1 el ad s
Sponsored Links
This presentation is the property of its rightful owner.
1 / 29

1. előadás PowerPoint PPT Presentation


  • 80 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

1. előadás. A statisztika fogalma. gyakorlati tevékenység , amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége ; a statisztikai tevékenység módszertana

Download Presentation

1. előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


1. előadás


A statisztika fogalma

  • gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk;

  • e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége;

  • a statisztikai tevékenység módszertana

    A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.


A statisztikai tevékenység fejlődése

  • már az ókori államokban népszámlások, adóösszeírások,

  • középkorban: egyházi népmozgalmi események gyűjtése1563: Tridenti zsinat1611: Nagyszombati zsinat

  • XVII. sz.-ig leíró statisztika

  • XVII. sz.-közepétől politikai aritmetika


A statisztikai tevékenység fejlődése

  • XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűség- számítás fejlődése

  • XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés)

  • XX. század számítástechnika fejlődése


Központi Statisztikai Hivatal

  • Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella

  • A KSH jellemzői:

    • nagy múltú szervezet,

    • a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik,

    • szakmailag önálló,

    • országos hatáskörű szervezet.

  • Fő feladatai:

    • adatfelvételek megtervezése,

    • adatok felvétele,

    • adatok feldolgozása,

    • adatok tárolása,

    • adatok elemzése és közzététele,

    • az egyedi adatok védelme.


Központi Statisztikai Hivatal


KSH kialakulásának kronológiája

  • 1867:a statisztikai szolgálat működésének kezdete.

  • XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása.

  • 1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása.

  • 1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása.

  • 1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.


A KSH adatszolgáltatási tevékenysége

A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti:

  • objektivitás, szakszerűség,

  • teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű védelme mellett),

  • egyidejű tájékoztatás.


1993. XLVI. törvény

„ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”


1993. XLVI. törvény

„ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”


A statisztikai tevékenység ágai

  • népességstatisztika

  • gazdaságstatisztika

  • ágazati statisztikák

  • vállalati, üzemi statisztika

  • társadalomstatisztika

  • igazságügyi statisztika


Statisztikai alapfogalmak

  • Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza.

  • A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek

  • Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.


A sokaság tipizálása

  • Véges: pl.: népesség adott időben, térben

  • Végtelen: pl.: azonos körülmények közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei

  • Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű

  • Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű


A sokaság definiálása

  • egységek tételes felsorolása, vagy

  • a közös tulajdonságok megadása.


Az ismérvek tipizálása 1.

  • Időbeli: időpont vagy időtartam megnevezéséből áll

  • Területi: földrajzi megjelölés,

  • Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín

  • Mennyiségi: számmal jellemezzük

    • diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel.

    • folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.


Statisztikai sorok és táblák

Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása

  • Asort létrehozó összefüggés származhat:

    1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor);

    2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor);

    3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság felsorolásából (leíró sor).

  • A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint:

    - minőségi

    - mennyiségi

    - területi

    - időbeli


Összehasonlító sor

Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze.

leggyakoribb altípusai:

1. idősorok

Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást.

  • állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja

  • tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja.

    2. területi sorok

    A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.


Csoportosító sorok

Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz.

Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg.

Tartozéka az összesítő adat.


Leíró sor

  • Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz

  • Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik


Statisztikai táblák

A táblák csoportosítása:

1.) rendeltetése szerint:

  • feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított

  • közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze

  • munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk

    2.) csoportosítás szerepe szempontjából:

  • egyszerű

  • csoportosító

  • kombinációs


A statisztikai táblák szerkesztésének szabályai

A tábla részei formai szempontból:

oszlop  a tábla függőleges része,

sor  a tábla vízszintes része,

rovat a sor és az oszlop találkozása.

Szöveget is tartalmazó rovatok:

fejrovat a táblában felül helyezkednek el,

oldalrovat a sorok előtt találhatók,

összegrovat a sorok és az oszlopok adatainak

összegzését tartalmazó rovatok.


Statisztikai sorok/táblák tartozékai

  • cím

  • mértékegység

  • időpont, időszak

  • üres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat


Munkaerő-piaci helyzet a régiókban

Forrás: www.ksh.hu


Magyarország néhány adata (2010)

Forrás: www.ksh.hu*EUROSTAT előrejelzés


A bruttó hazai termék összefoglaló adatai

Forrás: www.ksh.hu


A munkanélküliség alakulása Magyarországon


Fogyasztóiár-index Magyarországon2010

Forrás: www.ksh.hu


Regionális munkaügyi adatok2011. II. negyedév

Forrás: www.ksh.hu


Fogyasztói-árindex (%)

Forrás: www.ksh.hu


  • Login