Az informatikai alapfogalmak

1. Az informatikai alapfogalmak

2. Alapfogalmak • Számítógép Számítógépnek nevezzük azokat az elektronikus és elektromechanikus gépeket, amelyek program által vezérelve adatok befogadására, tárolására, visszakeresésére, feldolgozására és az eredmény közlésére alkalmasak. • Program Programnak nevezzük azt a véges számú lépésből álló utasítássorozatot, amely a számítógép működését a kívánt feladat megvalósításának megfelelően vezérli.

3. Alapfogalmak • Hardver A hardver a számítógép elektronikus és mechanikus eszközeinek összessége. Ebbe a fogalomkörbe beletartoznak a különféle kiegészítő eszközök és tartozékok is. (CPU, Memória, Alaplap, Háttértárak, Perifériák, Kábelek, Csatlakozók) • Szoftver A szoftver a számítógépet működtető programok (rendszerszoftverek) és a számítógépen futtatható programok (alkalmazói szoftverek) összessége. Ide tartoznak még a számítógépen tárolt adatok és a kapcsolódó dokumentációk is.

4. Alapfogalmak • Kompatibilitás A hardver vagy szoftver szóval kapcsolatosan gyakran felmerül a kompatibilitás fogalma. Például két számítógép akkor hardverkompatibilis, ha azonos funkciókat ellátó részegységeik egymás között kicserélhetők; abban az esetben szoftverkompatibilis, ha az egyik számítógépen futó program minden módosítás nélkül futtatható a másik számítógépen is. Két szoftver akkor kompatibilis, ha az egyik szoftverrel készített adatokat a másik szoftver is kezelni tudja. Amennyiben csak hardveres kompatibilitásról beszélünk, az kizárólag a hardvereszközök, a szoftveres kompatibilitás pedig kizárólag a szoftverek - programok és adatok - cserélhetőségét, átvihetőségét jelenti.

5. Adattárolás mértékváltásai

6. Szoftverek

7. Szoftverek: • A számítógépet működtető programok (rendszerszoftverek) és • a számítógépen futtatható programok (alkalmazói szoftverek) összessége. • Ide tartoznak a számítógépen tárolt adatok és a kapcsolódó dokumentáció is. A szoftvereket funkciójuk (ellátandó feladatok) szerint három fő csoportba soroljuk: • A rendszerszoftver (operációs rendszer) • A rendszerközeli szoftver • A felhasználói szoftver

8. 1. A rendszerszoftver (operációs rendszer) • Főbb feladatok: • kapcsolattartás a felhasználóval, • a többi programok indítása, futtatása, befejezése, • hiba- és kivételkezelés, • adatvédelem biztosítása (felhasználó név – jelszó), • futó programok közötti kapcsolat biztosítása (vágólap), • egységes felület biztosítása a programok számára, • a gépen használható programok meghatározása • erőforrások kezelése (pl.: nyomtató; háttértár) Operációs rendszer nélkül a számítógép nem használható.

9. Az operációs rendszerek csoportosítása • A futtatható programok száma szerint: • egytaszkos, vagy (klasszikus DOS) • multitaszkos. (Windows XP, Linux) A futó alkalmazásokat taszkoknak nevezzük. • A felhasználók száma szerint: • egyfelhasználós; • többfelhasználós. (gép bekapcsolás-felhasználó bejelentkezése) • Felhasználás célja szerint: • munkaállomás (workstation) • kiszolgáló (szerver) számítógép

10. DOS Karakteres felület • Kezelése főleg billentyűzettel, parancsok beírásával történik. • Listázás : DIR parancs. • Navigálás: CD parancs. Windows Grafikus felület • Kezelése főleg egérrel és ikonok segítségével történik. • Listázás: automatikus. • Navigálás: kattintásos elv. Felhasználóifelület szerint:

11. (GUI - Graphical User Interface)grafikus felhasználói felület • számítógép vezérlésére parancsok helyett ikonokat, ablakokat és rajzos elemeket használ • menük • egér használata • használata egyszerűbb, gyorsabb • Fogd és vidd módszer (Drog and drap)

12. A PC-s operációs rendszerek • DOS (Disk Operating System) 1981 egyfelhasználós, egytaszkos, karakteres felületű operációs rsz. • Microsoft Windows A PC-ken a legelterjedtebb operációs rendszer. • OS/2 (IBM cég, 2006 rsz.támogatás vége) • Mac OS (Apple cég fejlesztette, Macintosh gépeken működik) • UNIX, Linux (1991: helsinki egyetem másodéves hallgatója, Linus Torvalds kezdte fejleszteni a nagygépes Unix operációs rendszer mintájára. multitaszkos, többfelhasználós és karakteres felületű volt, de ma már grafikus változata is van.)

13. Microsoft Windows • Windows 1.0 1985 • Windows 3.0; 3.1; 3.11: grafikus felületű, multitaszkos operációs rendszer, mely csak grafikus felületet biztosított a DOS-hoz (nem önálló op. rsz.) • Windows NT 1.0 1993: valódi többfelhasználós operációs rendszerként elsősorban vállalati felhasználás céljára otthoni felhasználás Windows 95 Windows 98 Windows ME (millennium Edition) vállalati felhasználás Windows 2000 Windows XP (eXPerience) 2003 Windows Vista 2007 Windows 7 (Vienna) 2009 Midori

14. 2. A rendszerközeli szoftver A rendszerközeli szoftverek az operációs rendszer működéséhez nem elengedhetetlenül szükségesek, de annak használatát megkönnyítik, a rendszer biztonságát jelentős mértékben megnövelik. A)Segédprogramok(utility): • víruskereső és -irtó programok(pl.: Panda Antivirus, VirusBuster, F-PROT, eTrust Antivírus, a McAfee VirusScan, a TBAV, az InoculateIT vagy a Norton AntiVirus, NOD 32 Antivirus System) • tömörítő- (WinZip, RAR) • fájlkezelő(Norton Commander, Total Commander) • lemezkarbantartó(Norton Utilities; Pctools) B) fejlesztői szoftverek: • programnyelvek(Basic, Pascal, C, Perl) • fordító-, értelmezőprogramjait és fejlesztői környezetét (C++, Visual Studio, Delphi)

15. 3. A felhasználói szoftver Konkrét felhasználói területekhez kapcsolódó szoftverek, amelyek egy-egy feladat vagy feladattípus elvégzéséhez készültek. Összességében a szoftveripar legnagyobb üzletága a felhasználói szoftverek fejlesztése. • B) Egyedi célú: • a speciális igényeket kielégítő, konkrét cél érdekében készülő, általános célra nem alkalmazható programok • Csak a megrendelő számára fontos feladat elvégzésére készülnek. • A közel azonos funkciójú általános célú szoftverekhez képest az ára többszörös, mivel itt a fejlesztés költségét nem lehet több vevő között szétosztani. • pl.: banki rendszer pénzforgalmát kezelő szoftver • A) Általános célú: • Azzal a szándékkal készülnek, hogy egy meglévő problémához, feladathoz sokak által használható megoldást szállítsanak. • Hátránya, hogy a felhasználók a funkciók jelentős részét nem fogják kihasználni (mindenki más-más részét nem használja), míg betanulásuk hosszabb időt vesz igénybe. • A nagy példányszám miatt viszont olcsók. • játékprogramok, • szövegszerkesztő, • táblázatkezelő, • nyilvántartó-programok, • grafikai programok (kép-, hang, videoszerkesztő programok)

16. A szoftverek verziói • első publikus változata az 1.0 verziószámot kapja • nagyobb fejlesztések (program alapjait érintő változások)→verziószám egész számjeggyel történő változtatása pl.: 2.0 • kisebb fejlesztéseket vagy javításokat végeznek egy szoftveren→a verziószámok nem egész számjeggyel változnak pl.: 1.1 • Egyes esetekben a nem egész számjegyű tagokból több is szerepel a verziószámban.pl.: 3.1.2. • A Microsoft 1995-től kezdődően bevezette a programok egyes verzióinak évszámokkal történő megkülönböztetését. Majd később (2000) különböző fantázianevek rövidítései jelentek meg.

17. Operációs rendszer

18. A Windows mindennapi használata • Az operációs rendszer indítása • Az operációs rendszer állandó részének betöltődését rendszerindításnak vagy rendszerbetöltődésnek („bootolásnak”) nevezzük. • Programok indítása • Közvetlenül: Asztalon lévő parancsikon/Start menü • Társítás: helyi menü/társítás

20. Rendszerikonok: az operációs rendszerhez tartozó programok indításához. • Mappák: dokumentumainkat, programjainkat, műveinket tartalmazó gyűjtők • Parancsikonok: gyakran használt programjaink indításához • Tálca: a futó programok közötti váltáshoz, indításához, néhány tulajdonság beállításához • Startgomb(bal alsó sarok): rákattintás után megjelenik a Start menü, amellyel elindíthatjuk programjainkat, beállíthatjuk a grafikus felület megjelenését stb. • Tálca(Toolbar): A Start gombot is tartalmazó (alapértelmezésként) szürke (beállításfüggő a szín, pl. itt kék) sáv. A tálcán válthatunk a futó programok között, elvégezhetünk néhány alapvető beállítást (hangerő, billentyűzet, idő, stb.). A tálca áthelyezhető és átméretezhető. • Asztal (Desktop): Az asztal a munkaterület, amely tartalmazza a gyakran használt programok indításához szükséges ikonokat (parancsikonok), az operációs rendszer néhány szolgáltatásának indító ikonját (rendszerikonok), a programjaink, dokumentumaink gyors megtalálásához szükséges mappákat, de elhelyezhetünk ideiglenesen rajta egy-egy éppen használt dokumentumot vagy adatállományt is. Az asztal háttere, színeinek beállítása ízlés szerint módosítható. Felépítése gépenként, sőt több felhasználós környezetben személyenként is eltérhet.

21. Legfontosabb egérműveletek • Rámutatás: Az egér nyilát egy adott ikonra toljuk. Gyakran ilyenkor megváltozik az ikon, vagy az egérkurzor; vagy megjelenik egy tájékoztató felirat. • Kijelölés (bal gomb 1x): Rámutatás után az egér bal gombjával egyet kattintunk. • Húzás (vonszolás): Egy ikonra rámutatunk, majd az egeret lenyomott bal gomb mellett toljuk. Ilyenkor a kijelölt ikon követi az egérkurzort. • Kattintás a jobb gombbal: Rámutatás után jobb gombbal való kattintásra megjelenik a „Környezet-érzékeny menü”, más néven helyi, vagy gyors menü. Itt választhatunk az adott objektum leggyakoribb lehetőségei közül. • Kettős kattintás a bal gombon/Indítás: Rámutatás után rövid időn belül kétszer kattintunk az egér bal gombjával, ennek hatására a kiválasztott program elindul.

23. Tálca és a Start menü tulajdonságai

24. Váltás futó programok között (aktív ablak) • Tálca • ALT+TAB • CTRL+ALT+DEL (feladatkezelő) A Windows rendszerben azt az ablakot, amelyen dolgozunk, aktív ablaknak nevezzük. Egyszerre csak egy ablak lehet aktív. Program bezárása • rendszerikon • tálcán: jobb egér gomb - helyi menü Bezárás gomb • ALT+F4 (forró) billentyűkombináció

25. Windows bezárása

26. Meghajtók, mappák, fájlok • A számítástechnikában az adatállományokat fájl (állomány)oknak nevezzük, melyeket a nevük azonosít. • A mappák (könyvtárak) valamely szempont szerint összetartozó fájlokat és mappákat tartalmazó gyűjtők, melyeket a nevük azonosít. • Egy könyvtárban nem csak fájlok, hanem további könyvtárak is lehetnek. Ezeket alkönyvtáraknak hívjuk. Egy könyvtárnak több alkönyvtára is lehet. • Azt a könyvtárat, amely nem része egyetlen könyvtárnak sem, főkönyvtárnak vagy gyökérkönyvtárnak nevezzük. A könyvtárak könyvtárrendszert alkotnak.

27. Mappák, fájlok neve • A mappák, fájlok neve lényegében tetszőleges, de maximum 255 karakter. • Nem tartalmazhatja a : vessző ?*/\:<>„ karaktereket. • Érdemes olyan nevet választani, ami a tartalmára utal. • A fájlok nevepontot is tartalmaz, ám az utolsó pont utáni részt kiterjesztésnek nevezzük, s ez a fájl adatainak típusára utal. Ez általában 3 betűs, de lehet ettől eltérő is, akár 2 vagy 4. • A Windows rendszerben a fájl neve előtt mindig egy kis ábrát, ikont látunk, amelynek alakját a kiterjesztés határozza meg. • Gyakori, hogy a kiterjesztés már nem is jelenik meg, mivel a program ikonja már azonosítja a file típusát. • A rendszer nem tesz különbséget a kis- és nagybetűk között. ( A Linux igen!)

28. Leggyakoribb fájlkiterjesztések • EXE, COM, BAT – futtatható program • BMP, GIF, JPG, JPEG, PNG, TIF, WMF, TGA, PCX, ODG – kép (tömörített képek: GIF, JPG, PNG) • AVI, MPEG, WMV – mozgókép, film • WAV, SND, WMA, MID, AU, MP3 – hang • HTM, HTML – internetes dokumentum • TXT – formázatlan (egyszerű) szöveg (jegyzettömb) • RTF, DOC, ODT – formázott szöveg (WordPad, Word) • XLS, XLC, XLT, WKS, WQ1, ODS – táblázat • DBF, MDB – adatbázis • ZIP, ARJ, RAR, ACE, LHA – tömörített állomány • PAS – Pascal nyelvű forrásprogram • PPT, PPS, ODP – prezentáció • PRN, PS, EPS – nyomtatófájlok • TMP – ideiglenes munkafájl • BAK – biztonsági másolat • CLP – vágólaptartalom • ODF - képletszerkesztő A fájlok kiterjesztését tetszőlegesen megváltoztathatjuk, attól még a típusa nem változik meg! Csak a vastagítottakat kell tudni!!!

29. File-ok mentése A fájl mentése előtt meg kell adni a • file nevét, • azt a helyet (meghajtó+könyvtár), ahová tenni szeretnénk, • a fájl típusát.

30. Meghajtók A háttértárolókat kezelő eszközöket meghajtónak nevezzük, melyeket a Windows rendszerben egy betű azonosít. Ez a betű az eszközt azonosítja, nem a benne lévő tároló, hiszen egy adott eszközben a tároló cserélhető! Azonosítók: (A meghajtókat azonosító betűk kiosztása szabványos) • A: az első floppy • B: a második floppy (ha van) • C: az első winchester • D: a második winchester • A CD-meghajtóra a soron következő betűjelet szoktuk használni, melyet követnek a cserélhető lemezek (pl.: pendrive). • A hálózatba kötött számítógépekben még hálózati meghajtókat is találunk, amelyek azonosítására az ábécé további betűit használjuk.

31. Másolás, mozgatás • Forrásmappának nevezzük azt a mappát, ahonnan és célmappának ahová másoljuk a fájlokat. (CTRL+C, CTRL+V) • Fájlok és mappák mozgatása azt jelenti, hogy a mozgatandó fájlokat ill. mappákat a forrásmappából töröljük. (CTRL+X, CTRL+V) Csoportos kijelölés: • Összefüggő: • Shift+ egér bal gombjával való kattintás a kijelölendő tartomány első, és utolsó elemén • „Téglalap húzás” • Összefüggéstelen: Ctrl+bal egér gomb Küldés: • Másolás speciális esete; célmappa a Windows által előre adott hely (A:/, Dokumentumok, e-mail, pendrive); helyi menü

32. Windows alkalmazások • jegyzettömb • Wordpad • Számológép • Paint • Windows Intéző • CD-lejátszó • Médialejátszó