1 / 16

Európai Unió és Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei

Európai Unió és Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei. Készítette: Molnár Gábor.

romney
Download Presentation

Európai Unió és Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Európai Unió és Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei Készítette: Molnár Gábor

  2. Az EU Közlekedési Minisztereinek Tanácsa 2001-ben közzétette a 2010-ig szóló közlekedéspolitika Fehér Könyvét. Az Unió közlekedés politikai koncepciójának legfőbb alapját a Transz-Európai Hálózatok (Trans European Network, röviden TEN) fejlesztési programja jelenti, amely magába foglalja a közlekedésnek, a távközlésnek és az energiának az Európai Unión belüli távlati fejlődési paraméterit. Az Európai Unió közlekedéspolitikájának fő elemei

  3. Célkitűzések: •  társ. gazd., környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható, egyensúlyban lévő közlekedési rendszer létrehozása •  újonnan csatlakozó(ott) országok bekapcsolása •  perifériák jobb elérhetősége (páneurópai közlekedési hálózat)

  4. Prioritások: •  regionális egyenlőtlenségek csökkentése •  szűk keresztmetszetek megszűntetése •  torlódások mérséklése •  közlekedési. módozatok közti egyensúly helyreállítása •  közl. pol. középpontjába a használókat állítani •  válasz a közl. globalizációjának kihívásaira

  5. Közúti közlekedés • Az áruszállítás tovább fog növekedni, míg a személyforgalom növekedése a csatlakozó országok belépésével lesz érzékelhető. A Fehér Könyv főként e problémák mentén próbál megoldásokat javasolni a közútra vonatkozóan: • Módok közötti egyensúly eltolódás • A forgalmi közlekedési torlódások kiküszöbölése • A használók a közlekedéspolitika középpontjában • A közlekedés globalizálásának kezelése

  6. Vasút • A Fehér Könyv a vasút újraélesztését tekinti fő mottójának. Ehhez szükséges, hogy a modern és az elavult eszközök jelenlegi keveredése megszűnjön, hiszen léteznek nagy teljesítményű gyorsvasút hálózatok, és elavult, mindig késő szerelvények. Ma a vasúti személy- és áruszállítás gyakorlatilag állami monopólium. A versenyképesség fenntartásához szükséges az állam fokozatos kivonulása a vasúti szállítás piacáról A cél tehát a pálya és szállítási szolgáltatások szétválasztása. Megnyílik a Transz-Európai Vasúti Áruszállítási Hálózat (Trans-European Rail Freight Network –TERFN), mely lényegében a főbb vonalak számára szabaddá teszi a nemzetközi szállítást.

  7. Légi közlekedés • Az egységes európai légi közlekedési szabályozás ma még várat magára, pedig igen fontos kéréseket kellene szabályoznia. Az Unió légi forgalmi szabályozási rendszere a túlzott felaprózódástól szenved, mely megnöveli a járatok késését, üzemanyag veszteséggel jár. Folyamatosan növekszik a légi közlekedés részesedése, hisz gyors és biztonságos, ezért szükséges a légi forgalom irányításának integrálása, az egységes európai égbolt kialakítása.

  8. TengerhajózásA tengerhajózást, hasonlóan a légi közlekedéshez a Római Szerződésben a többi közlekedési ágtól elkülönülten kezelik. A tengeri szállítás jelentősége az Unión belül egyre inkább növekszik, hiszen ez a szállítási mód valós alternatívája lehet a közúti infrastruktúra torlódásának, és a vasúti hálózatok hiányának. A rövid távú tengeri szállítást integrálni kell a TEN rendszerébe, és mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy a tengeri szállítást követően vízi úton, vagy vasúton szállítsák tovább az árukat. Ehhez elsősorban a folyami és tengeri kikötők bővítésére és a tengeri és folyami hajózás irányítási rendszereinek fejlesztésére van szükség.

  9. Belvízi hajózás • Az Európai Unió hatalmas természeti kinccsel, folyók sűrű hálózatával rendelkezik. A folyókat és vízgyűjtő területeiket csatornák kötik össze, mára a Duna- Rajna-Majna csatorna is használhatóvá vált, tulajdonképpen egy vízi „autópályát” valósítva meg a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. A belvízi szállítás olcsó, hatékony és környezetkímélő. számos olyan hátrány van, amit sürgősen fel kell oldani: nem megfelelő vízszintjelző, a hidak magassága, a hajózsilipek működése, az átrakó berendezések hiánya.

  10. Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei • A közlekedés-fejlesztés területén hat prioritási tengelyt határoztak meg: • Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása •  Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása •  A térségi elérhetőség javítása •  Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése • A városi és az agglomerációs közösségi közlekedés környezetkímélő fejlesztése: • a környezetbarát közlekedési módok: a vasúti és a vízi közlekedés preferálása • a városi és agglomerációs (elsősorban kötöttpályás) közösségi közlekedés fejlesztése. • Technikai segítségnyújtás

  11. A Transzeurópai Hálózatok • A TEN (Trans-European Network - Transzeurópai Hálózatok) • A TEN három részből áll: •  TEN-T: közlekedési folyosók hálózata •  TEN-E: energiaszállítási hálózat •  eTEN: telekommunikációs hálózat.

  12. Célkitűzések: • A regionális versenyképesség növelése a gyorsabb, a biztonságosabb és olcsóbb közlekedési lehetőségek megteremtésével. •  A régiók közötti egyensúly megteremtése, amely elkerülhetővé teszi a gazdasági tevékenységek és a népesség túlzott koncentrálódását. •  A régiók környezeti állapotának javítása, illetve, ha az kedvező, megőrzése a kombinált szállítási módokkal és a környezet terhelésének csökkentésével. •  A közép-európai országok, valamint a mediterrán térség államai felé a közlekedési kapcsolatok erősítése

  13. A Magyarországon átvezető „Helsinki folyosók” Az V. folyosó a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B ág Horvátország, míg az V/C ág Bosznia-Hercegovina felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú. A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz.  A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia és Montenegró határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km.  Három repülőtér: Budapest- Ferihegy, Debrecen, Sármellék  Hét kikötő: Győr-Gönyű, Komárom, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács, Szeged A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km.

  14. 7-es: (Duna folyó) a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km repülőtér (3): Sármellék, emellett Budapest- Ferihegy, Debrecen,kikötő (7): Győr-Gönyű, Komárom, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács, Szeged 5-ös: (DNY-ÉK) (Ausztria felöl- M7-es, M3-as autópálya- Záhony felé) a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad; a főág Szlovénia (M70), az V/B és V/C ág Horvátország (M7 és M6) felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé (M3); a vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú 4-es: (ÉNY-DK-re) (Hegyeshalom, Rajka- M1-es, M5-ös autópálya-Szeged- Röszke) az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz – régiónk a Hegyeshalom-Budapest vasútvonallal és az M1 autópályával érintett; 10-es folyosó: (6 autóút=> BP-ről- Horvát országba)

  15. Az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a közlekedés kapcsolatrendszere • Az ipar, mezőgazdaság, és a szolgáltatások termelő ágazatok. • A termeléshez erőforrások szükségesek: anyag, energia, ember. Ezek rendelkezésre állásához, és a termékek eljuttatásához a fogyasztókhoz, illetve a szolgáltatások igénybevételéhez nélkülözhetetlen a közlekedés. • A közlekedés lehetővé teszi az áruk, személyek, tőke áramlását, a kereskedelmet. Ugyanakkor a közlekedés erőforrásait a termelő ágazatok állítják elő és a kereskedelem közvetíti, a kapcsolat tehát kölcsönös, oda-vissza ható, egymást feltételező.

  16. A lakosság szolgáltatások iránti igényeit kielégítő központok elérhetőségének biztosításával közvetlenül is hat az ott élők életminőségére. • Globalizálódó világunkban a közlekedés kontinenseket, országokat, régiókat köt össze. Hazánkat bekapcsolja Európa és a világ vérkeringésébe. A közlekedés önmagában is globális rendszernek tekinthető, hiszen mindenféle konkrét politikai, gazdasági helyzettől függetlenül ezek a folyamatok a határoknál nem álltak meg.

More Related