Szabv nyok
Download
1 / 45

SZABVÁNYOK - PowerPoint PPT Presentation


  • 86 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

SZABVÁNYOK. Spiegel István OMMF 2009. Előadás vázlata. Szabványokról általánosan Magyar előírások a szabványokról Szabványok a munkavédelemben Jogszabály és szabvány összehasonlítása, szabvány angolul V. Információs források. I. Szabványokról általánosan.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha

Download Presentation

SZABVÁNYOK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


SZABVÁNYOK

Spiegel István

OMMF

2009


Előadás vázlata

  • Szabványokról általánosan

  • Magyar előírások a szabványokról

  • Szabványok a munkavédelemben

  • Jogszabály és szabvány összehasonlítása, szabvány angolul

  • V. Információs források


  • I. Szabványokról általánosan


Szabvány fogalma(1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról)

  • 4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.


Szabványosítás előnyei

  • Rendeltetésszerű használatra való alkalmasság: elsősorban termékszabványok, amelyek a használatra való alkalmasság főbb kritériumait tartalmazzák (rugóacélok).

  • Kompatibilitás: az összetartozó, egymáshoz csatlakozó termékek méreteinek, teljesítményeinek összehangolása (tengelycsap és csapágy).

  • Csereszabatosság: különböző gyártók termékei egymással helyettesíthetők. A termék nemzetközi elterjedését teszi lehetővé (villanyégő).

  • Termékvédelem: a termékek állagmegóvása megfelelő csomagolási, tárolási, szállítási, kezelési és karbantartási feltételek biztosításával (szállítási feltételek).

  • Kölcsönös megértés: egységes kifejezések és azok értelmezése (műszaki rajz, ISO 9000)


Szabványosítás előnyei (folytatás)

  • Azonosíthatóság: a szabvány alapján végzett tevékenységek ellenőrizhetők és egymással összemérhetők (ISO 9001 Minőségirányítási rendszerek)

  • Vizsgálatok: csak az azonos módon elvégzett vizsgálati eredmények hasonlíthatóak össze egymással (fémek szakítóvizsgálata).

  • Választékrendezés: gazdaságos méretsorok kialakítása oly módon, hogy azokkal széleskörű vevői igényeket lehessen kielégíteni (csavarok).

  • Biztonság: alapvető követelmény, hogy a termék ne veszélyeztesse a fogyasztó személyi biztonságát, egészségét és vagyonát (érintésvédelem).

  • Környezetvédelem: a termékek és azok működése ne károsítsa a természetet, ami társadalmi érdek (zöld kártya)


A szabványok fajtái 

  • alapszabvány

  • terminológiai szabvány

  • vizsgálati szabvány

  • termékszabvány

  • módszertani szabvány

  • szolgáltatási szabvány

  • interfész szabvány


Nemzetközi szabványügyi szervezetek

  • ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet,

  • IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság.

  • Európai szabványügyi szervezetek:

  • CEN: Európai Szabványügyi Bizottság,

  • CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság,

  • ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet.


Európai szabványosítási szervezetek – általuk kiadott szabványok

  • CEN (Comité Européen de Normalisation)

  •             az unión belül érvényes szabványokat bocsátja ki a tagországok egyetértésével

  • EN (európai szabvány), HD (harmonizált dokumentum) és ENV (európai

  • előszabvány) jelzésekkel.

  • CENELEC (Comité Européen de Normalisation Électrotechnique)

  •             az EN jelzésű villamos ipari szabványokat adja ki.

  •             ETSI (Eurpean Telecommunications Standards Institute)

  •             Az ETS jelzésű távközlési szabványokat bocsátja ki.


Szabványjelek

  • ISO                             Nemzetközi szabvány

  • EN                              Európai szabvány

  • MSZ EN                     Európai Uniós szabvány honosítása.

  • MSZ ISO                    Nemzetközi szabvány honosítása.

  • MSZ IEC                    Nemzetközi szabvány honosítása.

  • MSZ EN ISO              Olyan nemzetközi szabvány, amit az unió is elfogadott.


Néhány ország nemzetközi szabványjele

  • ASA              USA                                     ANSI              USA

  • API, SAE      USA (olajok)                        ASTM             USA (anyagvizsgálat)

  • BS                 Nagy Britannia                    DIN                 Németország

  • NF                 Franciaország                     UNI                 Olaszország

  • JIS                 Japán                                 ÖNORM         Ausztria


Szabványok

  • Európai szabványokat elfogadja:

  • CEN- Európai Szabványügyi Bizottság

  • CENELEC- Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság

  • ETSI- Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

  • Tagállami bevezetés szüks.: EN MSZ EN ; ISO EN ISO MSZ EN ISO


A szabványok kapcsolódása.

  • Amennyiben a magyar szabvány megegyezik valamely nemzetközi szabvánnyal, akkor annak a szabványosítási szervezetnek a betűjele is szerepel a szabványban.


Magyar szabványok hivatalos jelölése

  • a nemzeti jel                                        MSZ

  •          a megkülönböztető sorszám             63

  •          egy szabványon belüli szabvány        63-1

  •          a kibocsátás éve                                 :1985

  • Ágazati szabvány jelölése: MSZ-09-57.0033:1990


ÚJ MEGKÖZELÍTÉS

  • 85/c 136/01 Tanácsi Határozat a technikai harmonizációval és a szabványokkal kapcsolatos új megközelítésről - 1985. május 7., OJ, c267, 1985. VI. 04.)

  • – A jogszabályok összehangolása az EU Alapszerzõdésén alapuló irányelvek útján lényeges biztonsági követelmények (vagy egyéb közérdekû követelmények) összehangolására korlátozódik, olyanokéra, amelyeket a piacra kerülõ terméknek ki kell elégítenie, és ennek alapján az ilyen terméknek szabad mozgást kell élveznie az egész Közösség területén.– Azoknak a mûszaki elõírásoknak a kidolgozását, amelyekre azért van szükség, hogy olyan termékek kerüljenek elõállításra és piacra, amelyek kielégítik az irányelvekben meghatározott lényeges követelményeket, figyelembe véve ugyanakkor a technika mindenkori állását, a szabványosítás terén illetékes szervezetekre kell bízni.– Ez utóbbi mûszaki elõírások nem kötelezõek, megtartják „önkéntes szabvány” státusukat.– Ugyanakkor azonban a nemzeti hatóságok kötelesek elismerni, hogy a harmonizált szabványok (vagy átmenetileg nemzeti szabványok) szerint gyártott termékekre nézve fel kell tételezniük ezek megfelelését az irányelvekben meghatározott „lényeges követelmények”-nek.


Harmonizált szabvány fogalma

  • Európai Bizottság által az 1998. június 22-ei , 98/34/EK irányelv alapján

  • kidolgozott szabványok.

  • A szabvány és valamely irányelv egy vagy több előírása – mint követelmény(ek) – közötti összhangot már a szabvány kidolgozásánál figyelembe vették.

  • Harmonizált szabvány pl. MSZ EN 12100 sorozat (Gépirányelv)

  • Nem harmonizált szabvány pl. MSZ EN 131-2

  • Z (tájékoztatás) mellékletben kerül közlésre.

  • Harmonizált szabvány: irányelvben megfogalmazott követelmények teljesítését segíti elő

  • Minden harmonizált szabvány európai szabvány, de nem minden európai szabvány harmonizált szabvány


  • II. Magyar előírások a szabványokról


1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról

  • 4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

  • 6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.

  • (2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.

  • 16. § Az MSZT szervei:

    • a) a közgyűlés,

    • b) a Szabványügyi Tanács,

    • c) a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok,

    • d) a pénzügyi ellenőrző bizottság,

    • e) az ügyintéző szervezet.


SZABVÁNYOK ÖNKÉNTES ALKALMAZÁSA

  • Nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény értelmében [6. § (1)] a nemzeti szabványok alkalmazása

    • önkéntes


A nemzeti szabvány alkalmazása az egyes időszakokban 

  • 19/1976. (VI. 12.) MT rendelet (kötelező)

  • 78/1998. (XI. 16.) MT rendelet (kötelező)

  • 42/1994. (III. 25.) Korm. rendelet (önkéntes, de lehet kötelező)

  • 1995. évi XXVIII. törvény alapszövege (önkéntes, de lehet kötelező)

  • 1995. évi XXVIII. törvény alapszövege (önkéntes)

  • AZ ÖNKÉNTES SZABVÁNYOK EGY MEGFELELŐ, LEHETSÉGES, DE NEM KÖTELEZŐ MŰSZAKI MEGOLDÁST KÍNÁLNAK.


A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása

  • 8. § (1) Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást.

  • (2) Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg.


A szabványosítás célja (1995. évi XXVIII. törvény)

  •             A törvény szerint a nemzeti szabványosítással elő kell segíteni:

  • az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását,

  • a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben,

  • a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását,

  • a műszaki fejlesztés eredményeinek széleskörű bevezetését,

  • az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot,

  • a megfelelőség tanúsítás követelményrendszerének kialakítását,

  • a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését.


  • III. Szabványok a munkavédelemben


Mvt szabvány

  • 11. § A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.


Szabvány szerint

Jogszabályi követelmény teljesül

Nem szabvány szerint

Egyenértékűség igazolása

Nem egyenértékű

Nem teljesül a jogszabályi követelmény

Nem szabvány szerint


Mvt szabvány (folytatás)

  • 23. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

  • 47. § A munkavégzésre, a munkafolyamatokra, a munkahelyre, a technológiára, a munkaeszközre, az egyéni védőeszközre és a védőitalra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály, Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza.


MSZ EN ISO 12100-1:2004 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei.

  • 1. rész: Fogalom meghatározások, módszertan.

    • az A típusú szabványok (a biztonsági alapszabványok) azokat az alapfogalmakat, kialakítási elveket és általános szempontokat tartalmazzák, amelyek minden gépre alkalmazhatók;

    • a B típusú szabványok (a biztonsági csoportszabványok) egy biztonsági szempontot vagy a biztonsági berendezés egy olyan fajtáját tárgyalják, amelyek a gépek egy nagyobb csoportjához használhatók:

      • a B1 típusú szabványok meghatározott biztonsági szempontokra (pl. a biztonsági távolságokra, a felületi hőmérsékletre, a zajra) vonatkoznak;

      • a B2 típusú szabványok a biztonsági berendezésekre (pl. a kétkezes kapcsolásra, a reteszelő-berendezésekre, a nyomásra érzékeny berendezésekre, a védőburkolatokra) vonatkoznak;

    • a C típusú szabványok (a gép biztonsági szabványai) részletes biztonsági követelményeket tartalmaznak egy meghatározott gépre vagy a gépek egy meghatározott csoportjára.

  • Ez a szabvány A típusú szabvány.

  • Amikor egy C típusú szabvány eltér az e szabvány 2. részében vagy egy B típusú szabványban tárgyalt egy vagy több intézkedéstől, akkor a C típusú szabvány elsőbbséget élvez.


Gépekre vonatkozó harmonizált szabványok osztályozása


MSZ EN 414:1994 Gépek biztonsága. A biztonsági szabványok tartalmi és alaki követelményei

  • 5.4. A veszélyek és a veszélyhelyzetek azonosítása

  • Az A. mellékletben található jegyzék figyelembe­vételével:

    • a) Azoknak a veszélyeknek az azonosítása, amelyeket csupán a gép okozhat (lásd az EN 292-1 4. fejezetét).

    • b) Azoknak a veszélyes tereknek és üzemi körül­ményeknek az azonosítása, amelyek valami­lyen veszélyt okozhatnak.

    • c) Azoknak a helyzeteknek az azonosítása, amelyek olyan veszélyekhez vezethetnek, amelyek sérülést vagy egészségkárosodást okozhatnak (lásd az EN 292-1 4. fejezetét).

  • 5.5. Az egyes veszélyek okozta kockázat értéke

    • (Lásd az EN 292-1 6. fejezetét és az EN ... "Gépek biztonsága. Kockázatértékelés" című szabványt) Az EN... "Gépek biztonsága. Kockázatértékelés" című szabvány előírásai a következők:

      • a) Meg kell becsülni, hogy milyen nagy a sérülés vagy egészségkárosodás bekövetkezésének valószínűsége (lásd az EN 292-1 6.2. szakaszának a) pontját).

      • b) Értékelni kell a sérülés vagy az egész­ségkárosodás előre látható súlyosságát (lásd az EN 292-1 6.2. szakaszának b) pontját).

      • c) Azonosítani és elemezni kell azokat a műszaki és emberi tényezőket, amelyek befolyásolják a kockázatot.


  • MSZ EN 414:1994 Gépek biztonsága. A biztonsági szabványok tartalmi és alaki követelményei


    MSZ EN 414:1994 Gépek biztonsága. A biztonsági szabványok tartalmi és alaki követelményei


    MSZ EN 414:1994 Gépek biztonsága. A biztonsági szabványok tartalmi és alaki követelményei


    • IV. Jogszabály és szabvány összehasonlítása,

    • szabvány angolul


    Jogszabály és szabvány összehasonlítása


    Folyamatos működésű anyagmozgató berendezések. Biztonsági követelmények. Általános előírások (MSZ ISO 1819:1998)

    • Biztonsági előírások három fejezetből állnak:

    • Előállítás (tervezés és gyártás)

    • Telepítés (elrendezés, helyszíni szerelés, üzembe helyezés)

    • Felhasználás (üzemeltetés és karbantartás)


    MSZ szabvány angolul

    • Mvt. 11. § Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.


    • V. Információs források

    • Szabványügyi Közlöny

    • Internet


    Internet hozzáférés munkavédelmi információhoz (folytatás)

    • www.mszt.huSzabványcímek elérhetőségének lépései:

    • Szabványjegyzék

    • Előfizetéses interaktív szabványjegyzék (Szabványkatalógus)

    • Ingyenes termékkatalógus (terméklista)

    • - hivatkozási szám vagy cím szerint*

    • - ICS szerinti keresés

    • 13. Környezet, Egészség. Biztonság.

    • Munkavédelem 13.100

    • Gépek 13.110

    • Védőberendezések (EVE) 13.340


    HARMONIZÁLT SZABVÁNYOK BEVEZETÉSÉNEK HELYZETE


    Hatósági felügyelet, illetve vizsgálat alá tartozó munkaeszközök


    A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere (MEBIR) az MS 28001:2003 bevezetéséhezMSZ 28002:2009


    MSZ 280014.3 Tervezés

    • A szervezetnek eljárás(ok)at kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania a veszélyek

    • folyamatos felismerésére, a kockázatok értékelésére, és a szükséges kockázat kézben

    • tartásának meghatározására.


    4.3. Tervezés4.3.1. Veszélyazonosítás, kockázatértékelés és a kockázat kézben tartásának meghatározásaAz MSZ 28001 szövege

    • A szervezetnek eljárás(ok)at kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania a veszélyek folyamatos felismerésére, a kockázatok értékelésére, és a szükséges kockázat kézben tartásának meghatározására.

    • A veszélyazonosítási és kockázatértékelési eljárás(ok)nak figyelembe kell venniük:

    • a)a rutin- és a nem rutintevékenységeket;

    • b)a munkahelyen előforduló összes személy tevékenységét (beleértve az alvállalkozókat és látogatókat is);

    • c)az emberi viselkedést, képességeket és más humán tényezőket;

    • d)azokat a (munkahelyen) kívülről származó azonosított veszélyeket, amelyek a szervezet felügyelete alatt lévő, munkahelyen belüli személyek egészségére és biztonságára káros hatással lehetnek;

    • e)a munkahely környezetében, a szervezet szabályozása alatt álló munkával kapcsolatos tevékenységből keletkező veszélyeket;

    • 1. MEGJEGYZÉS: Lehet, hogy az ilyen veszélyeket helyesebb környezeti tényezőként értékelni.

    • f)a munkahelyen található infrastruktúrát, berendezéseket, anyagokat, függetlenül attól, hogy a szervezet vagy valaki más bocsátotta ezeket rendelkezésre;

    • g)a szervezetben, annak tevékenységében vagy anyagaiban végrehajtott és tervezett változásokat;

    • h)a MEBIR módosításait, beleértve az ideigleneseket is, és azok hatásait a működésre, a folyamatokra és a tevékenységre;

    • i)bármilyen a veszélyelemzésre vonatkozó alkalmazandó jogszabályi kötelezettséget és a szükséges szabályozások bevezetését (lásd a 3.12. szakasz megjegyzését is);

    • j)a munkaterületek, a folyamatok, üzembe helyezések, a gépek/berendezések, a működtetési eljárások és a munkaszervezés megtervezését, beleértve ezek hozzáigazítását az emberi képességekhez.


    MSZ 28001:2003


    MSZ 28002 4.5.1.1.

    • E célok eléréséhez a szervezet tervezze meg, mit fognak mérni, hol és mikor mérjék,milyen mérési módszereket használjanak, és milyen felkészültségi követelmények szükségesek azoknak a személyeknek, akik a méréseket el fogják végezni (lásd a 4.4.2. szakaszt). Azért, hogy a forrásokat a legfontosabb mérésekre irányítsák, a szervezet határozza meg a folyamatok jellemzőit és a mérhető tevékenységeket, továbbá azokat a méréseket, amelyek a leghasznosabb információkat adják. Szükséges, hogy a szervezet a teljesítmény mérésére és a figyelemmel kísérésére eljárás(oka)t hozzon létre, annak érdekében, hogy megvalósuljon a mérésekben a következetesség, és hogy fokozza a kapott adatok megbízhatóságát.


  • Login