiai s kmiai kockzat kzs krdsei

  • Azonnali s hossz tv hatsok (pl. rk)

  • Mikrobiolgiai ferttlentsi mellktermk kockzat dilemmja

  • Az ivvz mint komplex keverk egyttes toxicitsa hogyan hatrozhat meg?????


K miai folyamatok okozta v zmin s g v ltoz s i korr zi s folyamatok

Kmiai folyamatok okozta vzminsg vltozs I. Korrzis folyamatok

  • Ivvz korrozv jellegnek okai:

    • Kis pH

    • Agresszv sznsav tartalom

    • Magas szabad aktv klr tartalom

  • Kvetkezmny:

    • Vas, lom, rzcsvek korrzija

    • Korrzis lerakdsok a csfalon

      • Vztartsi kpessg romls

      • Baktrium telepek kialakulsnak elsegtse

      • Csstatikai problmk

    • Fm-ionok kerlnek a szlltott vzbe


K miai folyamatok okozta v zmin s g v ltoz s ii v zben l v anyagok oxid ci ja

Kmiai folyamatok okozta vzminsg vltozs II. Vzben lv anyagok oxidcija

  • Vzben lv anyagok a vzben lv szabad klr s oldott oxign hatsra oxidldnak

    • Reduktv vegyletek (pl. vas, mangn)

    • Szerves anyagok (THM-vegyletek)

  • Vas, mangn csapadkokbl lerakdsok keletkeznek a csfalon baktrium telepek keletkezsnek elsegtse


Biofilm k pz d s a cs vezet kben i

Biofilm kpzds a csvezetkben I.

  • A biofilm kpzds sebessge fgg (tbbek kztt):

    • Szabad aktv klr szinttl

    • Asszimilhat sznforrstl (AOC)

    • Egyb tpanyagok jelenlttl

    • Hmrsklettl

    • Tartzkodsi idtl

    • ramlsi sebessgtl

  • Biofilm vastagsga: 1 1000 m

  • Szabad aktv klr koncentrci nem sznteti meg, csak mrskli a biofilm aktivitst! A biofilm az aktv klr fogyst okozza a hlzatban.

  • A klros ferttlents hatsa ersen fgg a biofilm vastagsgtl.

  • A biofilm bizonyos patognek, vrusok, protozoonok szmra lettrknt, trozknt funkcinl a vezetkekben

  • A biofilm nveli a ferttlentssel szembeni rezisztencit a hlzatban


Biofilm k pz d s a cs vezet kben ii

Biofilm kpzds a csvezetkben II.


Bakt riumok inaktiv l si lehet s gei

Baktriumok inaktivlsi lehetsgei

  • Hiperklrozs

    • Magas aktv klrszint (akr 4 mg/l)

    • Magas kontaktid (akr 1 ra)

  • Hkezels (60-80 C)

  • zonizls (1-2 mg/l)

  • UV sugrzs

  • Rz s ezst ionok alkalmazsa


Indik tor mikroorganizmusok coliform csoport

Indiktor mikroorganizmusok Coliform csoport

  • Patogn baktriumok izollsnak problmi:

    • A patognek megjelense idszakos

    • Koncentrcijuk kicsi Nagymennyisg vz tvizsglsa szksges

    • A lakssg elfogyasztja a vizet, mire kimutatsra kerl

    • Ritka mintavtelezs hamis kpet adhat

    • Gyorsan elpusztulnak gyors analzis szksges

  • Egyszerbb eljrs: feklis eredet indiktor baktriumok jelenltnek ellenrzse coliform csoport

  • Megfelelen tiszttott vzben tallt indiktor baktrium csak a feklis eredet szennyezettsg valsznsgt indiklja!!!

  • Problmk:

    • A Coliformok csak a betegsget okoz blbaktriumok jelenltnek valsznsgt mutatjk ki

    • A vz okozta betegsgprofil ma mr ennl jval szlesebb (vrusok, protozoonok, egyb baktriumok)


V rusok az iv v zell t sban

Vrusok az ivvzelltsban

  • Tbbfle vrus ismert mely rezisztens a hlzatban alkalmazott szabad aktv klr szintre

  • A vrusok letben maradst a hlzatban szmos tnyez befolysolja:

    • Vrus fajtja

    • Alga aktivits

    • Bakterilis aktivits

    • Hmrsklet (Inaktivldsuk gyors 50 C felett)

    • pH

    • Szuszpendlt anyagok (vrusok szmra vdelmet nyjtanak)

    • UV

    • Szerves vegyletek (felletkn adszorbeldnak)

  • Problmk:

    • Alacsony egyedszm detektlsuk szinte lehetetlen, ezrt elszr koncentrlni kell a vrusokat

    • Transzmisszis folyamatok szinte kvethetetlenek


V rusok t l l se a v zkezel s sor n

Vrusok tllse a vzkezels sorn

  • Vannak zon s klr rezisztens vrusok

  • Vrusok pehelybe plse nveli a tlls eslyeit, ugyanakkor a koagulci ersen cskkenti a vrusok koncentrcijt

  • Ferttlentsi dzis s kontakt id nvels cskkenti a tlls eslyeit (akr 6 mg/l aktv klrszint + 30 perc kontaktid)

  • Koagulci + lepts + gyorsszrs egyttes vrus eltvoltsi hatkonysga: 98,4-99,7%


Parazit k az iv v zell t sban i

Parazitk az ivvzelltsban I.

  • Parazitk lehetnek:

    • Protozoonok: egysejt llati parazitk, vglnyek

    • Platyhelminthes: laposfrgek

    • Namethelminthes: hengeres frgek

    • Arthropda: zeltlbak

  • Ivvz elltsban leggyakoribb blbetegsget okoz protozoa fajok:

    • Entamobea histolyca

    • Giardia lambia

    • Cryptosprodium parvum

    • Cyclospora cayetanensis

  • Protozoonok ktfle alakja:

    • Trophozoit: vegetatv forma. A ptotoozon megfelel letkrlmnyek kztt van. Tpllkozik, mozog, szaporodik.

    • Cysta: ellenll forma.A sejt ektoplasmjbl ellenll sejt kpzdik.

    • Encystlds: a trophozoit cystav alakul.

    • Excystlds: a cysta jbl mkd sejtt alakul

    • Gazda szervezet: az az llny, melyben a parazita lskdik


Parazit k az iv v zell t sban ii

Parazitk az ivvzelltsban II.

  • Protoozonok mrete: 2 80 m

  • Szmos betegsg okozi lehetnek:

    • Emsztsi problmk

    • Idegrendszeri betegsgek

    • Immun rendszer legyenglse

    • Tlyog

    • Stb

  • Protoozonok rosszul trik:

    • Kiszradst

    • 60 C feletti hmrskletet

  • Vegyszerekkel szembeni rezisztencijuk magas, klnsen cysta alakban!

  • Ivvz hlzatban akr tbb hnapig is letben maradnak!

  • Kimutatsok nehzkes:

    • Kis egyedszm

    • Akr tbb 100 l vz is vizsglata is szksges


Gomb k a v zh l zatban

Gombk a vzhlzatban

  • Gombk kedveztlen hatsai:

    • Ferttlent szer hatkonysgt cskkentik

    • Biofilmben megtelepedhetnek

    • Allergneket illetve mikotoxinokat termelnek

    • lelmiszer fertzdst okozhatjk

    • z s szaganyagokat termelhetnek

    • Immunrendszer gyengt hatsuk lehet

  • Forrsaik:

    • Felszni vzkivtelek

    • Cstrsek (talaj kontaktus)

    • Trozkban lgtr-vzfellet kontaktus kzben

  • Problma: sprk hosszabb ideig ellenllhatnak a klrnak


Cianobakt rium toxinok az iv v zben

Cianobaktrium toxinok az ivvzben

  • Forrs: ltalban hipertrf llapot felszni vizek (pl. kkalga toxin produkci) felszni vzkivtelek esetben jelenthet veszlyt

  • Tiszttsi cl: alga sejtek eltvoltsa az eltvolts sorn, gy hogy a toxinok kijutsa elkerlhet legyen

  • Toxinok: lassan leboml szerves vegyletek

  • Veszlyesek a vzi koszisztma egyes elemeire, llatokra, emberre


Gerinctelenek a v zh l zatban

Gerinctelenek a vzhlzatban

  • Legjellemzbb szervezetek a vzhlzatban:

    • Fonalfrgek

    • Laposfrgek

    • Atkk

    • Rovarlrvk

  • Kedveztlen hatsaik:

    • z s szagproblmkat okozhatnak

    • Vizet elsznezhetik illetve zavarossgot okozhatnak

    • Hzi csap- s egyb szrket eltmhetik

    • Korokoz baktriumokat szllthatnak, illetve vdelmet nyjtanak nekik

    • Klr hatkonysgt cskkentik

    • Szerves anyag terhelst jelentenek a vzeloszt rendszer szmra

  • Egyedszmuk fgg (tbbek kztt):

    • Aktv klr koncentrcitl

    • ramlsi sebessgtl

    • vszakok

    • Csrendszer llapota


Iv v z biol giai stabilit sa

Ivvz biolgiai stabilitsa

  • Elssorban BOM (biodegradable organic matter) vegyletek mennyisgtl fgg

    • BDOC: Biodegradable Dissolved Organic Carbon

    • AOC: Assimilable organic carbon

  • Nitrogn s foszfor limitl tnyez lehet

  • BOM komponensek eltvoltsi mdszerei:

    • zonizls

    • Biolgiai szrs

    • Biolgiai aktv szn szrs

    • Koagulci

  • Mikrobiolgiai problmk elkerlse a hlzatban: AOC <100g/l s BDOC <300g/l

  • Minl alacsonyabb a BOM vegyletek jelenlte annl kisebb mrtkek a mikrobiolgiai problmk a hlzaton


Fert tlen t s kl rral i

Ferttlents klrral I.

  • A klr-gz vzben olddik s disszocil az albbi egyenletek szerint. A disszocici mrtke fgg a pH-tl s a hmrsklettl.

  • Az OCl- (hipoklorit-ion), HOCl (hipoklros sav), s a Cl2-gz baktericid hatsak.

  • A HOCl jobb hatsfok ferttlent szer. Cl a pH semleges vagy savas pH-n tartsa, mert akkor kpzdik a legnagyobb mennyisgben HOCl.

  • A ferttlentsi hatsfok a reagenssel val kontaktidvel, illetve a reagens dzis nvelsvel n.


Fert tlen t s kl rral ii

Ferttlents klrral II.

Maradk aktv klr adagolt klr kztti kapcsolat:

  • 1-es grbe: nincsenek a vzben redukl vegyletek: maradk s aktv klr rtka azonos

  • 2-es grbe: nitrogn vegyletek nlkli redukl vegyletek vannak jelen a vzben: maradk klr kevesebb mint az adagolt klr


Fert tlen t s kl rral iii

Ferttlents klrral III.

  • Ha a vzben ammnia (NH3) vagy ammnium-ion (NH4+) is jelen van, akkor a klrozs hatsra klraminok keletkeznek. A ammnia s az ammnium-ion a vzben disszocil:

  • A klraminok keletkezsnek reakciegyenletei:

    Monokklramin keletkezse:

    Diklramin keletkezse:

    Triklramin keletkezse:


Fert tlen t s kl rral iv t r sponti kl roz s

Ferttlents klrral IV. Trsponti klrozs


Kl r s kl raminok a v zeloszt rendszerben

Klr s klraminok a vzeloszt rendszerben

  • Elegend ferttlentszer biztostsa esetn:

    • Az raml vzben lv baktriumok inaktivldnak

    • A biofilmrl levl baktriumok inaktivldnak

    • A hlzat csfaln lv biofilm aktivits korltozott

    • A csfalon trtn mikrobilis aktivits ellenre a fogyasztkat nem rik kellemetlen mikrobiolgiai hatsok

  • Klramin (kttt klr) elnyei a klrral szemben:

    • Kevesebb ferttlentsi mellktermk keletkezik

    • Stabilabb ferttlentszer hosszabb ideig gtolja a mikrobilis szaporodst

    • Biofilmbe mlyebben hatol, gy az inaktivls hatkonyabb

  • Klramin htrnyai a klrral szemben:

    • raml vzben kevsb hatkony mint a klr

    • hypo-szag

  • ltalban klr s klramin egyttesen van jelen a hlzatban


Kl rfogy s a v zeloszt rendszerben

Klrfogys a vzeloszt rendszerben

  • Klr fogyasztk a hlzatban:

    • Reduktv vegyletek

    • Szerves vegyletek

    • l szervezetek. biofilm


Fert tlen t si mell kterm kek a h l zatban

Ferttlentsi mellktermkek a hlzatban

  • Ferttlentsi mellktermkek:

    • Trihalometnok (THM)

    • Haloecetsavak (HAA)

    • Haloacetonitrilek (HAN)

    • Haloketonok (HK)

    • Klrpikrin

    • Klrhidrt

    • Cianogn-klorid

  • Keletkezsk: huminanyagok, fulvinanyagok s aminosavak klrral trtn reakcijakor kpzdnek


Nitrifik ci a h l zatban

Nitrifikci a hlzatban

  • Htrnyai:

    • Klramin koncentrci cskken

    • Heterotrf baktrium populci n

    • Nitrit- s nitrt-ionok keletkeznek

    • Cskken a pH s a lgossg

    • Cskken az oldott oxign koncentrci

  • Magas ammnium koncentrci esetn alternatv ferttlentszer: klr-dioxid

  • Nitrifikci szablyozsa:

    • maradk szabad klr biztostsval

    • tartzkodsi id cskkentse

    • rendszeres bltsi program

    • klrsokk alkalmazsa


Radon a v zell t sban

Radon a vzelltsban

  • Rkkelt hats

  • Magas radon koncentrci az albbi tpusokban jelentkezhet:

    • Forrsvizek

    • svnyvizek

    • Langyos s hvizek

  • Magas radon koncentrci valsznsge n, ha a vzkivtel az albbi rtegekbl trtnik:

    • Urnium bnyszat meddhnyi kzelben

    • Foszft bnyszat meddhnyi kzelben

    • Kristlyos alaphegysgi kpzdmnyek (grnit)

    • Vulkanikus kpzdmnyek rc telrei

  • Eltvoltsi mdok:

    • Levegztets

    • RO-berendezs

    • Adszorpci

    • Msz-szda lgyts


Egy b speci lis szennyez k

Egyb specilis szennyezk

  • Peszticidek (nvnyvd szer szrmazkok) hagyomnyos vzkezelsi s ferttlent eljrsok kismrtkben tvoltjk el

  • Hormonok potencilis egszsggyi veszly, kevs ismeretanyag

  • lom rgi vzvezetk rendszerknl


M anyag vezet kek bevonatok s t m t sek v zmin s gi hat sai

Manyag vezetkek, bevonatok s tmtsek vzminsgi hatsai

  • A manyag vzellt csvekbl szerves vagy szervetlen segdanyagok olddhatnak ki.

  • A biofilmben lv mikroorganizmusok rsze kpes a cs egyes segdanyagait biolgiailag bontani.

  • A biofilm aktivits egyes manyagokon kiemelked lehet, mely alapveten az anyagban tallhat segdanyagok tpustl fgg. (pl: utlagos csblels flival)

  • Vzminsg ront hatsuk ma is vitatott s kutatott.

  • Manyagok hossz-tv viselkedse megkrdjelezhet.

  • z s szagvegyletek megjelense a manyag csvekben jellemz.

  • Egyes oldszerek s szerves vegyletek kpesek thatolni a manyag csveken ipari terleteken, zemanyag tlt llomsokon kockzatosabb manyag csvek alkalmazsa.


T rol k s v zmin s g

Trolk s vzminsg

  • Trolk jelentkenyen befolysoljk a szolgltatott vz kort!

  • Trol elhelyezs optimalizlsa vzminsgi szempontbl

  • zemoptimalizls vzminsgi szempontbl

  • Trolkban lezajl vzminsg vltozsok (nagy tartzkodsi idej reaktor)


V z szennyez seinek eredete

Vz szennyezseinek eredete

  • Hibs cskapcsolatok

  • Csrepedsek

  • Cstrsek javtsakor

  • Tiszttott vzben marad anyagok

  • Diffzi a csfalon keresztl

  • Csanyagbl trtn beoldds

  • Hzi berendezsekbl trtn visszaramls

  • Szndkos szennyezs

  • Vz szlltsa kzben trtn talakulsok

    • Kevereds ms vizekkel

    • Kmiai reakcik

    • Mikrobiolgiai aktivits


V zmin s g roml s elleni v dekez s v ztiszt t si ig nyei

Vzminsg romls elleni vdekezs vztiszttsi ignyei

  • Tiszttott vzben minimalizlni kell a baktriumok szmra hasznosthat tpanyagokat

  • Megfelel mennyisg (0,2-0,5 mg/l) szabad aktv klr biztostand a kezelt vzben

  • Minimlis reduktv anyagot tartalmazzon a vz

  • Cskorrzit okoz vz-tulajdonsgok a vzkezels sorn mrskelve legyenek


V zh l zat tiszt t si kezel si m dok

Vzhlzat tiszttsi, kezelsi mdok

  • blts

  • Leveg injektls

  • Habszivacsos cstisztts

  • Csgrnyezs

  • Vzsugaras cstisztts

  • Soldattal trtn ztats

  • Klr sokk alkalmazsa


Felhaszn lt irodalom

Felhasznlt irodalom

  • Hegeds Jnos: Parazitolgia az ivvz elltsban. Krnyezetgyi Mszaki Gazdasgi Tjkoztat. Krnyezetgazdlkodsi Intzet Budapest 2000.

  • lls Gza: Vzellts-csatornzs kzegszsggyi ismeretei. Vzgyi Mzeum, Levltr s Knyvgyjtemny, Budapest.

  • lls Gza: Vzminsg-vltozs a vzeloszt rendszerben. Kzlekedsi Dokumentcis Kft. Budapest 2008.

  • lls Gza: Vzellts K+F eredmnyek. VDSZ, Budapest, 1987.


K sz n m a megtisztel figyelmet

Ksznm a megtisztel figyelmet!


  • Login