Kutatásmódszertan - esetírás

1. Kutatásmódszertan - esetírás SE Társadalomtudományi Intézet addiktológiai konzultáns szakirányú továbbképzés Borbély-Pecze Mariann – Borbély-Pecze Tibor Bors borsborbely@yahoo.com Az interjúzás, beszélgetésvezetés típusai, esetdokumentálás és esetírás

2. Feladat • Megadott irodalomból minimum 3 esetbemutatás átolvasása • Szakmai gyakorlat alapján saját eset dokumentációjának összegyűjtése és strukturált esetleírás készítése

3. Interjú vs. segítő beszélgetés • Interjú: külvilágnak szól (olvasónak, nézőnek, a kutatás céljainak stb…) • Segítő beszélgetés: • Két fél (tanácskérő és konzultáns) / vagy csoport (tanácskérő(k) és konzultáns(ok) közötti • Non-direktív • Célorientált • Problémadefinícióra • A kliens „dolgoztatására” épülő célirányos beavatkozás • Min. 3 alkalom, ülésenként 30-50 perc + 5-5 perc dokumentáció (konzultáns felkészülése és összegzése önmaga számára) • Az interjú dokumentálása is a külvilágnak szól a segítő beszélgetés dokumentálása a két fél közös munkáját segíti elő a konzultáns oldaláról • A lezárt eset bemutatását szolgálja az esetleírás ez már kifelé a szakmai közélet felé szól • Esetcsoport, intervízió, szupervízió (más és más összetétellel, más célokat szolgál!

4. A segítő beszélgetés kompetencia szintjei és tartalmi kérdései

5. A tanácsadási folyamatban három jól elkülöníthető egység van • Megismerő szakasz: az egyén megismeri a kiemelten fontos tulajdonságait. A tanácskérő önmagáról alkotott képének összetevőit strukturálja. • Fejlesztő szakasz: azoknak a képességeknek a kiemelését jelenti, amelyek segíthetnek a célok elérésében. Megalapozza továbblépési irányokat és esélyeket. • Szintetizáló szakasz: itt történik az öndefiníció megfogalmazása. A személyiség kialakít magáról egy képet, és ehhez kapcsolódnak a valódi tulajdonságai, melyeket a tanácsadási folyamatában megismert, tudatosított és megerősített.

6. A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét

7. A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét II. Forrás: Szilágyi Klára 2000

8. Kapcsolatfelvétel • Első interjú • Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével • Titoktartás kiemelése • Önmagában is terápiás lehet (érzelmek kiadása, probléma pontosítás) • Ha nem önként jelentkezik: lehet ellenséges, védekező, nem kooperatív

9. Kapcsolatfelvétel II. • Családi interjú • Első interjú alkalmával gyakran krízishelyzet azonnali beavatkozást igényel • Feladat: bátorítani a családtagokat: • Saját történet elmesélése • Konkrét események, melyek a jelentkezéshez vezették • Írják le, mondják el a drogvisszaéléshatását a fogyasztóra és család egészére nézve • Segítő: • Család stabilitásának meghatározása (támaszrendszer) • Családi coping • Egyéb családtagok szerhasználatának „kiderítése” – szerhasználatra utaló jelek keresése (különélés, csavargás, depresszió, erőszak…)

10. Bio-pszicho-szociális rendszer • Állapotfelmérés • Motivációs interjú egysége • Relapszus prevenció Állapotfelmérés: a segítő kapcsolat kiindulása Cél: • Információszerzés • Segítő kapcsolat megalapozása • Visszajelzés a kliensnek, hogy helyzetét gondolja át Módszer: • Kérdőív • Félig strukturált interjú • ASI, EuropASI

11. A segítés folyamata állapotfelmérés Haladás nyomon- követése Haladás nyomon- követése Probléma- meghatározás Kezelési terv készítése Kezelési terv készítése

12. Motivációs állapotfelmérés elemei • Miért éppen most fordult segítségért Magától/küldték; mi volt az utolsó mozzanat • Alkohol/droghasználat jellemzői • Korábbi használat (összes szer: mokar először, gyakoriság, utolsó használat) • Jelen használat – elmúlt 30 nap (hányszor, hol, milyen eredménnyel próbálta abbahagyni, miért, hol, kikkel használó) • Dependencia mértéke Tolerancia, elvonási tünetek, szociális-viselkedési repertoár • Egyéni háttér Munkahelyi, anyagi, családi, támogatórendszer, érdeklődési kör, fontos személyek, szexualitás (óvatosan!), illegális tevékenységek, jogi problémák, kockázati magatartások

13. Motivációs állapotfelmérés elemei II. • Szomatikus problémák Társuló betegségek (HIV, Hep. szűrések) Egyéb betegségek • Pszichiátriai zavarok Depresszió, szorongás, öngyilkossági gondolatok, hallucinációk Kezeléstörténet (hányszor, hol, milyen eredménnyel) • Motivációs állapotfelmérés Prochaska-DiClemente • Önjellemzés Erősségek-gyengeségek, célok, kapcsolatok, coping Önéletrajz íratása, mit vár a terápiától, jövőtől

14. Motivációs állapotfelmérés Motiváció – annak valószínűsége, hogy a kliens mennyire lép be, mennyire elszánt a változásra. Motivációs interjú, mint technika Alap: Prochaska-DiClemente felépülési modell • mutatja, hol tart a kliens a változás folyamatában • Hangsúly: nem a kialakuláson, a folyamaton és befejezésen van • Kémiai és viselkedési addikciók esetében is használják • = a változás modellje

16. Prekontempláció (elszánás előtti állapot) Élvezi a használatot – nem akar változni Kételkedés felkeltése, kockázatészlelés növelése • Kontempláció (elszánás) Egyre inkább tudatában van testi, lelki, szociális ktsgeknek, de még ambivalens Egyensúly felborítása, a nem-változás kockázatainak erősítése • Előkészület Tudja, hogy a ktsgek meghaladják az előnyöket, előkészületeket tesz az akcióra Célok meghatározásának segítése, hozzá a megfelelő eszközt

17. Akció Aktív lépések a leszokás/mérséklés irányába terápiába vonás • Fenntartás Anyaghasználat megváltoztatása (mérséklés, elhagyás) relapszus prevenció, visszaesést megelőző stratégiák meghatározása • Relapszus (visszaesés/csúszás) segíteni, hogy csak visszacsúszás legyen, kezdje újra a folyamatot, ne ragadjon meg a stádiumokban

18. Motiváció • A motiválás fontos elemei • Bizalomteli kapcsolat • A változás különbségeinek tudatosítása – eredmények • Empátia, kongruencia • Csapdák: • Kérdés-felelet • Konfrontáció, tagadás • Szakértői csapda • Címkézés • Túl korai fókuszálás • hibáztatás

19. Motiváció II. • Eredményesség alapelvei • Empátia kifejezése • Diszkrepancia kialakítása(előnyök-hátrányok) • Megfelelő célok találása • Krízis kezelés • Vitatkozás elkerülése • Ellenállás kezelése • Önbizalom támogatása

20. Egyéb technikák: • Nyitott kérdések • Folyamatos összegzés • Gyakori visszakérdezés – tisztázás • Figyelem, érdeklődés kifejezése • Optimizmus • Megerősítés kérése • Aggodalom kifejezése

21. Egyéni kezelési terv készítése • A társas kapcsolatok, támaszok javítása • Változásra való képesség iránti bizalom • A változást sürgető okok azonosítása • Alternatív tevékenységek kialakítása • Visszacsúszás megakadályozásának megtanulása • Kezelési/ellátó intézmények ismerete • Team munka megszervezése

22. Egyéni kezelési terv készítése II. • Nap megtervezése – a kiesett idő kitöltése fontos! • Visszacsúszás – dolgozni kell vele, értékelni és tanulni belőle • Krízis állapotában (fizikai, pszichés, szociális) lehet hatni a kliensre • Terápiás illeszkedés: a terápia feleljen meg a kliens állapotának • Cél: - absztinencia (életstílus alakítása) - ártalomcsökkentés (egészségi állapot, tünetek kezelése, családi probl. megoldása, lakhatás…) - relapszus prevenció

23. Az esetbemutatás főbb szerkezeti elemei • a kliens demográfiai adatai – a kliens anonimizálása (maszkolása) • a beszélgetés körülményei, okainak bemutatása, az ellátó környezet és a körülmények jelenlegi életkörülmények • a probléma definiálása (jellemzően azonos az első/ második találkozás tartalmával) • családtörténet • gyermekkor és ifjúkor (családi szerepek) • a kliens érdeklődése, hobbik, • környezet • szomszédok • munkatársak • barátok • párkapcsolat • személyes tulajdonságok, túl kell haladni az objektív tények leírásán pl. van szakmája mert van OKJ-s bizonyítványa: tudja is végezni, szeret is stb… kiegészítjük a leírást a segítő beszélgetésben megdolgozott tapasztalatokkal • szerrel vagy viselkedési addikcióval való kapcsolat • a kliens szubjektív érzései, meglátásai • objektív visszajelzések (pl. elküldték a munkahelyéről, elhagyták, megbírságolták, stb..) • viszonya a joggal • a segítő beszélgetés/ interjú alatt milyen volt a kliens viselkedése • megállapodás – tennivalók – a kliens házi feladatainak bemutatása és összevetése a problémadefinícióval • problémás területek, beavatkozási pontok • a kliens jövőképe (nem a segítőé!) • az esetbemutatás lezárása, az adott eseten túlmutató általános szakmai feladatok megfogalmazása További elemzési szempontok összefoglalva a kurzuskönyvből Gladding, Samuel (ford Fonyó-Pajor) Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből forrás: 137-138 old.

24. Irodalom • Addiktológiai konzultáció a gyakorlatban Kék Pont, Budapest 2002 • Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás, mint professzió Kollégium Kft, Budapest 2000, 100-159, 201-228 old. • Borbély Tibor Bors Esetmunka, szervezet, diszfunkciók Esély 2000/5 http://www.esely.org/kiadvanyok/2000_5/borbely.pdf • Seidman, Irving Az interjú, mint kvalitatív kutatási módszer Pedagógus Könyvek/ Műszaki Könyvkiadó KMK 5. Budapest 2002 • Cavanagh, Michael A konzultáció folyamata = Addiktológiai szöveggyűjtemény HIETE, Budapest 1995 113-184 old. • Propszt Emma Játszma és veszélyeztetettség = Máté Zsolt- Szemelyácz János szerk. Az iskolai szociális munka kézikönyve Indít Könyvek II. kötet Pécs, 2009 110-114 old • Borbély és mtsai. 2009 Szakmai protokoll a pályaorientációs tanácsadók számra FSZH, TÁMOP 2.2.2. • Solt Otília: Interjúzni muszáj 1998 • A Szociális Szakmai Szövetség honlapja www.3sz.hu A diasorozat elérhető: www.peczemariann.net16.net címen