A kerettantervek Kaposi József

1. A kerettantervek Kaposi József Budapest 2012. szeptember 28.

2. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet 2012. május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 október Pedagógiai program/ helyi tanterv 2012. október-december

3. Kerettantervi kutatás

4. Kerettantervi kutatás Főbb területek: • A tartalmi szabályozás vizsgálata • Hazai folyamatok • Nemzetközi kitekintés • A jelenlegi kerettantervek elemzése • Az iskolák implementációs gyakorlata • A kerettanterv-választás szempontjai • A helyi tanterv készítésének gyakorlata

5. A tartalmi szabályozás vizsgálatanemzetközi kitekintés - tendenciák • Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban) • A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések) • Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

6. A kerettantervek elemzése – következtetések • Az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formára van szükség, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre. • A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. • A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. • A differenciálás lehetőségét biztosítania kell a kerettantervnek (pl. alternatívák megjelenítése az órakeretekre, tananyagok variációjának lehetősége). • NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de ne érjen el egy tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget.

7. Az iskolák implementációs gyakorlata tapasztalatok (N = 200) • Nagy heterogenitás figyelhető meg az alkalmazott kerettantervek vonatkozásában • Az egyes kerettantervek implementációja az esetek mintegy ötven százalékában tiszta formai átemeléssel történt • A leggyakoribb módosítások az óraszámokat érintették, kisebb mértékben képzési modulok, tantárgyi programok beépítése, illetve intézményi profilhoz igazítás történt • A saját fejlesztések hosszabb távú beépülési aránya alacsony • Az iskolák implementációs gyakorlata tapasztalatok (N = 200)

8. Felhasználás A kutatási eredmények beépülnek: • a kerettantervek szerkezetének kialakításába és tartalmi elemeinek meghatározásába; • a tantárgyi bizottságok felkészítésébe; • az iskolák számára készülő, a helyi tanterv felülvizsgálatát segítő útmutatóba.

9. KERETTANTERVEK

10. KERETTANTERVEK Főbb területek: • A kerettantervek törvényi háttere • A kerettantervek szerkezete • Példák a kerettantervi tartalmakra (1-4. évfolyam) • A kerettantervi óraszámok

11. A kerettantervek törvényi háttere(NKT, NAT) „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: • a nevelés és oktatás céljait, • a tantárgyi rendszert, • az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, • a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, • továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, • és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” Forrás: Nemzeti alaptanterv

12. Az egyes kerettantervi mappák felépítése • Célok, feladatok • Fejlesztési területek – nevelési célok • Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés • Egységesség és differenciálás • Műveltségterületek és óraszámok • A tantárgyi kerettantervek értelmezése

13. A tantárgyi kerettantervek felépítése A TANTÁRGY NEVE • Tantárgyi célok, feladatok • A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben és a kulcskompetenciákban • A tantárgy sajátos fejlesztési céljai

14. Kerettantervi szerkezet

15. Magyar nyelv és irodalom 1-4.Bevezető Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. (…)

16. Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek • 1-2. évfolyamon: • Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása • Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése • Olvasás, az írott szöveg megértése 2. ‑ az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása • Olvasás, az írott szöveg megértése 3. ‑ a szövegértő olvasás előkészítése • Irodalmi k Az írástanítás előkészítése ‑ az írás megtanulásának technikai alapozása kultúra, az irodalmi művek értelmezése • Az írott betűalakok tanítása ‑ írástechnikát fejlesztő gyakorlatok • Az írástechnika fejlesztése ‑ az eszközszintű írás előkészítése • Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták • Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása • A tanulási képesség fejlesztése • Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

17. Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek 3-4. évfolyamon: • Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése • Olvasás, az írott szöveg megértése • Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése • Az íráshasználat fejlesztése • Fogalmazási alapismeretek • Szövegalkotási gyakorlatok • Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok • Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása • A tanulási képesség fejlesztése • Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

18. Magyar nyelv és irodalom 1-4.Táblázatrészlet

19. Erkölcstan 1-4.Bevezető Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.

20. Erkölcstan 1-4.Tematikai egységek 3-4. évfolyamon: • Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? • Közösségben és egyedül ̶ a társaim és én • Az osztály és az iskola • Kulturális-nemzeti közösség • A környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ • A mindenség és én – Születés és elmúlás • 1-2. évfolyamon: • Az én világom • Társaim – Ők és én • Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek • Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség • A környező világ

21. Erkölcstan 1-4.Táblázatrészlet

22. Környezetismeret 1-4.Bevezető Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét. (…)

23. Környezetismeret 1-4.Tematikai egységek 3-4. évfolyamon: • Mennyi időnk van? • Tájékozódás a tágabb a térben • Megtart, ha megtartod • Miért érdemes takarékoskodni? • Az a szép, akinek a szeme kék? • Merre megy a hajó? • Egészség és betegség • Önismeret és viselkedés • Vágtat, mint a paripa • Kertben, mezőn • 1-2. évfolyamon: • Az iskolás gyerek • Tájékozódás az iskolában és környékén • Mi van a teremben? • Anyagok körülöttünk • Hóban, szélben, napsütésben • Mi kerül az asztalra? • Élőlények közösségei

24. Környezetismeret 1-4.Táblázatrészlet

25. Kerettantervi mappák Egységes struktúrájú kerettantervi mappakialakítása történt meg: Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (külön projektben) További fejlesztések: • Nemzetiségi iskolák • alsó tagozat • felső tagozat • négy évfolyamos gimnázium • SNI kerettantervek • alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára • felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára • Két tanítási nyelvű iskolák

26. Kerettantervek: 1–4. évf. Kötelező tantárgyak • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelv • Matematika • Erkölcstan • Környezetismeret • Ének-zene • Vizuális kultúra • Életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport • Választható tantervek • Emelt szintű képzéshez: • Ének-zene • További tantervek: • Dráma és tánc • Tánc és mozgás • Készülő új tantervek • Családi életre nevelés • Sakk • Lovaskultúra

27. Kötelező minimális óraszámok 1–4. évfolyamon

28. Emelt szintű ének-zenei képzés1-4. évfolyamon

29. Kerettantervek: 5–8. évf.Kötelező tantárgyak • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelv • Matematika • Erkölcstan • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Természetismeret • Fizika • Kémia • Biológia-egészségtan • Földrajz • Ének-zene • Vizuális kultúra • Dráma és tánc* • Hon- és népismeret* • Informatika • Technika, életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport * 5. évfolyamon kötelezően választandó tantárgyak

30. Kerettantervek: 5–8. évf.Választható tantárgyak Emelt szintű képzésekhez: • Matematika • Ének-zene További tantervek: • Természettudományi gyakorlatok • Fizika • Technika, életvitel és gyakorlat (városi és vidéki változat) • Tánc és mozgás • Készülő új tantervek: • Családi életre nevelés • Lovaskultúra • Pénzügyi és gazdasági kultúra • Hon- és népismeret

31. Kötelező minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

32. Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (5–8. évfolyam) Kerettantervek által tartalmazott ajánlások: • Emelt szintű (tagozatos) ének-zenei képzés • Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés • Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés • Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzés

33. Emelt szintű ének-zenei képzés5-8. évfolyamon *A jogszabályban foglaltaknak megfelelően az ének-zene oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari vagy a kórus foglalkozás összesen heti egy óra erejéig beszámították.

34. Emelt szintű matematika képzés5-8. évfolyamon

35. Emelt szintű idegen nyelvi képzés5-8. évfolyamon

36. Emelt szintű természettudományi képzés 5-8. évfolyamon

37. Kerettantervek: 4 / 6 évf. gimnáziumKötelező tantárgyak • Magyar nyelv és irodalom • I. és II. Idegen nyelv • Matematika • Etika • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Fizika • Kémia • Biológia-egészségtan • Földrajz • Ének-zene • Vizuális kultúra • Dráma és tánc • Mozgóképkultúra és médiaismeret • Informatika • Technika, életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport

38. Kerettantervek: 4 / 6 évf. gimnáziumVálasztható tantárgyak Emelt szintű képzésekhez: • Matematika • Idegen nyelv • Biológia • Fizika • Kémia További tantervek: • Filozófia • Természettudományi gyakorlat [csak 6 évf. esetén] • Tánc és mozgás • Készülő új tantervek: • Családi életre nevelés • Pénzügyi és gazdasági • Vállalkozzunk! • Munkapiac • Sakk

39. Kötelező minimális óraszámok 4 osztályos gimnázium

40. Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (4 oszt. gim.) Kerettantervek által tartalmazott ajánlások: • Emelt szintű (tagozatos) művészeti képzés • Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés • Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés • Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzések • a) Fizika – Matematika • b) Fizika – Kémia • c) Biológia – Kémia • Emelt szintű (tagozatos) humán képzés

41. Emelt szintű művészeti képzés4 osztályos gimnázium

42. Emelt szintű matematika képzés4 osztályos gimnázium

43. Emelt szintű idegen nyelvi képzés4 osztályos gimnázium

44. Fizika - Matematika4 osztályos gimnázium

45. Fizika – Kémia4 osztályos gimnázium

46. Biológia – Kémia 4 osztályos gimnázium

47. Emelt szintű humán képzés4 osztályos gimnázium

48. Kötelező minimális óraszámok 6 osztályos gimnázium

49. Kötelező minimális óraszámok 6 osztályos gimnázium

50. Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (6 oszt. gim.) Kerettantervek által tartalmazott ajánlások (a 4 osztályoshoz hasonlóan): • Emelt szintű (tagozatos) művészeti képzés • Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés • Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés • Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzések • a) Fizika – Matematika • b) Fizika – Kémia • c) Biológia – Kémia • Emelt szintű (tagozatos) humán képzés Példák nélkül